Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

1988. OKTOBER 11., KEDD NOGRAD 3 Millióreflos a BRG rádiótechnikái gyara Pluszmilliók szépséghibával... Hogy a piac miként tudja a megalapozott, előrelátó elképzeléseket váratlanul módosítani, gyorsabb ütem­váltásra kényszeríteni a ve­zetőket és dolgozókat, azt a BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni rádiótechnikai gyárának példája tanúsítja. A vállalati központtal egyetértésben erre az esz­tendőre alaptevékenységből, majdnem egymilliárdszáz- milliós termelési programot állítottak össze, melyet 60 millió forint értékű anyag és alkatrész eladásával egé­szítettek ki. Ennek megfele­lően ütemezték a napi és havi tennivalókat. Nemrég a vállalat központja arra kér­te a Salgótarjánokat, hogy a két testvérgyárban bekö­vetkezett termelés- és árbe­vételkiesés ellensúlyozására eredeti tervüket egészítsék ki újabb 30 millióval. Előre ledolgozzák — A pluszteljesítésre meg­van a fogadókészség. A bel­földi vevők újabb igénye mellett a szovjet megrende­lőktől is visszaérkezett az igenlő válasz. A kérés telje­sítése számunkra többlet- munkát jelent. Megvalósítá­sa érdekében elsősorban a különböző alapanyagok, al­katrészek beszerzésére kon­centrálunk. Ennek megfele­lően a számunkra kooperá­cióban alkatrészeket gyártó diósjenői és litkei termelő- szövetkezet vezetőivel meg­egyeztünk a többletmunka- vállalás mértékében. Együtt rangsoroltuk a tennivalókat is. A gyáron belül az export­kívánságok határidejének betartása, a jó minőség ér­dekében az év végén jelent­kező. két ünnep — kará­csony, újév — közötti mun­kanapokat folvamatosaji elő­re ledolgozzuk. Már most látszik, hogy ag alkatrész- gyártókra és a szereidében tevékenykedőkre nagy fel­adatok várnak — állítja Klug Nándor igazgató. — A pluszfeladatot túlórá­ban végzik el? — Nem, a feltételek jobb biztosításával, a táppénzes­állomány felülvizsgálatával és a kívánatos intézkedések megteremtésével segítünk abban, hogy a íó munkaidő­ben növekedjenek a teljesít­mények — érzékelteti a pi­ac változásából elkerülhetet­len és kényszerszülte új helyzetet a gyár igazgatója. — Az ön által említett pluszmilliók nem zavarják a jövő év zökkenőmentes termelésének és gazdálkodá­sának indítását? — A többletfeladat szép­séghibája, hogy előszállítá­sokról van szó, s ez való­ban az első negyedévi köte­lezettségek terhére .történik. Feltétele az előnyős üzletkötésnek — Ha már szóba került a jövő, folytassuk ezzel a gon­dolattal. — 1987-ben hosszabb táv­ra előre láttuk a tennivaló­inkat, nem úgy mint most, 1989-re. A szűkös beruházá­si lehetőségeket figyelembe véve viszont azt mondha­tom: nem rosszak a kilátá­saink. A jövő'esztendő jú­liusáig, augusztusáig ismer­jük a feladatokat. Jelenleg 650 millióra szóló megren­delés * van birtokunkban. Már hozzákezdtünk az előb­bi összeghez kötődő terme­lési program kidolgozásá­hoz. Megvalósítása céljából átvizsgáljuk az anyagrende­lési állományt, a jelentkező többleteket átütemezzük, a felesleges készleteket a kí­vánt szintre csökkentjük, megkezdjük a hiányzó alap­anyagok beszerzését — utal a -holnap megalapozását szolgáló, de mai tennivalók­ra Klug Nándor. — A másik gond, amely új helyzetet teremt, az a belföldi piac erőteljes visz- szafogottsóga. — Elismerem, hogy a szű­kös fejlesztési lehetőségek miatt, a beruházásokra ke­vesebb jut, mint korábban. Csupán azt furcsálom: sok helyütt még nem értették meg eléggé, hogy a gyors, pontos hírközlés meghatá­rozó feltétele az eredmé­nyesebb üzletkötésnek és a költségmegtakarításnak. A mi URH-rádiótelefon­áliomásunk körülbelül 100 ezer forintba kerül. Egy távbeszélővonal kiépítésé­ért ugyancsak 100 ezer fo­rintot kell fizetni a vállala­toknak. Ráadásul a mi ké­szülékünk is tudja azt, amit a távbeszélő. — Ügy érzem, egy kicsit hazabeszél. — Legkorábban két éven *belül, például a szállítási és távbeszélőköltségben, meg­térül a kiadás. Nyugat- Európában már felismer­ték e termék előnyét. Nor­végiában 32, Svédországban 24, Angliában 17, Ausztriá­ban pedig 4 URH-rádióte- lefon jut ezer lakosra — sorolja érveit az igazgató, majd a továbbfejlődést ér­zékeltető termékszerkezet- váltással folytatja: — 1989. első felében befejezzük az FM—05-ös típus gyártását Felváltjuk az FM 503-assai, amelynek teljesítménye, az előbbi négyszerese, s az ed­digi négy csatorna helyett 6 van benne. Mindenfajta igényt kielégít. Д külföldi tudást is — A generációváltással mérsékelni tudjuk-e azt a műszaki és képességbeli kü­lönbségeket, amik a nálunk gyártott készülékek és a nyugati versenytársaik kö­zött fennállnak? — A mi kategóriánkban előállított készülék a leg­többet tudja. A vállalat fej­lesztői olyan új • megoldáso­kon dolgoznak, amelyekkel közelebb kerülünk a nyu­gati készülékek műszaki színvonalához és az ottani szolgáltatásokhoz. Ehhez a munkához újabb ösztönzést ad a Budapest—Bécs világ­kiállítás megrendezése, to­vábbá a postának azon el­határozott szándéka, hogy felgyorsítja a telefonhálózat fejlesztését. A siker érdeké­ben a vállalat fejlesztői,- igénybe fogják venni a nyu­gati országokban fellelhető legkorszerűbb technikai-4- technológiai tudást — zárja gondolatait Klug Nándor. Venesz Károly Munkaerőszemle Balassagyarmaton Hitelkártyával vonatjegy London Euston-pályaud- varán kísérletképpen üzem- tje helyezték az első olyan automatát, amely hitelkár­tyára ad ki vonatjegyet. A leendő utas betolja a hitel­kártyáját a készülékbe, megadja a személyi számát, s kiválasztja a célállomást, meg a kívánt típusú jegyet. Egyetlen művelettel négy felnőttnek és négy gyermek­nek a jegye vásárolható meg. A jegykiadás folyamata kép­ernyőn nyomon követhető, s ha az utas meggondolja ma­gát — például a kiválasztott típusú jegyet drágának ta­lálja — elállhat a jegyvétel­től. A pinpoint ^hajszál- pontos) elnevezésű készülék egy-egy jegyvételt egy perc alatt bonyolít le. Egyelőre huszonkét célállomásra vált­hatók így jegyek. Ha a kí­sérlet sikeres lesz, hasonló automatát más nagy forgal­mú pályaudvarokon is üzem­be helyeznek, remélve, hogy csökken majd a pénztárak előtti scrbanállás ideje, s kevesebb lesz a hitellevélre való vásárlással járó papír­munka is. Ahogy az országban Ba­lassagyarmaton is gond a középfokú végzettségűek el­helyezkedése, elhelyezése. Bár ezen enyhítendő, a vá­rosbaji működő két gimná­ziumban bővült a fakultá­ciós képzés. Igaz informá­cióink szerint az- így szer­zett ismereteket nem min­den vállalat, intézmény fo­gadja el. A gazdálkodó egységek kívánalmairól szólva: első­sorban a szakmunkásigény nőtt. Ézt kívánják pótolni, esetlegesen előfordul a lét­számbővítési szándék. Ezek esetében a létszám kihatás­sal van a teljesítményre, például a Balassa Ruházati Szövetkezet 15 gépivarró felvételét igényelné, hiá­nyuk miatt az első féléves terv teljesítése 35 száza­lékkal maradt el. A pályakezdők elhelyez­kedési lehetőségei tovább csökkentek. A vállalatok igénye az elmúlt évhez ké­pest 15 százalékkal, az el­helyezkedni szándékozók számához ' viszonyítva 30 százalékkal csökkent. E mel­lett az ipar több mint 30, a kereskedelem 34 százalé­kos létszámigény-csökke­néssel számol. Konkrétab­ban: a 604 munikábalépő fiatalnak 420 munkahelyet ajánlottak fel. A helyzet jobbra fordítása nem kizárólag a tanács fel­adata, hiszen a munkaerő- igény nagyban függ a vál­lalatok létszámpolitikájától, sőt termékszerkezetétől. Így megállapítható — s a számadatok is ezt igazolják — hogy a fejlett, nagyobb szakértelmet igénylő ter­mékek. tevékenységek a képzettebb szakmunkások nagyobb számát feltétele­zik. Jelenleg a munkaerő- szolgálati iroda 21 vállalat igényét tartja nyilván, s a 184 munkahelyből 124 szak­munkásokra vonatkozik. S a 23 szakmában a leginkább keresett szakmák az ács. kőműves, bádogos, hideg­meleg burkoló és szobafes­tő. Ezzel szemben máris túl­telített szakmákat is em­líthetünk a városban és vonzáskörzetében. így az egészségügyi, a vendéglátó- ipari, a kereskedelmi, a pe­dagógus és a mezőgazdasá­gi gépszerelő. Ez utóbbiak léte azért is érzékenyen érinti a gyarmat,; pályakez­dőket, mert az említett szak­mákban évente jelentősszá­mú tanulót képeznek a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben Balassagyarmaton. Esélyazonosság Felbolydult a közvélemény. Szakmai talál­kozókon és haráti beszélgetéseken, vezetők és kisvállalkozók a társasági törvény várható előnyeit tárgyalják. A várakozás indokolt, hiszen az új szabá­lyozás szabadabb gazdálkodást ígér, béklyóik egy részétől szabadulhatnak az ipari őzeinek, termelőszövetkezetek és kisvállalkozók. Ile- zőgazdasági példát említve, a szabályozás tá­mogat és elvon; de ennek mértékei gyakran és szinte követhetetlenül változnak, nem iga­zodnak az agrártermelésben követendő bio­lógiai ciklusokhoz. A pénzügyi előírások el­sősorban a költségvetési bevételek gyűjtésé­re összpontosítanak: a befizetés feltétele, a termelés bővítése mintegy a háttérben marad. A mezőgazdaságban ez általában is romló, sok gazdaság szárfiára pedig szinte kilátásta­lan helyzetet teremtett. A termelőszövetkezetek egyre nagyobb há­nyada kerül válságos pénzügyi helyzetbe, jelenleg mintegy harmaduk a fizetőképesség határán egyensúlyoz. Ennél nagyobb körben tapasztalhatók feszültségek a termelés anyagi, műszatoi feltételeit illetően. Folyamatosan öregedik a géppark, stagnál' a műtrágya-fel­használás ; növényvédő szerekből, vetőmagvak­ból nem a szükséglet, hartem a pénzügyi ke­ret szerint vásárolnak a gazdaságok; a tag­ság szövetkezetből származó jövedelmei nem tartanak lépést a népgazdasági átlagokkal, mintegy 10—15 százalékkal elmaradtak az ipari jövedelmek mögött. Érthető, ha a szövetkezeti vezetők keresik a kiutat, s minden kínálkozó lehetőséget fel­használnak helyzetük megváltoztatására. A társasági törvénnyel kapcsolatosan az a kér­dés: kell-e részvény társaság a szövetkezetek számára a bajokból való kilábaláshoz? A tör­vény szerint a részvénytársaság „előre meg­határozott összegű és egyenlő névértékű rész­vényekből álló, alaptőkével induló gazdasági társasággal szemben a résivény névértéké­nek szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel.” A szövetkezet az érvé­nyes szövetkezeti törvény szerint „az állam­polgárok által önkéntesen létrehozott, a ta­gok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodásit és társadalmi tevé­kenységet folytató közösség, amely a szoci­alista szövetkezeti tulajdon és a demokra­tikus önkormányzat alapján, jogi személy­ként működik”, E szakembereknek íródott, jogi megfogal­mazásból is világosan kitetszik, hogy a szö­vetkezet nemcsak más, hanem több is a rész­vénytársaságnál. A szövetkezet nemcsak gaz­dasági vállalkozás, hanem egyszersmind tár­sadalmi szervezet, mozgalom is. A szövetke­zeteket lényegi, emberi vonásaiktól fosztaná meg a részvénytársasággá való átalakulás. A maximálás profitra való törekvés elhomályo­sítaná a szövetkezetek jelenleg is élő, kultu­rális, szociális funkcióit, háttérbe szorulna a demokratikus működés, a kölcsönös támoga­tás. A gazdálkodásnak éppen azokról a hu­mánus vonásairól mondanának le, amelyek a kapitalizmusban és a szocializmusban egy­aránt előnyei a szövetkezésnek. Ne legyen hát változás a szövetkezetek szabályozásában, működésében? Ez éppen a szaporodó feszültségek miatt nem lehetséges, sőt gyors és érdemi módosításokra van szük­ség. Am ehhez nem kell a szövetkezeteknek átalakulniuk: elégséges, ha azonos elbírálást és ösztönzést kapnék más gazdálkodási for­mációkkal. A múltbeli tapasztalatok közül csupán egy, az e 1 lent m oridásokiait jól érzékel­hető példa a szövetkezeti tulajdon korláto­zása'. A szövetkezeti és az állami tulajdon egyenrangúságát politikai állásfoglalások, jog­szabályok ismerik el, a gyakorlatban azon­ban a szövetkezeti tulajdon feletti rendel­kezési jog korlátozod. A vagyonnal szerzett jövedelem növekvő hányadát vonja el a szabályozás, a részese­dési elvet figyelmen kívül hagyja a központi bérszabályozás, adminisztratív intézkedések és illetéktelen beavatkozások, sújtják a szö­vetkezeti gazdálkodást. Ilyen körülmények között is megállapíthatta a múlt évben az MSZMP Központi Bizottsága: a szövetkezeti tulajdon hatékonyabb az államinál. Gazdálkodási, emberi, érzelmi indokai van­nak tehát .a szövetkezés fennmaradásának. A kívánatos működéshez persze szükség van a szövetkezeti tulajdon mainál hatékonyabb gyarapítására', a hagyományos szövetkezeti értékek megújítására; s ezt a társasági tör­vény garantálja. A szövetkezeti szerep tartós erősödésének viszont nem mond ellent, a szövetkezeti jelleg nem károsodik; ha a szö­vetkezet, mint gazdálkodó egység részvényt vásárol, kötvényt bocsát ki, más számára előnyös társasági formához kötődik. Társaságok alakulása és a szövetkezeti megújulás nem egymásnak ellentmondó fo­lyamatok; sőt, egymás mellett működve, fej­lődve, éppen a gazdasági vállalkozásokat te­szik sokszínűbbé, kezelhetőbbé. Békés egymás mellett élésünknek* azonban feltétele a vál­lalkozás esélyeinek azonossága. V. F. J. Szárazságtűrő Q jobb vízellátásért olajnövény A Mexikóban honos jojo- bacserje/ feltartóztathatja a sivatagok előretörését. A nö­vény rendkívüli mértékben szárazságtűrő. Évente mint­egy 30 centiméternyit növek­szik, olajat tartalmazó mag­vait először három év múl­tán hozza. Kilenc-tíz év alatt fejlődik ki teljesen, egy­hektárnyi ültetvénye ekkor háromezer kilogramm olajat is adhat. Az afrikai és arab gazdák számára az a leg­vonzóbb, hogy a növény olyan vidékeken is megé^, ahol mindössze 7,5 centimé­ternyi az évi csapadékmeny- nyiség. Ennek az a titka, bogy gyökérzete rendkívüli mértékben fejlődik — egy- egy cserje gyökérzete akár 30 méternyire is nyúlhat a cserjétől. A szudáni kor­mány az ország hat külön­böző övezetében lélesített jojot^i ül tét vényt. Az eddigi tapasztalatok alapján a szak­értők remélik, hogy a jojo- bacserje segítségével feltar­tóztathatják a Szahara elő­retörését, amely jelenleg öt kilométeres sebességgel nő évente. Rövidesen öt további országban: Szaúd-Arábiá­ban, Kuvaitban, Egyiptom­ban, Marokkóban és Nigé­riában ís kísérleti jojobaül- tetvényeket létesítenek. Megyénk nyugati részét szolgálja ki » d ejtár i vízki­vételt és tisztítómű. A jobb vízellátás érdekében — a jövőbee — a Dana terasxvidékén lévő kutakat is fce- k&jU'tolják a hálózatba. —kép: kulcsár—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom