Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 276. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. NOVEMBER 19.. SZOMBAT ll összehívta k ■ v j, a Központi Bizottság ülését (2. oldal) Nyitott autón korteskedni? (3. oldal) Bujákon nőnek a falak (5. oldal) i Grósz Károly Párizsban A pénteki nap programjából Párttagok és KISZ-esek demonstrációja Salgótarjánban Ünnepségek a KMP megalak 70. évfordulói inn !dí! Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Grósz Károly második. pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A kora délelőtti órákban megbeszélések. tárgyalások újabb sorozata kezdődött: a I öt itkáT-miniszterelnök szálláshelyén a Marigny-palo- tában elsőként Jacques Chirac volt miniszterelnököt, Párizs polgármesterét fogadta. Chirac egyben a Tömörülés a Köztársaságért (RPR), a legnagyobb ellenzéki párt alapítója és elnöke. Jacques Chirac és Grósz Károly találkozóján elsősorban a kulturális kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről esett szó. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarország szeretné hasznosítani Párizs jövő évi tapasztalatait az „Európa kulturális fővárosa" rendezvényekkel kapcsolatban, mert a cím — s a vele járó számos teendő — 1995- ben Budapesté lesz. A polgármester megígérte segítségét, sőt, amikor Grósz Károly megköszönte a két főváros kapcsolatainak ápolásában kifejtett tevékenységét, hozzátette: „nemcsak a két főváros, hanem a két ország között is szeretne közvetíteni". Chirac megítélése szerint van jövője a gazdasági együttműködésnek is, bár egyelőre két lassító tényező szembeötlő. Az egyik: a franciáknak vannak ötleteik, ezekből jó árut, termékeket tudnak gyártani, kereskedőként azonban van még mit tanulniuk. A másik: az együttműködés egyik lehetséges útja a vegyes vállalatok szaporítása, ezek azonban a bürokratikus kötöttségek, eljárások miatt nehezen születnek meg Kelet-Európába n. Ezzel Grósz Károly is egyetértett, mint ahogy Chirac azon megállapításával is, miszerint Európát nem lehet egy határvonal mentén „Keletre” és „Nyugatra” osztani, a közös civilizáció, a közös történelem egységes Európát feltételez. — Egységeset, közöset — erősítette meg a magyar pártfőtitkár-minisz- terelnök —, amelynek Magyarország éppen úgy része, mint Franciaország. Grósz Károly ezután a Lassay-palotába hajtatott, ahol találkozott Laurent Fa- biusszal, a francia nemzet- gyűlés elnökével. (Folytatás a 2. oldalon.) Küldöttértekezlet Pösztön Cselekvő, politizáló pártéletet! Szavaznak a küldöttek Kép: Bábel Az országos pártértekezlet óta eltelt időszak politikai tapasztalatait összegezte, s a pártmunka átalakításának löbb irányait megfogalmazó ajánlást vitatta meg pénteken. a párt városi küldött- értekezlete Pásztón. A párt- l'órum elnökségében ott volt Juscsák György, az MSZMP KB tagja, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója és Füssy József, a megyei pártbizottság titkára. A tegnapi vita egyik alapja a pártmunka átalakításának irányait megfogalmazó ajánlás, amelyet előzetesen írásban megkaptak a küldöttek. Az elkövetkezendő idő egyik fő célját ez úgy összegzi, hogy a pártszervek és -szervezetek hatékonyabbá, akcióképesebbé váljanak. Az átalakítási folyamat lényege, hogy ennek eredményeként egyszerűsödjön a pártmunka, erősödjön mozgalmi jellege, tö- megbefolyása. A változtatások elsősorban az alapszervezetek munkájának segítését szolgálják. Az ajánlás szorgalmazza, hogy a pártmunka tartalmi korszerűsítésében a politizáló pártélet megteremtése legyen a fő feladat. A kétszintű irányításra való áttérés figyelembevételével szükséges az egytestületes városi pártbizottság létrehozása. a munkabizottságok tevékenységének áttekintése. a közbeeső pártbizottságok működésének felülvizsgálata, a lakóterületi alapszervezetek személyi megerősítése. A küldöttértekezleten az ajánláshoz Szilágyi Albert, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljáróban elmondta, hogy az országos pártértekezlet után Pásztón, sem a párttagság, sem a pártbizottság, nem látta indokoltnak a városi küldöttértekezlet összehívását, A városi pártbizottság titkára azzal folytatta, hogy elkerülhetetlen a reális helyzetelemzés és feladatmeghatározás érdekében az országos partértekezlet óta eltelt időszak eseményeinek áttekintése. A városi pártbizottság is áttekintette saját feladatait, s abból indult ki, hogy a fő hangsúlyt a pártmunka megújításában a pártbizottság tevékenységének korszerűsítésére kell helyezni. Szilágyi Albert kitért az egytestületes pártbizottság létrehozásával elérhető előnyökre is. Vitaindítóját pedig így fejezte be: — Nem érhetünk célt, ha csak a szavakban és nem mindennapi tetteinkben érvényesül a törvényesség, a demokrácia — ha ezen belül nem erősödik a pártdemokrácia —, ha a szervezetek önállósága csak papíron jelenik meg, ha a nyíltság, a tájékoztatás csorbát szenved, az élőszó nem nyeri vissza erejét, ha a felelősség újólag szétfolyik. A vitában Győri Mátyás többek között azt említette, hogy meghirdettük a reformot. ott azonban, ahol a tagság körében politizálni kellene, csend van. Kitért arra is, hogy véleménye szerint az akcióképességhez nem minden alapszervezet vezetősége van felkészülve. Mak- só Sándorné a rugalmas munkamódszer igénye mellett tapasztalható kötöttségeket tette szóvá, majd az egytestületes irányítás előnyeit ecsetelte. Merre megyünk, és hogyan? Elöljáróban erre a kérdésre kereste a választ dr. Langmayer Balázs. Több más mellett kifejtette, hogy a munka és az ember a legfontosabb szó. S hogy hol kezdődjenek a változások? Elsősorban önmagunkban, hogy a környezetünket is meg tudjuk változtatni. Zeke László a párhuzamosságok megszüntetését, a nagyobb döntési lehetőséget említette az egytestületes irányításnak, emellett ugyanakkor sürgette, hogy az alap. szervezetek több konkrét segítséget kapjanak. A mindent bírálni hangulatra utalva pedig megjegyezte; saját hibáinkról megfeledkezünk. Hugyecz Andrásáé azzal érvelt, hogy a „Hogyan tovább?” komoly lecke, mind- annviunknak bizonyítani kell. Dolnay Béla az egyén elvi felkészültségének fontossását hangsúlyozta, hiszen po(Folytatás a 2. oldalon.) .Megyénk párttagsága a párthoz való tartozás ismételt kinyilvánítása, az MSZMP politikája melletti kiállás jegyében készül a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója méltó köszöntésére. Megye- szerte ünnepségekre, megemlékezésekre, az emlékhelyek koszorúzására kerül sor. Salgótarjánban november 23-án a kora délutáni órákban zajlik le a salgótarjáni városi pártbizottság és a megyei KISZ-bizottság szervezésében demonstráció, a főtéren, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ előtt. A jelenlévők meghallgatják Füzesi Istvánnak, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárának ünnepi köszöntő szavait, utána koszorúzásra kerül sor. Nem sokkal ezután a résztvevők egv része a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ nagytermében meghallgatja Devcsics Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának beszédét. A központi ünnepség az eseményhez méltó gazdag kulturális műsorral zárul. A megyeszékhely jelentősebb üzemei közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ünnepélyes párt- taggyűléseken veszik át új tagsági könyvüket 19 alapszervezetben a párt tagjai, külsőségeiben szerény, de annál bensőségesebb körülmények között. Az üzemi lapban, a Tarján! Acélban, erre az időre befejeződik az öt részből álló Fáklyavivők munkásmozgalmi vetélkedő. A megyeszékhely másik nagyüzemében, a BRG salgótarjáni mechatronikai gyárának hat alapszervezetében a pártalapszervezeti titkárok méltatják a kommunista párt hét évtizedes, a nép érdekében kifejtett tevékenységét, majd szólnak a kollektíva előtt álló konkrét politikai, gazdasági tennivalókról, majd 224-en átveszik új tagsági könyvüket. Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola nagytermében kerül sor a központi ünnepségre. Az összegyűlt párttitkárok, aktivisták, a gyárak, intézmények, vállalatok, különböző mozgalmak vezetői meghallgatják dr. Szabó Ágnest, a politikai főiskola kandidátusát, aki a kommunista párt hét évtizedes útjáról, tevékenységéről ad számot. A találkozó irodalmi-zenés műsorral zárul majd. A kora délutáni órákban a Kun Béla-lakótelepen a névadó emléktáblája előtt tisztelegnek az idesereglettek. Pásztón az ünnepélyes pártalapszervezeti taggyűlések mellett a pártbizottság székházában kibővített ülés lesz, ahol az új első titkár méltatja a hetvenéves munkásmozgalmi múltat, majd 18 párttagnak átnyújtja a negyvenéves párttagságról szóló emléklapot. Ezt követően kötetlen beszélgetésre kerül majd sor. Rétságon Varga József, a rétsági városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, az évforduló napján a pártbizottság székházában aktuális kérdésekről tájékoztatja azokat a nyugdíjas pánttagokat, akik, mint közéleti emberek fáradhatatlanul és eredményesen tevékenykedtek és tevékenykednek a szocialista eszme meggyökereztetéséért, terjesztéséért. A Fűtőber nagybátonyi gyárában szerény külsőségek között emlékeznek majd meg a KMP hetvenéves tevékenységéről. Az ünnepi megemlékezéseket mindenütt az alapszervezeti párttitkárok tartják, majd az öt alapszervezetbe tömörült 177 párttag átveszi a párthoz való tartozás jelképét, az új párttagsági könyvet. Emlékülés az oktatási igazgatóságon A Miskolci Akadémiai Bizottság társadalomtudományi szakbizottsága, valamint az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának munkásmozgalomtörténeti és pártépítési tanszéke rendezésében pénteken emlékülést tartottak Salgótarjánban, az oktatási igazgatóságon a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére. A résztvevőket és a három előadót dr. Bandur Károly, az oktatási igazgatóság vezetője köszön, tötte. Dr. Horváth István, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője a KMP salgótarjáni szervezetének megalakulását idézte fel, felrajzolva a korabeli történelmi körülményeket, a kommunista sejt társadalmi. szervezeti bázisát. A salgótarjáni KMP-szervezet az elsők között alakult meg az országban 1918. december 26- án, Kun Béla és Szaton Rezső személyes ösztönzésével és jelenléte mellett- Dr. Molnár Pál nyugalmazott főiskolai tanár Hét évtized a haladásért, a szocializmusért címmel tekintette át a magyar kommunista mozgalom tevékenységét és eredményeit, utalva az elkövetett hibákra, torzulásokra is. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a párt úrrá tud lenni a jelenlegi súlyos helyzeten, ha visszatér mozgalmi jellegéhez, kezdeményez, érvekkel támasztja alá törekvéseit, s a reformretorika helyébe a valóságos reformpolitika lép. Dr. Kemény László kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának általános rektorhelyettese Pártunk 70 év után című előadása mélyreható elemzését nyújtotta a kommunista párt hét évtizedes történetének, megfogalmazta hasznosítandó tapasztalatait- Elsősorban a sorsfordító időszakok jellemzőit mutatta be. felvázolta a Párt mai helyzetét, a megoldásra váró. sokszor vitatott kérdéseket, a fejlődés tendenciáit. Meggyőzően szólt a párt megújulásának szükségességéről, szolgálatának céljáról, amely nem lehet más, mint a nép jobb boldogulásának elősegítése. Apa, fia egy műszakban A munkásdinasztiák ki- alakulásához hosszú évtizedek szükségesek, az apáról fiúra szálló mesterségek történelmi távlatokban mérhetők. A balassagyarmati kábelgyár viszonylag fiatal üzemnek tekinthető a mesterségek öröklése szempontjából mégis mind több fiatal választja itt is szülei hivatását. így tette ezt Simon Kornél is, aki korábban ugyan kőművesszakmában szerezte meg végbizonyítványát, azonban édesapja, Simon Imre példája nyomán belépett a kábelgép- munkáisok közé. Képünkön Simonék közös műszakban. — (kulcsár —