Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON..

telexen Érkezett.

5*

Szüreti felvonulás - népviseletben

Hagyományokhoz híven az idén is megrendezték Karancsberényben a szüreti felvonulást. Szombaton kora délután népviseletbe öltözött fiúk és lányok nyeregbe, illetve kocsira szálltak és énekszó kíséretében mutatkoztak be a falu apraja-nagyjának. Majd községük határán túlra, Ka- rancskeszibe és Karancsla- pujtőre is eljutottak. A vidám menet szüreti bállal zárta a napsütésben bővelkedő október első napját.

— Bencze —

//'

Nem deklaratív lesz az ifjúsági törvény

Üj ifjúsági törvény előkészítésére és kidolgozására kér felhatalmazást a kormánytól az Állami Ifjúsági és Sporthivatal. Az erre vonatkozó javaslatról várhatóan november elején dönt a Minisztertanács — tájékoztatta az MTI munkatársát Bihari István, az ÁISH főosztályvezetője.

Miként elmondotta: az ÁISH-nak és jogelődjének, az Álllami Ifjúsági Bizottságának is — eddig — csak arra volt megbízása, felhatalmazása. hogy az 1971-ben megalkotott és ma is érvényben lévő ifjúsági törvény egyes

rendelkezéseit módosítsa, kiegészítse. és kisebb mértékű szerkezeti pontosításokat végezzen el. Az ÁISH— szakemberek bevonásával — elkészítette ezt a tervezetet. Ám a módosított törvénytervezetről kiderült: az ifjúsági törvény formai, jogalkotási szempontból precízebb, korszerűbb lenne, azonban az ifjúság szempontjából lényeges új szabályokat továbbra sem tartalmazna és változatlanul deklaratív máradna. Minthogy ez többé-kevésbé előre látható volt, az ÁISH e törvénytervezettel párhuzamosan, ifjúságkutatók és alkotmányjogászok közreműködésével kidolgozta egy teljesen új felfogású törvény elveit is.

Az ÁISH javaslata az, hogy az Országgyűlés az ifjúsági törvényről két fordulóban döntsön. Első ízben tekintse át a mai törvény tapasztalatait, továbbá foglaljon állást az ifjúságpolitika megújításának alapkérdéseiről és vitassa meg egy új ifjúsági törvény elveit. Elfogadására pedig a második fordulóban, az alkotmányreformot követően 1990-ben kerüljön sor — mondotta befejezésül Bihari István.

Rákkutató

felfedezése

A Kaposi-szarkóma az AIDS-ban szenvedő betegek körében gyakoriságát tekintve a második számú halálok. Most amerikai tudósok olyan új anyagot fedeztek fel, amelynek segítségével bepillantást nyerhetnek a szarkóma terjedési folyamatába.

Az ..X növekedési faktor” elnevezésű fehérjét az amerikai rákkutató intézet Robert Gallo professzor vezette kutatócsoportjának sikerült elkülönítenie. Ez a növekedési tényező ösztönzi a Kaposi-szarkóma daganatainak terjedését. A felfedezés azt az elméletet látszik alátámasztani, hogy a Kaposi- szarkóma nem eredendően rosszindulatú daganatfajta, ahogyan azt tüneteinek első leírója a magyar származású osztrák bőrgyógyász, Kaposi Mórié feltételezte. Kezdeti, illetve középső szakaszában — állítja Gallo professzor — ,,a betegség visszafordítható”.

Г

várható

eseményei

Hétfő: Salgótarjánban, a Technika Házában megnyitják a műszaki és közgazdasági hónapot. Tanácskozik több tanácsi testület: a salgótarjáni végrehajtó bizottság többek között a VII. ötéves terv időarányos értékelését végzi el; a balassagyarmati vb a kisiparosok tevékenységét vizsgálja a lakossági szolgáltatásban; a pásztói vb pedig az intézményhálózat kihasználtságát, gazdálkodását összegzi.

Kedd: Nógrád megyei innovációs napok kiállítás a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Szécsényben a fogyasztók városi tanácsa azt vizsgálja, milyen a szolgáltatások helyzete a városban.

Szerda: Králik Andor festőművész kiállítása nyílik Szécsényben. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet fodrászműhelyt ad át Szurdokpüspökiben.

Csütörtök: Ünnepi megemlékezés Balassagyarmaton az aradi vértanúkról. A rétsági tanács végrehajtó bizottsága a közterület-felügyelet működését összegzi. A mátraterenyei végrehajtó bizottság ülésén többek között az összevont rendezési tervről lesz szó.

Péntek: Emlékülés Balassagyarmaton Ferenczy Teréz, Komjáthy Jenő, Lisznyai Damó Kálmán és Madách Aladár születésének évfordulója alkalmából.

Szombat: „Füstmentesen mozdulj Gyarmat” futóverseny, családi vetélkedő.

Mapi dolgok

Vitatkozunk — vagyunk?

A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezet társadalmi vitájának idején a legszembetűnőbb talán, hogy főként az idősebbek és a fiatalok mondanak tömeges számban véleményt, s miközben érzékelhető, hogy az idősebbek tulajdoniképpen elszoktak (ha ugyan valaha is rászoktatta őket a napi politika), a fiatalok még nem szoktak hozzá — miként lehet vagy kell, egyáltalán miként érdemes egyenrangúan vitatkozni?

A „vitatkozom, tehát vagyok” — lehet mámorítóan izgalmas vállalkozás, a szellemi izomzat olyan, mások által is érzékelhető megmozgatása, ami — maradva a hasonlat kezdeténél következetesen — leginkább a „badifoilding” izommutatványaira emlékeztet. Van, aki teljes fegyverzettel, jegyzetekkel, cikkekkel, idézetekkel, kisebb tudományos székfoglalóval lép a fórum ring- jébe, amiként a minap is történt a balassagyarmati fórumok egyikén (úgynevezett Csillagház, a honismereti egyesület ülésén). Az idős nyugdíjas jogász kétségtelenül távolról indította véleményét és tagadhatatlanul erős alapozásra törekedett, amelyben jelentős mértékű- mennyiségű újságcikkidézet adta a fő építkezési anyagot.

Első hozzászólóként már- már azzal a veszéllyel fényé, gette az ülés résztvevőit (egyesek legalábbis így ítélték meg), hogy „ide nekem az oroszlánt is!” étvággyal elmond mindent mások elől (?). Pedig hát, mások is készültek, mások kezében is újságoldalak zizegtek, mások is türelmetlenül, belül to- porzékolva hallgatták a nyugdíjas bírót-jogászt, aki sorolta jól felépített érveit, kérdéseit, amelyre természetesen időben és frappánsan megadta volna a válaszokat is — ha nem hurrogja le néhány ifjú demokrata hangja. Amely már önmagában is ellentmondó jelenség, s mi több, valóságos képzavar. Az eszmeiről nem szólva. Miként áll egybe ugyanis a demokrácia r. demokrata magatartása a másik iránti türelmetlenséggel?

„Mi is tudunk újságot olvasni. .. ” harsant innen-on- nan a figyelmeztetés, s mi tagadás, a sok vihart megélt jogász nem nagyon zavartatta magát. Körülbelül sikerült elmondania azt, amit szeretett volna, s talán még úgy is, ahogy szerette volna! Az idősek persze „kanyarognak”, s belészőnek mondataikba személyes érveket- élményeket, néha valóban nagy kört írva le gondolatban.

Nekik talán sok évtized után most jött el az idejük arra, hogy felszabadultabban, kockázatmentesen mondjanak véleményt, s egyben arra is, hogy egyáltalán véleményt mondjanak. Igazit, irányítottságtól kevésbé befolyásoltál. Szavuknak súlyt ad az átélt történelem. S ha néhány ifjonti demokrata, vagy öregecske demagóg megzavarja őket — emberi jogukban sértődnek. „Időre” amúgy nem lehet vitatkozni. Sem kicsiben (fórumon), sem nagyban...

Parttalan viták pedig nincsenek. A szóáztatásban pu- hul vagy tisztul véleményünk, s csak akkor, ha kibeszélhetjük magunkat. A viták árnyaltság nélkül ugyanis újdemagóg szentenciák csupán.

(T. Pataki)

Öt tengelyen Európában (I.)

Sírónapok Győrben

•Szombat van, délelőtt fél tíz. Salgótarján nyüzsgő életét éli. Kádár Attila és Hegedűs Béla, a Nógrád Volán kamionsofőrjei a vállalat telephelyén rossz hírekkel fogadnak:

— Nincsenek tökéletesen rendben az irataink. Lehet, hogy hétfőre kell halaszta- nlunk az indulást.

Kollégámmal, akivel arra vállalkoztunk, hogy útközben ismerjük meg a kamionosok, az országutak vándorainak életét, zavartan nézünk egymásra. Mire felocsúdunk, megszületik a döntés: ha törik, ha szakad még ma el kell indulni.

Felkapaszkodunk a vadonatúj Rába turbo I—16-os kamionokra, s máris a jól ismert utakon dübörgőnk a távoli NSZK-beli végcélunk felé.

— Kazincbarcikáról szállítunk 21 tonna PVC-port Trierbe. Kedden délelőtt kell leraknunk az árut — magyarázza Kádár Attila, miközben kezét a kormányon pihentetve a nem túl forgalmas utat szemléli. — Ebben a viszonylatban ez az első utunk. Eddig nyugatnémet fuvarozók végezték ezt a feladatot.

— Milyen problémák vannak az okmány okkal?

— Az üzletet bonyolító Chemolimpex a hegyeshalmi átkelőhelyre telepítette a kiviteli engedélyt. Elvileg esaik ott léphetnénk át a •határt. A Volán viszont arra törekszik, hogy a lehető tegrövideb utat kelljen a tőkésországokban megtenni, még akkor is, ha ez — mint most is — kerülőt jelent. Ám így takarékoskodni lehet a devizával. Ezért nem mehettünk Ausztrián keresztül. Vámosszabadiban kell átlépnünk a magyar határt és Prága érintésével célba érkezünk. Persze, ha átengednek minket — fejezi be mondandóját, s a mellettünk és alattunk elsuhanó személyautókat figyeli.

Győrben még gázolajat vételeznek a kamionok a Volán telephelyén, majd a vámosszabadi átkelőhely előtt sorban álló kamionoszlop végén parkolunk.

— Sorsomat a vámos kezébe ajánlom! — száll ki Attila a fülkéből, és vaskos dossziéját hóna alá csapva elindul a vámhivatal felé. Eleinte minden jól alakul, a vámos hajlandóságot mutat az egyezségre, telefonál erre-arra, majd váratlanul „bekeményít”, mindent elutasít és „Hétfőn reggel!”-el eltanácsolja sofőrjeinket.

— Akkor megnézzük a Volán kerítését — legyint csalódottan Béla. — Már tegnap sejteni lehetett, hogy ez

lesz, de pénteken, ebéd után, már semmit sem- lehetett elintézni a „külker”- cégnél.

— Eltöltünk néhány sírónapot Győrben — jegyzi meg Attila.

— Kgt micsodát? — értetlenkedünk.

— Két sírónapot, sírópénzért. így hívjuk azt, ha mehetnénk, de nem mehetünk, és csak a nevetségesen alacsony napidíjat kapjuk.

Kedvetlenül szádunk be a fülkébe, hogy a Volán telephelye mellett parkírozva,

Hegedűs Béla: reggeli mosakodás tábori körülmények között.

az elkövetkezendő napokban valóban jól megismerjük annak egyhangú, betonelemekből összeállított kerítését.

— Végképp nem mehetünk Ausztria felé? — érdeklődünk.

— Az engedélyünk megvan, ellátmányunkból a 3200 schillinges úthasználati díjat is ki tudnánk fizetni, az utasítás szerint azonban nem mehetünk — feleli Béla.

Falatozunk keveset a pótkocsira szerelt élelmiszeres láda lehajtott ajtaján. Estére megtelik az utca kamioRáérős újságolvasás a sírónapok alatt.

nokkal, s pilótáik afféle unaloműzésként végtelen sztorizásba kezdenek. E szűk kis réteg, a kamionostársa- dalom szinte minden tagja tud egymásról és a hírek szédítő gyorsan terjednek. Egy héten belül az ország minden kamionosa értesül róla, mi történt egyik, vagy másik társukkal, mondjuk a firenzei hosszú lejtőn. A kamionosok összetartok és hasznos gyakorlati ismeretekkel látják el egymást: melyik határátkelőhelyet érdemes mostanában elkerülni, hol várható nagyobb forgalomelterelés, sebesség-ellenőrzés Európában, és így tovább.

Nagy nehezen eljön hétfő reggel, amikor újabb telefon- beszélgetések kezdődnek Salgótarjánnal, Budapesttel. Dél körül kiderül, hogy még egy napot kell várakoznunk. Harmadik kamion is indul Kazincbarcikáról: hétfőn rakodik és kedden hajnalban kel útra. Sofőrjénél, Szanisz- ló Istvánnál lesz a mi kamionjaink kiviteli engedélye is, mely remélhetőleg már Vámosszabadira szól.

Végre kedden délután háromnegyed egykor az Edéknek becézett Rába kamionok vasorrukat a Csehszlovákia felé fordítják...

(Folytatjuk)

Mészáros Zsalt Fotó: Bencze Péter