Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON ■ telexen Érkezett... ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk az újság« Emlékezés G fegyveres erők napjára BORSOSBERÉNY, NAGYOROSZI „A borsosberényi tagiskola, a Nagyoroszi Körzeti Álta­lános Iskola és a nagyoroszi honvédség közösen emlékez­tünk meg a fegyveres erők napjáról. Már napokkal az ünnepség előtt nagy igye­kezette.! készítettük a hu­szárcsákókat, a ’48-as jelvé­nyeket, s gyűjtöttük az ada­tokat a szabadságharc csa­táiról. Fegyver- és haditech­nikai bemutatóval kezdődött a program. Innen indult a két csapat a közös vetélke­dőre, akadályversenyre, ahol minden állomás a szabadság- harc egy-egy csatahelyét jelképezte, s ehhez kapcso­lódtak a feladatok is. »Félel­metes« látvány volt a kis völgyben összesereglétt 300 úttörő vörös csákókkal, zász­lókkal. A csata végeztével jókedvűen fogyasztottuk el az ebédet, amellyel a hon­védség kedveskedett”. (Re- picZki Viktória, Borsosbe- rény, Riporterőrs, Nagyoro­szi). TAR „A nagy napra emlékezve iskolánk tanulói gyalogtúrá­ra indultak a Csevicére. A helyszínen összetalálkoztunk a Petőfibányáról érkezett diákokkal. Barátkozás után már közösen folytattuk utun­kat a környék felfedezésére. A játék sem maradt el ezen a napon.” (Barna Éva). egyhAzasdengeleg „Csapatunk is megrendezte a honvédelmi napot. Erre az eseményre meghívtuk a váci Esze Tamás laktanya kato­náit is. Az ő jóvoltukból kü­lönböző hírközlési és egész­ségvédelmi eszközökkel is­merkedhettünk. Kipróbál­hattuk fegyvereiket is, ame­lyek természetesen nem Sül­hették el. Az előadások után a tanárok és katonák közötti vetélkedőre került sor, majd az iskoláslányok, majd a fiúk versenye következett. Az eredményhirdetés áz osz­tályunknak és a párhuzamos osztálytársainknak kedve­zett. Ugyanis a 8. b-ben a fiúk, a 8. a-ban a lányok örülhettek az első helyezés­nek.” (Juhos Orsolya). BALASSAGYARMAT „Tudtuk, hogy nagy napra készülünk: a pákozdi csata 140. évfordulójára. Erre méltóképpen egy igazi nagy hadijátékkal lehet emlékez­ni. Az iskolában gyülekez­tünk, ahol a faliújságok ér­tékelése, majd a zászlószem­le következett. A 7—8. osz­tályos tanulók rajonként in­dultak a lövészetre, az 1—6. osztályosok pedig rajtúrával közelítettük meg a nyírjesi tópartot. Rövid pihenés után valamennyien felsorakoz­tunk. A köszöntő szavak és a műsor után úttörőgárda- szakaszaink fogadalmat tet­tek. Ezután következett a nap fénypontja, a nagy hadijáték. Az egyórás küz­delemeben végül mi, a hon­védek győztünk.” (Czibulya Renáta, Rákóczi isk.). ECSEG „Úttörőcsapatunk, mint minden évben most is em­lékezett. Az egész csapat zsinóros ruhákban, huszár- csákókkal sorakozott fel az indulásra. Az akadályjátékon az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékének adóztunk. Sok érdekes kér­dést, feladatot oldottunk meg, melynek eredményeként első lett a Partizán őrs, má­sodik a Pingvin, míg har­madik helyre a Címe őrs került.” (Könczöl Szilvia). SZIRÄK „A honvédelmi nap reg­gelén az iskolaudvaron volt a gyülekező. Izgalommal vár­tuk a katonákat is, mivel ők tartottak bemutatót, ahol láthattunk fegyvereket, rá­diókat, vegyvédelmi ruhákat és eszközöket. Ezután követ­kezett a nap izgalmasabb ré­sze, á verseny. Először a fel­sősök mutatták be tudásukat, majd az alsósok következ­tek. Fegyverrel a kézben, válltáskával az oldalunkon különböző feladatokat kellett végrehajtanunk. Délután hirdették ki az eredményt a versenyzők nagy örömére.” (Kovács Katalin, Moglódi Já­nos). ZAGYVARÓNA „Szép hagyomány iskolánk­ban, hogy minden év szep­tember végén megünnepeljük névadónk, Szalvai Mihály születésének évfordulóját. Ilyenkor történik az úttörő­szemle, a honvédelmi nap keretében pedig megrendez­zük az akadályversenyt. 