Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 252. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. OKTÓBER 21.. PÉNTEK ...... ........... R észleges önállóság, vállrándítással . (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora (4—5. oldal) Ipoly-parti rangadó (7. oldal) Ulest tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Л Minisztertanács csü­törtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg az ez évi tervleladatok teljesítéséről, az árak várható alakulásáról, a pénzügyi helyzetről, vala­mint a pénz- és hitelpoliti­kai irányelvek végrehajtá­sának tapasztalatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésében megtár­gyalta az 1989-es népgazda­sági terv előkészítésére vo­natkozó javaslatokat. A kormány jóváhagyta a központi műszaki fejlesztési alap képzésének, kezelésé­nek és felhasználásának új rendjéről szóló törvényterve­zetét. A Minisztertanács módosí­totta a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormány­rendeletet, és jóváhagyta az egészségmegőrzés hosszú tá­vú társadalmi programja végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól készült be­számolót. A kormány meghallgatta az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnökének elő­terjesztését a munkabeszün- tetási jog törvényi szabályo­zásának tervezetéről. A Minisztertanács csü­törtöki ülése még az esti órákban is tartott, ezért Ma­rosán György kormányszó­vivő csak a tanácskozás első napirendi pontjairól, az idei gazdasági és pénzügyi terv értékeléséről és a jövő évi feladatokról tájékoztatta a sajtó képviselőit. Bevezető nyilatkozatában hangsúlyozta: a kormány megítélése szerint a jelenle­gi gazdasági folyamatok ér­tékelésében, valamint a meg­oldásra váró feladatok kije­lölésében a tervezéssel fog­lalkozó kormányzati szervek minden lényeges kérdésre kiterjedő előkészítő munkát (Folytatás a 2. oldalon.) Alakuljon szakszervezeti frakció az Országgyűlésben Az építők első országos szb-titkári értekezlete Az Építő', Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete csütörtökön tar­totta több mint 400 alap- szervezetének első országos szb-titkári értekezletét, amely értékelte a bérreformról és a szakszervezeti mozgalom megújításáról rendezett tag­sági vitát. A tanácskozáson részt vett Csikós Pál, a SZOT titkára is. A vita tapasztalatait So­mogyi Gyula, a szakszerve­zet főtitkára összegezte. Ál­talános követelésként fogal­mazódott meg — mondotta —, hogy, ha már a személyi jövedelemadó-rendszerrel együtt nem valósulhatott meg, akkor legalább a jövő évben sor kerüljön a bérre­form első lépéseire. Ez nem igényel központi forrásokat, s a bevezetés nem szubjek­tív elhatározás kérdése, ha­nem objektív gazdasági kényszer, amelyet az eddigi reformpolitika folytatása indokol. Fontosnak tartják, hogy a bérmechanizmus nyilvános érdekegyeztetésen alapuljon, s hosszabb távon járuljon hozzá a reálbérek növekedéséhez és a kereseti aránytalanságok megszünte­téséhez. A szakszervezeti mozga­lom megújításáról is sok ja­vaslat hangzott el. Minde­nekelőtt a szakszervezet ér­dekvédelmi és érdekképvi­seleti tevékenységének erő­sítését kívánják, s ebben önálló szakszervezeti véle­mény kialakítását szorgal­mazzák. Ezért szükségesnek tartják, hogy rendezzék a szakszervezetnek a párthoz és a kormányhoz fűződő vi­szonyát. Azt igénylik, hogy a párt vezető szerepének el­ismerése mellett a szakszer­vezet önálló arculata az ed­diginél markánsabban jus­son kifejezésre. Ezért azt is időszerűnek tartják, hogy az Országgyűlésben szak- szervezeti frakció alakuljon és vegyen részt a törvény- hozásban. Ugyancsak aktuá­lis feladatnak tekintik, hogy a szakszervezet szervezeti felépítésében a szövetségi elvet juttassák érvényre. Így szakmai tömörülés alkossa a szakszervezeti szövetséget, s ennek vezető testületéiben a különböző szakmák vá­lasztott képviselői vegyenek részt. Az építők szakszervezetén belül már megalakult a ter­vezők és beruházók szakmai tagozata, s ezt követi majd a faipari, később pedig az üvegipari, a tégla- és cse­répipari, s a közúti igazga­tósági tagozat létrehozása. Az az igény tehát, hogy a szakszervezeti mozgalom életét, szervezeti és műkö­dési rendjét az eddiginél jobban a tagság érdekvédel­mének szolgálatába állítsák, így többek között szüksé­gesnek tartják, hogy a szak- szervezet hathatósabban szorgalmazza új építőipari munkaalkalmak létesítését és a külföldi munkavállalás lehetőségeinek bővítését is. A tanácskozáson elhang­zott javaslatokat a szakszer­vezet központi vezetősége elé terjesztik, majd továb­bítják a Szakszervezetek Országos Tanácsának is. (MTI) Befejező szakaszához érkezett Balassagyarmaton az új komplex művelődési intézmény építése. Jelenleg az építők a belső szakipari munkákat végzik, bár néhány helyen még kí­vülről is állványcrdő takarja az épületet. A december 15-i határidőt előreláthatólag tartani tudják a kivitelezők. Ekkorra készül el a 12 tantermes középiskola, a könyvtár, a művelődési központ és a kiszolgálólétesítmények is. Fotó: Kulcsár A YSZ külügyminisztereinek tanácskozása Budapésten tartja soros ülését október 28—29-én a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottsága. Január 28 - 29: MUOSZ-közgyülés A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének vá­lasztmánya csütörtökön ülést tartott. A testület úgy dön­tött, hogy novemberben tár­sadalmi vitára bocsátja a szövetség munkájának meg­újítására tett javaslatát, s a szövetség 1989. január 28— 29-én megtartja előrehozott közgyűlését. Az elnökség ja­vaslatát figyelembe véve a választmány ajánlást foga­dott ei a MUOSZ helyi cso­portjai és szakosztálya] ve­zetőségének újjáválasztásá- ra. valamint a közgyűlési küldöttválasztás módjára. Ezt követően a választmány munkabizottságokat kért fel, tegyenek javaslatot az Alap­szabály és az Etikai Kódex módosítására, s külön bi­zottságot választott a jelölé­sek előkészítésére. A paszoipányárugyár berkenyéi telephelyén az idén hat­vanhétmillió forint értékben állítanak elő különféle termé­keket, szintetikus függönyöket. Az itt dolgozó harminchá­rom fős kollektíva által termelt áruk a hazai kereskedelmi egységekbe kerülnek. —Rigó— Anyagi segítség az ifjúsági közösségeknek Szövetkezeteink a megújhodásért Immár hagyomány, hogy a szövetkezetek az ötévenként sorra kerülő kongresszusuk félidejében konferenciát tar­tanak, s mindenkor a számukra legidőszerűbb kérdéseket tűzik napirendre. Mivel mindhárom szövetkezeti ágazat az 1986. évi kongresszusán a megújhodást jelölte meg legsür­getőbb feladatként, ezért a fogyasztási, az ipari és a termelő- szövetkezetek együtt, tehát október 21—22-én, Hajdúszo­boszlón rendezik meg a mostani, sorrendben harmadik kon­ferenciájukat. A* nagy jelentőségű ese­mény szervezője ezúttal is a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság szövet­kezeti szakosztálya, s ter­mészetszerűen az SZVT Haj- dú-Bihar megyei szervezete is besegít a munkába. A szö­vetkezetek országos érdek- képviseleti szervei, tehát az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsa és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, támogatják a konferencia megrendezé­sét. A szervezők mintegy hét­száz szakembert várnak a kétnapos programra, s a je­lentkezők nagy száma egy­értelműen aláhúzza a meg­hirdetett témák iránt meg­nyilvánuló fokozott érdek­lődést. Maigától értetődően megyénkből is sok szövetke­zeti szakember vesz részt a hajdúszoboszlói tanácsko­záson, sőt — a tematika szerint — ketten előadást is tartanak. Dr. Bodnár Ist­ván, a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola salgótarjáni in­tézetének docense „A szövet­kezeti költséggazdálkodás korszerű módszere az érték- elemzés”, míg dr. Gergely Sándor, a Karancs Termelő- szövetkezet elnöke „Az ér­dekeltség előnyei és bukta­tói” címmel tart majd elő­adást. Szó lesz többek között a szerkezet átalakításának, a hatékonyság javításának, a versenyképesség növelésé­nek akadályairól, illetve le­hetőségeiről. A vállalkozási szabadság, a kockázatválla­lás, a felelősség érvényre ju­tása úgyszintén terítékre ke­rül. A tulajdonosi tudat erő­sítése, a tagság vagyonérde- keltségének kívánatos foko­zása, a megtakarított pénz­eszközök fejlesztési célú be­vonása hasonlóképpen izgal­mas beszélgetéseket szülhet­nek. Az új társasági for­mák szövetkezetekben való alkalmazása, a szövetkezeti bankok tőkeáramlásának meggyorsítása, a szövetkeze­tek és a vállalatok , közötti együttműködés elmélyítése ugyancsak roppant időszerű manapság, s megvitatásra kerül majd. A konferencián részt vevő nógrádi szakemberek remél­hetően olyan szellemi muní­cióval térnek majd haza, melyek birtokában jobban eleget tehetnek fontos, tíz­ezreket érintő feladataiknak. A fogyasztási szövetkezetek­nek elsősorban az apró fal­vak ellátásában kell előbb-' re lépniük. Az ipari szövet­kezetekben a termékváltás a legsürgetőbb kötelezettség. A termelőszövetkezetekben nemcsak a mezőgazdasági le­hetőségeket kell hatéko­nyabban kiaknázni, hanem az ipari termelést is muszáj korszerűsíteni. Szövetkezeteinknek sokat lehet és kell is tenniük a megújhodásért! (K. L.) A KISZ Központi Bi­zottsága, valamint az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal által közösen alapított ifjú­sági letéti számla működé­sének megyei tapasztalatai­ról hallgatott meg tájékoz­tatót a KISZ Nógrád Me­gyei Bizottsága a testület tegnapi ülésén. A számlát a KISZ KB szabadidős-osztálya és az AlSH tavaly hozta létre kö­zös pénzeszközökből. Az alapító szervek az egyes megyék által benyúj­tott közösségtámogató prog­ramok elbírálása után dön­töttek a központi összeg fel- használásáról. Nógrádban 1.3 millió forint átutalásá­val hozták létre a megyei alapot, amelyet később he­lyi forrásokból, 1,9 millió forintra egészítettek ki. Az összeg pályázati rendszer útján történő felhasználását az erre a célra megalakult megyei szakértői csoport hi­vatott biztosítani. A kuratóriumhoz az idén huszonkilenc pályázat érke­zett be, amelyek közül ti­zenegyet értékeltek támoga­tásra alkalmasnak. így se­gítséget nyújtottak egyebek között a videotechnika el­terjesztésének, közösségi cé­lú felhasználósának elősegí­tésére, helyi egészségnevelé­si program megvalósítására, kihasználatlan épületek kö­zösségi birtokba vételére, az ifjúsági közösségek működé­si föltételeinek javítására. A továbbiakban a pénz­alapból az eddigiek mellett fokozottan kívánnak fordí­tani a természeti és kultu­rális értékek megőrzésére, a népművészeti és nemzetisé­gi hagyományok átörökíté­sére, a testi és lelki egész­ség tudatos megőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom