Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... 7 Közérdekű körjárat Járdát épít a (nem) lakó? Érdekes és figyelemre méltó javaslat hangzott el Balassagyarmat egyik tanács­tagi választókerületében. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy az emberek manapság szívesen tesznek (jobb hí­ján) saját környezetüknek szépítéséért, fejlesztéséért, ám ebben a dolgos világ­ban érzékenyebbek lettek az emberi lustaságra. a közös­ség akaratának figyelmen kívül hagyására, semmibe­vételére. A város déli részén a 29. választókerületben azt )java" solták — kérték a tanácstól, hogy kötelezze azokat, akik nem laknak a városban ám ingatlanjuk van a területen, a járda megépítésére! Joggal irritálhatta őket az üresen álló járdafelület, hiszen amíg a városban más­hol akár egy évig is állt ki­használatlanul az odaszál­lított sóder, addig ezen a területen (történetesen a Hanti utcában) két hét "alatt készen voltak a „sárt#daní- tással”. Így azután hangulatrontó volt látni az üres telkeket, lakatlan, ám nem gazdát­lan házak előtt hogy zöl­déi! a fű, dagad a sár. A tanács illetékes osztá" lyán megtudtuk, hogy a ja­vaslatra válaszoltak a kör­zet lakóinak, mégpedig az­zal, hogy társadalmi mun­kára senki nem kötelezhető, erre sem a tanácsnak, sem inás hivatalnak, szervezet­nek nincs ..jogosítványa”. Jogos érv kénvszerítőleg mindenképpen csak a közös­ség, amely jó szóval (vágy keményebbel is akár) aka­ratát a kisebbségre kénysze­ríti. A kényszerítés itt azon­ban értelemszerűen 'jól felfo­gott többségi érdeket szol­gál. Megtudtuk aztán. hogy lassan bár, de elrendeződik az utcai járda sorsa. Egy la­katlan ház gazdára talált, aki várja a sódert vagy a számlát, amit a tanácsi ki­vitelezésű járdaszakasz el­lenértékeként kell kiegyen­lítenie. Erre is hajlandó len­ne az új lakó, csak legyen járda, azonkívül van ezen a területen olyan ingatlan js. amelyen idős és beteg embe­rek laknak, akik értelemsze­rűen nem tudnak vállalkoz­ni a munkára, s ráadásul nekik száz-százötven métert kellené betonozni! Meg az­tán van ott beépítetlen te­lek is,i amelynek a gazdáját — így mondta a tanácstag — „majd a lakók rábírják a betonozásra”. Szóval ..halad” a járda, de lassan, nehéz kideríteni, hogy ki hol lakik, amikor lakhat­na Gyarmaton is. Elintézni az idős emberek helyett, hogy a gyerekek vagy a csa­lád, vagy uram bacsá’ az utcabeliek megcsinálják a hiányzó szakaszt, nem egy­szerű dolog. Hogy sikerül-e, az viszont rajtuk múlik... (— hr —) Hétköznapi Tallózó Majdnem sajnálom „Nem tudom, mi lesz a vége — kesergett a minap egyik önállósult ismerősöm —. Mire jutunk ebben az „új világ­ban? Ha ebből a rengeteg bevasalt dohányból sem tudja rendezni számláját az állam, akkor ássa el magát. 1Gondold el, minimum havi ennyiezer társadalombiztosítás, ennyiezer adó. ennyiezer Diesel-olaj-járulék, amannyiezer \mittudom- énmicsoda... ” Ismerősöm végehallhatatlan kötelezettségein morfondírozva lassan egészen elszomorodtam. Szegény. Csak amit eddig elmondott, többszöröse az én havi biztos fizetésemnek, és neki csak ezek után jöhet a családfönntartás. Mennyi kiadása lehet a kacsalábon forgó ház(vár)ának a fűtése, világítása, luxuskocsija, a különórák zárt világában bontakozó „második generáció" dotálása, az új szokásként meghonosodó alkalmi partyk szervezése, a státusszimbólumok irigyelt világának újravarázslása. Szegény. Vajon mi lesz vele ebben az „új világban”. „Tu­dod, azzal, hogy megemelem -a tarifákat jó, ha az eddigi színvonalon továbbvegetálraz üzlet. Persze a kuncsaftok töb­bet fizetnek, holott nekik is alig lesz miből, az egyszerű em­ber lassan felém se néz.” Ezek után tanácstalan lettem. Mi­lyen rendes, hiszen sajnálja a megrendelőit, akikre kényte­len áthárítani az „új világ” kellemetlen terheit, pedig csak az eddigi