27- én reggel megkoszorúztuk Zagyvaróna szülötte szobrát és tiszteletére kis műsort is adtunk. 29-én került sor a? akadályversenyre. A cél Szilváskő volt. Az állomá­sokon különböző érdekes feladatok várták az odaér­kező őrsöket. Ebben a ren­dezvényben a munkásőrség is segítségünkre volt. Az első három helyezést és az ezzel járó ajándékokat a 7. osztály három őrse érde­melte ki.” (Kecskés Ildikó). MEGBESZÉLÉS KENYERESFORRASON „A Diósjenői Általános Is­kola rajtitkára, őrsvezetők és rajvezetők Kenyeresforrá­son, a Börzsöny egyik kedves kirándulóhelyén találkoz­tunk és terveztük meg az idei tanév és úttörőmunka programjait. Javaslataink között voltak sportversenyek, túrák, az idős emberek pat- ronálása, védnökség vállalása a falu parkjai felett. Az egészet egybefogja a „Nyolc hónap a föld körül” expedí­ció, melyben a rajok ha­vonta egy-egy földrészt pró­bálnak bemutatni. A külön­böző feladatok elvégzésére kilométereket lehet kapni és amelyik raj eléri a 42 ezer kilométert — ennyi az Egyenlítő hossza — az 5 ezer forintos kirándulási hozzá­járulásban részesül. Ezen a napon tettünk jelölést a tisztségviselőkre is.” (Rafa Mária.) OLIMPIA „Nevelők, szülők és diákok közösen határoztuk el: mi is rendezünk olimpiát. A Nádor úti sportpályát ne­veztük ki olimpiai stadion­nak, s ide vonult fel 18 osz­tály. Megérkezett az olirri- piai láng, megszólalt a Rá- kóczi-induló, s magasra emelkedett az olimpiai zász­ló. A megnyitó után foga­dalomtétel következett. 25 sportágban egész nap foly­tak a selejtezők, elődöntők, döntők. Már késő délutánba hajlott az idő, amikor az osztályok, a sportolók a sportindulóra fegyelmezet­ten bevonultak az eredmény- hirdetésre. A győztesek büsz­kén álltak fel a dobogóra. Záróbeszédet iskolánk igaz­gatója mondott. Végül zászlót bontottunk, s kialudt az olimpiai láng is.” ''(Sasinszki István, Balassgyarmat, Rá­kóczi isk.). ISKOLÁRÓL — ISKOLÁRA — A 88. budapesti nem­zetközi vásár látogatói között a mi osztályunk is jelen volt. A vásár területén sok érdekes látnivalóval találkoz­tunk, új termékekben gyö­nyörködtünk. (Tolmácsi Már-* ta, Csécse). — Három éve alakult meg nálunk az iskolai takarék- szövetkezet. A diákok így legalább takarékoskodni pró­bálnak. Órarendeket, naptá­rakat, szalvétákat, perselye­ket kapunk a takarékszövet­kezettől, mely működteti az iskolai takarékszövetkeze­tünket. (Könczöl Szilvia, Ecseg). — Iskolánkban vetélkedőn vettünk részt, ahol totót kel­lett kitöltenünk, melynek kérdései a szolidaritással voltak kapcsolatban. A kö­zeljövőben kirándulást ter­vezünk Benczúrfalvára, ahol id. Szabó István szobrász- műyészt fogjuk meglátogat­ni. (Szabó Melinda, Bátony- terenye). — Mi, a pásztói Dózsa Gy. Ált. Isk. tanulói szabad időnkben az iskola népi tánccsoportjában táncolunk. Ezen a nyáron a Nyírjesben voltunk népművész-szaktá­borban, ahol szatmári tán­cokat tanultunk. (Nagymarosi Richárd). REJTVÉNY T~~ ф i— 7 ­V 5 Г-­K> ф ■H Ф1 ▼ № \l'J Ф Ф 4S Ф 4C 47 Ф Ф и ts Vő 5/ Ф И Ф U Ф a Ф Iff Ф 3* ф Ф 1* Ф Ф tí Ф Ф 23 34 Ф a f Ф u Vízszintes: 2. A függ. 1. folytatása. 9. Fed. 11. Háza­sodik. 12. Dohányzik. lk Nek párja (’+). 15. Idős em­ber megszólítása. 16. A va- nádium vegyjele. 18. Boldog része. 19. Női név. 22. Toll. 23. Japán játék. 24. Azonos betűk. 25. Szolmizációs hang. 26. Finom sertéshús. 28. A mai nap. 30. Női név becéz­ve, keverve. 32. A nátrium vegyjele. 33. Fej része. 35. Olasz folyó. 36. ... Ádám neves színész. Függőleges: 1. Jelenleg is megtekinthető rendezvény a Nógrádi Sándor Múzeumban. 3. Szovjet repülőgép jele. 4. Közeledik. 5. Gabonatároló eszköz. 6. Dunántúli üdülő- nely. 7. Kínai hosszmérték vissza. 10. Nagy varázsló. 13. Ritka férfinév. 15. Vígkedé- lyű. 17. Rohan. 18. Birtok eleje. 20. Labda a hálóban. 21. Világtérkép. 27. Állófilm. 29. Rangjelző szó. 31. Nagy román folyó. 32. Indulatszó. 33. Cipész szerszáma. 34. A mélybe. Beküldendő: a függ 1., vízsz. 2. sorok megfejtése. Beküldés; határidő: október 21. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: „Október 8. Ma­dách irodalmi nap.” Könyvjutalmat nyertek: 4. c. napközis csoport Kis- terenye, Erdős Zsuzsa Sal­gótarján, Varjú Norbert, Mátraszőlős, Gordos Nándor Karancskeszi, Gulyás Péter Balassagyarmat. A könyveket postán küld­jük el részetekre! SAROKSZERKESZTO: ■ Лошсь JWmaÜ Kellene, de drága! Vitaalap nélkül az alakuló ülésen Végül is nem alakult meg a (társulat. Legalábbis ezen az ülésen nem. Oka egysze­rű, a lakók soknak talál­ták azt az ötvenezer forin­tot amellyel hozzá kellett volna járulniuk. Pedig ki tudja egy hét múlva meny­nyi lesz az az ötven... ☆ Köztudomású, hogy Ba­lassagyarmat déli részén szinte minősíthetetlen szennyvízállapotok uralkod­nak. A lakóházak házila­gosain készített emésztő­gödrei nem igazán tudják teljesíteni feladatukat, hi­szen jobbára agyagos terü­letekről van szó. Az említett alakuló ülé­sen elsőként Stolcz Gyula. a 28. választókerület ta­nácstagja szólt arról, hogy a lakók úgy tudják, ötven­ezer forint az ő részük, s ehhez húszat ad a tanács. — Kérik hogy a tanács vizsgálja felül, hogyan tud­na nagyobb mértékben hoz­zájárulni, hiszen a város­ban több helyen jóval ki­sebb a lakossági rész — tette hozzá. A szervezettségről szólva elmondta, hogy bár a lakóik 85 százaléka részt vett az előzetes megbeszéléseken, ez korántsem jelenti azt. hogy ennyien be is lépnének a társulatba (íme a vita hi­ányzó alapja). ☆ Számtalan gond elhang­zott még ezen a megbeszé­lésen, ahol egyébként áleg- illletékesebbek; Berta Ró­bert a városi tanács város- fejlesztési és gazdálkodási osztályának vezetője és Puszta Istvánné osztály­vezető-helyettes válaszolt a kérdésekre. De lássuk előbb, a pénz mellett milyen problémák vetődtek még fel? Elsősor­ban az a gond, hogy a há­lózat szempontjából legfon­tosabb utca (itt húzódna majdan a fővezeték) a Ba­ross Gábor lakóinak több­sége alacsony nyugdíjjal rendelkező idős ember. Ök már előzőleg is kijelentet­ték. akármilyen lesz is a hozzájárulás, nem tudják vállalni. A területen 5—6 éves há­zak, 1—2—3 éves emésztő­gödrei néha három nap alatt megtelnek. Annyira agyagos a terület. — Az én utcámban a la­kók 90 százaléka fiatal — vetette fel Mócsány Róbert — ők vállalnák, hogy /sza­badságot vesznek ki és szak­mai irányítás mellett ma­guknak megcsinálják. — Ez nem járda, ezt nem lehet társadalmi munkában megcsinálni — hangzott a válasz. Szinte valamennyi kér- dés-észrevétel-hozzászólás a hozzájárulás, csökkentésé­vel foglalkozott. Sokan kér­ték, hogy ismertessék meg a részletes költségvetést a lakókkal, mert nem hiszik el, hogy ezen a területen egy méter csatorna kilenc ezer forintba kerül. Erre meg is teremtődött a lehetőség sőt a vita után a területen lévő vízügyi szakemberek megkapták a terveket, hogy olcsóbb meg­oldáson törjék a fejüket. ☆ * — Végül is, ha jól ér­tem. ameddig ötvenezer fo­rint a hozzájárulás, addig nem lesz társulat — kezdte válaszát Berta Róbert. — S azt kérdezik, hogy ez reá­lis ár-e? Nos. ma ez reá­lis. ajnennyiért valamit meg tudnak építeni. Elmondta az osztályveze­tő, hogy itt átlagárról van szó. az ötvenezer átlagos szám. Mert a tervek sze­rint utcánként lebontva vol­na olyan, ahol 20 ezer, len­ne. ahol 150 ezer forintba kerülne, ha nem egyformán fizetnének. — Egyébként az önkén­tességen alapszik. Kénysze­ríteni senkit nem szabad (lehet). Mindenki csak ak­kor vállalkozik, ha erre ké­pes ;s. — tette hozzá. Ezután még szó esett a hozzájárulás fizetésének le­hetőségeiről, milyen kedvez­ményeket kaphatnak a nyugdíjasok, nehezebb hely­zetben élők. • ☆ Végül is megértve egy­mást. egy héttel későbbre került a döntés. Amikor e * sorok napvilágot látnak, le­het, hogy végleg elvetették még a gondolatát is. hogy s zen ny v í zt ár s ula t ot a laki t­sanak. Ám az is lehet, hogy sikerű It kompromi ssz u mos megoldást találni. Bár az árat csökkenteni aligha le­het. S hogy akkor máshol miért olcsóbb? Mert itt nem egyetlen utcát, hanem egy egész területet kell a háló­zatra rákapcsolni. Talán önerőből, ha sike­rül. Ám nagy igazságot mondott ki ezzel kapcso­latban az egyik hozzászóló: — Csupán az emberek vállára nem lehet ekkora terhet rakni! Ez így igaz, és ha mégsem lehet társa­dalmi munkával segíteni az építést, holott ebből újab­ban falun-városon van bő­ven — m; legyen? Újabb éveknek kell eltelnie, amíg megoldódik egy egész vá­rosrész szennyvízelvezeté­sének gondja. Míg a ta­nácsok olyan helyzetbe kerülnek, amikor segíteni tudnak. Addig még azon­ban sokszor elmegy a szip­pantás kocsi a Baross Gá­bor utcába. Hlavay Richárd Hétköznapi tallózó Fiilbelövést vállalok! Az ólomszürke, kisvárosi délutánba vil­lant megdöbbentően a címben idézett „ajánlás”, kartonpapírra írt hevenyészett betűivel. „Fejbelövést vállalok!” — betűz­te első olvasásra a Gyanútlan Járókelő. Micsoda?? Terrorreklám! Tessék, végre egy dolog, amiben ezek szerint elsők va­gyunk egyre zsugorodó földünkön. A kiéle­zett versenyben — a prűd nyugattal szem­ben — mi mennyivel tárgyszerűbbek va­gyunk. „Fülbelövést vállalunk” — helyes­bíti újraolvasva korábbi tapasztalatait Já­rókelőnk. így még jobb, sokkal újszerűbb, nem fejbe, hanem fülbe kell lőni a pácienst. Mellesleg könnyelműen pazarlók vagyunk — morfondírozott tovább ismerősünk —, hogy ezt a vérfagyasztó ötletet ilyen szeré_ nyen eldugjuk a nagyvilág elől egy jelen­téktelen városka jelentéktelen kapualjába. A demokráciának ebből az anarchikus­nak tetsző lázálmából Járókelőt 'felesége hozta vissza e világra, ki mint a felesé­gek rendesen, földönjáróbb volt összeza­vart agyú párjánál. „Ugyan, ártatlan gyermekfüleket fúrnak át, hogy a csillogó fülbevalóknak megfe­lelő, biztos helyük legyen” — nyugtatta meg a feleség. Vagyis ezt nevezik fülbe- lövésnek. Te jó isten — borzadt el őszin­tén az imént még gyanútlan járókelőnk. Füldísz-, fülbevaló-felrakás és hasonló megoldások helyett: fülbelövés. Csupán a stílus, a rossz idegrendszer fáradtsága miatt íűnik ez az egész olyan agresszív­nek? Mi lenne, ha az ilyen névadásban követ­kezetes lenne az idézett szöveg szerzője nyomán hazánk közönsége. Például koz­metika helyett „bőrtrancsí,r”-t mondanánk, a körorvosi rendelőt „sámánh5z”-nak, az iskolát pedig egyszerűen „bizonyítvány- gyárnak” hívnánk és így tovább... Persze inkább azt mondom, ne zaklassuk a lát­szat mögött a lényeget. —nos— Külön teremben a számítástechnika' A Ceredi Általános Is­kola 7. és 8. osztályának számítástechnikai fakul­tációja négy éve indult be kezdetleges eszköz- állománnyal. Az idei tanévtől külön termet kapott a község faluhá­zában a Farkas Lajos vezette csoport. Négy személyi számítógéppel 24 tanuló sajátítja el a számítástechnika alap­ismereteit.- bp -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom