Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
1988. OKTÓBER 28.. PÉNTEK NOGRAD 3 Távlati telepi! lás politikai programok Városaink, községeink ■ ■■ ww ■ r r ■ jövőjéért Az Országgyűlés 1985. tavaszán hagyta jóvá a terűiét- és településfejlesztés hosszú távú feladatait tartalmazó határozatot. Ebben a helyi tanácsokat tette felelőssé a települések vonzás- körzetükkel összehangolt fejlesztés céljainak és teendőinek kijelöléséért. A tanácsi önállóság, a lakosság és a gazdálkodók növekvő szerepe a település- fejlesztésben. a helyi társadalmi szervezetek és közösségek érdeklődése a jövő és a soron levő napi tennivalók iránt indokolják, hogy valamennyi városra, községre megfogalmazásra kerüljenek a távlati település- politikai stratégiai célok és azok elérésének feladatai. E felismerés vezette a Nógród Megyei Tanácsot, a megye valamennyi helyi tanácsát, hogy kezdeményezője legyen egy ilyen irányú munkának. A programok megalkotása most van kibontakozóban. Négy tanács — a pásztói, a bujáki, a palótáshal- mi és a bércéii — néhány hónappal megelőzte a többieket és kísérletképpen már elvégezte a munkákat, amelyek tudományos igénnyel és szakszerűen biztosítják a széles körű társadalmi együttműködéssel megszülető programok megalapozását. Ezekről a tapasztalatokról és a többi település előtt álló szakmai feladatokról volt szó a Nógrád megyei műszaki-közgazdasági hónap keretein belül dr. Kó- ródy Józsefnek, a földrajztudományok doktorának az előadásában, melyhez jómagam is kapcsolódtam. Többek között szóltunk az Építésgazdasági és Szervezési Intézet lakás- és településfejlesztési főosztályának a megye településein folyó munkákban való részvételéről. Az ÉGSZ! dolgozta ki ugyanis azt az általános módszertant, melynek segítségével egységesen elemzik a települések mai adottságait, alakítják ki a települések jövőképét. A közös munka várható sikerét garantálhatja a szervezést szolgáló forgatókönyv és ütemterv, valamint több számítógépes program fel- használása. A módszertani segédletek közül ki kell emelni a településpoliitiká- ban nélkülözhetetlen szerepet betöltő lakosságnak, a politikai, társadalmi és tömegszervezetek, a gazdasági egységek vezetőinek kérdőíves megkérdezését, szükségleteikről, értékítéleteikről, javaslataikról. Ezek alapos feldolgozásához a számítástechnika lehetőségeit is igénybe veszik. A szakmai megalapozó munkák eredményeinek szintetizálására, az érdekek ütköztetésére, a település ügyeivel kapcsolatos egyetértés kialakítására szolgál — a testületi munka mellett — a településük jövőjéért felelősséget érző állampolgárok, szakemberek, vezetők csoportmunkája, tréningje. A kialakuló településpolitikai programok tartalmazni fogják a .településfejlesztés és -fejlődés jellemzőinek, eredményeinek, problémáinak összefoglalását. Rögzítik a távlati települési folyamatokat befolyásoló külső és belső tényzöket. Meghatározzák a fejlesztés célszerű irányát a település- politika eszközrendszerét. Ezen belül számba veszik többek között a tanácsok, a gazdálkodó szervek, a lakosság erőforrásait, s az anyagiakon túl a szellemi, társadalmi érdekeket is. Felvázolják a jövőhöz vezető akciók megszervezésével ■ kapcsolatos tennivalókat. Nagyon lényeges annak szem előtt tartása, hogy a programot azok készítik, akiknek meg kell valósítani. Ezért minden valószínűség szerint azok valóra válthatók lesznek. Tulajdonképpen ez biztosítja az egyik legfontosabb követelmény, a realitás érvényesítését. A munka során gyakran felvetődő kérdés, hogyan lehet, illetve egyáltalán lehet-e ebben a változó világban távlatokban gondolkodni, amiben most élünk. A tapasztalatok azt igazolják, hogy nemcsak lehet, hanem szükségszerű is. Ám a jövő céljainak ismerete nélkül nem lehet az átmenetileg csökkenő területfejlesztési, infrastrukturális fejlesztési lehetőségek közepette valóban dönteni. Ugyanakkor a távlati programokkal szemben is fokozódik az igény. Olyanoknak kell lenniük, amelyek a korábbi évekhez képest egyértelműbben biztosítják a települések alkalmazkodó- és versenyképességét, az ott élők számára az életminőség javítását. Az eddigi tevékenység során — bár más-más konkrét megjelenési formákban — körvonalazódnak azok az utak, amelyeken végigjárva megyénk települései is egyre jobban megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Ki kell választani azokat az elemeket, amikre koncentrálva biztosítható a település fejlődőképessége. Űj színfoltokkal — idegenforgalom, hagyomány- őrzés, a nemzetiségi kultúra ápolása — fokozni lehet a települések vonzerejét. Sok apró, kis ráfordítással, a megoldható problémák — szemételhelyezés, vízrendezés, üzletek korszerűsítése — felszámolásával, a társközségek igényeinek határozottabb figyelembevételével javítani lehet a lakosság közérzetét. Az együttműködés kibontakoztatásával növelhető minden település szerepe a területi munkamegosztásban. A programkészítés feladata bonyolult, sokirányú. Mindez megköveteli, hogy — a szakmai és kutatószervezeti háttér mellett a megyei és helyi politikusokon túl — a lakosság is minél nagyobb számban bekapcsolódjon a munkába. E közös tevékenység elősegítheti, hogy összébb kovácsolódja- nak azok az erők, amelyek településeink jövőjét alakítják. Olyan programok születhetnek, amelyek mögé sorakozva napi feladatainkat is eredményesebben oldhatjuk meg. Sára János, a Nógrád Megyei Tanács tervosztályának vezetője Gyorsul az építés A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH 1987. évi Építőipari statisztikai évkönyve. A kiadvány adatsorai áttekintést adnak az építőipar termelési szerkezetének változásairól, a magánépítkezések és a kisszervezetek fejlődéséről, és még sok más szakmai kérdésről. Az építés-szerelés árai 1975 óta évente országosan 5—8 százalékkal emelkedtek, de ezen belül az állami építőiparnál mindössze évi 4—6, a magánépítkezéseken pedig évi 9—12 százalékkal drágult a munka. Folyamatosan gyorsult ugyanakkor az építés, rövidült a kivitelezés átlagos időtartama. Bär hogy «IttrttgiSn az ég... A Senior világpiaci sikerének titka Interjú Tóth B. Zoltán vezérigazgatóval A Senior Váci Kötöttárugyár viszonylag jó petíciót biztosított magának a világpiacon. A vállalatnak két gyáregysége a kazárt és >a pásztói i—• található megyénkben. A vállalat vezetősége az Sízi Budapesti Nemzetközi Vásáron is elismerésre késztető újdonságokkal lepte meg a szakembereket és a vásárlátogató nagyközönséget Ebbőt az alkalomból arra kértem Tóth B. Zoltánt a vállalat vezérigazgatóját. hogy válaszoljon világpiaci sikereiket kiváltó, jövőbeni pozíciójuk megerősítését szolgáló kérdéseimre. — A Senior márkanév mára rangot, elismerést és keresettséget vívott iki a világpiacon. Ennek a magyar ipart is jól reprezentáló folyamatnak az idén lesz-e folytatása? — A márkanév tíz évvel ezelőtt született, a több mint százéves Első Magyar Kötő- és Szövőipari Vállalat korához kötődve. Ezt követően minden lehetséges alkalommal termékeinken használtuk a Senior márkanevet. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem ez egyedüli meghatározója az elismerésnek. A világpiacon és belföldön a márkanévhez valamilyen formában mindig egy meghatározott, állandó, jó színvonalú és minőségű termékgyártás tartozik. Emblémánk jellegének és követelményeinek megfelelően annyira elismerik a vásárlók cégünket, hogy elvárják jelenlétünket; keresik márkanevünket. Sőt,, van olyan terület — Anglia —, ahol kifejezetten ezzel forgalmazzuk termékeinket. Ez is növeli a gyárunk iránti bizalmat. No, meg az, hogy évről évre korszerűbb színvonalú ruházati cikkekkel jelenünk meg. Ennek is köszönhető, hogy az idén termelésünk 50 százalékét az exportpiacokon helyezzük el, s ebből 40 százalékot képvisel az igényes nyugati megrendelők által kért árumennyiség. Mi mindent megteszünk azért, hogy a számunkra is kedvező folyamat tovább folytatódjék. — Mivel ön az előbb igent mondott, és a tények is azok igazát bizonyítják, folytassuk azzal, hogy a fejlődésben milyen szerepet szánnak a megújulást jól reprezentáló, érzékelhető műszaki-technikai színvonal emelésének, megvannak-e ehhez a szükséges feltételek? — Ha továbbra is jelen akarunk lenni a világpiacon, akkor az állandó jó minőség mellett — amely eddig is benne volt stratégiáinkban — nemcsak tisztes távolból kell követnünk a gyors ütemű nyugati műszaki-technikai megújulást, hanem alkalmaznunk is kell azokat. Ugyanis régi berendezésekkel korszerű terméket nem lehet előállítani. Mi nem általában, hanem meghatározott célokra fejlesztettünk, s így cselekszünk a jövőben is. Elképzeléseink magukba foglalják az összes létező munka- folyamatokat, a kelmeképzéstől a konfekcionálásig. Gépvásárlásaink során mindenkor a csúcstechnológia elérését célozzuk meg. Sikere érdiekében versenyeztetjük a külföldi gépeket szállító partnereinket. Ä műszaki fejlesztés során eljutottunk < odáig, hogy ma már korszerűek kötőgépeink, fes- tő-ki készítő berendezéseink, a szabászatban ha'sznáLt gépek. A konfekcióban alkalmazott varrógépeknél is sikerült előbbre lépnünk. — Honnan biztosítják a technikai megújuláshoz szükséges pénzt? — Világbanki, hazai hitelből és a különböző pályázatokon elnyert összegekből. — Az előbbiek vonatkoznak a kazár! és pásztói gyáregységek technikai korszerűsítésére is? — A vállalati központban és a gyáregységekben a munkafolyamat szervesen egymásba illeszkedik,, az egyik nem létezhet a másik nélkül. — Mostanában elég gyakran halljuk, hogy az ipari termékváltással, a struktúra megújításával járó műszaki-technikai színvonal emelkedése átmeneti munkanélküliséggel jár, szakmaváltásra kényszerít. E tekintetben mire számíthatnak a vállalat, köztük a Nógrád megyei termelő-gazdálkodó egységek dolgozói? — Nekünk • kedvező a piaci helyzetünk, termékeinket keresik, a jelenleginél is nagyabb mennyiségben él tudjuk őket helyezni. Erre alapozva nincs olyan koncepciónk, hogy létszámunkat leépítsük. Ellenkezőleg: azzal foglalkozunk, miként tudnánk a kapacitás fokozásával a növekvő igényeknek eleget tenni. Belátható időn belül nem kell félni a ka- zári és pásztói gyáregységek dolgozóinak, hogy munka nélkül maradnak. Azzal a jó érzéssel dolgozhatnak, hogy a mi célunk a jövőben is biztos kenyeret jelent számukra, bárhogy is dörögjön az ég. — Végül, mint megyénk szülöttét, arra kérem, ismertesse azokat a feladatokat, ahol és amilyen területeken a megalapozottabb fejlődés és a tartós kibontakozás érdekében a nógrádi kollektíváknak előre kell lépni? — Kazár és Pásztó export- orientált termelést folytat, amit a jövőbein tovább szükséges fokozniuk. Ebben számítunk a két kollektívára. Külföldi partnereink is elismerik, hogy ügyes és szorgalmas emberek dolgoznak ott. Szívesein fogadják az itt konfekcionált, innen kikerülő termékeket, amelyeknek színvonalát további szorgalommal, plusztudás megszerzésével tovább lehet emelni. Mivel a jövőben is minden vevői kívánságot teljesíteni alkarunk, arra kérem a nógrádiakat, hogy legyenek fogadókészek a többféle fazonú, új stílusú termékekkel kapcsolatban. A szakmai tudás fokozását elősegítendő, különböző országokból olyan szakembereket hozunk be, akik bemutatják és megtanítják a kát gyáregység dolgozóit a 'legkorszerűbb megoldásokra. Közreműködésük révén nemcsak a kollektívák teljesítménye nő majd, hanem ezzel együtt vastagabb lesz a fizetési boríték is. Csak az előbbiek maradéktalan végrehajtásával tudjuk jövőnket biztosítani, a piacokat szélesíteni. Az előbbiek mellett szükség van a korszerű berendezések jobb, hatékonyabb kihasználáséra. Nagyon boldog lennék, és szívesen látnám, ha a pásztói és kazári kollektíva azzal ostromolná a vállalat vezetését; szűkén vagyunk, új épületre van szükségünk, mert a régiekben nem férünk el — fejezte be gondolatait Tóth B. Zoltán. — Köszönöm a válaszokat. Venesz Károly ттттШ<шт»)тттштжжжттхт;т Ezekből я papírtáayé- r ok bél akár sült kolbászt is lehet eaál — és ez шел» etetési... ' Képek: Beacze Glóbus-terv Túllépni az eddigi lehetőségeken B$y műszakban tő ezer darab ayamtaiváay átérti le a POLYGRAPH gépről. Az első fél évben még nem, a másodikban azonban már mutatkoznak a vásárlói erő rhérséklődésének jelei a Globus Nyomda rétsági gyáregységében is. Ennek kimutatásához nem szociológusokra, vagy kereskedelmi szakemberekre volt szükség, mivel a nyomdában gyártott különböző rendeltetésű dobozok, csomagolóanyagok iránti keresletcsökkenés egyértelműen az életszínvonal, így a vásárlói erő gyengülésére vezethető vissza. A gyáregységiben ennek megfelelően átszervezéseket hajtottak végre, a kapacitáskihasználás és a rugalmasság jegyében. De mik is azok a termékek, amelyek nem fogynak mostanában? — Például a bonbonok, egyéb édességfajták — tájékoztat Karcagi László gyáregységivezető. — Tulajdonképpen azok az áruféleségek, amelyeket nélkülözni tud a lakosság, kevesebbet vesz belőlük, mert nem képeznek alapvető létszükségletet. így aztán természetesen csomagolóanyagra sincs olyan mértékben szükség mint a korábbiakban. — Előzetesen, a programozásban nem lehetne-e valahogy „kivédeni” ezt? — Havi rendelések alapján dolgozunk a legjobb esetben is legfeljebb 2—3 hónapra látunk előre. — M,it lehet tenni? — Megpróbálunk túllépni az eddigi lehetőségeinken. Az egyik lépés a minőségi megújulás lehet. Jelenleg már fenékragasztott, illetve lakkozott dobozokat is készítünk. Üj termékünk a húzott papírtálca és -tányér. Ezeket mindenütt jobban vásárolják, illetve keresik, öregedő gépparkunk is gondokat okoz. Épp ezért gondolkodunk, hogy tőkebevonás útján, megfelelő szervezeti keretek kialakítása révén, új gépeket szerzünk be és felújítjuk a meglévőket. Ugyancsak szeretnénk jobban hasznosítani az elég nagy mennyiségű gyártási hulladékot. Vagyis: minden lehetőséget megragadunk, sőt még a partneri kapcsolatok kialakításában, a partneri kör szélesítésében is részt veszünk, A továbblépő* egyik i eleme — újfejte őímő*- ЬммУ»раауа««к ««ОД- toe «КЩ momaqhtoa. ННННШшШЯЯНЯ9ЯНВЯВ9Н1
