Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

О ПАПТ 4 4 QPOPT SPORT N il>POKT= * ■7L. Edzőtáborok után a sbotokanosok Tanfolyamot szerveznek a tarjáni karatézók Jó fél esztendeje foglal­koztunk legutóbb lapunk hasábjain a Salgótarjáni Sho- tokan Karate Klubbal. Ak­kor közös edzőtáborozáson vettek részt a megyeszékhe­lyen nyugatnémet vendégeik­kel. Az azóta eltelt hóna­pokban sem tétlenkedtek a shotokanirányzat művelői, e mint a legtöbb sportágban, a nyár gazdag programot kínált számukra. Rendszeres edzésmunká­juk mellett két edzőtábor emelkedik ki az elmúlt idő­szak eseményei közül. A tarjániak részt vettek azon az Ausztriában rendezett egyhetes nemzetközi találko­zón, melyen az Európa szinte minden országából megjelent karatékáknak három japán mester: Tanaka, Osaka és Fujinaga mesterek vezették a foglalkozásokat. A távol-keleti ország ka- irateszövetségének három legjobban képzett instruktora /technikailag már-már felül­múlhatatlan edzésekkel ..ked­veskedett” a sportolóknak. A másik jelentős erőpróba Profi­szervezet tiltakozása A hivatásos ökölvívókat tömörítő szervezetek egyike, a Boksz Világtanács (WBC) tiltakozni kíván a Nemzet­közi Amatőr ökölvívó Szö­vetségnél (AIBA) az olim­pián tapasztaltak miatt. A WBC irányítói szerint a szöuli játékokon a ponto­zók rendszeresen a latin­amerikai versenyzők rová­sára ítélkeztek. Az éles hangvételű nyilatkozatban Jósé Suleiman, a profiszer­vezet elnöke felszólította a hátrányos helyzetbe hozott országok szövetségeit csat­lakozzanak a tiltakozáshoz. A Boksz Világtanács leg­közelebbi éves közgyűlését október 30-a és november 4-e között rendezi, s erre meghívták Anwar Chawdry. iaz AIBA pakisztáni elnö­két is. Ekkor kívánják ismertetni a WBC álláspontját az olimpián tapasztalt ponto­zói tévedésekről, amelyek szerintük főleg Puerto Rico, a Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Ecuador, Venezue­la és Mexikó ökölvívóit sújtották. Tény, hogy ezen országok versenyzői közül egyiknek sem emelték fel a kezét a szöuli ringben szo­ros mérkőzések utáni ered­ményhirdetéskor... a „Gasoku ’88” elnevezésű edzőtáborunk volt, melyet a magyar shotokan-karate egyesület Fenyvespusztán és Ágasváron rendezett meg. A gasoku szó csak a ka­ratéra jellemző edző táboro­zási módot takar. Ekkor a karatékák csak a legalapve­tőbb felszereléssel háló­zsákkal és sportruházattal — kivonulnak a természetbe és egy teljes hétig ott ed­zenek. A Gasoku ’88 tábort dr. Gulyás Péter és dr. Hardi Róbert vezették. A nagy megpróbáltatást jelentő tá­borra csak a, tapasztalt spor­tolók jelentkezését fogadták el. Bár előre rögzített me­netrendje nem volt a tábor­nak, naponta két-három órás foglalkozásokat tartot­tak, de megtörtént, hogy éj­szaka is felébresztették a sportolókat és tréninget ve­zettek. .. A tábor programját rövid séták,' túrák színesítették, az egyik legnagyobb ese­ményt a 70 km-es hosszúságú Agasvár—Kékestető—Ágas- vár túra jelentette. A tar­Először szólalt meg nagy nyilvánosság előtt Ben Johnson, amióta megfosz­tották szöuli aranyérmétől. A rövidtávfutó egy torontói szállodában mintegy 200 új­ságíró előtt, ügyvédje és családtagjai jelenlétében fej­tette ki véleményét a történ­tekről. — Soha nem tennék ilyet már csak hozzátartozóim, barátaim és honfitársaim miatt sem — mondta a világ- csúcstairtó. — Tudatosan so­ha nem szedtem semmifé­le tiltott szert, ennek elle­nére 13 évi kemény mun­kám eredményét egy pilla­nat alatt megsemmisítették, mivel azt állították, a vizs­gálat eredménye pozitív volt. A jövőt illetően Johnson másként beszélt, mint a Stern nyugatnémet magazin­nak adott állítólagos nyilat­kozatában. — Engem úgy neveltek, győzni csak egyféleképpen lehet, ezért megpróbálok visszatérni a futópályára. Négy év múlva is lesz még olimpia, s én szeretnék fel­állni a dobogó legmagasabb fokára. Ez nyilvánvalóan ellent­mond az atléta legutóbbi, a hamburgi lapban megjelent állításának, miszerint re­ménytelennek tartja pálya­futásának folytatását. Ezzel kapcsolatban Ed Futarman, a sportoló ügyvédje kijelen­tette, védence nem állt szó­ba a Stern újságírójával. járnak nem váltották szé­gyent, végig jól tartották magukat. Míg a legjobbak a fent említett edzőtáborok munká­jába kapcsolódtak be, addig a shotokanklub többi tag­ja a nyári menetrendnek megfelelően, a -.salgótarjáni városi sportcsarnokban ed­zett. Az iskolai tanév meg­kezdésekor a klub visszaköl­tözött jól megszokott helyé­re, a Bolyai Gimnázium tornatermébe. Terveik között egy itanfo­lyam beindítása szerepel, melyet a sportággal megis­merkedni vágyó, kezdő fia­talok számára indítanának. Erre hétfőn, szerdán és pén­teken a Bolyai .tornatermé­ben 17 órától lehet jelent­kezni. Tervezik azt is, hogy dr. Gulyás mester vezeté­sével egy edzőtábort rendez­nének, melyen önvizsgára ás sor kerülne. Továbbra is ápolják kapcsolatukat a bajor karateszövetséggel, s elképzeléseik szerint még az idén őket is vendégül lát­nák — újabb közös edzőtá­borozáson — Salgótarjánban. — Én sem tudok mást mondani, mint amit Ben- től hallottam — nyilatkoz­ta a jogi képviselő. — Ö pedig határozottan azt állította, nem adott interjút a Sternnek... Mialatt Johnsonék a szál­lodában a sajtó képviselőit fogadták, az épület bejára­tánál mintegy negyven is­kolás a korábban nemzeti hősként tisztelt atléta mel­lett, tucatnyi pedig ellene tüntetett. Talán ezért is kérte a versenyző az új­ságírókat, szeretné, h'a a jövőben több nyugalmat biz­tosíthatna saját maga és családja számára. Charlie Francis, aki ta­nítványa eltiltása óta nem volt hajlandó kommentálni az esetet, ezúttal jogi kép­viselőjén keresztül tájékoz­tatta a közvéleményt 'állás­pontjáról. — A vizsgálat eredménye egyszerűen nélkülöz minden­féle logikai alapot, ezért számomra nyilvánvaló hogy szándékos beavatkozás tör­tént — állította a torontói edző. — Természetesen en­gem is megdöbbentett John­son kizárása, akárcsak min­denkit Kanadában, ö kima­gasló versenyző, ezért min­den támogatást megérdemel annak érdekében, hogy si­kerüljön nevét tisztára mos­ni — fejezte be Francis, aki bővebben csak a vizsgálat vezetőinek nyilatkozik .leg­közelebb az üggyel kapcso­latban. Hi az igazság Johnson körül? Bajnokságok, eredmények, versenyek KOSÁRLABDA NB II., nők: DVTK II— SKSE 41—119 (23—56). Miskolc, v.: Jobbágy, Demjén. SKSE: HEGEDŰS 13, Sípos 11, Lőwi 4, ANGYAL 46, LUKACS 20. Cse­re: Karakasev 2, Kurucz 6, Czuder 5, Hóvári 12. Edző: Szarvas József. A tarjáni gárda a serdülő korú játékosokkal felálló ha­zaiakkal szemben érvényesítet­te nagyobb rutinját és magas­sági fölényét. Már az első per­cektől kezdve, a vendégek irá1 nyitották a játékot, s olykor látványos megoldásokkal érték el pontjaikat. Férfiak: SKSE—Dunai Kőolaj 69—»95 (32—54). Salgótarján, v.: Bán, Márton. SKSE: Magyar 11/3, Szabó 20/12, Laczkó 18, Tő- zsér, Balogh 6/6. Csere: Dániel 7/3, Tóth 2, Országh 5, Angyal. Edző: Laczkó Sándor. A bajnoki nyitányon volt él­vonalbeli gárdát fogadott a Kohász, s ez végig rányomta bélyegét a mérkőzés alakulásá­ra. A rutinosabb vendégek he­lyenként ötletes játékkal, meg­érdemelt győzelmet arattak. A hazaiak között nem akadt ki­emelkedő teljesítmény. ASZTALITENISZ NB II., nők: Nyíregyházi Víz­ügy—Nógrád Volán 3—13. Győ­zött: Blaskoyics 4, Babjákné 4, Padányi 3, Csák 2. NB III., férfiak: Nógrád Vo­lán-Hatvan 9—7. Győzött: Kö- vendi I. 3, Cseh 3, Kiss 2, Kál­lai 1. LABDARÚGÁS Ipoly-parti labdarúgó-találka elnevezéssel, 10—12 éves gyere­kek számára nagypályás tornát rendezett a balassagyarmati Dó­zsa Általános Iskola. Eredmé­nyek : Bgy. Dózsa—St. Petőfi 3—1, Nyíregyháza—Vasas 2—2, Vasas—Bgy. Dózsa 2—1, ' Nyír­egyháza—St. Petőfi 7—0, Nyír­egyháza—Bgy. Dózsa 2—0, Va­sas—St. Petőfi 8—0. Végered­mény: 1. Vasas 5 p., 2. Nyír­egyháza 5 p., 3. Bgy. Dózsa 2 p„ 4. St. Petőfi 0 p. Legjobb mezőnyjátékos: Gombkötő (Nyíregyháza), gólkirály: De­mők (Vasas), legjobb kapus: Barna (Bgy. Dózsa). KÉZILABDA Megyei bajnokság. Férfiak: St. BRG—Nagybátony 25—17 (10—7), ld.: Kovács 7, ill. Sze- beni 8. Nagybátony—Pásztó 25—26 (13—12), ld.: Szebeni 13, ill. Petreczky 13. Tereske—Ér- sekvadkert 19—25 (5—11), )d.: Vincze 6, Jll. Fülöp 9. A baj­nokság állása: 1. St. BRG 22 p., 2. Érsékvadkert 20 p., 3. Nagybátony 18 p„ 4. Tereske 14 p., 5. Diósjenő 12 p., 6. Pásztó 10 p., 7. St. Építők II. 6 p., 8. Bgy. Kábel II. 4 p., 9. Szuha 0 p. Nők: Pásztó—St. Építők-Afész 9—21 (4—12), ld.: Dancsi 4, ill. Gyenes 9. St. Építők-Afész— Nagybátony 27—18 (15—5), ld.: Gyenes 7, ill. Jávor 6. St. Sík­üveg II,—Pásztó 25—8 (16—5), ld.: Szabó 5, Ш. Borsik, Ber­kes (3—3). A bajnokság állása: 1. St. Síküveg II. 14 p., 2. St. Épttők-Afész 12 p., 3. Rétság 7 p., 4. Pásztó 4 p., 5. Nagybá­tony 0 p. Elsőként a megye középiskolái közül Diáksport-egyesület alakult a Madáchban Miután jó egy évvel ez­előtt megnyitotta kapuit a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Általános Is­kola, s megalakították a di­áksportkört, nem kevés di­lemma és kétely fogalma­zódott meg a testnevelők körében, nevezetesen, hogy vajon mekkora érvágást okoz a „régi Madách” osz­tódása, milyen szinten és mennyire hatékonyan tudja folytatni az új < intézmény a szakadás előtti nemes és eredményes sportbéli hagyo­mányokat? Mert bár a sporttagozat az új iskola égisze alatt foly­tatta munkáját, a sportoló diákok jelentős része — kö­zöttük kiemelkedő tehetséget felmutató diákok — az épí­tőipari műszaki szakközép- iskolában maradt, s így jól összeszokott, eredményes kö­zösségek bomlottak fel. Több sportágban szinte újrá kel­lett kezdeni a munkát, s szinte teljesen kicserélődött testnevelő tanári gárda ke­ze alá kerültek a gyerekek. Abban azonban egyetértet­tek régiek és újak, tanárok és diákok, hogy a valós vagy vélt gondokon siránkozás helyett csak elmélyült, a korábbinál is következete­sebb munkával lehet úrrá a közösség. Nos, hogy az eltelt idő­szakban mire jutottak ebbé­li törekvéseikben, arról ve­tettek számot a minap a di­áksportkör küldöttközgyű­lésén. Szepesi Antal testnevelő tanár, a DSK ügyvezetője hangsúlyozta, beletelt némi időbe, amíg az új kollektí­va minden tekintétben ösz- szeérétt, ám az elmúlt idő­szak munkájában mégis több volt a kedvező jelen­ség, mint a hátráltató körül­mény. Ennek legfontosabb tényezője, hogy az új intéz­ményben jelentősen és pozi­tív irányban változtak a testnevelés tárgyi feltételéi. Korszerű tornatermet és sportudvart vehettek birto­kukba, ahol — néhány még jelenleg is meglévő hiányos­ságot leszámítva — egy ma­gasabb színvonalú munka le­hetősége teremtődött meg. Zavart okozott viszont oly­kor az iskolák közötti ver­se ny rend sz er kia lakú latllan- sága, amely nemegyszer kí­nos félreértésekhez is veze­tett. Ez a diáksport nem egészen kiérlelődött helyi irányításának tudható be, ám a folyamat jó irányba hat. A tavalyi megalakuláskor alapvető feladatként fogal­mazódott meg a diákok mi­nél nagyobb mérvű bevoná­sa a szervező- és irányító- munkába, ám ez a törekvés nem egészen a várakozásnak megfelelően realizálódott, mivel a tanárok a lehetsé­gesnél kevesebb feladatot bíztak a diákaktivtistákra. A diáksporttanács eredmé­nyesen dolgozott, ám tagjai más területeken is úgymond sokat markoltak, s ez olykor az erők szétforgácsolódásá- hoz vezetett. Emellett az egyesületekben sportolók­nak — érthetően — kevesebb energiája maradt a DSK-ra. A sportkör munkájának elsődleges célja már indulás­kor a kevésbé aktív fiatalok bevonása volt a rendszeres testedzésbe, s ez a törekvés nagyjából sikerrel is járt. Számos központi és helyi szervezésű rendezvényen vet­tek részt az iskola tanulói. Elindultak a november 7-i és az április 4-i utcai futó­versenyeken, részt vettek a foci karácsony on, az olimpiai napok próbáin, sőt nemzet­közi kapcsolatot is alakítot­tak ki besztercebányai fia­talokkal. Az elsős diákok közül valamennyit megtaní­tották úszni. S ha már részt vettek a rendezvényeken, az eredmé­nyek se maradtak el, siker­rel szerepelitek egy sor or­szágos és helyi megmérette­tésen. Atlétikában és tájfu­tásban országos döntőben helyezéseket is bekasszíroz­tak. S mindezek eredménye­ként a megye középiskolái­nak pontversenyében az el­ső helyen végeztek. Könnyű nekik — mond­hatnánk, mert hát végül is ki, ha nem egy testnevelés tagozatos iskola... Ajn ezek az eredmények nem jöttek, volna csak úgy maguktól1, ha a háttérben nem húzódik meg a tanárok és a diákok egységes, szervezett kollek­tív tevékenysége. Mindezek mellett sokat segített az is­kola vezetése és a tantestü­let toleráns hozzáállása. Az eredmények meghoz­ták a kollektíva, önbizalmát, s egyre erőteljesebben me­rült fel a diáksport-egyesü­let alapításának igénye. Merésznek tűnt a terv, hisz szűz területre kívánkoztak megyénkben még sehol nem működik középiskolás DSE. Ám ezért ők ebben is jó példával kívántak elöljárni, s ezzel tovább növelni az intézet tekintélyét, az ott te­vékenykedők önbecsülését. Nehéznek tűnt azért is, mert ezzel önálló útra kell lépni, és kikerülnek a,z iskola köz­vetlen gyámkodása alól. Minden érvet és ellenér­vet mérlegre téve a küldött- értekezlet egyhangúlag a magasabb szervezeti forma mellett döntött. Megválasz­tották a 15 tagú vezetőséget, amelyben 5 diák is helyt ka­pott. Az egyesület társadal­mi elnöke Duda Lajos, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, ügyveze­tő elnöke Tőzsér Mariann, az iskola tanára lett. A Ma­gyar Diáksport Szövetség or­szágos választmányába Tő­zsér Mariánnt és Varga Ma­riettát kooptálta az elnök­ség. Az újdonsült ügyvezető elnök kérdésünkre elmondta, azért vonzódtak az új szer­vezeti forma felé, mert az — lévén a DSE önálló jogi sze­mély —, szabadabb gondol­kodásra, a korábbinál na­gyobb önállóságra nyújt le­hetőséget. És bár ez a na­gyobb önállóság természete­sen több felelősséggel jár, megnövekednek a tennávia- lók, ám kitágul a mozgáste­rük, s ezután önállóan ala­kíthatják életüket és szoro­sabbra fűzhetik a kapcsola­tot az országos szövetséggel. De mindezek mellett alap­vető célkitűzésük igen pró­zai: egészséges, erős, jó feL építésű fiatalokat nevelni, s ha közülük valaki tehetségé­vel, szorgalmával kitűnik — , ám legyen... (balás) A madáchosok is végigfutották az olimpiai mérföldet. Szeptember közepétől 16 napon át Szöulra, a XXIV. nyári olimpia küzdelmeire figyelt a világ, s október 15. és 24. között ismét világver­senynek ad otthont a dél- koreai főváros: ekkor rende­zik meg a mozgássérült sportolók világversenyét, a paraolimpiát. A mozgássérült, vak és csökkentlátó versenyzők első olimpiája 1960-ban, a nyári ötkarikás játékok helyszí­nén, Rómában volt. Azóta hagyomány, hogy a mozgás- sérült sportolók is négy­évente találkoznak, s vetél­kedésüknek az olimpia vá­rosa —, vagy országa — ad otthont. A magyar színek képvi­selői már az 1972-es heidel- bergi játékokon bemutatkoz­tak, s 1982 óta —, amikor Magyarország tagja lett a Újra Szöul „Mozgássérültek Nemzet­közi Sportvilágszövetségé­nek” (ISOD) —• hivatalosan is a meghívottak listáján szerepelnek. A legnagyobb siker 1984-ben New York­ban született: 12 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérem volt a mérleg. A VIII. paxaolim­pián a 35 (32 férfi, 3 nő) ver­senyző hat sportágban — asztalitenisz, atlétika, csör­gőlabda, súlyemelés, úszás, ülőröplabda — indul. Ér­meket várnak az úszóktól, akik között van Jeszenszki Attila, Dukai Géza és Tóth András, a legutóbbi olimpia győztesei, jó helyezésre esé­lyesek az Európa-bajnok asztaliteniszezők, a világ­bajnoki ezüstérmes ülőröp- labdázók. A paraolimpián — a nyári ötkarikás játékokhoz hason­lóan — részvételi csúcs vár­ható: 62 nemzet több mint 4000 versenyzője küldte el nevezését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom