Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-21 / 252. szám
1988. OKTÓBER 21.. PÉNTEK NOGRAD 3 Ifolan-csomagteru a buszsofőröknek Elfogadták a kompromisszumot a helyijáratosok Részleges önállóság, vállrándítással Joggal vélhetjük, hogy a kompromisszum révén megszűnt a feszültség a Nógrád Volán salgótarjáni helyijáratos buszsofőréi körében. Mint emlékezetes a buszvezetők hétfőn találkoztak első ízben a vállalat vezetőivel, ahol elmondták: keveslik a járatbért. sokallják a túlóra alapját képező havi óraszámot és szeretnék megkapni a járandóságot nettó összegként. Akkor nem született érdemi megegyezés, lévén, hogy a Közlekedési Minisztérium szerdára hívta össze az érintetteket a túlóra után járó támogatás technikai megvalósításának jegyezte- tésére. Immár ezen ismeretek birtokában ült le csütörtökön a Nógrád Volán vezetése a helyijáratosok képviselőivel. Kuris Sándor kereskedelmi és személyforgalmi igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az éves bérkeretet nem tudják túllépni, s az egyes területek bérjellegű költségeit csak három számjegyű — év végéig végrehajtott — létszámleépítés mellett képesek emelni, bérmaradványból. Az emelések jövő évi fedezete még nem tisztázott, a csomagterv csak az év hátralévő időszakára kínál megoldást. Bedolgozók a Videotechnikánál Ha valamilyen oknál fogva kevés a belső kapacitásod, toldd meg bedolgozói rendszerrel! — tartják a Nógrád Megyei Szolgáltatóipar; Vállalat Videotechnika Leányvállalatánál is, s ennek megfelelően cselekednek. Felélesztve a korábban jól bevált hagyományt, egy hónappal ezelőtt ismét megszervezték a bedolgozói hálózatot, amely jelenleg tizenhét salgótarjáni, túlnyomó többségében nődolgozóból áll. A létszámot idővel a mostani két-háromszoro- sára kívánják majd növelni. Úgynevezett kábeltévés falicsatlakozókat és iránycsatlakozó elemeket szerelnek össze az említett bedolgozók. Anélkül, hogy szakmai fejtegetésbe bonyolódnak legyen elég annyi: ezek az alkatrészek, elemek kábeltévés rendszerek elengedhetetlen részegységei. Fejlődik a kábeltelevíziózás, bőségesen van munkájuk a Videotechnika Leányvállalat szakembereinek, s a szervezés alatt álló bedolgozói rendszerrel még inkább képesek lesznek eleget tenni a feladatuknak. Lézereleklroitntikroszkóp Az elektromikroszkópnak nagy hátránya, hogy élő objektumok nem figyelhetők meg vele. A Szovjetunióban most kifejlesztett vetítő lézermikroszkóppal viszont tanulmányozhatják az élő sejtben végbemenő folyamatokat is. A nagy fényerejű, éles képet nagyméretű vászonra vetíthetik ki, és gyors működésű kamerákkal a folyamat bármely részletét megörökíthetik a későbbi elemzés céljára. Az újfajta lézermikroszkópot nemcsak a biológiai kutatásban, hanem anyagvizsgálati célokra is felhasználhatják. Bányagépgyár a Sárkány évében Amikor egy igazgatói posztra pályázatot hirdetnek meg, в elődje széke még pti sem hűlt, sokakban felmerül a kérdés: vajon mennie kellett, vagy menni akart? Ha láthatóan alacsonyabb beosztás vár rá új munkahelyén, szinte mindenki ugyanarra gondol. Felettébb kínos a helyzet, ha kizárólag jó véleménnyel vannak róla közvetlen munkatársai, mert hozzásejlik: csak igazgatónak nem alkalmas. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, mikor a kiírás megjelenése után először léptem be a salgótarjáni bányagépgyár jmág- neszáras kapuján. A részleteket Cseh József munkaügyi osztályvezető ismertette. A szerdai minisztériumi megbeszélésről szólva elmondta: a vállalat 300 ezer forintot kap a buszvezetők túlórapénzét terhelő személyi jövedelemadó kompenzálására. Mivel ez az összeg rendkívül kevés, mindössze 183 forint szja't ellensúlyoz fejenként, belső tartalékokat kerestek a bérek rendezésére. Október 1‘től az egyéni szolgálati 182 óra felett sávonként, átalányformában növekszik a pótlék, melynek mértéke 300-tól 2500 forintig terjed. Ennek a kihatása a vállalati kasszára mintegy 1,9 millió forint. Ugyancsak emelik e hó elsejétől a járatbért. Szóló autóbuszon 1,31 forintról 2,06 forintra, csuklós járaton 1,58 forintról 2,48-ra. Az intézkedés 419 ezer forintot jelent. Itt felvetődött, hogy a tél; és nyári számítás — ami ma még különböző — legyen egységes, amelyet a vállalatvezetés támogatott, de a részletekre elegendő jövő évben visszatérni. A hét végi pótlékok is megváltoznak: 4 óra műszak letöltése után szombaton 150, vasárnap 200 forint illeti meg a, dolgozót. A műhelymunka — például a gumiszerelés — órabére 25 forintra módosul, a korábbi 14 helyett. A tartalékszolgálat díja nem változik, 19 forint marad, mivel nem céljük, hogy kiemelten dotálják a .gyakorlatilag munkával nem járó tevékenységet. Az üzemanyag-megtakarítás díjtételét nyolc ötverr ről kilenc ötvenre emelték fel, s nem szerepel majd az adóalapban. A csomagterv azt szolgálja, hogy a többletmunkát teljesítők megbecsülését fokozzák. A végrehajtáshoz szükséges pénzből 300 ezer származik központi támogatásból, 3 millió pedig saját forrásból, a már említett létszámleépítés, szervezeti korszerűsítés révén. A járandóság bruttósítása egyelőre attól függ, sikerül-e az állománybérből a szükséges fedezetet biztosítani. Emellett szóltak a helyijárati átszervezés során várható jutalomról is: ennek kétharmadát a következő fizetéssel vehetik fel, s akire nincs panasz az a további 500 forintot is megkapja. Gajdár Géza, a pártbizottság titkára végezetül elmondta, hogy terítéken szerepel az információs csatornák javítása: aki véleményt mond, ne tűnjön fel ellenséges színben! S ebben a pénznek nem szabad szerepet kapnia. Utalt rá: a belső bizalmat szükséges erősíteni. A buszvezetők képviselői elfogadták a csomagtervet. T. N. L. Utam nem véletlenül vezetett a pártirodába, hiszen Mészáros Attila, az üzemi pártbizottság titkára ezen a napon kívánta ismertetni a párt- és szákszervezet vezető tagjaival az igazgatóválasztás technikai részleteit. Előtte arról faggattam: miért volt szükség a vezető- váltásra? — A júniusi küldöttértekezleten úgy ítéltük meg, hogy csökken a gyár jövedelmezősége, aminek oka részben az egyedi gépgyártás növekvő aránya — mondja. — Megfogalmaztuk, hogy célunk a több lábon állás, a termékszerkezet-váltás folytatása. Ehhez természetesen szükségünk van egy erős kezű gyárvezetésre, jól képzett szakemberekre, felsőfokú végzettségű közgazdászokra, mérnökökre. Leszögeztük: a belső ösztönzést a gazdálkodáshoz kell igazítanunk. Az igazgatóváltás ekkor ugyan még nem került szóba, de elhangzott, hogy csak olyan vezetőt tudunk támogatni, aki képes fegyelmet tartani, következetes a célok véghezvitelében. A hiányosságok azonban látszódtak, de szerettük volna, ha a dolog a kollektíva és az igazgató között mindkét fél számára előnyösen oldódik meg. . . Magyarán, senki nem bánta volna, ha Rideg Lajos, az azóta leköszönt igazgató, felmentését kéri. — Ha egy emberre ráragasztják a „jó” jelzőt, egészei- biztos, hogy az illető rossz vezető — közeledünk a valódi okokhoz Karádi IÁszló tmk-ügyvezető segítségével. — Márpedig egy vezetőnek időnként nem árt ..rossznak” is lennie, esetenként nemet mondania. Manapság sokkal többször kell ezt megtennie, és persze az eddiginél határozottabban. Rideg Lajos nem ezek közé tartozott. Volt egy fegyelmi eset, amelyben mi elbdcsá" tást javasoltunk. Mi történt erre? Az illetőt — az igazgató jóváhagyásával — más területre helyezték át, sokkal jobb anyagi körülmények közé. Ami jogosan irritálja a dolgozókat. Vagy: a tmk-költségek valameny- nvi gyárban fókuszban vannak. Itt sem volt másként, ám lényegesen kevesebbet törődtünk egyéb kiadásokkal. Elmaradt a költségelemzés. De, ki is látta volna át a dolgokat, mikor az elmúlt időszakban 3—4 főkönyvelő is széket cserélt. Most sincs betöltve az állás... A pártvezetőség tagja, Kaszás Lajos, barátjaként tartja számon Rideg Lajost. A belső szállítási csoportvezető mégsem kendőzi, ami e kérdésben a szívét nyomja: — Nem tudom, hogy Lajos akart-e menni, vagy küldték. Az viszont tény, hogy többet vártunk tőle. Azt, hogy „megfogja” az embereket, elejét veszi a lógásnak. Nem nagyon látták őt a csarnokban, pedig az itteni kollektíva — kimondatlanul is — elvárja a vizitet, különösen ilyen nehéz időszakban. Persze, ugyanez vonatkozik a pártbizottsági és szakszervezeti titkárra is! Mielőtt bekopogtattam vol na Rideg Lajos irodájába, tanulmányoztam a gyár első kilenchavi mérlegét, s az év elején kitűzött terveket. Az idei termelés; értéket 360 millió forintban állapították meg, 10 millió forint nyereség mellett. A gyárvezetés lehetetlennek ítélte a terv végrehajtását a rendelésállomány 80 százalékának ismeretében, s eleve 27 milliós veszteséggel számolt. Űjabb üzlet és egyeztetés után a „nullás” évzárás tűnt reálisnak. Újabban pedig egy-két millió pluszra js van remény. * A gyár két fő területe közül a lakatosüzem alig győzi a munkát, míg a görgőgyártók akár a szabadságukat is kivehetnék. — A bányászati igények hihetetlen módon lecsökkentek — adja meg a magyarázatot az OBV budapesti központjában Csontos József vezérigazgató. — Fejlesztési tevékenységünk, ami döntően erre a területre koncentrálódott, nehezen él át egy ilyen helyzetet. OBV-szinten azonban mégsem kellett megkongatni a vészharangot, hiszen a vállalat stratégiája már korábban megcélozta az exportpiacot, s 1,3 milliárdos éves tenpelési tervükből ma már 400 millió forint származik .a .határon ..túli. kapc solatokból. Ebből 110 millió a tőkéspiaci értékesítés. A több lábon állás tehát most érezteti igazán kedvező hatását, a tarjáni milliók azonban mégis csak hiányozni fognak... — Ezt egy évben még le lehet nyelni — folytatja —, de természetesen nem ismétlődhet meg. Az alapvető gondot Tarjánban a feladatok végrehajtásának hiányosságaiban látom. Magam is forszíroztam, hogy a részleges önállósággal összefüggésben teremtsék meg a fejlesztői és a piaci munka helyi feltételeit. Sajnos, ez elmaradt, mint ahogy a költségelemzés is. Nincs más választásunk: szakmailag, jövedelmezőség szempontjából, a nagyságrendet tekintve elemezni kell a költségeket: vajon egy ilyen volument elbír-e a gyár? Ebben szabad kezük van a tabániaknak, csakhát át kell gombolni a mellényt! Tavaly a bányagépgyáriak 35 millió nyereséget hoztak, de ekkor még mindig jelentős megrendelés volt a kezükben a hagyományosnak minősülő BSZ 4-es bányai szalagból. A szerkezetváltás következtében • egyedi gépek szerelésére tértek át, melyek a szokottnál több normaidőt igényelnek. — A váltás nem képzelhető el néhány hónap alatt — magyarázza Rideg Lajos. — Rugalmatlanok vagyunk, nem tudunk gyorsan termék- szerkezetet váltani — hányták a szemünkre „föntről”. Ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy a részleges önállóság számunkra nem egyéb közhelyszerű kijelentésnél. Ez egy termelőgyárrá fejlesztett üzem. Amikor korszerű svéd technológia megvásárlására tettünk javaslatot, vagy a présüzemet mély húzott-termék-gyártásra szerettük volna .kihasználni, csak vállrándítással vették tudomásul. Azt is felvetettem, hogy bízzunk meg egy tervezőintézetet önálló szállítórendszerek fejlesztésével, s kóstolgassuk,^ vele a piacot. Központunk éppen fordítva ítélte meg a dolgot, azaz először a piaci igény, utána jöhet a tervezés. Ez logikus is, de ma Magyar- országon kivihetetlen a mi módszereinkkel. Ezért aztán csak vegetálunk... Ezekben a gondolatokban lehet némi igazság, de belülről sem történt meg a kvalifikált szakembergárda kiépítése. A megoldást kereső munkásaktíván —, amelyet szeptemberben tartottak meg — rész vett Sándor László, a városi pártbizottság első titkára. Elégedetten hagyta el a termet, hiszen „előremutató tanácskozásban” volt része. Am, az igazgatóváltás furcsaságait ő sem kendőzi. — A gyár pártvezetése idejében felismerte a hiányosságokat, s a kiutat az irányítás átszervezésével, személyi cserével képzelték el. Hibát akkor követtek el, amikor nem közölték időben a gyárigazgatóval, hogy elégedetlenek vele. Bár, ő ezt nyilván átlátta, s kérte, hogy mentsék fel. Kikérője iA megérkezett az acélgyárból. Mi sem voltunk teljesen vétlenek —, bár szándékunkat a közmegegyezés irányította —, mikor elkezdtünk puhatolózni: hol akadna hely Rideg Lajosnak, aki vezetői hiányosságai ellenére kiváló szakember. Ezért következhetett be az a furcsaság, hogy „kívülről” értesült az őt érintő dolgokról. Az eset tanulságos az apparátus számára is. . . Az új igazgató személye egyelőre ismeretlen, mivel a pályázatokat csak ezután értékelik. Ám érdemes áttekinteni, milyen gyárat kap örökül. Ebben dr. Lonsták László, a Pénzügyi és Számvitel; Főiskola salgótarjáni intézetének igazgatója volt segítségemre. — Elsőre is kiütközött, hogy nem kellően árnyalt a szervezeti felépítés, a döntésjog, az OBV-n belül — magyarázza. — A pénzügy és a rendelés a központ kezében van, s emellett részleges önállóságról beszélni nem lehet. Beszélgetéseim során egyértelművé vált, hogy a gyár gazdálkodásába operatívan is beavatkoznak. A szerkezetváltás elemzésekor kitűnt, hogy a három évnél nem idősebb termékek aránya 83—84-ben süllyedt a mélypontra; ekkor alig érte el a 0,4 százalékot. Idén ez 20,4 százalékot mutatott. Tavaly a termelékenység a 83-as szintre zuhant vissza, s ezt az új gyártmányok beépülésével magyarázták. A költségelemzés kiderítette: az irányítási költség rendkívül magas, ami összefügg a sok alkalmazottal 548 emberből 151 a szellemi és alkalmazotti foglalkoztatású, s mindössze 22-en rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. Magyarán: a részleges önállóságnak sem a személyi, sem a szervezeti . feltételei nincsenek meg a bányagépgyárban. Fémszobrászok Balassagyarmaton A Balassagyarmati Fémipari Vállalat termékei között népszerűek az alumíniumból öntött cikkek, amelyek formáit nagy szakértelemmel, aprólékos gondossággal készítik az öntőmunkások, közöttük Szilágyi István és Drajkó Pál. A ..fémszobrászok” munkájának eredménye — képünkön — utcai megvilágításhoz szükséges kandeláberek, ezek a formákból kikerülve Mocsári Pál és Takács József kikészítőknek adnak teendőket, köszörűvel, reszerelökkel távolítják el a termékekről a felesleges sorjákat. —kulcsár— Még visszacseng fülemben a vezérigazgató néhány utolsó megjegyzése: „Salgótarjánban, a kritikus pont nem a mun- kaellátottság. Olyan vezetésre van szükségük, amelyik következetesen végrehajtja a feladatokat. Osszeteszem a kezem, ha teljesítik az idei tervet!” A Sárkány évét írjuk. Egyes ázsiai országokban ez boldogságot, reményt jelent. Hiszem, hogy a bányagépgyárban sem a tűzokádást... T. Németh László
