Nógrád, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. OTP-újdonságok a takarékossági hónapban П leteti jegyről, a kihelyezett pénztárakról és a jutalomsersolásról nyilatkozik az igazgatóság helyettes vezetője Űj kezdeményezésekkel kívánja színvonalasabbá ten­ni tevékenységét az Országos Takarékpénztár Nógrád Me­gyei Igazgatósága, melyek egyrészt a takarékossági hó­nap jegyében születtek. Hogy ezeket a törekvéseket más is motiválta, dr. Sán- dorné Dombai Margittól, az OTP helyettes vezetőjétől tudtuk meg: — Igazgatóságunk ez évi feladatainak időarányos tel­jesítése általában a tervezett­nek megfelelően alakult. Lakásépítésre, -felújításra több mint 570 millió forin­tot a napi fizetési gondokat enyhítő személyi hitelből több mint 162 millió forin­tot folyósítottunk szeptem­ber végéig. A megye lakosságának megtakarításai, ezen belül a betétek növekedése, azon­ban elmaradt a tervezettől, alig éri el a 60 millió forin­tot. A betétek kamatának emelésével nem sikerült a kívánt eredményt elérni. Mindez elsősorban a lakos­ság jövedelmi viszonyainak romlásával magyarázható. De kedvezőtlenül befolyásol­ta a betétek alakulását a nemrégiben életbe lépett,- a személygépkocsiik soron kí­vüli kiutalását szabályozó rendelet téves értelmezése, Illetve a tudnivalók hiányos .ismerete. Annak ellenére, hogy az intézkedés a gépko­csinyeremény-betétkönyvek sorsolásán nyerhető személy- gépkocsikra nem vonatkozik, mostanában mégis keveseb­ben váltanak ilyen betét­könyvet. Megjegyzem, hogy a soron kívüli gépkocsihoz ,való jutásnak ma szinte ez az egyetlen módja. — Mit tesz mindezek el­lensúlyozására az OTP? — Az októberi takarékossági hónapban milyen újdonsá* gokkal szolgálnak? — Új megtakarítási for­maként kínáljuk az OTP ál­tal kibocsátott, október vé­géig előjegyezhető — évi 18 százalékos kamatozású, — letéti jegyet. A letéti jegy előjegyzői, illetve vásárlói között sorsolást is rendezünk, ahol értékes nyereménytár- gyak találnak majd gazdára. Október 3-tól — kísérleti jelleggel — egy órával meg- hosszabítottuk a nyitva tar­tásunkat. szem előtt tartva a munkaidőalap védelmét és ügyfeleink minél színvonala­sabb kiszolgálását. Ebben a hónapban először kihelyezett pénztárakat nyitunk kezdet­ben havi két alkalommal, majd az igényeknek megfe­lelően esetleg többször is. — Milyen szolgáltatások­kal jelentkeznek a kihelye­zett pénztárak? — Lehetőség lesz például betételhelyezésre, átutalási- betétszámla-ny Másra csekk­befizetésre, de totó-lottót is árusítunk majd. Az OTP már júliusban meghirdette a tombolapará­dét, melynek fődíja egy sze­mélygépkocsi. A novemberi megyei sorsoláson mindazok részt vesznek. — az orszá­goson kívül —, akik július 1 és október 31 között át­utalási betétszámlát nyitnak takarékcsekk-szerződést köt­nek. illetve munkabérüket vagy annak egy részét átutal­tatják egyszámlájukra. Információs szolgálatunk fejlesztésével — felkészült szakemberek közreműködésé­vel — elsősorban ügyfeleink pontos tájékoztatása a célunk, de annak is örülünk, ha ta­nácsot kérni jönnek hozzánk az emberek, hiszen ez a bi­zalom megnyilvánulása. Mihalik Júlia Mit tehet a Vöröskereszt? Megyénk Vöröskereszt-alapszervezeteinek egészségnevelő, felvilágosító munkája — kü­lönösen a lakóterületen élők és az ifjúság körében — jelentős, de hatása nem igazán kielégítő. Ennek alapvető oka a szükséges egészségügyi ismeretek, az egészségmegőrzés iránti felelősség és készség hiányából adódó, helytelen életvitel. Az is igaz, hogy mind­ezekre ma a társadalmi, gazdasági körülmé­nyek is kedvezőtlenül hatnak. Ezért az egészségmegőrzés társadalmi programja nagyobb erőfeszítést, hathatósabb közreműködést igényel a Vöröskereszttől is. A megyei testület ezért a hosszú távra meg­fogalmazott program megismerésére és meg­ismertetésébe, konkrét feladatok kialakítá­sára és vállalására is ösztönzi az aktivistákat. A mozgalom új módszerekkel