Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: NÓGRÁDI TÁJAKON... ÉBwiiiiiiiicmw»niii telexen érkezett. «WWtSWtKW» Kemerovo és Nóg irodalmi kapcsolatairól ö.äu. jvui u^eii ti nauiu: 9.00: A hét zeneműve 9.28: A hét költője: Forbáth Imre 9.42: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Az úrhatnám szolgáló 11.05: Bioritmus 11.25: Hogyan veszett össze Iván Ivanovics Iván Nyikiforoviccsal VII/4. rész 12.45: Házunk tája 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Színésznő a társalgóban 14.24: Operarészletek fúvószenekarok előadásában 14.44: Húsvéti tojásszedés N y í rmeggy esen 15.00: Kerámia és építészet 15.30: Bálint Sándor emlékezete 16.05: Hangadó 17.00: Eco-mix 17.30: örökzöld dallamok 18.03: Levelekre — röviden 18.30: Esti magazin 19.15: Nyílt szín 19.45: Tvlagyar színház a két világháború között #2i.16: Könnyűzene — hangszerszólók 21.24: Októbertől márciusig 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok! 23.30: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Koncz Zsuzsa énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népizenekara játszik 13.05: .Slágermúzeum 11.00: Kettőtől ötig... 17.05: Kölyökrádió 1 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tip-top parádé 19.05: Kapcsoljuk a szegedi József Attila Tudományegyetem dzsesszklubját 19.30: Sportvilág 20.90: Dalok, mesék a TOT Oktatási és' Üdültetési Központ nagyterméből 23.05: Az állam szerepe a műszaki fejlődésben 21.35: Operettparédé 22.28: Slágerfilmek — filmslágerek 23.10: Alom szárnyán — könnyűzene BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Dzsésgzarchivüm 9.30: A Collegium Au'reum kamarazenekara játszik 10.35: Feldolgozások az Alföld zenéjéből 11-15: A XX. század zenéjéből 11.54: Gioconda 13.05: Kilátó 13.50: Romantikus zene 15.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót közben: 16.20: Fametszetek 16.30: A fafúvósverseny folytatása 18.00: Egészségünkért 18.10: Anna Moffo operaariakat , énekel 18.32: A bét zeneműve 39.05: Élmények és hatások 19.35: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 21.30: Az Északnémet Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 22.58: Peter Schreier opera- felvételeiből MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc — El szeretném mondani. Kiss László jegyzete. Telefon: 35-510. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25—18.30: Lap- és müsórelőzetes.) Dicséretes módon a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is mind nagyobb gondolt fordítanak a nyelv- tanulásra. Három szakember kétszer négyhetes, bentlakásos. intenzív, alapfokú angol nyelvtanfolyamon vesz részt Gödön. A vállalat és a „tanulók” között létrejött közös szerződés azt is tartalmazza, hogy további 150 órás tanfolyam költségeit vállalja a munkáltató, míg a dolgozóknak alap-, vagy középfokú nyelvvizsgát kell tenniük. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 16.15: Hírek 16.20: Magyarok a Kárpátalján III. kolhoz a Tiszaháton 17.50: Akupunktúra 18.55: Reklám 19.00: Tévétorna 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: ..Fehér éjszakák” 20.50: Renaissance popmuzsika 21.10: ..El vagyok tévedve” 22.30: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstűdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged SALGÓTARJÁNI KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.00: Meseíilmek 19.20: Reklám 19.30: Tarjáni magazin. Képújság. (Meghívó a párt évfordulós ünnepségére. Tudósítás a tanács vb-üléséröl, szavaztak a nézők — videofilmekre, lövés a vonatablakból?) 20.00: Fekete kalóz (olasz kalandfilm, fsz.: Búd Spencer és Terence Hill ) Kb.: 21.30: Tarjáni magazin. Képújság és reklám. (Ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.25: Művelődési sorozat 16.55: A nap percei 17.05: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.40: Művelődési sorozat 19.30: Híradó 20.00: Est gyertyákkal 21.10: Sportvisszhangok 22.10: önöké a szó 2. MŰSOR: 17.20: Angol természetfilm — sorozat 17.50: Tévéállatkert 18.10: A legjobb kutyafogat — svéd tv-film — 1. rész 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti' mese 19.30: Híradó 20.00: Karakum — 45 fok árnyékban 2i.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Táncverseny — felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az istenek fegyvere. Színes, látványos nongkongi kalandfilm. — Kamara: Soha, sehol, senkinek. Színes magyar film. — Kohász: A birodalom visszavág. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — IMH Zagyvapál- falva: Vad banda. (16) Színes, szinkronizált amerikai western. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: ’53 hideg nyara. Színes szovjet film. — Mesemozi: Nőnek a kiskecske szarvai. — Madách Kamara: Zártkörű filmklub-rendezvény. — Bá- tonyterenyei Petőfi: 48 óra. Színes amerikai krimi. — Pásztó: Rekord. NSZK—svájci horrorszatíra. — Szécsény: 6-tól: Frances. Színes, szinkronizált angol film. — Karancslapujtö: A kis szemtanú. Színes, amerikai fantasztikus kalandfilm. — Irodalmi hősök: János vitéz. — Jobbágyi: Másnap háború volt. Színes szovjet film. — Nagylóc: Iskolamozi: Tin- tin és a cápák tava. — Er- sekvadkert: Fantasztikus labirintus. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Rét“ ság: Az ördög jobb és bal keze. Színes, szinkronizált olasz western. Alapfokú német nyelvtanfolyam is indult a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, melyen 30 kohász vesz részt. A heti kétszer háromórás, összesen 200 órás kurzus kiadásait fele-fele részben fedezi a munkaadó és a munkavállaló. A többségben fiatal szakemberek elismerten azért tanulnak idegen nyelvet, hogy könnyebben forgathassák a külföldi szakirodalmat, illetve megkönnyítsék a kapcsolatot az üzleti életben. A Magyar Írók Szövetsége és a szovjet írószövetség közötti cserekapcsolatok keretében magyar íródelegáció járt a Szovjetunióban október 24-től november 5-ig. Tagja volt Lothár László költő, műfordító, Konczek József költő', műfordító és Laczkó Pál író, a salgótarjáni Palócföld szerkesztője. A delegációt Moszkvában a szovjet írószövetség fogadta, a program részben az ő javaslatuk, részben a delegáció kérésére alakul ki. A többi között részletes tájékoztatást kaptak a szovjet írószövetség életéről, a most zajló változásokról. Moszkván kívül Kemerovóban és Jerevánban jártak a magyar küldöttség tagjai. Tapasztalataikról beszélgettünk Laczkó Pállal. — Az írószövetség épülete a Rosztov-ház, ami a Háború és békében is szerepel, az épület előtt természetesen Tolsztoj szobra — mondja személyes benyomásairól a Palócföld szerkesztője. — A közelben van a Csehov-ház. S, ami meglepett, az írószövetség épületében hihetetlenül nyüzsgő élet zajlik. A nem hivatalos program során is folyton megállítottak bennünket, pusztán a magyar szó hallatára és szóba elegyedtünk. A magyar referens asztalán egyébként nemcsak a központi magyar folyóiratok, hanem a vidékiek is ott voltak, magam is vittem Palócföldet. — Mi volt a moszkvai program? — Moszkvát korábban ismertem, de most felejthetetlen élmény volt, hogy kifejezetten irodalmi emlékhelyeket jártunk sorra. Így például Tolsztoj, Gogol, Stendhal, Puskin „nyomában" jártunk. Nem mulasztottuk e1 a Tverszkij bulváron való barangolást, hiszen, Színházi esték Nem minden arany, ami... a fővárosból jön, vagy az évtizedekig tabutémának számító ávós világról szól. Ezt a sete-suta hasonlatot azért kreáltam, mert úgy érzem, olykor hajlamosak vagyunk előítéleteinknek sznobéri ánknak engedelmeskedni, és nem akarjuk észrevenni annak fogyatékosságait, amelyről azt fel sem tételeztük, s ellenkező végi étként: a valóságosnál is lejjebb tiporjuk azt, amitől eleve nem vártunk semmit. Ügy mentem el a salgótarjáni József Attila Művelődési Központba, a budapesti Radnóti Színpad And- rássy út 60. című előadására, hogy most igazán magas színvonalon megírt és színpadra álmodott, előadott darabot látok. Nem így történt, a legnagyobb sajnálatomra. Gosztonyi Jánost any- nvira elbűvölhette a tiltás zsilipjének a felnyitása, áz ávóstéma még ma is sok titkot és homályosságot rej- tő-rejtető lehetősége, hogy ötletét két és fél órás tiszta játékidőben fogalmazta meg, noha elégséges lett volna rá — mi több: hatásosabb is — egyetlen óra. Gosztonyi hagyományos színdarabot írt, elejével, cselekménnyel és véggel, csak éppen a szituációi nem azok, illetve a szereplői nem a szokásos értelemben vett élő, hús-vér alakok. Amilyen koncepcionált, konstruált világ volt az államvédelmi hatóságé, tele elhallgatásokkal, sunyításokkal és aljasságokkal is, ugyanolyan megszerkesztett ez a színdarab. Minden szempontból. Szereplői típusok, vagyis jelképek, következésképpen lózungszerűen élnek. Persze‘ez nem lenne önmagában baj, ha a néző ha egy XIX. századi orosz regényben sétára indulnak a szereplők, erre a bulvárra mennek ki. Gorkij, Csehov, Majakovszkij, Bulgakov és mások emlékhelyeit is megtekintettük. Például a Mester és Margarita minden fontos helyszínét néztük meg. Láttuk a Gorkij Irodalmi Főiskolát, külön kérésemre megmutatták Trifonov regényének helyszínét, azt a bizonyos Házat a rakparton. Ribakov Az Arbat gyermekei című regényének helyszínét magam jártam be, vagyis mindazt, ami még föllelhető. Meglepett, hogy a helyszínek, utcanevek, intézmények, ha egy irodalmi műb.en helyet kaptak, akkor azt a köztudat is az irodalmi mű alapján tartja számon. Ezt a magatartást hiányolom a magyar irodalmi és általános, köztudatból, pedig mindez Budapesten és vidéken, akár Nógrád megyében is érdekes lenne. Különösen megrendítő volt továbbá számomra a Novo- gyevicsij-temető. — A testvérmegyei kapcsolatok szempontjából a nógrádiak számára különös érdeklődésre tarthat számot a Kemerovóban tett látogatás. Ez milyen eredménynyel járt? — Kemerovóban az ottani írószervezetnél fogadtak bennünket, A Palócföld fő- szerkesztőjének meghatalmazása alapján e találkozónak volt egy hivatalos része is, melynek során az együttműködés eddigi eredményeire» alapozva a további muníka magasabb szintre való emelését céloztuk meg. Ott rögtön kiderült, hogy e beszélgetésre nagyon nagy szükség volt. Olyan fogadókészség és ötletgazdagság nyilvánult meg részükről, amelynek lehetőségeit vétek íenérezhetné a helyzetek valódiságát és drámaiságát, ha felfoghatná a vallatások tétjét, ha azonosulni tudna a megnyomorított, majd kivégzett hőssel. Erre azonban sem a szerző, sem a rendező — Márton András, az ismert színészjátékos —, sem a színészek nem adnak lehetőséget. Túlságosan tételszerű ahhoz a darab, túlontúl toi- centizett a legtöbb mozzanata. Ügy van ugyanis megcsinálva az egész, hogy — bár nem kerüli meg az igazságot — az alkotók igyekeznek egyensúlyozva középen maradni, elkerülve a minikét irányból érhető támadásokat, s ez a túlzott tapintat kioltja az érdekességet, a szenvedélyt. S hiába buzdítja a cellatárs az igaztalan ul halálra ítéltet: ne félj, haragudj, haragudj, mi nézők sem tudunk valóne kihasználatlanul hagyni. Számomra világossá vált, hogy a testvérkapcsolatok továbbépítése ügyében mindig az érintett szakterület érintettjei beszéljenek egymással közvetlenül. Ez adhatja a szakszerűséget, így érhetünk el minőségi továbblépést. Mi is számos konkrétumról, beszélgettünk ezeket továbbítom a: helyű kulturális vezetésnek. Anyagi lehetőségeink függvényében ezek mind megvalósítható ötletek. — Milyen konkrétumokról van szó? — Először is nagy szeretettel emlékeztek meg a Találkozás című kétnyelvű közös antológiáról, amely 1974-ben jelent meg. Egyértelműen sürgették ennek folytatását. Az anyagok cseréje eddig majdnem egyoldalú volt a Palócföld és az ottani Kuzbassz fényei című lap között. Mi közöltünk több, szépirodalmi válogatást a Palócföld és a NÓGRÁD hasábjain. Most határozottan megfogalmazták, hogy a Palócföld szerzői köre mutatkozzék be rendszeresebben lapjukban. Erre annál is inkább lehetőség lesz. mert a közeljövőben az ő lapjuk is igazán folyóirattá válik, 1989-től az eddigi évi négyszeri megjelenés helyett sűrűbben lát majd napvilágot. A továbbiakban mindkét oldalról szorgalmaztuk a kölcsönös alkotói cseréket, hiszen ha .a képzőművészek és az úttörők esetében megvalósítható, akkor irodalmárok esetében miért nem? — Milyen helyet foglal el a kemerovói írószervezet a régió és az ország életében? — A kemerovói írószervezet vezetője most Zubarjov költő. A szervezetnek jelenleg 26 tagja van, Igen jó és hatékony kapcsolatot alajában úgy haragudni, ahogyan kellene. Mindvégig olyan érzésem volt az előadás nézése közben, hogy a színdarab létrehozói nem az esztétikai mívességre összpontosítottak, elsősorban a pénztárakra kacsingattak. Dobunk most egy nagyot, olyat, amire tódul a közönség — gondolták, és az író, ennek megfelelően teletűzdelte darabját trágárabbnál trágárabb szavaikkal és kifejezésekkel. Ezek között az sz. r. meg" a p. csa ártatlan játszótársak. A rendező erre még rátett egy filmes szexjelenetet (hogy komoly aduiként jobb belá- tásra bírja általa a sokáig karakán hőst), és színésznőit is megmozgatta egy kicsit kombinéban. Persze mindebben az ordenáréságban az a furcsa, hogy egyáltalán nem idegen az ábrázolt kítottak kj az irkutszki írócsoporttal. Többek között, rendszeresen vendégük a világhírű író, Raszputyin, aki nagy becsben él előttük. — A delegáció utolsó állomása Jereván volt. Kikkel találkoztak. milyen megállapodások születtek? — Jerevánban Metaxe asszony, a kitűnő, költő, a magyar írók nagy barátja fogadott bennünket az örmény írószövetségben. Megtekintettük az örmény történelem nagyszerű emlékeit. Az örményországi látogatás azért is szerencsés volt, mert konkrét megállapodás is történt. Ennek jegyében a Palócföld idei decemberi száma Ablak című rovatában örmény irodalmi összeállítást közlünk, s ebben a delegáció két tagja érintett. Az anyagot Lothár László válogatta és fordította, a fordításban Konczek József működik közre. Mefaxe, aki egyébként ebben az összeállításban is szerepel, tervek szerint 1989-ben Magyarországra látogat, s remélem, lehetőség lesz arra, hogy ebből az alkalomból Nógrád megyének is vendége legyen. Meghívást kaptunk Jerevánban Gevork Emin feleségétől az örmények Illyés Gyulájának lakására. A költő éppen Svédországban tartózkodott, egv, az örmények történelméről készült film bemutatóját vett részt. így vele csak telefonon beszélt Lothár László, aki a költő régi ismerőse. Befejezésül megjegyzem, hogy a szovjet írószövetség részéről a delegáció állandó kísérője Ravil Buharaj tatár költő volt, aki abszolút szakszerűséggel látta el feladatát. amiért ezúton is köszönetét mondok. tárgytól, környezettől, nagyon is beleillik. Csakhát régi _ szabály:. ha az ordenáért le akarjuk leplezni, nem a maga természetességében mutatjuk fel. Ki kínoz itt kicsodát? — kérdezi a szovjet főnök által (Schlanger András játssza elegánsan, találóan, a megbetegedett Darvas Iván helyett) szeretett egyik főávós, Farkas Tibe- riusz (!) a sós tea megitatá- sával gyötört embertől, és sajnos, nem tudok jobb választ erre, mint! ezúttal a színház kínzott bennünket, nézőket. Persze igaztalanok lennénk, ha nem említhetnénk meg azt, ami tetszett, a már bevallott Schlanger- játékon kívül. Márton András rendező pár ügyes ötlettel azért megmutatja színpadismeretét, például a főszereplő első megtörésekor, az ávós oknak a szovjet főnökkel való parolázá- sak-or. A gusztustalan díszlet (Menczel Róbert) is lenyűgöző, ezúttal mert valóságos és absztrakt egyszerre, kifejező. Érvényes megállapításunk a jelmezekre, (Csík György). S a jobbára egysíkú, jel- zéses szerepekben ' is kitűnik némelyik színész, például Takács Kati (feleség), Csíkos Gábor (belügyis), Nagy Sándor Tamás, Kelemen Csaba (egykori kommunista barátok, ávósok), Bellus Attila fh. (letartóztatott). A színészek többsége azonban — a főszereplő, Nemcsák Károly is — feszeng és kínlódik a gyengén megírt szerepekben. Sulyok László Fotó: Bencze Péter Angolra vagy németre járnak Tanuló kohászok T. E. Andrásét/ úf 60.
