Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-29 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 259. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. OKTÓBER 29., SZOMBAT винившие Érezzük a változások pulzusát IS. oktay Zokogó demokrácia a vasútnál (4 oldal) Büntetőeljárás harminc labdarúgó ellen (7. oldal) Összehívtak az ИИ S Ж KUK f* Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését november elsejé­re összehívták. A Politikai Bizottság javas­latára a testület jelentést vitat meg a belpo­litikai helyzetről és a párt feladatairól, Be- recz Jánosnak, a Központi Bizottság titká­rának előterjesztésében. A beszámoló ismer­teti többek között a pártértekezletet követő időszak főbb jellemzőit, elemzi politikai vi­szonyainkat, a párt mai helyzetét. Javaslat hangzik el azokra a cselekvési irányokra, amelyek hozzájárulhatnak a kedvezőtlen fo­lyamatok lassításához, megállításához, il­letve lehetővé teszik, hogy a párt akcióké­pessége erősödjön. A valószínűen kétnapos ülés második na­pirendi pontjaként Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke terjeszti elő a népgazda­ság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1988— 90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. Az év ed­dig eltelt időszakának eredményei alapján úgy ítélhető meg, hogy a gazdaságpolitika főbb céljainak többsége, a terv számszerű előirányzatainak nagy része megvalósul, il­letve megközelíthető. A következő két évre előirányzott gazda­ságpolitika fő vonásaival összefüggésben az előterjesztés ismételten számba veszi a ko­rábban megfogalmazott lehetséges két variá­ció előnyeit és hátrányait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A” variáns elfogadására, amelynek révén a gazdaságot új pályára állító, nagy horderejű változások kezdődhetnek meg. (MTI) Az élelmiszer-termelés növelésének akadályai November 24-re Űsszehiutak az Orszaagwiilést Pénteken, a rétsági ter­melőszövetkezet székházá­ban ülést tartott a TESZÖV elnöksége, amelyen a többi között megvitatta az élel­miszer-feldolgozás helyze­téről, és fejlesztésének le­hetőségeiről szóló előter­jesztést. Megyénk termelőszövet­kezeteiben az alaptevé­kenységen kívül ez jelen­ti a jövedelemtermelés fő forrását. A nyereségnek csaknem 80 százaléka eb­ben az ágazatban képző­dik. Jelenleg 10 termelő- szövetkezetnél és három kö­zös vállalatban folyik az élelmiszer-feldolgozás. A nettó árbevétel 1987-ben elérte a 862 millió forin­tot, ami az egész árbevétel 12 százalékát képviseli. A termelési szerkezet azt mutatja, hogy nagyon el­térő mértékben foglalkoz­nak a nagyüzemek az egyes tevékenységekkel. Túlnyo­mó többségük gazdasági társaság formájában mű­ködik, elsősorban a me­gyei termelőszövetkezetek­kel, de társulnak megyén kívüli vállalatokkal is, sőt egy vegyes vállalat is mű­ködik. A salgótarjáni városi pe­dagógus-pártbizottság kül­döttértekezletét pénteken tartották meg az MSZMP salgótarjáni bizottságának székhazában. Az eseményen az alapszervezetek választott küldöttein kívül részt vet­tek az alapszervezetek — szám szerint 19 — titkárai is. Sándor László, a salgótar­jáni városi pártbizottság el­ső titkára, idézte az orszá­gos pártértekezlet főbb el­határozásait, többek között a többszektorú gazdaság, mű­ködtetését, a szocialista plu­ralizmus megvalósítását, a párt vezető szerepének erő­sítését, a politikai intéz­ményrendszer felülvizsgá­latát, melyekben a párttag­ság egyetértésre jutott. Az eltelt hónapok azonban — a gyakorlati munka során — bizonyos ellentmondásokat, feszültségeket, késedelmessé­get is felszínre hoztak. A jelenlegi helyzetben — a jövő érdekében is — erős, ütőképes pártalapszerveze­gyobb árbevételt 4 a Ka- raneshús produkálja. Leg­nagyobb hagyománya az üdítőital- és szörpgyártás­nak van, amely a drégely- palánki termelőszövetke­zethez kötődik. A tartósí­tóipari termékek — hű­tőipar, savanyítóüzem — előállításából több mint 120 milliós árbevételt értek el. A szesz-, bor- és sörgyártó tevékenység 86 milliós ár­bevételt biztosít. Az egyéb élelmiszeripari tevékeny­ségek a burgonyafeldol­gozáshoz, a fűszerkeveré­kek és ízesítőanyagok elő­állításához ■ kapcsolódnak. Az élelmiszeripari tevé­kenységből származó nye­reség jelentősen • hozzájá­rult a kiegyensúlyozottabb pénzügyi gazdálkodáshoz. Az elkövetkezendő évek­ben 11 nagyüzem és egy közös vállalat tervezi e tevékenységek bővítését, új feladatként a tejfeldolgo­zást. a baromfi- és nyúlvá- góhíd építését. A vitában elhangzott, hogy a sertéshús termelési költsége már most jóval meghaladja a felemelt fel- vásárlási árat. A teljesít­ményeket az integráció ha­tékonyabbá tételéve] szük­séges fokozni. Az új tevé­kenységek beindítása ala­tekre van szükség. Olyan alulról építkező szervezetre, amelynek tagsága közvetle­nül tud hatást gyakorolni, a társadalmi, gazdasági folya­maitokra, környezetére. A politika központi feladata ennek megteremtése. Éppen ezért, tapasztalataink és is­mereteink szerint úgy tű­nik, hogy túlságosan sok a közvetítő lépcső a tagság és a felsőbb pártirányítás kö­zött, így az információk a kívánatosnál lassabban, pon­tatlanabbal áramolnak mind a két irányban. Elvégzendő feladataink szükségessé teszik olyan po­litikai helyzet kialakítását, amelyben a párttagság aktí­van és alakítóan vehet részt a politika megvalósításában, ismereteiben naprakész, ké­pes a viták vállalására, a politikai küzdelemre. Ezen megfontolások alapján ja­vasolta Sándor László, a küldöttértekezletnek — a megyei párt végrehajtó bi­zottsága nevében — a peda- gógus-pártbizottsag meg­pos, felmérő, elemző mun­kát kíván. A hosszabb tá­vú fejlesztéshez jó piaci információra, eredményes integrációra és jó alap­anyag-előállításra van szük­ség. Az értékesítési munka javítása a meglévő szerve­zetek hatékonyabb mun­káját követeli meg. Az új társasági törvény nagyobb mozgásteret biz­tosít az itt jelentkező le­hetőségek kiaknázására. Er­re időben fel kell készülni. A külföldi tőke bevoná­sánál alapos körültekin­tésre van szükség. Számol­ni kell azzal, hogy a jö­vőben az értékesítési gon­dok tovább növekednek. Ez felveti, hogy szükség van-e új agrárpolitikára, illetve miként kell azt megújítani. Továbbra is szorgalmazni szükséges a kishatárszéli forgalomban rejlő lehető­ségek megragadását. A TOT-tól erőteljesebb ér­dekvédelmet várnak, a MÉM-től pedig azt kérik, hogy a tőkésexport árbe­vételeinek egy részét kap­ják vissza konvertibilis va­lutában. Az elnökség Pongrácz József elnök összefoglaló­ja után az előterjesztést a vitában elhangzottakkal ki­egészítve elfogadta. szüntetését, az erők ésszerű átcsoportosítását,, hatéko­nyabb munkamegosztást a munkahelyi és a lakóterüle­ti alapszervezetek között. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára meg­erősítette a salgótarjáni pártbizottság első titkárának szavait, s további részletek feltárásával gazdagította a helyzetelemzést és -értéke­lést. Helyzetünk újféle ma­gatartást követel meg a párttagoktól; tömöríteni kell sorainkat a párt vezető sze­repének jobb érvényesítése és erősítése, a valóságra va­ló gyorsabb reagálás érde­kében. Az előterjesztésekhez két- két résztvevő fogalmazott meg kérdést és véleményt. Mindegyikben a felelősség, a nagyobb önállóság és be- avatottság, a jobb partneri viszony igénylése fejeződött ki. Kérdéseikre, meditációik­ra végül is választ kaptak mely után a küldöttértekez­let nyílt szavazással a pe­(Folytatás a 2. oldalon,) Grósz Károly Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja meghívásá­ra november első napjaiban hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) Я foglalkoztatás­politikáról tárgyalt a KISZ KB A munkaerőhelyzet vár­ható alakulásáról, a KISZ foglalkoztatáspolitikai el­képzeléseiről, s az e téren képviselendő elvekről ta­nácskozott többek^ között pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A foglalkoztatáspolitiká­ról a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezet ki­emeli, hogy az egyensúlyi szempontokat figyelembe ve­vő szerkezetváltás és a mű­szaki fejlesztés elsődleges fontosságú. E folyamatot nem fékezhetik foglalkozta­táspolitikai meggondolások, még ha feszültségek ki is alakulnak — fogalmazódott meg az ülésen. A KISZ KB szerint a társadalomnak ga­ranciákat kell vállalnia a munkahelyteremtés mellett a keresettel nem rendelke­zők legalább létminimum- szintű megélhetésére. A munkanélküli-ellátásokat részben állampolgári jogon kell nyújtani, részben bizto­sítási alapra kell helyezni. Ádám László vájár (Ta­tabánya) követendő példá­nak ajánlotta a Komárom megyei KISZ-esek kezde­ményezését: a tanáccsal párhuzamosan elkészítették, — és az üzemi KlSZ-titká- rok kétheti jelzéseivel fo­lyamatosan kiegészítik — a betölthető munkahelyek szá­mítógépes listáját, ami nagy segítséget jelent a fiatalok­nak. Mandúr László, (KISZ budapesti bizottsága) fel­hívta a figyelmet, hogy a fővárosi munkáltatók nagy része nem kíván pályakez­dőket alkalmazni. Többen hangsúlyozták a vita során, hogy a foglalkoztatáspoliti­kát csak a társadalmi újra­termelés egészében — az oktatás-képzés, a bérme­chanizmus, a lakáspolitika, a településfejlesztés kapcso­latrendszerében — lehet vizs­gálni is, és megváltoztatni is. Az ifjúsági szövetség vezető testületé elfogadott állásfoglalásában kiemelte, az alapfokú képzés színvo­nalának jelentős emelését, a közép- és felsőoktatás ru­galmassá tételét, — mint elengedhetetlen feltétele­ket a változáshoz. A napirend vitájában részt vett Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályvezetője is. A Központi Bizottság fog­lalkozott belpolitikai kérdé­sekkel is. Megállapította, hogy a társadalmi hangulat (Folytatás a 2. oldalon.) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület az alkot­mány 22. paragrafus (2) be­kezdése alapján az Ország- gyűlést 1988. november 24- én (csütörtök) 10 órára ösz- szehívta. A Minisztertanács az Or­szággyűlés napirendjére ja­vasolja: — tájékoztató a politikai intézményrendszer korsze­rűsítését célzó munkálatok­ról, valamint az ahhoz kap­csolódó törvényjavaslatok, és intézkedések ütemtervé­ről, — beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpo­litikai feladatokról, — a vállalkozói nyereség­adóról szóló törvényjavas­lat, — ä gazdasági társasá­gokról szóló törvényhez kap­csolódó törvénymódosítá­sok. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott a lőfegyverekről, vala­mint az 1990. évi népszám­lálásról. Az új jogszabály megállapítja a lőfegyverek és a lőszerek tartásának, vásárlásának feltételeit, a kizáró ókokat és megterem­ti a rendőrhatósági engedé­lyezés egyszerűsítésének és gyorsításának feltételeit. A légfegyverek, valamint a gáz- és riasztófegyverek tar­tását a jövőben nem kötik rendőrhatósági engedély­hez, és a belügyminiszter feladata a biztonsági köve­telmények kidolgozása. A lőfegyverekről és a lősze­Az amerikai utazási iro­dák szövetsége (ASTA) budapesti kongresszusának utolsó napján, pénteken plenáris ülést tartottak a küldöttek, majd sor került a leköszönő tisztségvise­lők búcsúztatására, s az új vezetők köszöntésére. Voit Gilmore. aZ ASTA új elnöke székfoglaló be­szédében méltatta elődje, Francis Goranin munkás­ságát, s azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyeket az ÁSTA tett a turizmus, a közlekedés biztonsága, az utazók kényelme érdeké­rekről szóló törvényerejű rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba, és végrehajtá­sáról a belügyminiszter — az érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szer­vek vezetőivel egyetértés­ben — gondoskodik. A népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet 1988. december 1-jén lép hatály­ba, és célja, hogy a felmé­rés adjon pontos tájékoz­tatást az 1980-ban tartott népszámlálás óta bekövet­kezett változásokról, ame­lyek a népesség számában, életkori, foglalkozási, kép­zettségi és terület; összeté­telében végbementek. A fel­mérés beletartozik az ENSZ ajánlások alapján szerve­zett világ népszámlálások sorozatába, és megfelel ' a KGST-országok részéről meghatározott közös nép­számlálási követelmények­nek. A népszámlálás szak­mai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hi­vatal végzi, az adatgyűjtés végrehajtásáról a fővárosi, és a megyei tanácsok gon­doskodnak. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésről és felmentésről határozott, bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg, továbbá kegyelmi ügyekben döntött. A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa Tóth Illés ál­lamtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elis­merése mellett, nyugállo­mányba vonulása • miatt, 1988. október 31-ei hatály- lyal felmentette. ben. Hangoztatta: az elkö­vetkező évtizedben az ide­genforgalom a világ legna­gyobb üzletévé válik. Egy­re nagyobb szükség lesz a turizmust elősegítő, hoz­záértő utazási ügynökök­re. A kiélezett idegenfor­galmi verseny megkövete­li az újfajta stratégiák, marketingmódszerek elsa­játítását. Éppen ezért az ASTA különösen nagy súlyt fektet a jövőben arra. hogy tagjai hozzájuthassanak a leghatékonyabb oktatási, képzési programokhoz. Л Nógrád Megyei Sütőipari Vállalt központjánál új mintabolt nyílt a hét elején. A közel 1,5 millió fo­rintba kerülő épület generál kivitelezője a MOZAIK építési fővállalkozás volt. Az élelmiszeripari tevé­kenységek közül a legna­Pedagógus-küldöttértekezlet Salgótarjánban (MTI) Befejeződött az ÁSTA kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom