Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-24 / 254. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. Gyorsíróink sikere Sikeresen versenyeztek a magyar gyorsírók az NDK- beli Leinefeldében a hétvégén megrendezett nemzetközi versenyen. A felnőtt és az ifjúsági mezőnyben csapatban és egyéniben egyaránt a magyarok dolgoztak a legeredményesebben. Az egyéni mester gyorsíró kategóriában az első helyet Arvayné Dani Judit (Minisztertanács) szerezte meg. A 25 év alattiak versenyében is az első helyen magyarok végeztek. Az első Herczeg Edina. Ezzel egyidóben rendeztek nemzetközi gyorsíróversenyt Prágában is. HÉT várható eseményei Hétfőn Bátonyterenyén a körzet; népfrontvezetők értekezletén a választójogi törvénytervezet társadalmi vitáinak előkészítését beszélik meg. Kedden Salgótarjánban ülést tart az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén a pártnyílvánosság helyzete és fejlesztésének feladatai. A balassagyarmati városi társadalompolitikai tanács összejövetelén többek között a fiatalok fogyasztási szokásainak alakulását és az áremelkedések hatását vitatják meg. Szerdán Salgótarjánban ülésezik a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Balassagyarmaton a megyei mezőgazdasági és élelmezési osztály, valamint több megyei szervezet és tudományos egyesület szervezésében tanácskozást tartanak a dombvidéki melioráció helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről; bemutatót Szondán, a termelőszövetkezetben rendeznek. Csütörtökön rendezik meg a Salgótarjáni Városi Tanács ülését számos napirendi témában. Szügyben ünnepélyes külsőségek között avatják fel a helyreállított Simonyi-'kastélyt. Pénteken Rétságon tartják a TESZÖV elnökségi ülését az élelmiszer-term elés és -feldolgozás témakörében, továbbá a nőpolitikái határozat Végrehajtásának tapasztalatairól. Csomagolai tudni kell... Az ügyes kezű Mónika A tengeri herkentyű — kevesen tudják — magyar találmány. Ám ne firtassuk, mikor, hogyan és miért — külföldre került, s bár mi is gyártjuk, a legfontosabb részegységet a billentyűt ma is Svájcból importáljuk. Egy osztrák üzletember, bizonyos dr. Alias Holker tartja kézben a dolgot, az ő közvetítésével jut hozzánk is a — hadd dicsérjem már — finom művű alkatrész. Nincs is ebben eddig semmi! Magyarok vagyunk, nem egykönnyen rökönyödünk: az lenne a csoda, ha nem így folynának a dolgok. Jönnek tehát a billentyűk százezerszám befelé. Külön csomagolásban meg a többi alkatrész: jó minőségű svédacélból, hogy tetszetős is legyen, időtálló is. Szóval, össze kell már csak szerelni, tengervízzel feltölteni, s nesze neked magyar testvér, használd egészséggel a jó pénzedért! Az ám, a pénz, merthogy a koporsóőrzés is szolgáltatás, miért adnák hát ingyen — vagy ami még rosszabb — színe* hagyott magyar forintért a billenyűt, tokot meg a tengervizet: dollárüzlet ez kérem, a javából! Csakhogy épp itt a bökkenő! A herkentyűgyártásra eredetileg szakosodott cég egy jónevű szövetkezet — emblémájában a salamonifényességűre kiglancolt termék stilizált utánzatával — évek alatt megértette az idők szavat. Ma már rózsaszembogarat gyárt, aminek ugyan semmi köze a tengeri herkentyűhöz, de mert jól is hangzik, meg pénzt is hoz, hát belevágtak. Bár a 30—40 munkásból 3-at—4-et azért még ma ;s az eredeti szakmában foglalkoztatnak. Hogy meglegyen a látszat. A herkentyűket meg kiadták bérmunkába vidékre: egy nógrádi kisközség termelőszövetkezetének melléküzemága csinálja a határ mellett — még mindig haszonnal. Az üzlet' aztán időközben olyannyira beindult, hogy ma már a tsz fogadja a svájci meg a svéd kamionokat, s ő teríti a készárut is a megye, sőt az ország üzleteibe. A jó nevű cég meg csak könyvel, s a pénzügyi machiná... akarom mondani bonyolításokat végzi. Átveszi a külkermegbízást, nyilván szétkönyveli az érte járó repiköltségeket; kiosztja a munkát, s bevételezi a busás hasznot. Mj meg ugye — merthogy mi is érdekelve vagyunk az ügyben, azért valahol, a fogyasztók — mi meg ugye, fizetünk. Fizetjük egyrészt a herkentyű valós árát, másrészt meg — hála érte a magyar és megdönthetetlen gazdasági szervezetnek — a szerintem is. teljesen fölösleges machi- náci.... akarom mondani bonyolítási ügymenet költségeit. Hogy mi lenne, ha kiiktatnánk a folyamatból a jó nevű céget, emblémájában azzal a fényes micsodával? Hát kérem, arról jobb nem beszélni. Először is ezt ő, a nagy ő, ott fenn a párnás székben nem akarja. Sejteni vélem, hogy miért. Másodszor: — és igazán nem akarom bántani illetékeséket — nálunk még nem találták fel, hogy pl. pályázat útján osszák szét az importpénzeket. Túl bonyolult lenne minden évben újracsinálni. Harmadszor meg: kérem, én nem szeretem a frázisokat, de tessék mondani, miért beszélünk mi itt megújulásról; meg egyáltalán miért lehet kérdés, hogyan jutottunk idáig?... / Pályázatot nyert a DROGUNION г Élelmiszer-ipari vállalkozásba kezdenek Röffler Antalné, Ica nénitől (eladó-pénztáros) sokat lehet tanulni. Az ajándékkosár összeállítása, feldíszítése a ,.specialitása”. — — Mintha improvizálnál is közben — mondom Mónikának, tegezve a törzsvevő jogán. — Az áru alakja a .meghatározó. Bonbonosdoboz- hoz, üveghez sima, egyszerű csomagolópapírunk van, azzal lehet csak variálni. Könnyedén, vidáman forgatja ügyes ujjai között a papírt. — Szerinted Mónika mi kell ahhoz, hogy valaki mindig egyenletesen, egyformán szépen tudjon csomagolni üveget, dobozt? — kérdezem a mosolygós kislánytól. — Türelem — feleli tömören. Kiegészítem még azzal, hogy kézügyesség, jó ízlés is kell hozzá és olyan vezetői szemlélet, amely megkívánja az ott dolgozóktól — az udvarias, előzékeny kiszolgáláson belül — a csomagolási előírások megtartását, akár ilyen esztétikai fokon is. És jól teszik, ha így teszik. A csomagolás a „névjegye” az üzletnek. Elekes Éva Fotó: Czele János Idősek fóruma Debrecenben Sokat beszélünk csomagolási kulturálatlanságunk- ról. Valamennyiünknek vannak ezzel kapcsolatosan rossz és kevésbé jó tapasztalatai. Jómagam most egy kellemes jelenségről adhatok számot, amely azért kívánkozik újságba, mert egészen fiatal kereskedő lányokról van szó, akik azt teszik ugyan, ami a kötelességük, ami egy kereskedőnek, egy eladónak a dolga, mégis azért figyeltem fel rá, mert ahogyan teszik, az maga még jelenségszámba megy. Magyarán, nem túl gyakori látvány, olyan díszcsomagolásban átvenni egy doboz desszertet, vagy egy üveg ajándéknak szánt italt, mint amilyen Lőcse Mónika ügyes kezei közül kikerül. De említhetném Rostás Ritát is, ők ketten együtt, egyszerre végeztek a gyarmati kereskedelmi szakmunkásképző intézetben az elmúlt tanévben. Első munkahelyük a Demeter György által vezetett népszerű, nagy forgalmú ABC, a Nógrádi-lakótelepen. A véletlen úgy hozta, hogy valahányszor ajándékba vásároltam desszertet, mindig Mónika „öltöztette fel” a dobozt olyan ötletesen, olyan csinosan, hogy öröm volt még ránézni is. Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem tőle. hol tanulta meg ezeket a „fogásokat”? A szakmunkásképzőben oktatnak csomagolást is, osztályfőnököm Nagy Józsefné tanította a dísz- és a „simacsomagolást”. Megmutatta és mi az oktatási kabinetben gyakoroltuk. Hamar rájöttem a ,,fortélyokra”, szeretek szépen becsomagolni bármit kedvvel csinálom és itt, az üzletben Aki ismeri a mohorai székhelyű DROGUNION szövetkezeti közös vállalatot, tudja, hogy történetük során mindig a fejlődés — gyorsabb vagy lassúbb, nagyobb vagy kisebb — volt a jéllem- zőjüik. így van ez most is, amikor a kereskelelmü és az élelmiszer-ipari tárca pályázatán nyert 20,5 milliós anyagi bázissal exportnövelő beruházás kivitelezésébe kezdtek. A külpiaci igényeknek jobban megfelelő minőség- és termékválaszték elérése a célja ennek a beruházásnak, ám ugyanakkor hagyományos, eddigi tevékenységüket is bővíteni szeretnék. Az új feldolgozó üzem építése megkezdődött, már az alapozási munkákat végzik. Itt kap helyet egy svájci gép, egy új morzsoló, s az az élelmiszer-higiéniai gép. sor, amely az új színt jelenti majd a mohorai „palettán”. A MÉM Gödöllői Műszaki Intézetével közösen kifejlesztett gépsoron a már megkezdett gombafelvásárlás további feldolgozása történik, így a szárítás, őrlés. A másik két berendezés elsősorban nagyobb kapacitásával és jobb minőségi mutatóival hivatott az exportnövelését szolgálni. Nem kis feladat ez, hiszen a fejlesztés befejezése után öt év alatt 2 millió 180 ezer forinttal kell exportjukat növelni, folyamatosan évente. A 20,5 milliós támogatást pedig 1990-tői 1994-ig kell visszafizetniük. Az új feldolgozó üzem egyébként — amelynek beruházásából 15,5 millió az épület és 4,9 millió a technológia — a tervek szerint 1989 decemberében készül el. * Azonban az elképzelések itt nem záródnak le, hiszen a felvásárló-hálózat folyamatos gondozása elengedhetetlen feltétele a sikeres beruházásnak. A gombiatermé- kek alapanyagbázisát a mátrai dombok jelentik, s a mohopaiak úgy ítélik meg, ezen a területen nem lesznek gondjaik. A jelenlegi hálózat elegendő alapanyagot fog szolgáltatni. A versenyről érdeklődve szóba került, hogy elsősorban a gyógynövények területén jelent nagyobb konkurenciát a megye másik két, drogokkal foglalkozó cége. Ám az idén is a DROGUNION nyerte meg a „kamillaháborút” az alföldi „kamílla- 'haircmezőkön”. Mint ' egy 150—160 vagonnyit vásároltak fel. Ugyanakkor nemcsak a konkrét termelés fejlesztésében, de a mohorai telep csinosításán is gondolkoznak. A megjelenés sem mellékes, ha kül- vagy belföldi üzletkötők látogatnak hozzájuk. Azon is „tanakodnak”, hogy egyes termékeiket, csomagolva, végtermékként viszik ki a piacra. Hiszen ahogyan mondták számtalan külföldi partner csak a csomagolásból él, az ő terméküket kiszereli és adja is tovább. Az ebből származó hasznot sem akarják átengedni másoknak. A végtermékgyártást azonban nem mindenáron erőszakolják, mivel ez jelentősen meg is növelheti az árat, amely viszont csökkentheti a keresletet. Útkeresésük mindenesetre példaadó és elismerésre méltó.' (hlavay) Csaknem kétszáz ember részvételével rendezte meg szombaton Debrecenben a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, az idős emberek IV. megyei konferenciáját. A hagyományos, két évenként sorra kerülő találkozókon áttekintik az idős emberek helyzetét, életfeltételeik javításának helyi lehetőségeit. Csodás „Keletté” változtatta szombaton Salgótarjánban a Bolyai János Gimnáziumot az idei hagyományos diáknap rendezője: a IV. C. osztály. A turbánok és fátylak gazdái tréfás feladatokban, műsorok előadásában mérték össze erejüket. Bencze Péter képriportja A konferencián idősek egyesületének megalakítására tett javaslatot a népfront megyei bizottsága mellett működő idősekkel foglalkozó munkabizottság. Az alapszabály-tervezet szerint a leendő egyesület minden idős ember érdekvédelmi és képviseleti szerve lenne a közélet, a kulturális élet, a szociálpolitika és az egészségügy területein. Á tengeri herkentyűről avagy hogyan jutottunk idáig? Hubai Gruber Miklós bBoly-Ali
