Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
1988. NOVEMBER 18.. PÉNTEK NOGRÄD Kránicz József, a verseny győztese. Szócsek Ferenc lett a második. — Amikor eredményhirdetéskor szólítottak, először .meg sem mozdultam, azt .hittem rosszul ha'llok — vallja be Kránicz József. — Olyan lámpalázas voltam, hogy alig tudtam a pénzjutalom átvételi elis- •mervényét aláírni — árulja el Szócsek Ferenc. A két fiatalember még most, hetek múltán js rneg- illetődötten beszél életük egyik legnagyobb élményéről, a Szakma ifjú mestere országos versenyről. Okkal persze, hiszen nem mindennapos sikert értek el az orosházi üveggyárban megtartott, 24 kiválóan képzett iifjú lakatost felvonultató megmérettetésen. A 22 éves Kránicz József az első, a mindössze 18 esztendőt számiáló Szócsek Ferenc a második helyen végzett. Ám négy csapattársuknak sem kellett szégyenkezniük, hiszen további ketten bekerülték a legjobb tízbe. Hasonló szakmai elismertségben még sohasem volt részük a Salgótarjáni Öblös- üveggyár lakatosainak. Eddigi próbálkozásaik során csak hatodik helyezésre futotta a tudásukból. Most viszont „taroltak”, alapos meglepetést okozva ezzel szakmai berkekben. A szó szerint "'meghökke* nést kiváltó siker eredőiről így beszél Pintér Lászlóné versenyfelelős, aki elkísérte a fiúkat a nagy útra és körmét rágva végigizgulta kétnapos szereplésüket: — Először js tudni kell, hogy a mi gyárunkban kevés a lakatos, ebből adódóan kisebb a választási lehetőség. Másodszor: csikócsapattal érkeztünk Orosházára. Az átlagéletkor legalább hat évvel maradt alatta a többi csapaténak. Most már beismerhetem : tanulni és tapasztalni mentünk el a versenyre, nem bíztunk, nem is bízhattunk vérmes reményekben. Aztán legényeink legyőzték idősebb és a korábbi versenyeken már érmes helyezéseket elért, tehát bizonyított ellenlábasaikat. A kitűnő eredmény híre futótűzként terjedt el az öblösben. Napokon át egymást érték a kíváncsiskodó érdeklődések, sokan, nagyon soka.n kérdezték a részletekről a „„sikenkovácsokiat”. Természetesen a kézszorítások, a meleg hangú gratulációk sem maradtak el. Úgyhogy már félő, talán túlontúl el is bízzák majd magukat az ifjú szakemberek... — Nem kenyerem a2 önteltség — mondja Kránicz József. Ugyanaz vagyok, aki korábban voltam. Persze, jólesnek az elismerő szavak, s a felismerésnek is örülök, miszerint jó szakemberré váltam. — Nagyképű nem lettem, nem is lehetek — így Szócsek Ferenc. — A háziversenyen ugyanis csak hetedik helyezést értem el. Ügy kerültem az utazó csapatba, hogy egyik társunk családi okok miatt lemondta a szereplést. Szóval szerencsém volt, s annak feltétlenül örülök, hogy üstökön ragadtam a lehetőséget. Van még mit tanulnom. .. Mindkét fiatalember a salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben végzett. Az idősebb szerszámkészítő-lakatos oklevéllel rendelkezik, de formavésnökként keresi a kenyerét. Tudása alkalmassá teszi a már-már művészi munkára. Ifjú társa, akinek a szülei is az öblösüveggyárban dolgoznak, végzettsége szerint gépszerkezeti karbantartó lakatos. ám szerszámokat készít. Fiatal kora és gyakorlatlansága ellenére máris elismerten jó szakember. Visszakanyarodva a versenyre: a sikerhez nemcsak szakmailag kellett felkészülni, hanem elmélyültség kellett a matematikában, a munkavédelemben és a politikában egyaránt. Az elméleti tudást tesztkérdésekkel és szóbeli válaszokkal „szorv dázta meg" a zsűri. A szakmai jártasságot pedig két munkadarab elkészítésével kellett igazolni, s ehhez szükség volt a műszaki rajz ismeretére is. — A felkészítésben sokat segítettek a munkatársak, a művezetők, és az üzemvezetők. Köszönjük, hogy bajlódtak velünk — ismerik el dicséretes módon a fiúk, s lelkemre kötik: el ne felejtsem mindezt megírni. Nos, megtettem. .. — Alaposan megizzasztot- tuk a legényeket — közli Koczka András, a gyártóeszköz-gazdálkodási osztály vezetője. — Másfél hónapon át kaptak ilyen-olyan feladatokat, s rendszeresen megbeszéltük, mit csináltak jói, vagy miben hibáztak. Nem volt ez teher számunkra, hiszen szinte magunk is tanultunk, miközben tanítottunk. A csikócsapat derbigyőzelmére hazafelé már csak pezsgőt kellett bontani. Volt miből megvenni a jóféle itókát, hiszen a nyertes ötezer, az ezüstérmes négyezer forintot vehetett át. Ezen túlmenően mindketten kaptak még ezer-ezer forintot. Ez a többletjutalom azokat illette meg, akik öt évtől nem régebben végezték el a szakmunkásképzőt, s az első „tíz helyezett között végeztek. Ilyen pluszpénzt tehát négy öblösüveggyári lakatos érdemelt ki. Mind Kránicz József, mind Szócsek Ferenc jól érzi magát a munkahelyén. A gyár vezetése sokra értékeli a sikerüket, s hogy megbecsülésének nyomatékot is adjon, ezért két évig ráadásként megkapják bruttó bérük 15, illetve 12 százalékát. Azért ennyi ideig, mert a Szakmai ifjú mestere országos versenyt kétévenként rendezik meg. A jogcím magától értetődően 1990-ben meghosszabbítható lesz.. . — Ha kivívjuk majd a részvétel jogát, természetesen ismét próbára tesszük magunkat — jelenti kj a „rangidős” jogán Kránicz József, s szavaira Szócsek Ferenc egyetértőén rábólint. — Ez azonban még odább van. Addig is naponta bizonyítanunk kell, hogy nem véletlenül lettünk a legjobbak. Selejtet mi már nem adhatunk ki a kezünkből. Egészen egyszerűen: nem engedhetjük meg magunknak! Kolaj László Fotó: Bábel László Formaváltás után a PENTBMER-nél Hagyományos formában gazdálkodott a VII. ötéves tervidőszak első két évében a bátonyterenvei PENTAMER Lakatos- és Szerelőipari Kisszövetkezet. Mint a névből is látható, a szabályozóváltozások hatására célszerűbbnek és eredményesebbnek tűnt a kisszövetkezeti formára történő átalakulás. A kiegyensúlyozott gazdálkodás megteremtése érdekében azonban kevés csupán a szervezeti mechanizmus korszerűsítése, szükséges, hogy a piac által jobban elismert termékekkel rukkoljanak elő. Ezt ismerte fel a szövetkezet vezetése, amikor megfogalmazta a stratégiáját. Az átértékelés figyelmeztető jeleként a tervidőszak eddig eltelt időszakában — figyelembe véve a várható idei teljesítést is — a termelési értékét 94 4, nyereség- tervét 99 százalékra teljesítette a közösség. Termék- szerkezetük rendkívül sok beruházást igényelt, amelynek piaci feltételei csökkentek. Rendkívül gyorsan kellett hát megoldaniuk a szellemi bázis megújítását. A jövedelmezőség javítása érdekében célul tűzték ki a jobb gépesítést és munka- szervezést, az optimális létszám kialakítását. Ami rövid és középtávú fejlesztéseiket illeti, csakis a termékszerkezet-váltás hozhat sikert a kilencvenfős kisszövetkezet számára. Ennek első, látható jele a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezettel kötött bér- munkaszerződés, amelynek értelmében egy 20 főt foglalkoztató műszer-összeszerelő műhelyt hoztak létre. November közepén már megkezdődött a termelés, egyelőre 14 munkással. A dolgozók Nagymaroson háromhetes képzésen sajátították el a fogásokat. A PENTAMER elképzelése szerint jövőre a kapcsolat 6 millió forintot eredményez. , Ugyancsak most kezdődött meg a próbagyártás gépállványokból, bérmunkaként, az egri könnyűipari gépgyárral folyó tárgyalások eredményeként. Jövőre 10 millió forintot hozhat ez az üzlet. Emellett kacérkodnak — lízingszerződés megkötésével 1 — TCS jelzésű fonat- gyártással is. A szellőzőművekkel kötött megállapodás értelmében továbbra is 15— 20 fő dolgozik külföldön, elsősorban az NSZK-ban és Ausztriában. Reménykeltő, hogy építőipari kapacitásukat a jövő évre már teljesen lekötötték. A változások már az idén lehetővé teszik az éves termelési terv (32,6 millió forint) teljesítését. A korábbi időszakban tapasztalt termeléskiesés ellenére a PENTAMER nyeresége jelentősen javult, mivel a költségeket rendkívül alacsony szinten tudták tartani. Ifjúság- és jövőcentrikus társadalompolitikai döntések kellenek F ontos, a jövőt is alapvetően meghatározó állomásához érkezett- az ifjúsági szövetség. Az önmaga meg- | újítására, átalakítására törekvő KISZ a | hét végén tartja országos értekezletét. A | felkészülés során Nógrád megyében is ön- | vizsgálaton alapuló fórumok egész sorára, | vitákra és véleménycserékre került sor. I Az ifjúságpolitika, a fiatalokat érintő fo- | lvamatok elemzésekor az MSZMP Köz- | ponti Bizottsága 1984. októberi állásfogla- I Sásából keli kiindulni. Az őszinte képhez hozzátartozik, hogy jóformán egyetlen akkor megfogalmazott törekvés sem teljesült az .elmúlt négy évben. Miért? Véleményem szerint mindenekelőtt azért, mert az ifjúságpolitikai állásfoglalás egy téves gazdasági prognózisra és az ebből következő társadalomképre alapozódott. A másik ok: a KB akkor méltánylandó szép szándékokat és vágyakat fogalmazott meg, de nem párosult mindez a megvalósulás biztosítékaival, ganranciáival. A következmények között említhető, hogy a KISZ — és az államigazgatás — igyekezete ellenére egzisztenciális területen az ifjúság társadalmi pozícióiban a korábbi tíz év negafív folyamatai félgyorsultak, tovább romlottak. A tényékhez hozzátartozik, hogy az ifjúság naigy részének közérzete ma perspektivátlanságot és bizalmatlanságot jelez. A KISZ „igyekezett a gondokra felhívni a figyelmet, a jelzések azonban — az esetek többségében — idegenkedést, rácsodá'Ikozást, esetleg jó szándékú sajnálkozást váltottak ki. S többnyire elmaradtak a tettek. A továbblépés lehetőségeit kutató meditációban mindenekelőtt erre a kérdésre kel; felelni: mit akarunk az ifjúságpolitikában? . Ami az egzisztenciális- ügyeket illeti, nem követhető a íátszóla.g könnyebb út, azaz nem külön ifjúsági intézkedéseket kívánunk. Abból kell' ugyanis kiindulni, hogy az ifjúság nem szakítható ki a társadalomból, s a külön kezelés gátolná a reformfolyamatokat. Olyan ifjúságcentrikus — jövccentrikus — társadalompolitikai döntések kellenek tehát, amelyek az eddiginél1 sokkal markánsabban célozzák meg az ifjúságot, de nem. kiszakítva a társadalomból. Csakis a jövővel, a perspektívával is kellő biztonsággal foglalkozni tudó politika lehet az, amely támogatásra talál a fiatalok körében. Az ilyen — jövőorientált — ifjúságpolitika lehet az. amelyben nem kell külön ifjúsági vonatkozás, mert egész létével, különböző fogadkozások nélkül is szükségképpen ifjúságpárti. I Melv rétegekre akarunk támaszkodni a következő években? Ha azokra akarunk építeni — meggyőződésem szerint másra nem lehet — akik az új követelményeknek js meg tudnak felelni, akkor ezeket a rétegeket előnyben kell részesíteni. Én | tehát nem a fiataloknak, hanem a teljeI síteknek, a társadalomban „húzóknak” kérek többet. Ezek között van a fiatalság H nagy része is. Ez azonban társadalmi • újraelosztást követel. Ez alatt nem egyszerűen az anyagi források átcsoportosítását, hanem a tulajdonhoz való hozzáférés, a hatalom, a tudás, az információk újraelosztását is érteni kell. Az egzisztenciális ügyekkel való foglalkozás természetesen elsősorban kormányzati feladat. Mit várunk ezzel kapcsolatban a párttól? Mindenekelőtt azt, hogy segítse ráirányítani a társadalom figyelmét az ifjúság helyzetére, a meglévő, egyre növekvő, élesedő problémákra. A teendők másik oldala, hogy .segítsen a párt rászorítani az állami szerveket az érdemi intézkedésekre. Végezetül nem elhanya- i golható: segítsen helyzetbe hozni az ifjúság képviselőit az előttünk álló időszak nem könnyű érdekcsatározásaiban. Az ifjúságpolitika másik nagy szelete a politikai intézményrendszer ifjúsági szférája. Ezzel kapcsolatban is őszintén ki kell jelenteni, hogy az ifjúságpolitikai intézményrendszer- ma már nem alkalmas a tapasztalható feszültségek kezelésére, s még kevésbé tűnik jónak a jövő várhatóan nagyobb gondjainak megoldására. A formákról manapság -éles viták zajlanak, az ifjúság; intézményrendszerrel kapcsolatban még az a vád is elhangzik, hogy a KISZ más ifjúsági szervezeteket csinál. Nem erről, hanem arról van szó, hogy nekünk is viszonyulni kel] más kezdemé. nyezésekhez, s nem hagyható figyelmen || kívül, hogy ezek várhatóan mind gyako- j ribbá válnak. Az ifjúságpolitikáról való gondolkodás I elválaszthatatlan a KISZ jövőjétől. Tagad- |j hatatlan, hogy a KISZ is változtatásra | érett, mélyreható, az alapokat érintő re- § formokra van szüksége. Mindez nem ön- § cél, nem jelentheti a gyengítését, különös- § képpen pedig a szétverését annak, ami § ma működik, s ami érték. A reformoknak | természetesen a KISZ egész működési, po- 1 litizálási gyakorlatát érinteni kell; nem | szűkülhet le egyszerű szervezeti, szerve- p ződési átalakításra. Ez utóbbi nélkül azon- j ban az átalakítás nem valósítható meg. A |f vitákban egyértelművé vált az is,' hogy a i KISZ reformját valóban csak a tagság J akarata szerint, demokratikus vélemény- I cserékben kialakítva lehet véghezvinni. g 1 A KISZ jövőjére vonatkozó elgondolá- I sok fix pontja, hogy a tartalom az elsőd- | leges, s ehhez kell igazítani a formát! — § többek között ez kristályosodott ki az or- pj szágos értekezletet megelőző kibővített I megyei bizottsági ülésen is. Prognamalapú, j politikai programra szerveződő szervezet- f re, szervezetekre van „szükség. Ehhez pedig | politikai platform kell. Ebben többek között I azzal kell foglalkozni, hogy önmagunkat j elhelyezzük a változó belpolitikai táblán, I s adjunk választ arra: kiket akarunk meg- j nyerni, kikkel akarunk politizálni az el- | következendő években.. Szükséges érték- g rendünk megfogalmazása, -s annak fisz- I tázása: mit képviselünk és mit akarunk j tenni egyes szőkébb területeken, mint a j gazdaságpolitika, a szociálpolitika, az ok- j tatás stb. A KlSZ-nek pedig azok legye- | nek a tagjai, akik ezt a programot el tudják fbgadni. A program természetesen átfogóan foglalkoztatja a KISZ-t Nógrád megyében is, ennek eredménye a megyei bizottság I nagy nyilvánosságot kapott programtervezete és felhívása. Az ezt követő vita és reagálás rendkívül tanulságos. Elgondol- j kod tató, hogy amíg a KISZ passzivitását bírálják talán ugyanazokban ellenérzést vált ki az Is, amikor ilyen nyílt és egy ér. I telmű teendőcsokorral az ifjúsági mozgalom a nyilvánosság elé lép. Holott igazságokat mondunk. Akkor is, g amikor arról van szó, hogy „zsebpénzre elég a bérünk”, hiszen nem mást akarunk: a teljesítmény domináljon ne az életkor. A fentebb elmondottak bőségesen illusztrálják a „fel(ki)hívás” másik megállapítását is: „Körön kívülről van jo- 1 gunk életünk alakítására!” Az ipar szerkezetét ismerők, a válságágazatok túlsúlyával tisztában lévők értik mondandónkat akkor i.s, amikor ezt jelezzük: „Porlepte ipar Nógrádban!” Mi lehet a kitörés „útja? Nézetünk szerint sem számíthatunk külső forrásokra, saját megyei erőre kell alapozná. Kooperációval, együttműködéssel nagyobb megyén belüli mozgékonyságra van szükség, s elkerülhetetlen a rugalmas illeszkedés az országos programokhoz. Nélkülözhetetlen az átfogó megyei koncepció szükségessége is, a gazdaságot, a foglalkoztatást az oktatást, a szociálpolitikát illetően. n KISZ ma kezdődő országos értekez- | létén a most csak vázlatosan érintett teendők mellett minden bizony- | nyal sok szó esik a párt és ifjúsági szervezetek kapcsolatáról jS. Az előkészítő viták nógrádi tanulságai szerint a kapcsolatot, a KISZ önállóságát, a részkérdésekben eltérő véleményeket maximálisan tiszteletben tartó magatartás jellemezze, ugyanakkor a stratégiai ügyekben a mainál sokkal szorosabb együttműködésre, szövetséget kifejező viszonyra van szűk- j ség. Ennek részeként a KISZ pártirányí- J fása a jövőben ne a közvetlen irányítást, § hanem a központ irányít központot elv | érvényesülését és a fiatal párttagokon f keresztül történő befolyásolást jelentse. P A KISZ megújulását, a reformok szel- f lemében végbemenő átalakítását felfehe- | tőén meghatározó országos értekezletre többek között ilyen útra valóval mennek a g nógrádi küldöttek. Boldvai László, g a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának j első titkára I b Hazaidé pezsgőt bontanak Derbigyöztes csikócsapat
