Nógrád, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
I 365 napos munkaidő Bizalommal fordulnak hozzá az emberek Sátoros Sándor ízig-vérig pesti gyerek volt. annak ellenére. hogy Szécsényben született. A háború utáni évek lassú ébredése után élte a fővárosi fiúk csibész- ségtől sem mentes életét. Mégis a nyarak, vakációk váltak későbbi életére - meghatározóvá. Nagyszülei Szécsényben laktak. Amikor lehetett, mindig leköltözött szeretett falujába. Itt kedvelte meg az állatokat. Kedvenc állata a ló lett, órákig elnézte vágtájukat, sörényük lobogását. Mivel Pesten lovat találni, tartani nem nagyon lehetett, nyulakkal foglalkozott, míg eljött újra a nyári szünet. Mire elérkezett a pálya- választás ideje, kétség sem férhetett hozzá, hogy milyen szakmát választ. Kapóra jött Szécsényben a mezcgazdasá. gi technikum. Így megmaradt a szeretett falu, és életét is az állatok szolgálatába állította. A többi már magától értetődően haladt. Elvégezte a középiskolát, 1970-ben oe- diig a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. Először a mátraballai té- eszben dolgozott, majd 1975- től öt éven keresztül Lu- dány halásziban tevékenykedett. ragyogó eredményekkel. Végül Mátramindszen- ten találta meg azt a miliőt, am ing vágyott. Azóta itt él, dolgozik, s nem vágyik sehová. Házat épített, otthonra lelt. A Mátragyöngye Termelőszövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője Sátoros Sándor 44 éves falusi értelmiségi. — Nagyon szeretem a munkámat — mondja —. de az idő múlásával tudja meg az ember, hogy tulajdonképpen mit is jelent állattenyésztőnek lenni. Itt 365 napból áll a munkaidő. Mun. kánk nem látványos, bár néha vannak kiugró napok. Mostanában kedvezően változott a szemlélet az állat- tenyésztéssel szemben. Mátramindszenten rendkívül jó tapasztalataim vannak. A té- eszben a figyelem a szarvasmarhatartásra, a juhászaira és a libatenyésztésre irányul. Ez meghatározza a takarmánytermesztést is. Amilyen takarmányt takarítanak be, mi annak megfelelő állatokat adunk. Szerencsére nagyon jó az összhang. Ilyen légkörben sokkal jobb dolgozni, mert a sikerélmények meghatározók... Mint értelmiségi, sajnos nem ilyen jó a közérzetem. Nem sok bizakodásra adó okot iátok. Nekem mée senki nem tudta megmondani, melyik irány a helyes. Gondolok itt a reformok különböző értelmezésére. Látens állapotokat élünk. Számomra az a legfontosabb, hogy az általam előállított hús a lehető legjobb legyen, és minél olcsóbban tudjam előállítani. — Értelmiségi létünket itt, falun meghatározza kevés létszámunk. Egyébként, .mérnökvégzettségű alig akad a faluban. A hasonló érdeklődési körűekkel alig találkozunk, mert nagyon kevés a szabad időnk. Esetleg valamiyen rendezvényen futunk össze. Más értemiségi- ekkel összejárni nem szoktunk. — A falu mai szellemiségét a régivel össze sem lehet hasonlítani. Akkor a hagyományok még igen erősek voltak. Ha végigment egy tanító az utcán — ném; túlzással —, még a fák is megemelték kalapjukat. Ma már nem jelent tekintélyt, ha valaki értelmiségi, olyan nincs, hogy valakire csak ezért felnézzenek. Most az a meghatározó, kinek milyen háza van. Talán a papnak és a tanácselnöknek van valamilyen tekintélye. A té- eszelnökre meg muszáj felnézniük, mert ő a kenyéradó. — Én igazából nem akarom tudomásul venni az előbb mondottakat, teszek ellene. . . Mert azért az is a megbecsülés jele, hogy polgárvédelmi törzsparancsnok és munkásőr vagyok. A másik elgondolkodtató dolog, hogy bizalommal fordulnak hozzám az emberek. Eljönnek a házamba a falusiak mindenféle hivatalos papírokkal, hátha én meg tudom fejteni. Tanácsokat kérnek a metszéssel kapcsolatban, érdeklődnek a nyúltenyész- tés felől, mit tegyenek, ha beteg a disznó. Az állatorvos nem mindig érhető el- Szívesen segítek mindenkinek. S mondhatom, egy kicsit büszke is vagyok rá. — Pillanatnyilag sok apró gonddal küszködünk a té- eszben, de majd megoldjuk valahogy. Az utánpótlás a nullával egyenlő. A munkaerőt illetően a szakadás előtti pillanatban vagyunk. Sajnos nem vonzó a szakma. Nincs szombat, nincs vasárnap, nincs ünnep. Az iskolából kikerülő gyerekek nem szívesen vállalják ezt. Azt pedig csak félve mondom, ezt a szakmát nem lehet mechanikusan csinálni. Aki nem szereti tiszta szívből, bizony hamar kikopik közülünk. . . — A lovak szerelme megmaradt, sajnos nálunk csak nyolc darab van belőle. Ha véletlenül nem dolgozom két napig, már a második nap érzem, valami hiányzik, nem találom a helyem. Nem más ez, mint a szag. az állatok közelségének a hiánya. Hiába beszélgetünk bármiről Sátoros Sándorral, minduntalan a munkájánál kötünk ki. Lehet szó könyvekről, értelmiségiekről, iskoláról. szabadságról, pihenésről, állandóan visszakanyarodik munkájához. Jó értelemben vett megszállott ő, akinek minden gondolata a szakmája körül forog. Ádám Tamás Kép: Bencze Péter Hordós paradicsom exportja Kevesebb adóbevétel Az idén január elsején bevezetett adóreform következtében jelentősen csökkent a salgótarjáni városi tanácsi adóbevétel. Míg az ötéves tervidőszak évente közel 10 milliós átlaggal számolt évente, ebben az évben csak 5 millió forintot tesz ki az adóbevétel. Ami a megszüntetett adónemek egyértelmű következménye. A lakossági adóztatási tevékenység színvonalának és hatékonyságának javítására viszont az ellenőrző, elemzőmunka jelenti a biztosítékot. Ennek során a tanács vizsgálja, hogy az adóköteles vagyontárgyak -önkéntes bejelentési kötelezettségének eleget tesznek-e az állampolgárok. S mit mutatnak ezek a vizsgálatok? Az ellenőrzések eredményeként évente közel félmillió forint adóhiányt állapítanak meg a tanácsi szakemberek. Ami azt is jelenti, hogy az állampolgárok jelentős része — hozzávetőleg a fele — nem teljesíti befizetési kötelezettségét. Kelendő a magyar paradicsom a nyugat-európai piacokon. A Budapesti Konzervgyár az év első kilenc hónapjában 1100 tonna paradicsompürét értékesített a külkereskedelmi szervezetek közreműködésével, háromszor többet, mint a múlt év azonos -időszakában. A termék nagy részét Olaszországba szállították. kisebb hányadát pedig N9fcK-beli cégek vették meg. Nemcsak az eladott paradicsom mennyiségét sikerült növelni, az ára is nagyobb, mint tavaly. Ezt nemcsak a jó piaci munkának köszönhetik, hanem annak is, hogy a kontinensen kevés paradicsom termett. Szerencsés körülmény, hogy a budapesti gyár viszont az elmúlt egykét év nagyobb terméséből a szokottnál bővebb készleteket tárolt, biztosítva, hogy az általa előállított egyéb termékek — például készételek — iránti kereslet .,megugrásakor" a paradicsom hiánya ne okozzon fennakadást a gyártásban. A gyár — félrerakva a szükséges tartalékot — valamennyi fölösleges paradicsompüréjét értékesítette. A külföldön és hazánkban is jól ismert ..Aranysas” márkanevű paradicsompürét idén új csomagolásban, 220 literes műanyag hordókba töltve, és a szokott módon kis, hétdekás fémdobozokba zárva juttatja el a külr földi vevőkhöz, viszonylag jó áron. A dobozos paradicsom tavalyi, tonnánkénti 500—630 dolláros árával szemben az idén sikerült 700—750 dolláros bevételre szert tenniük. A hordós paradicsom is többet ért az idén a külpiacon mint korábban. a gyár tonnánként 600—640 dollárhoz jutott. A Budapesti Konzervgyárnak várhatóan sikerül 4,4— 4,5 millió dollár konvertibilis elszámolású árbevételi tervét 5—5,2 millió dollárra teljesíteni. A paradicsom- termékek mellett az év eddig eltelt részében, a múlt év hasonló időszakához képest csaknem 40 százalékkal több, összesen 750 tonna savanyúságot értékesítettek. Miért küldöttértekezlet? A z újságolvasó manapság gyakorta találkozhat a többnyire hangzatos feleimet viselő tudósításokkal: X., Y. és Z. városban pártértekezietet hívtak össze. A folytatás többnyire úgy hangzik, hogy „mégis”, „a korábbi elképzelésektől eltérően”, ,,a párttagság állásfoglalása alapján”. Pártértékezletek nálunk is lesznek, a minősítésről azonban essék szó később. A NÓGRÁD korábban már hírt adott arról. hogy november 18-án küldöttértekezletet tartanak Pásztón, a lap szombati száma pedig arról tudósított, hogy december 17-re összehívták az MSZMP balassagyarmati városi küldöttértekezletét is. ■ A figyelmes olvasónak talán feltűnt, hogy két kifejezést használunk, s ezek a ..pártértekezlet”, valamint a küldöttértekezlet”. Lehetne legyinteni: semmi különbség, a lényeg abban az elhatározásban gyökerezik, hogy a településszerkezet életében meghatározó jelentőségű városban a legjelentősebb pártfórumot hívják ösz- sze. A mai meditációban az érveléshez hadd hívjam segítségül Pádár Sándort, a Pásztói Üvegipari Gép- és Szerszámgyár igazgatóját, aki a küldöttértekezletet összehívó pártbizottsági ülésen nagyon is egyértelműen fogalmazott: „az előkészítés során arról esett fezó, hogy küldöttértekezletet tartunk, aztán mégis városi pártértekezletről hallottam”. E tényköziéshez a hozzászóló hozzátette: az utóbbi elnevezéssel nem értene, egyet. A magyarázata roppant egyszerű: „a manapság a hírközlésben is nagy publicitást kapó pártértekezletekhez valamilyen negatív ügy kapcsolódik". Magyarán: pártértekezletre többnyire ott kerül sor, ahol elgondoíkoz- tatóan elmélyült a bizalmi válság, a-hol a közvéleményt élénken foglalkoztató sus- kusok, különböző vezető beosztású emberek nevéhez kapcsolható visszaélések foglalkoztatják a közvéleményt. Puszta névről és elnevezésről lenne szó? Ha megengedhető egy apró meditáció, akkor azt mondom: véletlenül sem formalitás, amivel Pádár Sándor érvel. S, ha már itt tartunk, akkor korántsem mindegy, hogy egy ilyen jelentős — a város életének egészét befolyásoló politikai fórumot — milyen elnevezéssel illetünk. Legyen helyi pártértekezlet, amelyhez manapság annyi negatív asszociáció tartozik? Vagy küldöttértekezlet, amely egészen más minőséget hordoz? Az eddigi véleménycserék alapján a párt fórumai az utóbbi mellett voksolnak, összhangban Pádár Sándor véleményével. A tartalom és az elnevezés kapcsán azonban minden, kétséget kizáróan a lényeg az előbbin van. Akaszthatunk ugyanis az elhatározásra bármilyen címkét — az eszmei mondandó a lényeg. Ebből keil kiindulni, amikor a sorra kerülő pártfórumokról beszélünk, s a mögöttes tartalmát keressük a pártértekezletnek, illetve a küldöttértekezletnek. Mi a szándék? Egyértelműen és világosan megfogalmazták ezt a pásztói párt- bizottság ülésén, amely összehívta a városi küldöttértekezletet. Eszerint: a lényeg a korszerűségen, a hatékonyabb párt- munkán van. Ezt hivatott szolgálni a városi küldöttértekezlet, nem valamiféle rendcsinálást, vagy tisztogatást. Az érvelés, szerint: a ..Politikai Bizottság döntése értelmében lehetőség van arra, hogy a vá- | rosi pártbizottságok megszüntessék a vég- / • rehajtó bizottságokat és az irányítómunkát kisebb létszámú pártbizottság végezze' Az egytestületes rendszerre való áttérés | csak a pártértekezlet — az állásfoglalás, ;1 a minőségi dinstikció szerint: küldöttéi- : tekezlet — döntése alapján valósítható meg. A magyarázat roppant egyszerű: az | új pártbizottság megválasztása a pártér- ” tekeziet, avagy a küldöttértekezlet hatás- \ köre. f. . Az elnevezésben fellelhető különbség | itt érhető tehát igazán tetten. Az érvelés j —, ha úgy tetszik, a megkülönböztető állásfoglalás — szerint nem rendcsiná- | lásról, a bizalmi válság kivédéséről van | szó, hanem a korszerűbb munkafeltételek, | ' a hatékonyabb politizálás lehetőségeinek y megteremtéséről. Az említett pártbizottsági ülésen több J vélemény is ezt erősítette. Szilágyi Al- í bért, a pásztói városi pártbizottság titkára J úgy vélekedett: pártértekezlet, vagy kül- f döttértekezlet összehívására a párttagság f . nem fogalmazott meg állásfoglalást. S, 1 ha mégis a küldöttértekezlet mellett § döntenek, az nem valamiféle divatjelen- * ségnek, a szokásoknak vaió behódolást f jelenti. Ehelyett arról van szó, hogy Nóg- % ■ rád megyében is tetten érhetők az irá- | nyitás korszerűsítésének jelei, s ennek | fontos eleme a városi pártbizottság egy-, testületes rendszerére való áttérés. A ki- g sebb létszámmal, végrehajtó bizottság íj nélkül dolgozó testület előnyei hossza- I san sorolhatók. Eszerint: kevesebb ülésre, J tanácskozásra .kerül sor; nincs atfedes: | nő a felelősség; a munkajelleg dominál; § nincs átruházott hatáskör. A gyakorlati követelmények tehát azt kívánják, a városi pártbizottság térjen át az új módszerre. Az így dolgozó pártbi- I zottság megválasztása — az egytestületes rendszer kialakítása — viszont a 'város | párttagsága egész fórumának a kompetenciája. A küldöttértekezlet összehívásának indokaihoz Pásztón az előbbiekhez még 1 hozzátették: jogos a párttagság igénye, hogy a megyei pártbizottság titkárává előlépett városi első titkár megválasztó- , sába a legszélesebb jtörtjen. beleszóljon. Ehhez pedig kiváló alkalmat teremt a városi küldöttértekezlet. P ártértekezlet, vagy küldöttértekezlet — a meditativ kérdésfelvetés kapcsán ismét csak ’illdomos felidézni a pásztói pártbizottság legutóbbi ülését. A pártértekezlethez a közvélemény manapság gyakran pejoratív képzeteket fűz. Mindezt megelőzheti, az aggályokat eloszlathatja a tényszerű tájékoztatás. Nem kevesebbre, erre vállalkozott mai jegyze- tünk. Az említett pártbizottsági ülésen Dev- csics Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is azzai érvelt a megújulást szolgáló követelmények között: a városi küldöttértekezlet összehívását a kétlépcsős irányításra való áttérés indokolja. Azzal a szándékkal, hogy az egy testület kiiktathassa a sok-sok határozathozatalt, cselekvő és operatív bizottságként dolgozhasson. Az új formáció megteremtésére viszont a városi pártfórum hivatott. S, a köz igénye alapján ezt városi küldöttértekezletnek nevezzük — híven a tartalomhoz. Kelemen Gábor Hegesztőit A hegesztők iránti fokozott igényt jelzi, hogy már a szakmunkástanulók társadalmi ösztöndíját is magasabban állapították meg a Fűtőber bátonyterenyéi gyárában, mint az egyéb mesterségekben dolgozókét Havonta ezer forintot kapnak az üzemmel szerződést kötők, az iskola befejezése után pedig jól fizető, minőségi színvonaluknak megfelelő beosztást és jövedelmet biztosítanak számukra. Ké- ’ pünkön Horváth László szakoktató a hegesztési ismeretekbe avatja be Baranyai Rudolfot. i -fcÍA
