Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-18 / 275. szám

1988. NOVEMBER 18.. PÉNTEK NOGRÄD Kránicz József, a verseny győztese. Szócsek Ferenc lett a máso­dik. — Amikor eredményhir­detéskor szólítottak, először .meg sem mozdultam, azt .hittem rosszul ha'llok — vallja be Kránicz József. — Olyan lámpalázas vol­tam, hogy alig tudtam a pénzjutalom átvételi elis- •mervényét aláírni — árulja el Szócsek Ferenc. A két fiatalember még most, hetek múltán js rneg- illetődötten beszél életük egyik legnagyobb élményé­ről, a Szakma ifjú mestere országos versenyről. Okkal persze, hiszen nem minden­napos sikert értek el az orosházi üveggyárban meg­tartott, 24 kiválóan képzett iifjú lakatost felvonultató megmérettetésen. A 22 éves Kránicz József az első, a mindössze 18 esztendőt számiáló Szócsek Ferenc a második helyen végzett. Ám négy csapattársuknak sem kellett szégyenkezniük, hi­szen további ketten beke­rülték a legjobb tízbe. Hasonló szakmai elismert­ségben még sohasem volt részük a Salgótarjáni Öblös- üveggyár lakatosainak. Ed­digi próbálkozásaik során csak hatodik helyezésre fu­totta a tudásukból. Most viszont „taroltak”, alapos meglepetést okozva ezzel szakmai berkekben. A szó szerint "'meghökke* nést kiváltó siker eredőiről így beszél Pintér Lászlóné versenyfelelős, aki elkísérte a fiúkat a nagy útra és körmét rágva végigizgulta kétnapos szereplésüket: — Először js tudni kell, hogy a mi gyárunkban kevés a lakatos, ebből adódóan kisebb a választási lehetőség. Másodszor: csikócsapattal ér­keztünk Orosházára. Az át­lagéletkor legalább hat év­vel maradt alatta a többi csapaténak. Most már be­ismerhetem : tanulni és ta­pasztalni mentünk el a ver­senyre, nem bíztunk, nem is bízhattunk vérmes remé­nyekben. Aztán legényeink legyőzték idősebb és a ko­rábbi versenyeken már ér­mes helyezéseket elért, te­hát bizonyított ellenlábasa­ikat. A kitűnő eredmény híre futótűzként terjedt el az öblösben. Napokon át egy­mást érték a kíváncsiskodó érdeklődések, sokan, nagyon soka.n kérdezték a részle­tekről a „„sikenkovácsokiat”. Természetesen a kézszorítá­sok, a meleg hangú gratulá­ciók sem maradtak el. Úgy­hogy már félő, talán túlon­túl el is bízzák majd magu­kat az ifjú szakemberek... — Nem kenyerem a2 ön­teltség — mondja Kránicz József. Ugyanaz vagyok, aki korábban voltam. Persze, jólesnek az elismerő szavak, s a felismerésnek is örülök, miszerint jó szakemberré váltam. — Nagyképű nem lettem, nem is lehetek — így Szó­csek Ferenc. — A háziver­senyen ugyanis csak hete­dik helyezést értem el. Ügy kerültem az utazó csapatba, hogy egyik társunk családi okok miatt lemondta a sze­replést. Szóval szerencsém volt, s annak feltétlenül örü­lök, hogy üstökön ragadtam a lehetőséget. Van még mit tanulnom. .. Mindkét fiatalember a salgótarjáni 211. Számú Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zetben végzett. Az idősebb szerszámkészítő-lakatos ok­levéllel rendelkezik, de for­mavésnökként keresi a ke­nyerét. Tudása alkalmassá teszi a már-már művészi munkára. Ifjú társa, akinek a szülei is az öblösüveg­gyárban dolgoznak, végzett­sége szerint gépszerkezeti karbantartó lakatos. ám szerszámokat készít. Fiatal kora és gyakorlatlansága el­lenére máris elismerten jó szakember. Visszakanyarodva a ver­senyre: a sikerhez nemcsak szakmailag kellett felké­szülni, hanem elmélyültség kellett a matematikában, a munkavédelemben és a po­litikában egyaránt. Az elmé­leti tudást tesztkérdésekkel és szóbeli válaszokkal „szorv dázta meg" a zsűri. A szak­mai jártasságot pedig két munkadarab elkészítésével kellett igazolni, s ehhez szükség volt a műszaki rajz ismeretére is. — A felkészítésben sokat segítettek a munkatársak, a művezetők, és az üzemve­zetők. Köszönjük, hogy baj­lódtak velünk — ismerik el dicséretes módon a fiúk, s lelkemre kötik: el ne fe­lejtsem mindezt megírni. Nos, megtettem. .. — Alaposan megizzasztot- tuk a legényeket — közli Koczka András, a gyártó­eszköz-gazdálkodási osztály vezetője. — Másfél hónapon át kaptak ilyen-olyan fel­adatokat, s rendszeresen megbeszéltük, mit csináltak jói, vagy miben hibáztak. Nem volt ez teher számunk­ra, hiszen szinte magunk is tanultunk, miközben taní­tottunk. A csikócsapat derbigyőzel­mére hazafelé már csak pezsgőt kellett bontani. Volt miből megvenni a jóféle itó­kát, hiszen a nyertes ötezer, az ezüstérmes négyezer fo­rintot vehetett át. Ezen túlmenően mindketten kap­tak még ezer-ezer forintot. Ez a többletjutalom azokat illette meg, akik öt évtől nem régebben végezték el a szakmunkásképzőt, s az első „tíz helyezett között végez­tek. Ilyen pluszpénzt tehát négy öblösüveggyári lakatos érdemelt ki. Mind Kránicz József, mind Szócsek Ferenc jól érzi ma­gát a munkahelyén. A gyár vezetése sokra értékeli a si­kerüket, s hogy megbecsü­lésének nyomatékot is ad­jon, ezért két évig ráadás­ként megkapják bruttó bé­rük 15, illetve 12 százalékát. Azért ennyi ideig, mert a Szakmai ifjú mestere or­szágos versenyt kétévenként rendezik meg. A jogcím ma­gától értetődően 1990-ben meghosszabbítható lesz.. . — Ha kivívjuk majd a részvétel jogát, természete­sen ismét próbára tesszük magunkat — jelenti kj a „rangidős” jogán Kránicz József, s szavaira Szócsek Ferenc egyetértőén rábólint. — Ez azonban még odább van. Addig is naponta bi­zonyítanunk kell, hogy nem véletlenül lettünk a legjob­bak. Selejtet mi már nem adhatunk ki a kezünkből. Egészen egyszerűen: nem engedhetjük meg magunk­nak! Kolaj László Fotó: Bábel László Formaváltás után a PENTBMER-nél Hagyományos formában gazdálkodott a VII. ötéves tervidőszak első két évében a bátonyterenvei PENTA­MER Lakatos- és Szerelőipa­ri Kisszövetkezet. Mint a névből is látható, a szabá­lyozóváltozások hatására célszerűbbnek és eredmé­nyesebbnek tűnt a kisszövet­kezeti formára történő át­alakulás. A kiegyensúlyo­zott gazdálkodás megterem­tése érdekében azonban ke­vés csupán a szervezeti mechanizmus korszerűsítése, szükséges, hogy a piac ál­tal jobban elismert termé­kekkel rukkoljanak elő. Ezt ismerte fel a szövet­kezet vezetése, amikor meg­fogalmazta a stratégiáját. Az átértékelés figyelmeztető jeleként a tervidőszak ed­dig eltelt időszakában — figyelembe véve a várható idei teljesítést is — a ter­melési értékét 94 4, nyereség- tervét 99 százalékra teljesí­tette a közösség. Termék- szerkezetük rendkívül sok beruházást igényelt, amely­nek piaci feltételei csökken­tek. Rendkívül gyorsan kel­lett hát megoldaniuk a szellemi bázis megújítását. A jövedelmezőség javítása érdekében célul tűzték ki a jobb gépesítést és munka- szervezést, az optimális lét­szám kialakítását. Ami rö­vid és középtávú fejleszté­seiket illeti, csakis a ter­mékszerkezet-váltás hozhat sikert a kilencvenfős kis­szövetkezet számára. Ennek első, látható jele a Nagyma­rosi Vas- és Műszeripari Szövetkezettel kötött bér- munkaszerződés, amelynek értelmében egy 20 főt fog­lalkoztató műszer-összeszere­lő műhelyt hoztak létre. November közepén már meg­kezdődött a termelés, egye­lőre 14 munkással. A dol­gozók Nagymaroson három­hetes képzésen sajátították el a fogásokat. A PENTA­MER elképzelése szerint jö­vőre a kapcsolat 6 millió forintot eredményez. , Ugyancsak most kezdődött meg a próbagyártás gépáll­ványokból, bérmunkaként, az egri könnyűipari gép­gyárral folyó tárgyalások eredményeként. Jövőre 10 millió forintot hozhat ez az üzlet. Emellett kacérkodnak — lízingszerződés megköté­sével 1 — TCS jelzésű fonat- gyártással is. A szellőzőmű­vekkel kötött megállapodás értelmében továbbra is 15— 20 fő dolgozik külföldön, elsősorban az NSZK-ban és Ausztriában. Reménykeltő, hogy építőipari kapacitásu­kat a jövő évre már telje­sen lekötötték. A változások már az idén lehetővé teszik az éves ter­melési terv (32,6 millió fo­rint) teljesítését. A korábbi időszakban tapasztalt terme­léskiesés ellenére a PENTA­MER nyeresége jelentősen javult, mivel a költségeket rendkívül alacsony szinten tudták tartani. Ifjúság- és jövőcentrikus társadalompolitikai döntések kellenek F ontos, a jövőt is alapvetően megha­tározó állomásához érkezett- az if­júsági szövetség. Az önmaga meg- | újítására, átalakítására törekvő KISZ a | hét végén tartja országos értekezletét. A | felkészülés során Nógrád megyében is ön- | vizsgálaton alapuló fórumok egész sorára, | vitákra és véleménycserékre került sor. I Az ifjúságpolitika, a fiatalokat érintő fo- | lvamatok elemzésekor az MSZMP Köz- | ponti Bizottsága 1984. októberi állásfogla- I Sásából keli kiindulni. Az őszinte képhez hozzátartozik, hogy jóformán egyetlen ak­kor megfogalmazott törekvés sem telje­sült az .elmúlt négy évben. Miért? Véle­ményem szerint mindenekelőtt azért, mert az ifjúságpolitikai állásfoglalás egy téves gazdasági prognózisra és az ebből követ­kező társadalomképre alapozódott. A má­sik ok: a KB akkor méltánylandó szép szándékokat és vágyakat fogalmazott meg, de nem párosult mindez a megvalósulás biztosítékaival, ganranciáival. A következmények között említhető, hogy a KISZ — és az államigazgatás — igyekezete ellenére egzisztenciális terüle­ten az ifjúság társadalmi pozícióiban a korábbi tíz év negafív folyamatai félgyor­sultak, tovább romlottak. A tényékhez hozzátartozik, hogy az ifjúság naigy részé­nek közérzete ma perspektivátlanságot és bizalmatlanságot jelez. A KISZ „igyekezett a gondokra felhívni a figyelmet, a jelzé­sek azonban — az esetek többségében — idegenkedést, rácsodá'Ikozást, esetleg jó szándékú sajnálkozást váltottak ki. S többnyire elmaradtak a tettek. A továbblépés lehetőségeit kutató me­ditációban mindenekelőtt erre a kérdésre kel; felelni: mit akarunk az ifjúságpoliti­kában? . Ami az egzisztenciális- ügyeket illeti, nem követhető a íátszóla.g könnyebb út, azaz nem külön ifjúsági intézkedéseket kívánunk. Abból kell' ugyanis kiindulni, hogy az ifjúság nem szakítható ki a tár­sadalomból, s a külön kezelés gátolná a reformfolyamatokat. Olyan ifjúságcentri­kus — jövccentrikus — társadalompoliti­kai döntések kellenek tehát, amelyek az eddiginél1 sokkal markánsabban célozzák meg az ifjúságot, de nem. kiszakítva a társadalomból. Csakis a jövővel, a pers­pektívával is kellő biztonsággal foglalkoz­ni tudó politika lehet az, amely támoga­tásra talál a fiatalok körében. Az ilyen — jövőorientált — ifjúságpolitika lehet az. amelyben nem kell külön ifjúsági vonat­kozás, mert egész létével, különböző fo­gadkozások nélkül is szükségképpen ifjú­ságpárti. I Melv rétegekre akarunk támaszkodni a következő években? Ha azokra akarunk építeni — meggyőződésem szerint másra nem lehet — akik az új követelmények­nek js meg tudnak felelni, akkor ezeket a rétegeket előnyben kell részesíteni. Én | tehát nem a fiataloknak, hanem a telje­I síteknek, a társadalomban „húzóknak” kérek többet. Ezek között van a fiatalság H nagy része is. Ez azonban társadalmi • új­raelosztást követel. Ez alatt nem egysze­rűen az anyagi források átcsoportosítá­sát, hanem a tulajdonhoz való hozzáférés, a hatalom, a tudás, az információk újra­elosztását is érteni kell. Az egzisztenciális ügyekkel való foglal­kozás természetesen elsősorban kormány­zati feladat. Mit várunk ezzel kapcsolat­ban a párttól? Mindenekelőtt azt, hogy segítse ráirányítani a társadalom figyel­mét az ifjúság helyzetére, a meglévő, egy­re növekvő, élesedő problémákra. A teen­dők másik oldala, hogy .segítsen a párt rászorítani az állami szerveket az érdemi intézkedésekre. Végezetül nem elhanya- i golható: segítsen helyzetbe hozni az if­júság képviselőit az előttünk álló időszak nem könnyű érdekcsatározásaiban. Az ifjúságpolitika másik nagy szelete a politikai intézményrendszer ifjúsági szfé­rája. Ezzel kapcsolatban is őszintén ki kell jelenteni, hogy az ifjúságpolitikai in­tézményrendszer- ma már nem alkalmas a tapasztalható feszültségek kezelésére, s még kevésbé tűnik jónak a jövő várha­tóan nagyobb gondjainak megoldására. A formákról manapság -éles viták zajlanak, az ifjúság; intézményrendszerrel kapcso­latban még az a vád is elhangzik, hogy a KISZ más ifjúsági szervezeteket csinál. Nem erről, hanem arról van szó, hogy nekünk is viszonyulni kel] más kezdemé. nyezésekhez, s nem hagyható figyelmen || kívül, hogy ezek várhatóan mind gyako- j ribbá válnak. Az ifjúságpolitikáról való gondolkodás I elválaszthatatlan a KISZ jövőjétől. Tagad- |j hatatlan, hogy a KISZ is változtatásra | érett, mélyreható, az alapokat érintő re- § formokra van szüksége. Mindez nem ön- § cél, nem jelentheti a gyengítését, különös- § képpen pedig a szétverését annak, ami § ma működik, s ami érték. A reformoknak | természetesen a KISZ egész működési, po- 1 litizálási gyakorlatát érinteni kell; nem | szűkülhet le egyszerű szervezeti, szerve- p ződési átalakításra. Ez utóbbi nélkül azon- j ban az átalakítás nem valósítható meg. A |f vitákban egyértelművé vált az is,' hogy a i KISZ reformját valóban csak a tagság J akarata szerint, demokratikus vélemény- I cserékben kialakítva lehet véghezvinni. g 1 A KISZ jövőjére vonatkozó elgondolá- I sok fix pontja, hogy a tartalom az elsőd- | leges, s ehhez kell igazítani a formát! — § többek között ez kristályosodott ki az or- pj szágos értekezletet megelőző kibővített I megyei bizottsági ülésen is. Prognamalapú, j politikai programra szerveződő szervezet- f re, szervezetekre van „szükség. Ehhez pedig | politikai platform kell. Ebben többek között I azzal kell foglalkozni, hogy önmagunkat j elhelyezzük a változó belpolitikai táblán, I s adjunk választ arra: kiket akarunk meg- j nyerni, kikkel akarunk politizálni az el- | következendő években.. Szükséges érték- g rendünk megfogalmazása, -s annak fisz- I tázása: mit képviselünk és mit akarunk j tenni egyes szőkébb területeken, mint a j gazdaságpolitika, a szociálpolitika, az ok- j tatás stb. A KlSZ-nek pedig azok legye- | nek a tagjai, akik ezt a programot el tud­ják fbgadni. A program természetesen átfogóan fog­lalkoztatja a KISZ-t Nógrád megyében is, ennek eredménye a megyei bizottság I nagy nyilvánosságot kapott programterve­zete és felhívása. Az ezt követő vita és reagálás rendkívül tanulságos. Elgondol- j kod tató, hogy amíg a KISZ passzivitását bírálják talán ugyanazokban ellenérzést vált ki az Is, amikor ilyen nyílt és egy ér. I telmű teendőcsokorral az ifjúsági mozga­lom a nyilvánosság elé lép. Holott igazságokat mondunk. Akkor is, g amikor arról van szó, hogy „zsebpénzre elég a bérünk”, hiszen nem mást aka­runk: a teljesítmény domináljon ne az életkor. A fentebb elmondottak bőségesen illusztrálják a „fel(ki)hívás” másik meg­állapítását is: „Körön kívülről van jo- 1 gunk életünk alakítására!” Az ipar szer­kezetét ismerők, a válságágazatok túlsú­lyával tisztában lévők értik mondandón­kat akkor i.s, amikor ezt jelezzük: „Por­lepte ipar Nógrádban!” Mi lehet a kitörés „útja? Nézetünk sze­rint sem számíthatunk külső forrásokra, saját megyei erőre kell alapozná. Koope­rációval, együttműködéssel nagyobb me­gyén belüli mozgékonyságra van szükség, s elkerülhetetlen a rugalmas illeszkedés az országos programokhoz. Nélkülözhetet­len az átfogó megyei koncepció szükséges­sége is, a gazdaságot, a foglalkoztatást az oktatást, a szociálpolitikát illetően. n KISZ ma kezdődő országos értekez- | létén a most csak vázlatosan érin­tett teendők mellett minden bizony- | nyal sok szó esik a párt és ifjúsági szer­vezetek kapcsolatáról jS. Az előkészítő vi­ták nógrádi tanulságai szerint a kapcsola­tot, a KISZ önállóságát, a részkérdések­ben eltérő véleményeket maximálisan tisz­teletben tartó magatartás jellemezze, ugyanakkor a stratégiai ügyekben a mai­nál sokkal szorosabb együttműködésre, szövetséget kifejező viszonyra van szűk- j ség. Ennek részeként a KISZ pártirányí- J fása a jövőben ne a közvetlen irányítást, § hanem a központ irányít központot elv | érvényesülését és a fiatal párttagokon f keresztül történő befolyásolást jelentse. P A KISZ megújulását, a reformok szel- f lemében végbemenő átalakítását felfehe- | tőén meghatározó országos értekezletre többek között ilyen útra valóval mennek a g nógrádi küldöttek. Boldvai László, g a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának j első titkára I b Hazaidé pezsgőt bontanak Derbigyöztes csikócsapat

Next

/
Oldalképek
Tartalom