Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
2 NOGRAD 1988. NOVEMBER 22.. KEDD A SZOT ülése Mapvetö feladat az érdekvédelem, érdele képviselet Tanácsülés Pásztón (Folytatás az 1. oldalról) testület ezt egyhangúlag elutasította. A vita egyébként számos olyan mellékzöngét is tartalmazott, amelynek nemigen tudósításba, sokkal inkább bűnvádi feljelentésbe valók. Pásztó Város Tanácsa végezetül úgy döntött, két tartózkodással és egy ellenszavazattal — hogy Fekete Attila tanácselnököt munkaköréből november 30-i hatály- lyal munkáját elismerve felmentik. A tanácselnöki teendők ellátásával Tolnay Béla társadalmi tanácselnök-helyet, test bízták meg. ☆ Salgótarjánban a városi tanács végrehajtó bizottsága tartott hétfőn ülést. Napirenden szerepelt a Sugár út részletes rendezési tervének felülvizsgálata, amit az indokolt, hogy időközben mgváltoztak a lakossági igények, s az ott lakók építési szándékai már nem tükröződtek kielégítően az előzetes rendezés; tervben. A lakásépítés és lakás- gazdálkodás tapasztalatait összegző beszámolóban megfogalmazódott, hogy jelentősen lecsökkent a lakásépítés üteme, ugyanakkor további erőfeszítésekkel támogatni kell, hogy ebben az ötéves tervidőszakban minimálisan 1320 lakás megépüljön a városban. A testület határozatában rögzítette. hogy további olyan magánerős lakásépítésre alkalmas területek feltárására van szükség, amelyek építésre gazdaságosan előkészíthetek és előközműve- síthetők. Továbbiakban — többek között — a végrehajtó bizottság az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat tevékenységi körének módosíá- sáról, illetve a Déryné úti és a nyugati városrészben lévő társasházak vevőinek kijelöléséről döntött. Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tagsági viták alapján a szakszervezetek decemberi országos értekezletére összeállított dokumentumtervezeteket. Ezek magukban foglalják a szak- szervezeti mozgalom megújítására, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az országos tanács elé terjesztett anyagok a nyáron tagsági vitára bocsátott elgondolásokhoz képest új hangsúlyokat, új elemeket is tartalmaznak, amit a politikai környezet változása és a tagsági viták tapasztalatai tettek szükségessé. Szólt arról, hogy a tagság az országos értekezlettől a mozgalom megújítása mellett eddigi tevékenységének kritikus elemzését is várja. Rámutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szakszervezetek tömörülése a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést vegye fel. A vitában felszólalók többsége igényelte, hogy a dokumentumtervezetekben határozottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a követelések megfogalmazásakor az ország helyzetével is számolni kell, ehhez azonban ismerni kell a tényleges terheket. Mások arról beszéltek, hogy a hibás gazdasági döntések következményeit nem lehet a végtelenségig a lakosságra hárítani. A szakszervezeteknek a párttal és a kormánnyal kialakítandó új kapcsolatáról szólva sokan rámutattak, hogy nem elegendő csak a szák- szervezetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a másik félnek is meg kell tennie. Csak így lehet egyenrangú partnerekként tárgyalni. Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mondták —, egyes személyekkel, intézkedésekkel és módszerekkel kapcsolatban azonban valóban megrendült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi megújítása során a fő hangsúlyt a határozatok végrehajtására kell helyezni. Többen felháborítónak tartották a szakszervezeti jogok csorbítására irányuló törekvéseket, ebben — mint mondták — nem szabad kompromisszumot kötni. A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a szerkesztőbizottság megvitatta, s többségüket a dokumentumok módosításánál figyelembe vette. Az így kiegészített dokumentumtervezeteket a testület elfogadta, s az országos értekezletnek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kapcsolatban pedig abban állapodtak meg, hogy az országos értekezlet elé két változatot — a Magyar Szak- szervezetek Szövetsége, illetve a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége — terjesztenek elődöntésre. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól szóló dokumentumtervezet a szak- szervezetek alapvető feladataként az érdekvédelmet és az érdekképviseletet jelöli meg. A szakszervezetek vállalják valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó érdekeinek képviseletét, az érdekvédelem azonban csak a szakszervezeti tagokat illeti meg. A szakszervezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól szóló dokumentumtervezet kiemeli: a szakszervezetek , erősíteni kívánják társadalmi kontrollszerepüket, s jelen akarnak lenni a bruttó nemzeti termék felosztásé-' nál. Egyebek között határozott antiinflációs politikát követelnek a kormánytól, és sürgetik a bérreform mielőbbi megvalósítását. A mozgalom új alapokmányának elfogadása a szakszervezetek előrehozott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azokra az alapelvekre, amelyek alapján a mozgalom megújíthatja szak- szervezetét; ezeket tartalmazza az országos értekezlet harmadik fő dokumentuma. A dokumentumtervezetekhez csatolják a decemberi országos tanácskozást megelőző három — a nyugdíjasok, a fiatalok és a nők helyzetével foglalkozó — rétegtanácskozás ál 1 ás f ogl al á - sa.it is. Többen elmondták, hogy nem értenek egyet a riasztó- és gázpisztolyok használatának engedélyezésével. A testület úgy határozott, hogy kéri az intézkedés felülvizsgálatát. Ezt követően Nagy Sándor. a SZOT főtitkára arról tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyitva maradt kérdésekre, megvitatják a jövő évi népgazdasági tervvel összefüggésben a dolgozókat leginkább érintő kérdéseket, valamint a Munka törvény- könyvének tervezett módosításával kapcsolatban az eltérő álláspontokat. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Felmentette SZOT-tagsága alól a Szakszervezetek Országos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. Heg tud újulni a KISZ? mmmmmnnmrmmmmnmmmnmnmmmmmmm A KISZ hét végi székesfehérvári országos értekezletén sokan fogalmazták meg, hogy a szervezet súlyos válságban van, s csak akkor juthat ki ebből a helyzetből. ha hozzá mernek nyúlni az alapokhoz, is. Az újonnan megválasztott első titkár. Nagy Imre egyik első nyilatkozatában azt mondta, hogy a megújulás csak akkor képzelhető el. ha ..elfelejtjük, hogy a KISZ az ifjúság egyetlen szervezete volt, hogy a párt közvetlen irányítása alatt állt, hogy felülről építkezve szerveződött.'’ Nagy Imre hangsúlyozta továbbá, hogy alapvető szervezeti változásokra van szükség „biztosítani kívánjuk a frakcióalkotás lehetőségét, a kisebbség nyílt szereplését, a többségre jutás módozatait." A tanácskozáson elfogadott dokumentumok egy sor kérdésben igen radikálisan fogalmaztak: A Szocializmust, de másképp! címet viselő dokumentum célként a demokratikus szocialista Magyarország kialakítását tűzi ki, a szocializmust nem elérendő állapotnak, hanem hosszú történelmi folyamatnak tekinti, amelyben megvannak a fennálló rend ellenőrzésének, és meghaladásának alkotmányos és intézményes garanciái. Az elengedhetetlen modernizációhoz lényegesnek tartják az emberi jogok, a társadalmi jogegyenlőség, é$ jogállamiság érvényesülését. A platform kimondja, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete. s a megújuló MSZMP-vel stratégiai jellegű szövetséges viszonyban áll, de közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan tevékenykedik. A decemberben sorra kerülő KISZ—kormány találkozó előkészítéseként az országos értekezleten követelésként hangzott el. hogy olyan új gazdaságpolitika kell, amelyik először megállítja a gazdaság hanyatlását. és reális, középtávú esélyt jelent a kibontakozásra. A kormánynak végre ki kell mondani — fogalmazták meg — hogy mely programokat képes végrehajtani. s melyeket nem. hol fog tovább romlani a helyzet. Vannak azonban minimális életfeltételek: az oktatás, a munkahely, a lakás, amelyekben a KISZ nehezen engedhet. Az állástalan. lakáshoz jutni képtelen. minimális iskolázottsággal sem rendelkező fiatalt nem a KISZ veszíti el, hanem a szocialista értékekre és célokra szerveződő társadalom. A székesfehérvári tanácskozáson elhangzott, hogy csendes forradalom zajlik ma társadalmunkban, keserves körülmények között kell az ifjúságnak megtalálnia a helyét. A később első titkárrá választott Nagy Imre fogalmazott úgy, hogy a „statisztikák komor képről számolnak be. de minden számszerű veszteség mellett a széteső, ködbeve- szö jövőkép, a morális kár az, amely leginkább veszélyezteti a kibontakozást." S, hogy ez a program elég lesz-e a KISZ megújulásához? A székesfehérvári nonstopértekezlet — a szekcióviták éjjel is zaljot- tak — olyan volt, mint minden nagy létszámú tanácskozás manapság Magyarországon : szenvedélyes, helyenként viharos, máskor parttalan. ügyrendi ügyetlenségektől nehezített, soksok jó szándékkal, és ugyanakkor nemritkán üresjárattal. reform retorikával, teljesíthetetlen követelésekkel. Néhány probléma mindenesetre markánsan kirajzolódott. A jelek szerint a KISZ vezetői valóban belátták, hogy a szervezet végveszélybe került, s alapvető reformokra van szükség ahhoz is. hogy tagsága megmaradjon. a szervezet egyszerűen fennmaradjon. Ám úgy tűnik, hogy a KISZ funkcióban levő vezetői és a tagok nem feltétlenül ugyanazt értik alapvető változás alatt. Jóllehet Nagy Imre, a KISZ új első titkára úgy fogalmazott, hogy a következő, tavaszi kongresszusig a legfontosabb feladat biztosítani a KISZ folyamatos működését, nem egy felszólaló a szervezet jelenlegi egész struktúráját is megkérdőjelezte. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó az az adat, hogy a 656 küldött között mindössze 36 volt az úgymond egyszerű, „mezei" KISZ- tag, az összes többi valamilyen funkciót tölt be a szervezetben, következésképpen többé-kevésbé érdeke fűződik a jelenlegi szervezeti keretek, és például az évj egymilliárdot meghaladó állami támogatás mai felhasználási formainak fennmaradásához. A megfigyelőben olyan benyomás alakult ki. hogy ma már a mégoly határozott platform is kevés lehet a magyar ifjúság százezreinek megnyeréséhez Maga az ifjúság ugyanis rendkívül strukturált, élet - korilag, képzettségben, foglalkozásban, következésképpen érdekei szerint is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a legtudatosabban gondolkodó fiatalok mind nagyobb számban az. alternatív mozgalmakban keresik a kibontakozást. Minden bizonnyal, egy, a mainál sokkal lazább, rugalmasabb, kevésbé centralizált KISZ-re lesz szükség ahhoz, hogy ugyanabban a szervezetben egyaránt jól érezze magát a szakmunkástanuló, és a harmincéves egyetemi oktató. Székesfehérváron mutatkoztak biztató jelek, de a kor kihívásait hitelesen megválaszolni képes szervezetre még várni kell. P. É. Beton helyett fából Lengyel lakásépítő kisszövetkezetek Lengyelországban napjainkban 1720 úgynevezett lakásépítő kisszövetkezet tevékenykedik. A 62 ezer tag többsége fiatal. Ügy döntöttek: saját kezükbe veszik lakásgondjuk megoldását. E szövetkezet fejlődésére jellemző adat, hogy' amíg 1983-ban csak 731, addig tavaly már 8316 lakást vehettek birtokukba a szövetkezetek tagjai. Az elkövetkezendő három évben a tervek szerint családi és társashá- znkban további 60 ezer lakás kulcsát adják át a lakóknak. Felépítenek 31 ezer félkész lakást is, amelyeket a leendő tulajdonosok ízlésüknek és anyagi lehetőségeiknek megfelelően fejeznek be. A kisszövetkezetek fő .jellemzője, a kezdeményezőkészség nemcsak az építkezés gyors .ütemében, hanem az olcsó tervek és a különböző helyi alapanyagok felkutatásában is ' meglátszik. A munkálatok csaknem egy- harmadát a későbbi lakók végzik el. Nemritkán nehézségekkel találják szembe magukat a lakásépítő kisszövetkezetek. Nem könnyű például jó telkekhez jutni vagy beszerezni a szükséges építőanyagokat, s időnként szervezési gondok is lassítják a munkát. Lakások építésével, mégpedig fából készült családi házak létrehozásával foglalkozik a poznani Pinus ifjúsági lakásépítő szövetkezet is. A szövetkezet fiatal tagjai a Stolbud és más szak- vállalatok kollektívájával közösen Poznanban megrendezték az országos faépítészeti kiállítást, amelyen tízegynéhány figyelemre méltó családi/ ház prototípusának modelljét mutatták be, és tanácsokkal látják el az érdeklődi két, az építkezni szándékozókat. Két hónap alatt a kiállítást több mint 100 ezren tekintették meg. A kiállítás segítségével — mondja Piotr Bykowski, a szövetkezet elnöke — szeretnénk meggyőzni minden érdeklődőt arról, miként lehet a téglából, betonból és acélból készülő drága és anyagigényes, nehéz családi házak helyett fenyőfából építeni olcsó, könnyű és könnyen összeszerelhető házakat. Egy-egy ilyen családi ház 1,5—3 millió zlotyba kerül, vagyis 1—2 millióval kevesebbe, mint a hagyományos módszerekkel épülők. Az épületszerkezet összesze. relése 2 hétnél nem tart tovább. Az ajánlott faházak természetes eredetű nyersanyagokból készülnek — fából, gipszből és forgács- elemekből, ennek köszönhetően a légnedvesség és a szellőzés normális, s ami a legfontosabb: a házak igen melegek. Az ilyen faházak fűtéséhez 30 százalékkal kevesebb energiára van szükség. mint amennyi a hagyományos módszerekkel építetteknél szükségeltetett. Ami pedig az épületek tartósságát illeti, ezek a faházak- két nemzedékire szolgálnak. A Pinus szövetkezet 60 éves garanciát vállal értük. — Szövetkezetünket nemcsak az ötleteink bemutatása céljából alakítottuk meg, hanem mindenekelőtt azért, hogy pénzkeresetre tegyünk szert — mondják a Pinus fiatal tagjai. — Megrendelőkben nincs hiány, hosszú évekre elegendő munkánk van. Lengyelországban a lakásoknak csak 1 százaléka épül fából. Itt az ideje változtatni ezen. Szövetkezetünk más, hasonló jellegű vállalatokat közösen évente 10—13 ezer ilyen házat képes építeni, vagyis azt az említett 1 százalékos arányt a lakásépítésben már különösebb beruházás nélkül hamarosan 10 százalékra növelhetjük. Vízkészletek és környezetvédelem Az egy főre jutó vízkészletek mennyisége Mongóliában mintegy kétszerese a földi átlagnak de a 3800 vízforrás megoszlása nagyon egyenetlen. A problémákat újabban tetézi, hogy egyre nagyobb mértékű az elpárolgás, amelyet nem pótol megfelelő mértékben a csapadék, valamint az is gond, hogy számos helyen nem tartják be az alapvető környezetvédelmi előírásokat. A párt központ; lapja, az Unen. például arra a fenyegető tendenciára figyelmeztet, hogy felelőtlen erdőirtásokat végeznek a vizek forrásvidékén ami az érintett vidékeken a vízhozamok egyharmados csökkenésével jár. A mongol szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy növekszik a vizek szennyezettsége, ma már a felhasznált víz 46 százaléka piszkosan, fertőzötten kerül vissza a vízforgalomba. Gondot jelent a fokozódó pazarlás is. A fővárosban, Ulánbátorban például a szakemberek szerint kívánatosnak tartott napi 180— 250 literes egy főre jutó lakossági fogyasztás meghaladja a 400 litert. Ez a jelenség aligha az állampolgárok megnövekedett higiéniai követelményeinek tulajdonítható, inkább a természeti kincsek védelme iránti közömbösségnek. — dl — f
