Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. .. Fogászati rendelő Nógrádmegyeren Nógrádmegyeren jól felszerelt fogászati ren­delőben történik a be­teg fogak ápolása. A .településről és a négy társközségből keresik fel az egészségügyi in­tézményt, ahol dr. Szabó György szakorvos és Erdész Gáborné asz- szisztens látja el a feladatokat. —RT­Határtalan design A formatervezés, az ipari forma — miként a művé­szetek — nem ismer hatá­rokat. (Már tudniillik, ha nem állítanak útjába mester­séges akadályokat.) Bizo­nyára ezért is védik jogdíj­jal a fejlett formákul túrá­val rendelkező országokban a bútorok, gépek, haszná­lati tárgyak formáját, arcu­latát. Van alkalom, amikor vi­szont éppen az a cél, hogy a formatervezők nemzetkö­zi kollektívája oldjon meg — egymást inspirálva — bi­zonyos feladatokat, cserélje­nek információt. ismerjék meg egymás munkáját. Húsz évvel ezelőtt rendez­ték meg az ICSID — a Formatervezési Társaságok Nemzetközi Tanácsa — szer­vezésében az első Interdesign szemináriumot. Azóta éven­ként más-más országba hív­ja össze az ICSID egy-egy meghatározott téma megvi­tatására, élt tervek készíté­sére a formatervezőket. Az idén éppen Magyarországra. (Ez már a harmadik alka­lom volt, hogy hazánk adott helyet a szemináriumnak.) A rendezvényt Esztergom­ban tartották, ahová előze­tes pályázat útiján hívtak Gall—ró meg tizenkét magyar és ti­zennégy külföldi (lengyel, csehszlovák, szovjet, NDK' beli, angol, izraeli, jugo­szláv, indiai, spanyol és nor­vég) szakembert. Témájuk ezúttal a számí­tástechnikai irányító és ellen­őrző munkahelyek kialakí­tása volt, ergonómiai, kör­nyezetesztétikai sajátossá­gok figyelembevételével. Aktuális ez a feladatkör, hiszen a számítástechnikai kultúra nálunk is fejlődő­ben van. Mégis, ha megné­zünk egy-egy gépekkel — akár kiváló gépekkel! — fel­szerelt hazai munkahelyet, feltűnik, hogy a legtöbb számítástechnikai 'berende­zést a célnak nem megfe­lelő, kiselejtezett asztalra, polcra teszik, rossz széke­ken ülnek a kezelők, rosszul vannak elrendezve a kábe­lek stb. Az adatfeldolgozó­kat, az operátorokat. a programkészítőket már ed­dig is komoly egészségkáro­sodás érte — a rosszul elhe­lyezett szerkezetek, az egész­ségtelen ülőalkalmatosságok, a rezgés és a nem megfelelő világítás miatt. Egyedi bútorok, számító- gépes asztalok, állványok, székek terveinek felvázolása varos mellett teljes irodaberende­zésre is vállalkoztak a for­matervezők. És mivel egyre több a számítógéppel jó ba­rátságban léyő gyerek, meg­tervezték a számítógép he­lyét a gyerekszobában is. A szemináriumon a for­matervezők találkoztak és ta­nácskoztak számítógépes vállalatok képviselőivel, or­vosokkal, ergonómusokkal. Megismerték az alkalmazók igényeit és elvárásait. A formatervezők maguk­kal hozott és Esztergom­ban tervezett anyagával ta­lálkozhatott az érdeklődő kö­zönség Esztergomban és egy rövid kiállításon Budapesten a designcenterben. Olyan vázlatok, impresszi­ók, előtervek készültek, ame­lyek alapjai lehetnek a ké­sőbbi részletes terveknek. És sajátos módon a szá­mítógépes tervezés is meg­jelent már e munkákban. Fi­gyelemre méltó, hogy né­hány hazai vállalat — a Videoton, a Számaik, a Szta- ki, a Garzon Bútorgyár, a Novotrade, a Kontrol Kisszö­vetkezet és mások — máris érdeklődnek a formaterve­zők elgondolásai iránt. K. M. Keresett A franciaországi Metz vá­rosának kellős közepén a régészek egy 3000 négyzet- méter kiterjedésű területen egy gall—római településnek a maradványait tárták fel. Az ásatásoknak az az egyik különlegessége. hogy a gal­lok feletti római uralom kez­detétől (az i. é. 50 tájától) a 4. századig fennálló telepü­lés épületeinek anyaga kizá­rólag fa és vályog volt. A régészek hangsúlyozzák: most páratlan alkalom nyí­lik arra, hogy tanulmányoz- zák azt az eddig kevéssé is­mert átmeneti korszakot, amely a független Galliától a teljesen rómaivá vált te­lepülésig vezetett, s amely­ben a leletek tanulsága sze­rint — még erősen tovább­éltek a gall hagyományok. a csicsóka Csicsóka termesztésére rendezkedik be a Ceglédi Lenin Tsz. A gazdaságban a jövedelmezőség növelésére összeállították azoknak a növényeknek a listáját, amelyek a gyönge termőké­pességű földjeiken is meg­felelő hozamot adnak, és kapósak is a piacon. Így esett a választás az évszá­zadokon át a szegények ele­deleként számon tartott, bur­gonyához hasonló csicsóká­ra, amely többféle gyógy­szer-alapanyagot is tartalmaz s az utóbbi időben a vegy­ipari gyárak magas árat fi­zetnek érte. A ma már ritka növény szaporítóanyagát a Tápiósze- lej Agrobotanikai Intézettől szerezték be, ahol csicsóka- nemesítéssel is foglalkoznak. Az idén 10 hektáron vetet­tek el a gumókból, s az át- teleltetés után tavasszal már annyi szaporítóanyag áll majd rendelkezésre, amellyel már több száz hektáron termeszthetnek csicsókát. Ügy tervezik, kidolgoznak egy termesztési rendszert. A ceglédi téesz hamarosan egy használaton kívüli épü­letet is berendez a csicsóka feldolgozására, ebben helye­zik majd el a különböző be­rendezéseket, amelyeken a többj között a cukorbetegek­nek való fruktóztartalmú csicsókacukrot gyártják majd. A tsz megbízásából a Me- dimpex megkezdte a piac­feltáró munkát, s amennyi­ben külföldről nagyobb szá­mú megrendelés fut be, a hazai igények kielégítése mellett jövőre megkezdődhet a csicsóka exportja. (MTI) Súrolópor Pásztóról A Pásztói Béke Termelőszövetkezet melléküzemágában Tardol súrolópor csomagolásával is foglalkoznak. Gumikon­ténerekben érkezik az alapanyag a Salgótarjáni Síküveg­gyárból. amit az asszonyok dobozokba töltenek. Az idén várhatóan 250 ezer doboz háztartási súrolópor hagyja majd el az aprócska üzemet, s az árbevétel 3,6 millió forintra tehető. A Pásztón csomagolt Tardolt egyébként az egés2 országban árusítják. Fotó: Bábel tf j fejezet a varos történelmében Belobbant a balassagyarmati gázfáklya Balassagyarmat déli ré­szén, a nyírjesi út mentén fekvő gázfogadó-állomáson október 31-én, hétfőn né­hány perccel 21 óra után belobbant a gázfáklya, amely jelzi: a városi gáz megérkezett Balassagyar­matra. Ezen az estén többször csengett a tűzoltóság és a rendőrség ügyeleti telefonja: — Kigyulladt a gáz! Fel­robbant a vezeték. Ég a fo­gadóállomás! — hangzottak az ijedt hangú bejelentések, amelyeket természetesen ki­szállások követtek. A helyszínen a rendőrök és tűzoltók és a már ott szemlélődő emberekkel együtt értesülhettek arról: a fáklya, amely lángra lob­bant jelzés, s törvényszerű következménye, mi több elő­írás. A nagy nyomású szállító­vezeték — ezen érkezik a tüzelőanyag Romhányból Balassagyarmatra — műszaki átadása során, először víz­zel ellenőrzik a varratokat, majd ezt „élesben” gázzal nyomják ki a vezetékből. Ezt a gázt pedig el kell égetni. Pontosan 19 óra 30 perc­kor érkezett meg az első „görény”, ez a szakmai neve annak a tisztítószerkezetnek amit maga előtt tol a gáz, majd úgy 21 óra körül gyúj­tottuk be a fáklyát — tá­jékoztattak a helyszínen a szakemberek. Az ijedség elmúltával fo­lyamatos kocsisorok, s né­hány gyalogos szemlélődő tartott a szemerkélő hóesés­ben a város szélére. Igaz a billegő, narancsos fényt szin­te mindenhonnan látni lehet a városból, a morajló hango­kat pedig már a vasútnál hallani. — Nem értette mi ez a nagy szaladgálás, hiszen az Alföldön minden sarkon ég egy ilyen fáklya — így az egyik közeli üzem éjszakai portása. — No, azért nagyon örülök neki, csak az a baj, hogy az idén mi nem ka­punk, pedig a pénz is félre van rá téve — tette hozzá mosolyogva. ☆ A nagy nyomású vezeték ellenőrzésének ezzel persze nincs vége, ez csupán egy állomása a gázbevezetésnek, amely egyben jelzi, hogy érdemes volt csaknem egy éve elkezdeni a több mint 100 milliós fejlesztést. A város életében az el­múlt évtized minden bi­zonnyal legnagyobb beruhá­zása ez. A gázfáklya láng­ja üdvözli is egyben mind­azokat — velük együtt Berta Róbertét, a városi tanács városfejlesztési és gazdálko­dási osztályának vezetőjét —, akik mindvégig bíztak a sikerben, s ezért mindent megtettek. A gáz lángja a város szélén jelképe Balas­sagyarmat mai, s holnapi fejlődésének. (hlavay) Szabálysértések nyomában Kacifántos a bizonyítás A szabálysértési ügyinté­zés tapasztalatait elemezte a közelmúltban a Karamcs- lapujtői Nagyközségi Közös Tanács. A szabálysértés jog­szabályban rögzített, a tár­sadalomra káros, vagy ve­szélyes magatartás, amely a társadalmi együttélés szabá­lyainak megsértésében nyil­vánul meg. Három év té­nyei számos tanulsággal szolgálnak. A szabálysértési ügyintézés megfelelő. Foko­zott figyelmet fordítottak a megelőzésre. Büntetni nem öröm, de olykor szükséges. A vízvezeték koráiban is ér­vényes a közmondás: „Ad­dig jár a korsó a kútra, míg eltörik”. Akkor pedig az el­követő nem csak fizetni kénytelen, de az ismerősök is rossz szemmel néznek rá. További tapasztalat, hogy az elkövetés súlya és a bír­ság mértéke arányban van egymással. A kihágás bünte­tésének célja a visszatartás. Az 1986-ban bekövetkezett jogszabály-módosítások ál­talában szigorúbbak, mint a korábbiak. Például emelked­tek az elővezetési költségek. Magánlaksértés vagy becsü­letsértés címén a feljelentés ,.ára” nem 100, hanem 200 forint. Aki kulturális intéz­ményben, vagy sporttelepen szeszes italt mér, az nem 3 ezer, hanem 10 ezer forint­tól kénytelen megválni. Ki szokott feljelenteni? A rendőrség, az iskola igazga­tója. a közlekedési felügye­let, a tűzoltóság és a lakos­ság. A Karancs völgyében leggyakoribb a lopás. Ezért bűnhődik évente a kihágók 35—55 százaléka. Leginkább az önkiszolgáló boltokban leplezik le az . enyveskezű- eket”. Míg 1985-ben 46-am, két éve 38-an, tavaly 43-an buk­tak le a körzetben lopás miatt. Tavaly csak Karancs- lapujtőn 13 dézsmálót fülel­tek le, az idei első fél évben már 14-et. Nem árt tehát az éberség sem a boltokban, sem a határban. A „dobogó” második foká­ra a tanköketélezettségi tör­vény megszegése került, holott a büntetés felső ha­tára ezerről 5 ezer forintra emelkedett. Rossz szomszéd­ság. török átok. Nos, becsü­letsértésre általában szom­szédok között került sor. Évente 10—10 ilyen ügyben tett igazságot a szabálysér­tési bizottság, vagy az élő­adó. A bizonyítás két ok miatt kacifántos: vagy nin­csenek tanúk, vagy ha van­nak: hetet-havat összehor­danak. Szigorúan fellépett a ta­nács a közterület szennye­zőivel szemben is. Furfango­sak az illegális szemétlera­kók, nehéz tetten érni őket. A tiltó tábla nem akadály. Napokon belül eltüntetik. Márpedig amit nem tiltanalc, azt ugyebár szabad. Tavaly 5 bírságot szabtak ki szemét­domb készítéséért, a bünte­tés átlaga ezerről 2 ezer fo­rintra emelkedett. Az állam- polgári fegyelem lazítój kö­zé tartoztak még a hivata­los személyek ocsmány szá­jú sértegetői, a tűzrendésze- ti, építési, kisipari, honvé­delmi előírásoknak fittyet hányok, sőt 1—2 csendhábo­rító is akadt. A következetes bírságpoli­tikára a jövőben is szükség van azokkal szemben, akik nem értenek a szép szóból. A törvényességet jelzi, hogy a fellebbezések aránya nem éri el a két százalékot. (r. i.) r T . Építkezési kedv Drégelypalőnkon tíj utcasorok alakultak ki az elmúlt években Drégelypalánkon, így a Honti úton is csa­ládi házak bizonyítják az épíkezési kedvet, az otthonalapítók áldozatvállalását.-kj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom