Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 247. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. OKTÓBER 15., SZOMBAT Helyi társadalom — helyi művelődés (3. oldal) Á szeretet a legfőbb eszköz (4. oldal) Szüret a dombok ráncos homlokán (5. oldal) Aktívon politizáló pártra van szükség Ülést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vettek a városi, a városi jogú nagyközségi, az üzemi és területi pártbizottságok titkárai, a megyei tanács és a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának képviselői. Ott volt a pártbizottság ülésén Gampel István, az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa. Befejezidtek a szakszervezeti варок fi tisztségviselők a tagságnak felelősek A Központi Bizottság 1988. szeptember 27-i üléséről, az ezzel összefüggő megyei tennivalókról Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a résztvevőket. Többek között szólt arról, hogy a tag'könyvcserét megelőző beszélgetések a párttagsággal elemi erővel vetették fel a változás, a megújulás igényét. Ez a politikai szükséglet vezetett el az országos pártértekezlethez, amelynek nyílt, kritikus szelleme, állásfoglalása növelte a bizalmat a politika iránt. De a párttagság, a lakosság körében az illúziót is, hogy gyors fordulatot érhetünk el, a társadalmi, a politikai és a gazdasági életben. Még sokan nem értik A pártértekezleten, az 1957-es tanácskozáshoz hasonlóan, nagy horderejű döntések születtek a társadalmi, a gazdasági kibontakozás, a politikai intézményrendszer korszerűsítése érdekében. Ennek szellemében, az elmúlt hónapokban Intézkedések egész sora látott napvilágot. Igaz, többségük kedvezőtlenül érintette a lakosságot. Ebből adódik, hogy jóllehet a párt- értekezlet állásfoglalásával a párttagság, a lakosság döntő többsége egyetértett, most mégis sokan vitatják, megkérdőjelezik a konkrét intézkedéseket, vegyes érzésekkel, — nem ritkán bizonytalanul, félelemmel — figyelik azokat. Ennek okait elemezne a pártbizottság első titkára szólt arról, hogy a pártértekezlet állásfoglalását sokan leegyszerűsítve vizsgálják, nem értik igazán a változások lényegét, tartalmát. Látni kell: mit akarunk A leglátványosabb változások, s a legtöbb vita is kétség kívül a politikai intézményrendszer korszerűsítését kísérik. A reformfolyamat sokszínűbbé tette a társadalmi, a politikai életet. A meglévő szervezetek mellett újak jelentek meg. Jóllehet a szocialista pluralizmus elvét — a pártértekezlet állásfoglalása alapján — a párttagok többsége elfogadta, most mégis értetlenül nézi gyakorlati megvalósulását. A párt világos álláspontot alakított ki a különböző csoportokkal, alternatív szervezetekkel kapcsolatban. Az együttműködés, beinteg- rálódásuk egy újfajta nemzeti egységbe attól függ, hogy a legfontosabb kérdésekbe — így a szocialista társadalmi rendszerről, a párt vezető szerepéről, az alkotmányos rendről — milyen elveket vallanak, s milyen gyakorlatot követnek. A politikai intézmény- rendszer reformjának központi kérdése a párt vezető szerepének erősítése. Ehhez meg kell újulnia a pártnak, korszerűsítenie kell munkastílusát, munkamódszerét. A gazdaság helyzetéről szólva azt hangsúlyozta, az előadó; a termelésben és a gazdálkodásban kell alapvető fordulatot elérni, ahhoz, hogy az elosztási viszonyok javuljanak. Ezért fontosnak tartotta a népgazdaság, a költségvetés egyensúlyi helyzetének javítását a szervezett, a fegyelmezett, a hatékony munkát, a jövedelmező gazdálkodást az üzemekben. Szólt többek között a vezetés erősítéséről, a ho- záértó szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, a hatékonyabb, az eredményesebb munkára kényszerítő érdekeltségi rendszer széles körű alkalmazásáról. Az előrelépés a kibontakozás fontos feltétele, hogy világosan lássuk mit akarunk tenni, merre akarunk haladni. Erre megfelelő programja van a pártnak, amelyef az 1987-es júliusi határozatban fogalmazott meg, s a pártértekezleten állásfoglalásban megerősített. Az állásfoglalás felrajzolta a társadalmi, a politikai, gazdasági kibontakozás belátható útját. Az útkeresés időszaka nem mentes a vitáktól, az egymástól eltérő nézetektől. Most azonban a gyakorlati munkára kell a legnagyobb erőt fordítani. A párt vezető szerepe végül is azon múlik: milyen politikát alakít ki, milyen kérdésekben dönt, mit tesz a politika elfogadtatásáért és végrehajtásáért. Ehhez aktívan, politizáló pártra van szükség, amelyben a pártszervek, az -alapszervezetek önállóan, felelősséggel teszik dolgukat, s a gyakorlati munka során tisztázzák a ma még vitás kérdéseket is. Nagyobb szerep az alapszervezetuek Megnő tehát a szerepe a helyi, a lakóterületi politikai munkának, az alapszervezetek tevékenységének. Fontos, hogy felkészüljenek az önálló politikai munkára, képesek legyenek a helyi döntések meghozatalára és végrehajtására. Ebben segíteni kell az alapszervezetekben dolgozó kommunistákat gyors és pontos információkkal, tájékoztatással, a szervezeti rendszer korszerűsítésével, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítésével. A pártszervezetek, a párttagok munkája, felelős magatartása a politika végrehajtásában erősítheti a (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly fogadta Jorge Lezcaoo Perez! Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta Jorge Lezcano Pe- rezt, a Kubai Kommunista Párt havannai bizottságának első titkárát. A megbeszélésen jelent volt Jassó Mihály, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, valamint Faustina Manuel Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. :mtd Kohl Moszkvába látogat Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, október 24. és 27. között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Ezt pénteken egyidőben jelentették be a nyugatnémet és a szovjet fővárosban. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője azt is megerősítette, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió államfője 1989 első felében viszonozza Kohl látogatását. A szóvivő úgy értékelte, hogy mindkét látogatás kiemelkedő esemény lesz az általános nyugatnémet—szovjet kapcsolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt a politikai párbeszed és a gazdasági érintkezés elmélyítése szempontjából. Emellett külön kiemelte az együttműködés jelentőségét a kulturális csere és a családegyesítés területén. Október 16: élelmezési világnap Hagyományosan október 16-án rendezik meg az élelmezési világnapot, amelyről hazánkban is megemlékeznek. Ebből az alkalomból pénteken az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tudományos tanácskozást rendeztek, amelyen a világ élelmiszer- ellátásának helyzetét elemezték, és áttekintették a magyar agrárgazdaság további fejlesztésének lehetőségeit. Október 18-án, a Vas megyei Vépen rendezik meg a központi ünnepséget. A XVIII. műszaki és köz- gazdasági hónap keretében szervezett szakszervezeti napok befejező rendezvényére pénteken került sor Salgótarjánban, az SZMT-szék- ház nagytermében. A megjelent tisztségviselőket, propagandistákat Búza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatója tájékoztatta a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Bevezetőjében érzékeltette azokat a nehéz körülményeket, amelyek között ma működik a szakszervezet. A hatékonyság növelését szolgáló, bevezetésre kerülő vegyesgazdaság megteremtése során, azt az alapvető ellentmondást kell feloldani, mely szerint a piacgazdasági követelményt miként lehet úgy átültetni, hogy közben megmaradjanak az eddigi szocialista vívmányok. Megvalósítása más működési elvet, mozgásteret, gyakorlatot, partnerkapcsolatot kíván a szakszervezetektől. Vagyis meg kell változtatni viszonyát, magatartását, a párthoz, az államhoz és az egyéb más érdek- képviseleti szervekhez. A jelenlegi pártvezetés partner az egyenjogúság érvényesülésében, az alá-, fölé rendeltség megszüntetésében. A szakszervezetek az alkotmány alapján vállalják, hogy a demokratikus szocialista társadalom létrehozásában elismerik a párt irányítását. Szükség van viszont, olyan párthatározatokra, amelyek nem hozzák nehéz helyzetbe, nem váltanak ki lelki válságot, nem fordítják szembe a tagságot a tisztségviselőkkel. Követelmény, hogy a szakszervezeti tisztségviselők elsősorban a tagságnak legyenek felelősek. Ez megköveteli az alulról való építkezést, amely azzal jár, hogy a tisztségviselők kiválasztásánál célszerű megszüntetni a pártká- derhatáskör gyakorlását. Az önállóság magába foglalja, hogy a szakszervezetek ne csak a tagság álláspontját, érdekeit képviseljék, hanem érvényt szereznek azoknak, miközben gyakorolják a társadalmi ellenőrzést. Az állammal való kapcsolatot minden szinten szak-* szervezeti törvényben kell megnyugtatóan rögzíteni. Vissza kell utasítani azokat a különböző nézeteket, amelyek megkérdőjelezik a szakszervezetek illetékességét a forintleértékelésben, az áremelések egyeztetésében stb. A tagságot tájékoztatni kell a döntés előtt arról, milyen kérdésben, mit és hogyan kíván képviselni, a vezetőség, mi az amit elutasít, mi az amiben további egyeztetést, vitát kíván a kormánnyal való tárgyalások során. Egyébként az életkörülmények romlása miatt gyakoribbak és élesebbek lesznek majd a viták. A szakszervezet továbbra is mindenütt a kollektív szerződések mellett foglal állást, ragaszkodik ahhoz, hogy a szakszervezeti bizalminak az egyeztetési joga megmaradjon a bérkérdésben, hogy a vétó- és a sztrájkjogot kapják meg a szakmai, ágazati szakszervezetek és a SZOT. A vegyes vállalatokban —, bármilyen legyen is a magántőke aránya —, ugyanazokat a jogokat kívánja érvényesíteni, mint a szocialista vállalatokban. A nyitottságot és a nyilvánosságot a célok eredményes • elérése érdekében szükséges fokozni. A belső megújulás során valószínű a szakszervezetek szakmai szövetségbe tömörülnek. Amennyiben az egy üzem, egy alapszervezet forma megmarad, akkor is szükség lesz ezen ' belül különböző érdekcsoportok — művezető, szakmunkás, mérnök stb. — létrehozására, az érdekek egyeztetése céljából. Foglalkozott a társult tagság, a több szakszervezetben való tagsági viszony kérésével, az apparátus létszámának csökkentésével és az újonnan létrejövő szervezetekhez való magatartással. A tájékoztató után megkérdezték, hogy meddig lehet elmenni a követelésekben, hol van a tűrőképesség határa, rendezik-e a kereskedők bérét, a jelenlegi egység fenntartható-e, a társult tagság miként érinti a partnerkapcsolatokat? A kérdésekre adott válaszokkal befejeződött megyénkben a szakszervezeti napok rendezvénysorozata. Stadingtr István vezetésével Pekingbe érkezett a magyar parlamenti küldöttség Egyhetes hivataU-s látogatásra pénteken délelőtt Pekingbe érkezett Stadinger István az Országgyűlés elnöke és az általa vezetett parlamenti küldöttség. A küldöttséget a kínai főváros repülőterén Liao Han- seng, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnöke üdvözölte, majd a nap folyamán a parlament épületében fogadta a vendégeket. A találkozón tájékoztatták egymást > —fll - ÁSZ _ ÜMíJílL parlamentjüknek a szocialista építésben betöltött szerepéről és hazájuk gazdasági fejlődéséről. Kínai és magyar részről egyaránt kifejezésre jutott az az óhaj, hogy tovább kell fejleszteni a kapcsolatokat és az együttműködést a két parlament között. A találkozóról kiadott kínai jelentés aláhúzza, hogy a hatvanas évek óta ez az első magyar parlamenti küldöttség kínában.
