Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Á Salgó úton Olyan sokan szidják a Salgó utca felújított burkolatát Salgótarjánban, hogy az elégedetlenkedők kérésének eleget téve adom közre véleményüket. Jó egy hónapja annak, hogy az úttestet felújították. Megítélésünk szerint kevesebb bitument keverhettek a kőzúzalék közé, így a forgalomnak átengedett úttesten közlekedő jármüvek a zúzalék jó részét „kivágják" az úttest anyagából. Különösen a nők elégedetlenkednek emiatt, mert magasabb sarkú cipőjükkel csúszkálnak, botladoznak a kiálló köveken. Egy jól karbantartott makadámúton js kényelmesebb és biztonságosabb az átkelés, mint itt. Lehet, hogy közlekedésbiztonsági szempontból ez az út előnyösebb, de arra is gondolni kell, hogy , főleg a gyalogátkelő-helyeknél — nagy a forgalom. Például a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Ez az útburkolat a gépkocsi* gumiabroncsának sem tesz jót. Nem kívánunk mást csak egy olyan utat. mint pl. az Arany János, vagy a Pécskő útihoz hasonló burkolattal fedettet. Mucsi Lajos St., Salgó út 7. „Kisvendégek" a kisvendéglőben A vendég jogán szeretnénk szóvá tenni, hegy a litkei Dcb'roda kisvendéglő nevéhez méltatlan. Nem szereti ugyanis a „kisvendégeket” az üzlet vezetője. Mi, helybeliek és néhányan a szomszéd községből, szeptember I5-én, azt a kioktatást kaptuk a Dobrodában, hogy 17 óra előtt 10 perccel már nem szolgálnak ki, mert csoportot várnak, amely tőlünk sokkal többet jelent számukra. Két és fél óráig várakoztunk kíváncsian bent a kisvendéglőben, kik lehetnek azok, akik a Litkén élőktől többet jelentenek Litkén, s akik miatt önkényesen bezárt a szécsényi áfész egysége. Nem tudtuk meg, hiszen a csoport csak fél nyolc előtt öt perccel érkezett oda. Talán a szövetkezet vezetői válaszolni tudnak a szövetkezet helyi tagjainak. A ki nem szolgált vendégek nevében: Egyed János, Kovács Péter, "Vérségi Aladár r „Életmentő" telefonok Kállóra voltam hivatalos legutóbb íülfesi lagziba. Éjjel 11 óra után nem várt vendégek jelentek meg a ház kerítésén kívül, ételt- italt követelve. A maximális ellátás ellenére késeléssel fenyegetőztek. Akinek sikerült kijutnia a kapun sietett a segélykérő telefonhoz. Nem működött! Végül is a körzeti megbízott rendőrt riasztottuk, s az ő közreműködésével ért véget a „háború”. Az esetet nem öncélúan írtam meg, de kérdezem: mire való a segélykérő telefon — főleg vidéken —. amikor semmi hasznát nem veszi sem egy súlyos beteg, akinek sürgős orvosi segítségre lenne szüksége, vagy egy kismama, akit éppen szülési fájdalmak kínoznak, de előfordulhat egy súlyos baleset, amikor szintén sürgős intézkedésre lenne szükség. Vidéken a lakosság csak ezekre a telefonokra van utalva, melyek gyakran életet menthetnének meg. A még be nem következett katasztrófák elkerülése érdekében jó lenne ezeknek a készülékeknek, a mielőbbi megjavítása, folyamatos ellenőrzése. Ozsgyáni György Salgótarján, Kilián krt. Tízéves baráti kapcsolat A Pásztó és Vidéke Áfész egy évtizede már, hogy mozgalmi és kereskedelmi kapcsolatot létesített a csehszlovákiai Prievidza hasonló szövetkezetével. Ezeket a találkozásokat a jó kapcsolat ápolása érdekében különböző tömegsportversenyek is „fűszerezték”. A közelmúltban került sor egy kétnapos találkozón megrendezett sport- versenyben a visszavágóra Prievidzában, ahol 50—50 ponttal, döntetlen eredmény született. A pásztóiak férfi, női futballcsapata, atlétái és lövészei kiválóan szerepeltek. A legjobbak Borsik Zsuzsanna és Képes Attila voltak. A vendéglátó csehszlovák csoport több szövetkezeti egységükbe, üzletekbe kalauzolták el pásztói vendégeiket, tapasztalatszerzés céljából. Szűcs Ferenc Hatvan Magányos. Régen egyedül él. Most 57 éves. Rokkantnyugdíjas. Bányász volt Hányáson. Amikor kezdte 14 éves. Egy öreg palóc házban él. Karczag József különös ember. Harminc éve régi faliórákat gyűjt. Hogyan kezdődött? — Az első verős faliórát apámtól kaptam. Nászajándékba adta 1953-ban. Ö is bányász volt. Szerette az órákat. Erről ismerték itt Mátraszelén. Az órák a konyhában lógnak. Ketyegnek, harangoznak, kakuk- kolnak. Olyan, mint egy elvarázsolt kastély. — Mind a 12 pontosan jár — mondja elégedetten. Órák ura A legöregebb a legértékesebb. Kétszáz éve készült. — Nézze csak! Aranyozott keretben két női portré a számláp fölött. Vajon kiket ábrázol — mereng el. — Honnan szerezte a többit? — Annak története van. Volt amelyiket Kazáron vettem 300 forintért. Egy másikkal a gyerekek a homokban játszottak. JSJegja- vítottam. Egy szög üresen árválkodik a falon. — Kinéztem egy újabb Rétság és környéke: A legtöbb baleset oka gyorshajtás A biztonságosabb közlekedés érdekében végzett munka figyelemre méltó eredményeket hozott, holott a körülmények nem egyszer ellentétes előjelűek. — így minősíthető az az összefoglaló, amelyet a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnökségének legutóbbi ülésén Dósa Sándor rendőr őrnagy adott a rétsági közlekedésbiztonsági tanács tevékenységéről, a terület sajátosságairól. A közlekedés jellemzőit alaposan befolyásolja az a tény. hogy a parassapusztai határátkelő-helyen egyetlen év alatt 2—2,5 millió személy fordul meg. A jelentős turistaforgalom, a vonzáskörzet négy üdülőterülete" egy-egy hét. végén 3—5 ezerrel növeli az útonjárók számát. Rétság környéke is viseli az egyre nagyobb ütemben gyarapodó járműpark terheit, az értékelés szerint’ a gépkocsik számának növeléséhez alaposan hozzájárul a magánteherfuvarozás, s több közlekedési eszközzel rendelkeznek az alakuló kisszövetkezetek is. A zsúfoltság, a változatlan úthálózat, az autók lassan ' matuzsálemi kora ellenére a közlekedés biztonságának helyzete nem romlik, s ebben jelentős része van a területi КВТ-nek. A megelőző intézkedéseknek, a felvilágosító előadásoknak, a hatékonyabb propagandának köszönhetően 1984-től folyamatosan csökken a halálos balesetek száma Rétság körzetében. A korábbi 38—58 súlyos sérüléssel járó balesettel szemben 18—27 következik be évente. A számok arról is tanúskodnak, hogy a balesetek 85—90 százalékát a járművezetők, 10—15 százalékát pedig a gyalogosok okozzák. Figyelemre méltó tendencia, hogy amíg korábban volt olyan év, amikor a balesetet okozók ötven százaléka ittas volt, addig napjainkra ezt az arányt sikerült 20 százalék alá szorítani. Több más intézkedés — beleértve a büntető eljárást is — mellett ebben bizonyára része van annak is, hogy évente 100—110 járművezetői engedélyt vonnak be. A balesetek további csökkenését segítheti a minden részletre kiterjedő elemzés. Dósa Sándor erre js mondott példát: a legtöbb baleset a 2-es számú főútvonalon, annak is az 50-es kilométer- szelvényében történik. S a nem egyszer tragédiába torkolló események oka? A baj leggyakoribb forrása a gyorshajtás, a balesetek 44 százaléka a sebesség nem megfelelő megválasztására vezethető Vissza. A gyalogosok hibája 13,4 százalékkal „részesedik” a baleseti statisztikából, s gyakori az irány- változtatás szabályainak megszegése is. órát. Legkésőbb a télen megveszem. Lesz 13. Nem vagyok babonás. — Nem adna el egyet? — Szó sem lehet róla. Senkinek. Kettőt szánok az unokámnak. Ha gyermeke születik az övé lesz. Százötven év garanciát adok rá — mosolyodik el. Ügy véli: órák között jobban múlik az idő. Búcsúzóul még valamit elárul. Kedvenc könyve: Heulein Péter nürnbergi lakatos életéről szól. Nem véletlen. Elvégre 1510-ben ö találta fel a hordozható órát. Néha álmodik is a ,,nürnbergi tojás”-ról... (r. i.) Harminc éve dohányos » • к 5 A hegyedohányt törik szeptember végén. A szakemberek azt mondják, a kerti dohány jól megterem Nógrádban, jó a talaj hozzá. Szécsényben, Szügyben, Csécsén, Cseszt- vén, Ipolyszögön és Nógrád- gárdonyban hagyományai vannak a dohánytermelésnek. Ám, új termelők csak ritkán akadnak. Az ipolyszögi Szabó Sán- dorné harminc éve ültetett először dohányt. A majdnem az Ipolv-partig nyúló táblán az utolsó leveleket szedi szeptember végén. — Most éppen a hegyedohányt törtem le — mondja. — Ezek már a kisebb levelek a száron. A jó dohányt Péter-Pálkor kell elkezdeni törni. De amíg a töréshez eljut az ember, sok munka akad a dohányföldön, és nincs vége ezzel sem, a novemberi és februári elszállításig bőven van még tennivaló. Szabó Sándorné a család mellett foglalkozik a dohánnyal, az udvar mögött elterülő nagy darab földön. — Emellett mást nem lehet váltóin!. Tavaly még ezer négyszögölön volt dohányom, az idén már kétszázzal kisebb területen. Segítség nélkül nem megy. Márciusban kezdődik a munka, amikor a gondos gazda elkészíti a melegágyakat. — öt üvegalja palántát nevelek, és május elsejétől ültetem ki. Az idén öt napot palántáztam, a dukfával ütött 15 centis lyukakba so, roltam ki a növényt. S, mi- hánt beered a dohány, már kell is kapálni, meglazítani a talajt. Háromszor kapáltam meg az idén a nyolc- száz négyszögölt. És ugyanennyiszer permetezni is kellett. Az idén kevés volt az eső, a termelők azt mondják, a nyáron nem volt jó idő a dohányra. Szabóné mutatja is, hogy most csupán embermagasságúra nőttek a száFelfűzött levelek a szárítóban. Képek: — rigó — rak, pedig máskor — tavaly így volt —, elérték a három métert. Egy szárról húsz-huszon- négy dohánylevelet lehet leszedni, és azokat zsinórra kell felfűzni, mégpedig szigorú, „színe-visszája” sorrendben. — Tíz méter magas pajtában rudakra kötve szárítjuk a leveleket, amiben különböző magasságban tíz rúd van elhelyezve. Ahogy szárad a dohány, úgy kell mind magasabbra rakni. Mert nem szabad hirtelen szárítani. Nem könnyű a rudakon a pajta tetejébe mászni, s feljebb kötözni a száradó leveleket. No, és le is kell azokat onnan szedni. — A kiszáradt leveleket válogatni, bálázni kell. Minőség szerint negyven-ötven levél kerül egy kötegbe. Hogy mi határozza meg a minőséget? A levelek színe, fogása, tapintása. S, mikor mindezzel megvagyunk, nekünk kell elszállítani az új- kóvári átvevőhelyre. novemberben megy az első, februárban a második szállítmány. .. Aztán márciusban kezdődik minden elplrőlS, ha valaki azt gondolná, ezután rnár csak dől a „dohány” a termelő ölébe, az téved. Szabó Sándorné azt mondja, tavaly 56 ezer forintot hozott az ezer négyszögöl. S, hogy miért , csinálja? Megszerette a dohányt. Bár, igaz, ő maga nem dohányzik. — zsély — Szomorú állapotban „Elvarázsolt" kastély? ElszoTTiorító állap>otban van Karancslapujtőn а XVIII. században épült — műemlék jellegű — Mocsáry-kastély, ahol 1822—26. között négy kötetben írta meg Nógrád vármegye történetét Mocsóry Antal. Felújításra ma még nincs pénz. Mindenesetre a holtpontról már elmozdultak. Az illetékes szakemberek több „bejáráson” vettek részt. A miskolci ÉSZAKTERV elkezdte az állagfelmérést, a felújítási terv és a költség- vetés készítését. Hasznosítására vannak elképzelések. Az ÁISH és az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei és nagyközségi tanács összefogásával nemzetközi ifjúsági vándortábort, vagy ifjúsági centrumot, terveznek kialakítani. A helyreállításhoz legkevesebb 5 év szükséges, és mai árakon számolva mintegy 25 millió forintba kerül. Magyar állatház szovjet laboratóriumokban Laboratóriumi kísérleti állatok tartására szolgáló állatházakait szállít a Szovjetunióba az Isaszegi Lig- nifer Ipari Szövetkezet. A napokban aláírt szerződés alapján a Lignifer az idén 5 millió rubel értékű belső berendezéssel isv ellátott állatházat szállít egy Moszkva melletti kutatóbázisra, ahol különböző gyógyszer- hatástani vizsgálatokat végeznek. Az üzlet a Lignifer kereskedelmi tevékenységének előmozdítására nemrég alapított Labor—Ágra Kft. közvetítésével jött létre. (MTI) Reggel a boltban lesz A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat salgótar- jáni sütőüzemében naponta harmincötezer zsömlét és hetvenezer kiflit készítenek. Innen látják el a megyeszékhely és környékének üzleteit a friss péksüteményekkel. Képünkön Mó- csány Alice a kemencéből kikerülő zsömlét szállításra készíti elő. —RT—' >•
