Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

1988. OKTÓBER 21.. PÉNTEK NOGRAD 3 Ifolan-csomagteru a buszsofőröknek Elfogadták a kompromisszumot a helyijáratosok Részleges önállóság, vállrándítással Joggal vélhetjük, hogy a kompromisszum ré­vén megszűnt a feszült­ség a Nógrád Volán sal­gótarjáni helyijáratos buszsofőréi körében. Mint emlékezetes a busz­vezetők hétfőn találkoz­tak első ízben a válla­lat vezetőivel, ahol el­mondták: keveslik a já­ratbért. sokallják a túl­óra alapját képező havi óraszámot és szeretnék megkapni a járandósá­got nettó összegként. Ak­kor nem született érde­mi megegyezés, lévén, hogy a Közlekedési Mi­nisztérium szerdára hív­ta össze az érintetteket a túlóra után járó tá­mogatás technikai meg­valósításának jegyezte- tésére. Immár ezen ismeretek bir­tokában ült le csütörtökön a Nógrád Volán vezetése a helyijáratosok képviselői­vel. Kuris Sándor kereskedel­mi és személyforgalmi igaz­gatóhelyettes hangsúlyozta: az éves bérkeretet nem tud­ják túllépni, s az egyes te­rületek bérjellegű költsé­geit csak három számjegyű — év végéig végrehajtott — létszámleépítés mellett ké­pesek emelni, bérmarad­ványból. Az emelések jövő évi fedezete még nem tisz­tázott, a csomagterv csak az év hátralévő időszakára kí­nál megoldást. Bedolgozók a Videotechnikánál Ha valamilyen oknál fog­va kevés a belső kapacitá­sod, toldd meg bedolgozói rendszerrel! — tartják a Nógrád Megyei Szolgáltató­ipar; Vállalat Videotechni­ka Leányvállalatánál is, s ennek megfelelően cseleked­nek. Felélesztve a korábban jól bevált hagyományt, egy hónappal ezelőtt ismét meg­szervezték a bedolgozói há­lózatot, amely jelenleg ti­zenhét salgótarjáni, túlnyo­mó többségében nődolgozó­ból áll. A létszámot idővel a mostani két-háromszoro- sára kívánják majd növel­ni. Úgynevezett kábeltévés falicsatlakozókat és irány­csatlakozó elemeket szerel­nek össze az említett bedol­gozók. Anélkül, hogy szak­mai fejtegetésbe bonyolód­nak legyen elég annyi: ezek az alkatrészek, elemek ká­beltévés rendszerek elenged­hetetlen részegységei. Fej­lődik a kábeltelevíziózás, bőségesen van munkájuk a Videotechnika Leányválla­lat szakembereinek, s a szervezés alatt álló bedolgo­zói rendszerrel még inkább képesek lesznek eleget ten­ni a feladatuknak. Lézereleklroit­ntikroszkóp Az elektromikroszkópnak nagy hátránya, hogy élő objektumok nem figyelhe­tők meg vele. A Szovjet­unióban most kifejlesztett vetítő lézermikroszkóppal viszont tanulmányozhatják az élő sejtben végbemenő folyamatokat is. A nagy fényerejű, éles képet nagy­méretű vászonra vetíthetik ki, és gyors működésű ka­merákkal a folyamat bár­mely részletét megörökíthe­tik a későbbi elemzés cél­jára. Az újfajta lézermik­roszkópot nemcsak a bioló­giai kutatásban, hanem anyagvizsgálati célokra is felhasználhatják. Bányagépgyár a Sárkány évében Amikor egy igazgatói posztra pályázatot hirdetnek meg, в elődje széke még pti sem hűlt, sokakban felmerül a kér­dés: vajon mennie kellett, vagy menni akart? Ha látható­an alacsonyabb beosztás vár rá új munkahelyén, szinte mindenki ugyanarra gondol. Felettébb kínos a helyzet, ha kizárólag jó véleménnyel vannak róla közvetlen munkatár­sai, mert hozzásejlik: csak igazgatónak nem alkalmas. Ezek a gondolatok foglalkoztattak, mikor a kiírás megjelenése után először léptem be a salgótarjáni bányagépgyár jmág- neszáras kapuján. A részleteket Cseh József munkaügyi osztályvezető is­mertette. A szerdai minisz­tériumi megbeszélésről szól­va elmondta: a vállalat 300 ezer forintot kap a buszve­zetők túlórapénzét terhelő személyi jövedelemadó kom­penzálására. Mivel ez az összeg rendkívül kevés, mindössze 183 forint szja't ellensúlyoz fejenként, belső tartalékokat kerestek a bé­rek rendezésére. Október 1‘től az egyéni szolgálati 182 óra felett sá­vonként, átalányformában növekszik a pótlék, mely­nek mértéke 300-tól 2500 forintig terjed. Ennek a ki­hatása a vállalati kasszára mintegy 1,9 millió forint. Ugyancsak emelik e hó el­sejétől a járatbért. Szóló autóbuszon 1,31 forintról 2,06 forintra, csuklós jára­ton 1,58 forintról 2,48-ra. Az intézkedés 419 ezer fo­rintot jelent. Itt felvetődött, hogy a tél; és nyári számítás — ami ma még különböző — legyen egységes, amelyet a vállalatvezetés támogatott, de a részletekre elegendő jövő évben visszatérni. A hét végi pótlékok is meg­változnak: 4 óra műszak le­töltése után szombaton 150, vasárnap 200 forint illeti meg a, dolgozót. A műhely­munka — például a gumi­szerelés — órabére 25 fo­rintra módosul, a korábbi 14 helyett. A tartalékszol­gálat díja nem változik, 19 forint marad, mivel nem céljük, hogy kiemelten do­tálják a .gyakorlatilag mun­kával nem járó tevékenysé­get. Az üzemanyag-megtakarí­tás díjtételét nyolc ötverr ről kilenc ötvenre emelték fel, s nem szerepel majd az adóalapban. A csomag­terv azt szolgálja, hogy a többletmunkát teljesítők megbecsülését fokozzák. A végrehajtáshoz szükséges pénzből 300 ezer származik központi támogatásból, 3 millió pedig saját forrásból, a már említett létszámleépí­tés, szervezeti korszerűsítés révén. A járandóság brut­tósítása egyelőre attól függ, sikerül-e az állománybérből a szükséges fedezetet bizto­sítani. Emellett szóltak a helyijárati átszervezés so­rán várható jutalomról is: ennek kétharmadát a kö­vetkező fizetéssel vehetik fel, s akire nincs panasz az a további 500 forintot is megkapja. Gajdár Géza, a pártbizott­ság titkára végezetül el­mondta, hogy terítéken sze­repel az információs csa­tornák javítása: aki véle­ményt mond, ne tűnjön fel ellenséges színben! S eb­ben a pénznek nem szabad szerepet kapnia. Utalt rá: a belső bizalmat szükséges erősíteni. A buszvezetők képviselői elfogadták a csomagtervet. T. N. L. Utam nem véletlenül ve­zetett a pártirodába, hiszen Mészáros Attila, az üzemi pártbizottság titkára ezen a napon kívánta ismertetni a párt- és szákszervezet ve­zető tagjaival az igazgatóvá­lasztás technikai részleteit. Előtte arról faggattam: mi­ért volt szükség a vezető- váltásra? — A júniusi küldöttérte­kezleten úgy ítéltük meg, hogy csökken a gyár jöve­delmezősége, aminek oka részben az egyedi gépgyár­tás növekvő aránya — mond­ja. — Megfogalmaztuk, hogy célunk a több lábon állás, a termékszerkezet-váltás foly­tatása. Ehhez természetesen szükségünk van egy erős kezű gyárvezetésre, jól kép­zett szakemberekre, felső­fokú végzettségű közgazdá­szokra, mérnökökre. Leszö­geztük: a belső ösztönzést a gazdálkodáshoz kell igazí­tanunk. Az igazgatóváltás ekkor ugyan még nem ke­rült szóba, de elhangzott, hogy csak olyan vezetőt tu­dunk támogatni, aki képes fegyelmet tartani, követke­zetes a célok véghezvitelé­ben. A hiányosságok azon­ban látszódtak, de szeret­tük volna, ha a dolog a kollektíva és az igazgató között mindkét fél számára előnyösen oldódik meg. . . Magyarán, senki nem bánta volna, ha Rideg Lajos, az azóta leköszönt igazgató, fel­mentését kéri. — Ha egy emberre rára­gasztják a „jó” jelzőt, egé­szei- biztos, hogy az illető rossz vezető — közeledünk a valódi okokhoz Karádi IÁszló tmk-ügyvezető segít­ségével. — Márpedig egy vezetőnek időnként nem árt ..rossznak” is lennie, eseten­ként nemet mondania. Ma­napság sokkal többször kell ezt megtennie, és persze az eddiginél határozottabban. Rideg Lajos nem ezek közé tartozott. Volt egy fegyelmi eset, amelyben mi elbdcsá" tást javasoltunk. Mi történt erre? Az illetőt — az igaz­gató jóváhagyásával — más területre helyezték át, sok­kal jobb anyagi körülmé­nyek közé. Ami jogosan ir­ritálja a dolgozókat. Vagy: a tmk-költségek valameny- nvi gyárban fókuszban van­nak. Itt sem volt másként, ám lényegesen kevesebbet törődtünk egyéb kiadásokkal. Elmaradt a költségelemzés. De, ki is látta volna át a dolgokat, mikor az elmúlt időszakban 3—4 főkönyvelő is széket cserélt. Most sincs betöltve az állás... A pártvezetőség tagja, Kaszás Lajos, barátjaként tartja számon Rideg Lajost. A belső szállítási csoportve­zető mégsem kendőzi, ami e kérdésben a szívét nyomja: — Nem tudom, hogy La­jos akart-e menni, vagy küldték. Az viszont tény, hogy többet vártunk tőle. Azt, hogy „megfogja” az embereket, elejét veszi a lógásnak. Nem nagyon lát­ták őt a csarnokban, pedig az itteni kollektíva — ki­mondatlanul is — elvárja a vizitet, különösen ilyen ne­héz időszakban. Persze, ugyanez vonatkozik a párt­bizottsági és szakszervezeti titkárra is! Mielőtt bekopogtattam vol na Rideg Lajos irodájába, tanulmányoztam a gyár első kilenchavi mérlegét, s az év elején kitűzött terveket. Az idei termelés; értéket 360 millió forintban állapí­tották meg, 10 millió forint nyereség mellett. A gyárve­zetés lehetetlennek ítélte a terv végrehajtását a rende­lésállomány 80 százalékának ismeretében, s eleve 27 mil­liós veszteséggel számolt. Űjabb üzlet és egyeztetés után a „nullás” évzárás tűnt reálisnak. Újabban pedig egy-két millió pluszra js van remény. * A gyár két fő területe kö­zül a lakatosüzem alig győzi a munkát, míg a görgőgyár­tók akár a szabadságukat is kivehetnék. — A bányászati igények hihetetlen módon lecsökken­tek — adja meg a magya­rázatot az OBV budapesti központjában Csontos József vezérigazgató. — Fejlesztési tevékenységünk, ami döntő­en erre a területre koncent­rálódott, nehezen él át egy ilyen helyzetet. OBV-szinten azonban mégsem kellett megkongatni a vészharangot, hiszen a vállalat stratégiája már ko­rábban megcélozta az ex­portpiacot, s 1,3 milliárdos éves tenpelési tervükből ma már 400 millió forint szár­mazik .a .határon ..túli. kap­c solatokból. Ebből 110 millió a tőkéspiaci értékesítés. A több lábon állás tehát most érezteti igazán kedvező ha­tását, a tarjáni milliók azonban mégis csak hiá­nyozni fognak... — Ezt egy évben még le lehet nyelni — folytatja —, de természetesen nem is­métlődhet meg. Az alapvető gondot Tarjánban a fel­adatok végrehajtásának hiá­nyosságaiban látom. Magam is forszíroztam, hogy a részleges önállósággal össze­függésben teremtsék meg a fejlesztői és a piaci munka helyi feltételeit. Sajnos, ez elmaradt, mint ahogy a költségelemzés is. Nincs más választásunk: szakmailag, jövedelmezőség szempontjá­ból, a nagyságrendet tekint­ve elemezni kell a költsége­ket: vajon egy ilyen volu­ment elbír-e a gyár? Ebben szabad kezük van a tabá­niaknak, csakhát át kell gombolni a mellényt! Tavaly a bányagépgyáriak 35 millió nyereséget hoztak, de ekkor még mindig jelen­tős megrendelés volt a ke­zükben a hagyományosnak minősülő BSZ 4-es bányai szalagból. A szerkezetváltás következtében • egyedi gépek szerelésére tértek át, me­lyek a szokottnál több nor­maidőt igényelnek. — A váltás nem képzelhető el néhány hónap alatt — magyarázza Rideg Lajos. — Rugalmatlanok vagyunk, nem tudunk gyorsan termék- szerkezetet váltani — hány­ták a szemünkre „föntről”. Ugyanakkor nem vették fi­gyelembe, hogy a részleges önállóság számunkra nem egyéb közhelyszerű kijelen­tésnél. Ez egy termelőgyár­rá fejlesztett üzem. Amikor korszerű svéd technológia megvásárlására tettünk ja­vaslatot, vagy a présüzemet mély húzott-termék-gyártás­ra szerettük volna .kihasz­nálni, csak vállrándítással vették tudomásul. Azt is fel­vetettem, hogy bízzunk meg egy tervezőintézetet önálló szállítórendszerek fejleszté­sével, s kóstolgassuk,^ vele a piacot. Központunk éppen fordítva ítélte meg a dolgot, azaz először a piaci igény, utána jöhet a tervezés. Ez logikus is, de ma Magyar- országon kivihetetlen a mi módszereinkkel. Ezért aztán csak vegetálunk... Ezekben a gondolatokban lehet némi igazság, de be­lülről sem történt meg a kvalifikált szakembergárda kiépítése. A megoldást kereső mun­kásaktíván —, amelyet szeptemberben tartottak meg — rész vett Sándor László, a városi pártbizottság első titkára. Elégedetten hagyta el a termet, hiszen „előre­mutató tanácskozásban” volt része. Am, az igazgatóváltás furcsaságait ő sem kendőzi. — A gyár pártvezetése idejében felismerte a hiá­nyosságokat, s a kiutat az irányítás átszervezésével, személyi cserével képzelték el. Hibát akkor követtek el, amikor nem közölték idő­ben a gyárigazgatóval, hogy elégedetlenek vele. Bár, ő ezt nyilván átlátta, s kérte, hogy mentsék fel. Kikérője iA megérkezett az acélgyár­ból. Mi sem voltunk telje­sen vétlenek —, bár szán­dékunkat a közmegegyezés irányította —, mikor elkezd­tünk puhatolózni: hol akad­na hely Rideg Lajosnak, aki vezetői hiányosságai ellené­re kiváló szakember. Ezért következhetett be az a fur­csaság, hogy „kívülről” ér­tesült az őt érintő dolgok­ról. Az eset tanulságos az apparátus számára is. . . Az új igazgató személye egyelőre ismeretlen, mivel a pályázatokat csak ezután értékelik. Ám érdemes át­tekinteni, milyen gyárat kap örökül. Ebben dr. Lonsták László, a Pénzügyi és Szám­vitel; Főiskola salgótarjáni intézetének igazgatója volt segítségemre. — Elsőre is kiütközött, hogy nem kellően árnyalt a szervezeti felépítés, a dön­tésjog, az OBV-n belül — magyarázza. — A pénzügy és a rendelés a központ ke­zében van, s emellett rész­leges önállóságról beszélni nem lehet. Beszélgetéseim során egyértelművé vált, hogy a gyár gazdálkodásába operatívan is beavatkoznak. A szerkezetváltás elemzése­kor kitűnt, hogy a három évnél nem idősebb termékek aránya 83—84-ben süllyedt a mélypontra; ekkor alig érte el a 0,4 százalékot. Idén ez 20,4 százalékot mutatott. Tavaly a termelékenység a 83-as szintre zuhant vissza, s ezt az új gyártmányok be­épülésével magyarázták. A költségelemzés kiderítette: az irányítási költség rendkí­vül magas, ami összefügg a sok alkalmazottal 548 ember­ből 151 a szellemi és alkal­mazotti foglalkoztatású, s mindössze 22-en rendelkez­nek felsőfokú végzettséggel. Magyarán: a részleges önál­lóságnak sem a személyi, sem a szervezeti . feltételei nincsenek meg a bányagép­gyárban. Fémszobrászok Balassagyarmaton A Balassagyarmati Fémipari Vállalat termékei között nép­szerűek az alumíniumból öntött cikkek, amelyek formáit nagy szakértelemmel, aprólékos gondossággal készítik az öntőmunkások, közöttük Szilágyi István és Drajkó Pál. A ..fémszobrászok” munkájának eredménye — képünkön — utcai megvilágításhoz szükséges kandeláberek, ezek a for­mákból kikerülve Mocsári Pál és Takács József kikészítők­nek adnak teendőket, köszörűvel, reszerelökkel távolítják el a termékekről a felesleges sorjákat. —kulcsár— Még visszacseng fülemben a vezérigazgató néhány utolsó megjegyzése: „Salgótarjánban, a kritikus pont nem a mun- kaellátottság. Olyan vezetésre van szükségük, amelyik kö­vetkezetesen végrehajtja a feladatokat. Osszeteszem a ke­zem, ha teljesítik az idei tervet!” A Sárkány évét írjuk. Egyes ázsiai országokban ez bol­dogságot, reményt jelent. Hiszem, hogy a bányagépgyárban sem a tűzokádást... T. Németh László

Next

/
Oldalképek
Tartalom