gazdagítja te­vékenységét és sajátos eszközeivel igyek­szik csökkenteni azokat a feszültségeket, melyek ma érzékelhetők, i Az eddigi jó hagyományokra építve, a ’-'.megye népességi, egészségi viszonyait figye­lembe véve a szervezetek is részt vesznek a leggyakoribb, halálozást okozó betegségek, balesetek megelőzésében, a helyes táplálko­zási szokások, az egészséges testmozgás nép­szerűsítésében. Felvilágosító, nevelő munká­val nyújtanak segítséget ahhoz, hogy az egészség megóvása, fontosságának- megfelelő­en épüljön be a közgondolkodásba. Mivel ebben fontos szerepe van a kis- és nagy­csoportok értékalakító, közvetítő erejének, a közösségi élet fejlesztését fontos feladatuk­nak tartják. A fő figyelmet az ifjúságra és a családra fordítják. A fiatalok felkészítését a családi életre, az anyaságra, előadások, csecsemő­gondozási, háztartási tanfolyamok szervezé­sével segítik. A fiatalkori terhességmegsza­kítások visszaszorítására továbbra is szorgal­mazzák a kórházak a terhespatalógia-, szülé­szeti osztályain az egészségnevelő foglalko­zások, csecsemögondozási, a dohányzás ár­talmait ismertető és dohányzásról „leszok­tató” tanfolyamok szervezését. A keringési eredetű betegségek megelő­zése érdekében az oktatási-nevelési intézmé­nyekben folytatják a tavasszal indult akciót, melynek célja a káros szenvedélyek és a túl­zott gyógyszerfogyasztás visszaszorítása. A gyógyszerfogyasztás mérsékléséhez a házi patikák összeállításával, felülvizsgálatával, a gyógynövények megismertetésével járulnak hozzá. Az őszi „egészséges életmód”-hónap eredményességét a szülők és a pedagógusok aktívabb bevonásával, közös rendezvények­kel segítik. Az alkoholizmus elleni propa­gandát elsősorban a terhes anyák és a gép­kocsivezetők körében erősítik, közösen az érdekéit szervezetekkel. Lakóterületi alapszervezeteknél gyógytornák szervezését kezdeményezik, részt vesznek a túrák, játékok rendezésében, s a lelki egész­ségvédelemben, az AIDS terjedését, megelő­zését szolgáló felvilágosításban, a KISZ zöld­terület-építő munkájában. S, hogy tehet-e még ennél többet a Vörös- kereszt az egészséges életmódért? Minden bizonnyal! Munkájának azonban akkor lesz eredménye, ha terveivel, elkép­zeléseivel nem marad egyedül. Ha mind­annyian —, akikért mindez történik — ma­gunk is segítünk felelős gondolkodással és magatartással. M. J. A keresztrejtvényeket kedvelők „mérkőztek” egymással szombaton a Füles Kupa terüle­ti versenyen Salgótarjánban. A megyei művelődési központ üvegcsarnokában négy csapat rótta betűit a négyzetekbe. A nyolc különféle rejtvény megoldói legközelebb Budapesten országos vetélkedőn méretnek meg a népszerű folyóirat által szervezett versenyen. Képün­kön a mohorai „DROGUNION” színeiben indult Benkóné Huszárik Katalin, Benkó Ferenc, Halmosj István és Tibay András. —kj— A kommunális ellátás Szécsényben мгт várható а ПС I eseményei Hétfőn Szécsény Város Tanácsára testvérvárosukból a csehszlovákiai Dolnikubinból várnak vendégéket. Ugyancsak Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeum­ban Bodnár Katalin és Kató Sára régészek, ez évi munkájukról, ásatásaikról tartanak előadást. Kedden Salgótarjánban ülést tart a Nógrád Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén, a tanácsi vállalatok VII. ötéves tervének teljesítése, a megye testnevelésének, sportjának helyzete, valamint a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet tevékenysége szerepel. Csütörtökön ülésezik a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága. Megvitatják a Nógrád megyei ifjúsági betéti számla alapításának és felhasználásának kezdeti ta­pasztalatait. , Pénteken megnyílik Szilágyi Ildikó ötvösművész kiállítása a sziráki Kastély Szálló galériájában. Szombaton Salgótarjánban találkoznak a népfront­bizottságok elnökei és titkárai. A tanácskozáson a Hazafias Népfront helyéről, feladatairól esik szó a mai társadalomban, valamint