Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
2 NOGRÁD 1988. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK „Magyarország nagyon érdekelt a fegyverzet radikális csökkentésében Horn Gyula tájékoztatója /4'' ШШШШй% ДД^Н Vidéki kiránduláson vettek rée*t szerdán az Amr Vil»i Utazási Irodák Szövetsége 58. világkongresszusának küldöttei. A nemzetközi eseményre akkreditált újságírók részére Horn Gyula külügyminisztériumi és Andrikó Miklós kereskedelmi államtitkár tartott tájékoztatót hazánk aktuális bel- és külpolitikai, kérdéseiről, illetve idegenforgalmáról, Új lap, új fejezet a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokban Felzárkózás Hóin Gyula — a Parlament épületében tartott tájékoztatón — hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan változáson megy keresztül, amely áthatja a politikai élet valamennyi területét. Magyarországon általános az egyetértés abban, hogy a demokratikus szocializmust kívánjuk megvalósítani. Az ehhez vezető út még nem kitaposott, a módszerek egyelőre kiforratlanok, erről jelenleg viták folynak országunkban. Magyarország fel kíván zárkózni a fejlett európai demokráciákhoz. Ezt szolgálja egyebek között az új alkotmány előkészítése, vagy a társasági törvény közelmúltbeli elfogadása. Egy újságíró kérdése a többpártrendszer feltételeivel foglalkozott, s ezzel kapcsolatban Horn Gyula kifejtette: Magyarországon az egyik legfontosabb feladat olyan demokratikus pluralista rendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy kifejezésre jussanak a szocializmussal nem ellenséges különböző politikai nézetek, vélemények. Jelenleg nem lehet egyértelműen megfogalmazni, hogy egy majdani demokratikus szocializmusban fennmarad-e az egypártrendszer. A többpártrendszer létrehozása napjainkban nincs napirenden Magyarországon — mutatott rá. Horn Gyula részletesen foglalkozott a magyar külpolitikai gondolkodásmódot meghatározó tényezőkkel, azzal, hogy tovább kívánjuk fokozni külső nyitottságunkat. Ennek tükrében tett említést egyebek között arról, hogy Magyarország egyezményt kötött az EGK- vak hivatalos viszonyt létesített a Koreai Köztársaság- giál, s megélénkültek a magyar—izraeli kapcsolatok is. Az államtitkár aláhúzta hogy Magyaroroszág nagyon érdekelt a hagyományos fegyverzet radikális csökkentésében. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonására csak olyan általános európai leszerelési folyamat keretén belül kerülhet sor, amely magában foglalja az amerikai csapatok nyugat-európai távozását is. Egy kérdésre válaszolva kijelentette. hogy a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszáma 1956-ban egy ideig növekedett, de azt követően nem módosult. Még a követségen vannak Az államtitkár említést tett arról is, hogy jelenleg stílusváltás tapasztalható a szocialista országok egymás közti kapcsolataiban, a tárgyalásokon nyíltan felvetik a fennálló problémákat. Tény, hogy gondok, időnként feszültségek terhelik a magyar—román viszonyt, bár ebben fontos előrelépést jelent a közelmúltban tartott aradi csúcstalálkozó. Egy kérdéssel kapcsolatban Horn Gyula megerősítette, hogy jelenleg is Magyarország szófiai nagykövetségén tartózkodik a.z a tizenkét, magyar nemzetiségű román állampolgár, aki szeptember közepén jelezte magyarországi letelepedési szándékát. Az érintetteknek szinte kivétel nélkül rokonai, áttelepült hozzátartozói élnek Magyarországon. A kérdést akár családegyesítési problémának is lehet tekinteni. Horn Gyula tájékoztatást adott arról, hogy azóta több tárgyalási fordulót tartottak romániai illetékesekkel a szóban forgó csoport áttele- pülésének engedélyezéséről. Ezek a megbeszélések mindeddig nem vezettek eredményre. A bolgár kormány — hangsúlyozta Horn Gyula — a lehető legnagyobb segítőkészséggel igyekszik előmozdítani az ügy lezárását. Magyar részről nem kívánjuk, hogy ez az eset precedenst jelentsen, hiszen más módon kell orvosolni az áttelepülósek, a családegyesítésék problémáit. A magyar kormány a helyzet megoldására törekszik, és kész azonnal megadni az áttelepülési engedélyt. Ehhez ugyanakkor szükséges a román fél hozzájárulása is — szögezte le, kifejezve reményét, hogy a román kormány emberiességi alapon beleegyezik az áttelepülés- be. Magyar részről addig is igyekeznek megfelelő feltételeket teremteni a nyolc felnőtt és négy gyermek számára a szófiai magyar nagykövetségen. Elősegítjük az utazást Horn Gyula rámutatott arra, hogy Magyarország továbbra is elő kívánja mozdítani a külföldi utazások könnyítését. A világútlevél bevezetése óta néhány százan nem tértek vissza Magyarországra. Ennek természetesen nem lehet örülni, de emiatt nem korlátozhatjuk az állampolgárok kiutazását — mutatott rá végezetül. A külföldi újságírók ezt követően megtekintették a Parlament épületének legszebb termeit, majd a Néprajzi Múzeumban Andrikó Miklóssal találkoztak. A kereskedelmi államtitkár elmondta: a magyar idegen- forgalmi szakma számára elismerést, de ugyanakkor szakmai megmérettetést is jelent, hogy az ASTA ezúttal Budapestet választotta kongresszusa színhelyéül. Ez azért is nagyra értékelhető, mert az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége most először rendezte tanácskozását szocialista országban. A magyar szervezők több mint egy éven át felelősségteljes előkészítő munkát végeztek, s úgy tűnik, sikerrel, mert eddig a küldöttek megelégedettségükről adtak számot. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az idegenforgalom a magyar népgazdaság egyik fontos ágazatává vált az utóbbi években. Külföldi hitelek felhasználásával új szállodák épültek, korszerűsödtek a határátkelőhelyek, elkészült egy új repülőtér, uszodákat, sportpályákat, s más idegenforgalmi létesítményeket adtak át. Az érdeklődés továbbra is növekszik Magyarország iránt, így fontos, hogy további szállodák épüljenek. A gazdaságirányítás fokozódó liberalizálódása kedvező helyzetet teremt a külföldi tőke bevonására, vegyesvál- lalatok alapítására. Az elkövetkezendő öt-hat évben 8—10 ezer szállodai helyet kíván a magyar idegenforgalom létesíteni, s ebben a többi nyugati ország mellett számít az amerikai cégek tőkéjére is. A magyar turisták utazási lehetőségeivel kapcsolatban Andrikó Miklós utalt arra, hogy a január 1-jétől érvényes világútlevél birtokában a tavalyihoz képest közel négyszeresére, azaz 3,5 millióra nőtt azoknak a száma, akik nyugati országokba utaztak, az összes magyar külföldre látogatóé pedig megközelíti a 10 milliót. Az utazást megkönnyíti az is, hogy egyre több állammal köt vízum- mentességi egyezményt Magyarország. A közös piaci országoknak is többször javasolta a vízumok kölcsönös eltörlését, de eddig ez a kezdeményezés falakba ütközött. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a közelmúltban kezdődött el egy magyar—finn gyógyszálló építése s csütörtökön teszik lie a magyar—svájci együttműködéssel épülő Aquincum Szálloda alapkövét. További 8—10 vegyesvállalati tárgyalás folyik különböző partnerekkel. Célszerű, hogy az érdeklődő cégek közvetlenül forduljanak a magyar partnervállalatokhoz, az Országos Idegenforgalmi Hivatal készséggel segít az ilyen jellegű üzletek lebonyolításában. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának szóvivője szerdai sajtónyilatkozatában bírálta a Magyar Nép- köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti kapcsolat- létesítést, mivel ez független államként kezeli Dél- Koreát. Az állásfoglalás szeA helyi pártapparátus átszervezéséről határozott keddi teljes ülésén a Lett Kommunista Párt Központi Bizottsága. Döntése értelmében 30 százalékkal csökkentik a КВ-apparátus létszámát, és ezentúl hat osztály végzi el az eddigi 14 munkáját. Jan Vagris, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára előadói beszédében kifejtette, hogy a reformok összhangban állnak a 19. országos pártértekezlet határozataival, amelyek a párt tevékenységének gyökeres átszervezését sürgették. Az intézkedéÚj lap, új fejezet nyílik a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok történetében — hangsúlyozta moszkvai tárgyalásait értékelve szerdán megtartott nemzetközi sajtó- értekezletén Helmut Kohl. A nyugatnémet kancellár teljes egyetértését hangoztatta Mihail Gorbacsovnak azon megállapításával, hogy a kétoldalú kapcsolatokban „megtört a jég”, s hozzáfűzte: jelenlegi látogatását nem szabad elválasztani az SZKP KB főtitkárának jövő év első felében esedékes bonni útjától, a két csúcs- találkozót egy egésznek kell tekinteni a párbeszéd alakulása szempontjából. Kohl utalt arra, hogy megállapodás született: a bonni látogatás során írják alá azt a közös politikai dokumentumot* amely a kapcsolatok további építésének alapjául szolgál majd. Kohl rámutatott: a Mihail Gorbacsov bonni látogatásáig hátralévő fél esztendő lehetőséget ad arra, hogy tovább tökéletesítsék a távlati együttműködést meghatározó dokumentumokat, konkrét formába öntve az elképzeléseket. Hangsúlyozta, hogy az SZKP KB főtitkárával négyszemközt és szélesebb körben folytatott megbeszélései — amelyek összesen csaknem tíz óráig tartattak — rendkívül őszinte, nyílt légkörűek, jó hangulatúak voltak, megteremtették a bizalom alapját. Realisták vagyunk, mert tudjuk, hogy bizonyos kérdéseket eltérő módón közelítünk meg, de ugyanakkor optimisták is a kapcsolatok fejlődésének lehetőségeit értékelve — mondta a kancellár. Kedvezően érékelte a külügyminiszterek megbeszéléseit, s utalt arra, hogy a diplomaták a jövőben is folytatják intenzív konzul-. tációikat. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy „az. a közös vélemény alakult ki: a bécsi utótalálkozót november közepéig sikeresen be lehet fejezni, s az év végéig ki lehetne dolgozni az euró^ pai hagyományos fegyverzet és haderő csökkentésével foglalkozó tárgyalások manrint ezáltal a KNDK és Bu- dapest között ,,abnormáljs helyzet” jött létre. Ennek „haladéktalan rendezésére” szólítja fel Magyarországot, és a dél-koreai—magyar kap- csőlátók elmélyülése esetére minden ebből eredő következményért Magyarországra hárítja a felelősséget. sek legfőbb célja az, hogy felszámolják a kormány-, a párt- és a gazdasági szervezetek tevékenységében meglévő párhuzamosságokat, és hatékonyabbá tegyék a párt- apparátus tevékenységét. Országos szinten hasonló változtatásokról döntött az SZKP KB szeptember 30-i ülése. Döntés született arról, hogy a rigai pártbizottság vezető tisztségeinek számát 13 százalékkal csökkentik, ugyanakkor nem korlátozzák a többj városi és körzeti pártbizottság apparátusának létszámát. (MTI) dátumát. Á nyugatnémet fél ugyanakkor támogtáxáról biztosította az emberi jogok kérdéskörében Párizsban és Koppenhágában összehívandó konferenciát, illetve a moszkvait is, amennyiben hasonló keretek között rendezik meg, illetve az anyagi előfeltételeket is sikerül tisztázni. Kohl ezzel összefüggésben utalt arra. hogy a szovjet fél megerősítette: ez év végéig minden olyan elítéltet szabadon engednek, akiket nyugaton politikai fogolyként tartanak számon. A kancellár méltatta a védelmi kérdésekkel foglalkozó miniszterek tárgyalásait, megemlítve, hogy először került sor ilyen találkozóra a két ország között. Remé- nvét fejezte ki, hogy Dirnit- rij Jazov honvédelmi miniszter elkíséri Mihail Gorbacso- vot Bonnba. Kohl részletesen taglalta a Moszkvában aláírt kétoldalú megállapodásokat és jegyzőkönyveket, de elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseinek, a Nyikolaj Rizskovval folytatott tárgyalásoknak szentelt figyelmet. Az egyes kérdésekben meglévő elvi eltérések sem akadályozhatják a gyakorlati, és ésszerű rendezés kialakítását, s a főtitkárral megállapadtunk arról, hogy külügyminisztereink a (Nyu- gat-Berlinről kötött) négyoldalú megállapodás alapján hosszú távú és gyakorlati megoldásokon fognak munkálkodni — jelentette ki a kancellár, majd az EGK és a KGST közötti kapcsolatok létrejöttéről mondott elismerő szavakat. Európa megosztottsága kapcsán beszélt „hazája megosztottságáról”, realitásnak minősítve a „német közösség” létét. Ugyanakkor rámutatott: tiszteletben tartják a meg,.Varsó, Prága. Budapest jelentős európai városok. . . Mindent el kell követnünk a kapcsolatok újjáépítésére Európa két fele között” — mondotta Margaret Thatcher brit miniszterelnök a varsói Polityka című lapnak adott interjújában. A helsinki folyamat erősítése, a hagyományos fegyverzetek „stabilizálásáról” szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése a helyes irányba tett lépések lesznek, épp úgy, mint a Közös Piac és Magyarország között nemrég aláírt megállapodás volt, — jelentette ki. de hozzátette: „Ténylegesen békés, stabil az együttműködésen alapuló Európa csak akkor jöhet létre, ha a kontinens keleti felében a nyugatival megegyező szabadság- és emberi jogok érvényesülnek”. Margaret Thatcher szerint a nyugat-európai társadalmak tisztában vannak a peresztrojka és mindannak a jelentőségével, ami ma a Szovjetunióban történik. A brit njiniszterelnök a demokratikus intézmények közvetítésével megvalósuló aktív politikai részvétel jelentőségét hangsúlyozta a társadalom gazdasági teljesítményének növelésében, s annak fontosságát, hogy a mindenben döntő állam helyett az egyének szabad döntési lehetőségének kell nőnie. Thatcher saját hazai politikai sikereit értékelve azt lévő és érvényes szerződéseket, csak békés eszközökkel törekszenek céljaik elérésére. Bevezetője végén Kohl köszönetét mondott a vendég- szerető fogadtatásért, s hangsúlyozta, hogy egyetért Mihail Gorbacsov megfogalmazásával : a kétoldalú kapcsolatok nagy fordulatának voltak tanúi, s egyben véghezvivői is. Szólt arról is, hogy megállapodás született a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozók rendszeressé tételéről, a bonni látogatást követően is. A nyugati újságírók kérdései elsősorban a politikai foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos szovjet állásfoglalással, illetve az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó moszkvai konferencia bonni támogatásával függtek össze. Mint a válaszokból kiderül, nem újkeletű bejelentésekről van szó Se- vardnadze külügyminiszter párizsi sajtóértekezletén már szó esett erről, s a bécsi utótalátkozón is, s az NSZK is ugyanitt már állást foglalt a moszkvai konferenciát illetően. Nyugati állásfoglalások szerint Bonn „túl messzire megy” Moszkvával fentartott kapcsolataiban — aggályoskodtak egyes kérdezők, de Kohl kancellár egyértelműen elutasította ezeket a feltevéseket, hangsúlyozva, hogy az NSZK hű szövetségeseihez, a hitelek kérdéseiben sem tekinthetők „úttörőknek” a nyugatnémet bankok. Kitért arra is, hogy a szocialista országokba irányuló exportot korlátozó COCOM-lista sok tekintetben elavultnak tekinthető. Helmut Kohl a csütörtöki napot Vlagyimirban és Szuz- dalban tölti, majd a tervek szerint este utazik haza. hangsúlyozta, hpgy a „kormányoknak szembe kell nézniük a súlyos problémákkal és nem menekülni azok elől. még akkor is, ha népszerűtlen döntéseket kell hozni”. A gazdaság szanálásának társadalmi költségeire vonatkozó kérdésre válaszolva a brit kormányfő úgy vélekedett,, hogy a szigonú és lemondást követelő intézkedések nélkül jóval nagyobb társadalmi árat kellett volna fizetni Nagy-Bri- tannia lemaradásáért a világon folyó gazdasági versenyben. Thatcher, aki november eleji varsói látogatása kapcsán nyilatkozott a lengyel lapnak, annak jelentőségéi hagsúlyozta, hogy személyében a történelem első angol kormányfője látogat lengyel földre. Emlékeztetett arra, hogy az 1981-ben Lengyelországban bevezetett szükségállapot „komoly károkat” okozott Varsó és London kapcsolatainak, „de ez már a múlté és Nagy-Britannia megértéssel viseltetik a lengyel gazdasági, valamint a remélhető politikai reformok iránt”. A Lengyelországban folyó gazdasági reform eredményességétől, a gazdaság stabilizációjától tette függővé kormánya támogatását és a Lengyelországnak szóló exporthitelek kormánygaranciáit. vagy az esetleges lengyelországi fejlesztésekben való brit részvétel ösztönzését. (MTI) A KNDK külügyminisztériumának nyilatkozata Lett KB-plénum Csökkentik a pártapparátus létszámát Thatcher-interjú Újjáépíteni a kapcsolatokat Európa két fele között >