életviteléhez ragaszkodik — szerényen. Az „egyszerű ember” úgymond legfeljebb öt évig nem festeti a lakásukat, tizenöt évig jár az autójukkal, vagy egy­általán húsz-harminc évig nem újítja föl a lakását, sürgő­sen leszokik az egészséges táplálkozásról, a kényelmes, ne­tán elegáns öltözködésről, elfelejti a nyaralásokat, a sza­bad időt, a leckekikérdezések családi estéit, az emberi kap­csolatok ápolását. Egyáltalán a keresetéből m'egvásárolha- tatlan javakat. Hiszen neki. muszáj leszokni, mert ö mit emeljen meg? Gyógyszer­iparunk az élvonalban Magyarországon a külön­féle gyógyszerkutatásokra a gyógyszeripar árbevételé­nek 6—8 százalékát kitevő összeget fordítják, arányá­ban a felét annak, mint amennyit a fejlett. ipari or­szágokban erre a célra köl­tenek. Ugyanakkor a magyar gyógyszeripar az egy lakos­ra jutó termelését és export­ját tekintve az első tíz Kö­zött van a világranglistán. A gyógyszeripari vállala­toknál több mint 3500-an (az összlétszám csaknem 16 százaléka) foglalkoznak ku­tatásokkal, közülük több mint 300-an tudományos fokozattal is rendelkeznek. A gyógyszerkutatásokat aá állam az elmúlt két évben összesen 500 millió forint­tal támbgatta, amihez a vállalatok saját forrásaik­ból további 538 millió fo­rintot biztosítottak. öt év alatt a négy ki­emelt kutatási területen öt új eredeti készítmény ke­rült 7 forgalomba. Jelenleg több új gyógyszer klinikai kipróbálása van folyamat­ban, s számos új ígéretes vegyülettel is kísérleteznek a kutatók. A hazai kutatások közép­pontjában ma még egyelő­re a szintetikus úton elő­állított készítmények van­nak. A biotechnológia, s ezen belül is a génsebészet fel- lődése, gyakorlati alkalma­zása elmarad az iparilag fejlett országok, gyógyszer- . iparától. ­Pillantás a közutakra Hiába ültünk rendőrautóban, szinte azonnal sláger­témával nyitottunk. Ez pedig nem volt más, mint a glasznoszty, meg a peresztrojka. E sorok íróján kívül a közlekedésbiztonsági tanács, a megyei közlekedési osztály és a közúti igazgatóság képviselője ült a ko­csiban, és Bódi István rendőr őrnagy. Októberben ugyanis nemcsak az utakon renitenskedők állnak a fokozott közúti ellenőrzés középpontjában, hanem azok is bejárják a terepet, akik útépítéssel, táblák kihelyezésével tehetnek valami jobbítót a biztonsá­gosabb közlekedésért. Salgótarjánból indulva, mindjárt a 21-es úton, Nagy- bátony tájékán száz méternél is hosszabb sárfelhordás té­nye kerülhetett a jegyzet- füzetbe. És nem véletlenül, mert a sár a csúszós úton különösen veszélyessé válhat a gépjárművekre. Aztán rádión hírt kapunk arról, hogy Szurdokpüspöki környékén baleset történt. A Gyöngyös felé vezető úton — pár száz méterrel a megyehatár előtt — egy kanyarban a Trabant átsod­ródott a menetirány sze­rinti bal oldalra, és teljesen kiütötte a vele szemben jö­vő teherautó hátsó hídját. Az ősz eleji korai sötét­ségben messziről látni a helyszínen lévő rendőrkocsi villogó kék lámpáját. A sze­mélygépkocsi • vezetőjét már kórházba szállították, de a Trabant szerelvényei, mint kioltott nyelv, lógnak ke­resztbefordulva az úton, a teherautó pedig az út mel­letti árokban pihen. A hiva­tásos rendőrön kívül még két önkéntes rendőr is se­gít a helyszín biztosításában és a forgalom irányításában. Egyikük éppen hazafelé tar­tott, s beállt segíteni. (Ilyen is van.) Pásztón éppen akkor ■ fut be a kapitányságra a Heves megyéből kölcsönkért trafi- paxos kocsi személyzete, mi­kor mi is odaérünk. Tőzsér Sándor főtörzsőrmester elso­rolja a Jobbágyiban és Hasz­noson végzett ellenőrzések tapasztalatait. Néhány — a megengedett sebességet túl­lépő —, személykocsi mel­lett, a legtöbb baj- a vilá­gítással volt, a kisteherau­tóknál pedig főleg a kézifék volt műszakilag hibás. Mégsem ez az október ele­ji körúti ellenőrzés „csúcs­pontja”, már a szabálytalan­ságokat illetően, hanem a kivilágítatlan kerékpár. Leg­alább húsz olyan kerékpá­rost is összeszámoltunk út­vonalunkon alig félóra alatt, akiknek a járművén se elől, se hátul nem volt világítás. S, már-már úgy tűnt, nem lesz szabályosan kivilágított kerékpár egy sem, amikor Pásztón végre találtunk egy ilyen biciklistát. Bosszankodik is kicsit Bó­di István őrnagy, amikor nemigen hall olyat a közúti ellenőröktől, hogy biciklistát büntettek volna. Mert ősz­szel ez az egyik legnagyobb veszélyforrás, másrészt pedig az eligazításon erre külön és nyomatékosan felhívták a rendőrök figyelmét. Ekkor mondom el neki, hogy nemrégiben láttam egy csehszlovák filmet, amely­ben az este sötétben, része­gen és világítás nélkül köz­lekedő kerékpárosoktól a rendőr — egyszerűen nem tett semmit — csak kiszedte a gumiból a szelepeket. És nem lehetett mást tenni, mint tolni hazáig a bicik­lit. Azt mondja erre. hogy hohó, nálunk, ha ilyen len-1 ne, már másnap nemhogy az intézkedő rendőrt, de an­nak a felettesét is rendre intenék, mert túllépte a hatáskörét, és ez ma még nagyobb bűn, mint részegen, lámpa nélkül, sötétben bi­ciklizni. Lehet, hogy igaza van, mert hiába is beszélgetünk mi, hogy a kezdő témánknál maradjunk, a glasznosztyról meg a peresztrojkáról, a direkt utasítás, a.felettest operativitás még nagyobb úr annál. S, hogy végül is így vé­lekedünk, abban később én is ludasnak érzem magam. Mert nem mondtam el ott, a rendőrautóban, hogy a rendőr, aki elvette a szele­peket, néhány nap múlva1 mindegyik biciklistának ho­zott egy-egy újat. No, igen, de az csak fil­men volt. Zsély András Pályázat KISZ-bizottságoknak A KISZ Központi Bizott­sága a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel pályáza­tot hirdet ifjúsági szolgál­tatások bevezetésére, támo­gatására. A pályázat célja: Olyan eszközök, módszerek és formák kidolgozása és megvalósítása — például fórumok, kiadványok, szol­gáltatóirodák, már műkö­dő intézmények profiljá­nak ilyen, irányú bővíté­se —, amelyek segítséget nyújtanak az ifjúsági szö­vetséghez forduló fiatalok számára mindennapi éle­tükben felmerülő kérdéseik, gondjaik megválaszolásához. Ilyen témakörök lehetnek például: az elhelyezkedés, to­vábbtanulás, átképzés, adó-, lakás-, szociális kérdések, mentális problémák, sza­badidő-eltöltés. Az említett témakörök akár egysége­sen, akár részterületenként vagy egyenként is kidolgoz­hatok, megvalósíthatók. A pályázaton részt vehet bármelyik városi KISZ-bi- zottság, amely a fenti célo­kat a helyi szellemi kapaci­tás felhasználásával, szak­emberek megnyerésével el tudja érni, rendelkezik er­re vonatkozó elképzelések­kel, esetleg gyakorlati ta­pasztalatokkal. / A pályázatokat a KISZ Központi Bizottsága gazda­sági és szociálpolitikai osz­tályára (1133. Budapest, Kun Béla rkp. 37—38.) kell benyújtani 1988. november 1-ig. A beadott pályázato­kat fiatal szakemberekből álló bizottság bírálja el. bemutató Az elmúlt száz év so­rán több ezer ember bányászta Somoskő kör­nyékén a bazaltkövet. A kemény munkával kitermelt és megmun­kált kőzetet az ország csaknem minden váro­sában felhasználták utak, vasutak építésé­hez. A kőbányászok hő­si munkájára emlékeztet a somoskői kőbányászati bemutató. i Bencze Péter képriportja Pontosabb gyorsa A Rétsági Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezetben IBM PC számító­gép segítségével történik a létszámállomány és a jöve­delemadó nyilvántartása. Az új gép próbaüzemelése de" cernber végéig tart, melyet a saját fejlesztésű program alapján kívánnak a jövő év elejétől működtetni. Ezáltal pontosabb és gyorsabb lesz a tsz ügyviteli rendszerének nyilvántartása. Képünkön Dósa Lászlóné bérszámfejtő a teljesítményalapú elszá­molást rögzíti' a gépen. —Rigó— —nos—

Next

/
Oldalképek
Tartalom