az Országgyűlés és a tanácsi választásokról szóló törvénytervezet társadal­mi vitáinak előkészítéséről. Vasárnap megalakul Salgótarjánban a nagycsalá­dosok Nógrád megyei egyesülete. Barátunk a fénykép Pályázat gyerekeknek A Szécsényi Városi Ta­nács száznyolcvankét bérla­kás folyamatos felújításáról, korszerűsítéséről, karbantar- tásáról gondoskodik az ötéves tervben. Ez azt jellenti a gyakorlatban, hogy évente harmincnyolc lakás felújításá­ra kerül sor. A munka az elképzeléseknek megfelelően haliad. Ezen túlmenően a la­kások folyamatos karbantar- tálsára az idén 1.6 millió fo­rintot fordítanak. A város vízellátását 32,3 kilométeres vezetékhálózat biztosítja, amely a település lakásainak 62 százalékát érin­ti. A vízmű 1400 köbméte­res napi termelése csak ta­karékos fogyasztást tesz le­hetővé. esetenként bizony korlátozást is el kell rendel­ni. S Szécsényben azt is tud­ják, több víz csak akkor lesz. ha elkészül a regionális vízrendszer. A szennyvízel­vezetés ugyancsak gonddal jár, hiszen a csatornaháló­zathoz a lakások mintegy harmada kapcsolódik. A szennyvíztisztító telep épp­úgy bővítésre szorul, mint a szeméttelep. Ez utóbbival nem is késlekednek, bár az építés jelentős összeget köt le az 1989. évi beruházásra for- díható pénzből. A város útjainak hossza 28 kilométer, kiépítettsége meghaladja a megyei átla­got. Bár a hálózat tisztán tartására, a forgalombizton­sági feltételek megteremtésé­re évente 3,2 millió forintot fordítanak, ez csak a leg­szükségesebb feladatok el­végzésére elegendő. Park­fenntartásra éves szinten 360 ezer forint jut. Nem nél­külözheti hát a tanács a kö­vetkező években sem a lakos­ság társadalmi munkáját. Az Ofotért vállalat és a Magyar Úttörők Szövetsé­ge a fényképezés feltalálá­sának 150. és a Barátunk a fénykép című fotósjáték 10. évfordulója alkalmából or­szágos fotópályázatot hirdet. A pályázat egyéni és részt vehet mindenki, aki 1979— 1988 között „játszott” már. A fekete-fehér képeket ka- sírozás és paszpartu nélkül lehet beküldeni az alábbi címre: Balatoni Úttörőváros fotómódszertani bázis 8250 Zánka. A képek hátoldalán fel kell! tüntetni a szerző ne­vét. lakáscímét, születési évét, a kép címét, keltezési évét, sorszámát, továbbá az intézmény megnevezését is. 1989. január 31-ig lehet pá­lyázni, nevezési lappal. A díjazott képekből az Ofo­tért kiállítást rendez. A játék következő, befe­jező feladatában olyan ké­peket kell készíteni sport- versenyeken, tömegsportese­ményeken, testnevelésórá­kon. melyeken a mozgás do­minál. Mutassák be a verse­nyek lüktető dinamikáját, a nézők és a sportolók közötti kapcsolatot. Ábrázolják az emberi erőfeszítést, az aka­raterőt. a siker pillanatait. A 10 képből álló anyagot 1989. március 30-ig lehet be­küldeni az említett címre.- - - • Bevallom, min­dig rámjön némi elfogódottság, ha belépek egy ilyen lakásba. Megle­hetősen ritkán te­szem ki a lábam a számomra ott­hont adó jól megszokott váro­si flaszterről, s így némiképp idegen vagyok a falusi porták körül. Szá­momra ez mindig különvilág volt az elmaradhatat­lan szentképpel, hímzett falvédők­kel, a régies, ám szép mívű'haszná- nálati tárgyakkal, a jó magasra fel- stószolt ággyal. S míg zavarodottan te- kintgetek körbe a szobán, a ház ura ezt továbbfokoz­va elkezd verseket szaval­ni, ízes tájszólásban, amo­lyan jó hazafiasakat, . Pe­tőfit és kortársait, s egy­folytában bánkódik, miért nem nevelik újabban effé­lékre az ifjúságot. Pedig nem irodalmi dis­putára vagy politikai ka­szinóra érkeztem a karancs- keszi Bulcsú István házá­ba, de hát a kisöreg csak mondja, mondja, mint aki­ből mindez még régóta ki­kívánkozik, s igazán nem akarok a szavába vágni. Így hát hallgatom tovább miszerint az irodalommal már kisgyermek korában barátságot kötött, amidőn naponta hordta az ebédet nagyapjának, aki falusi ke­rülő volt annak idején, s ő fizetségképp minden alka­lommal elmondott egy-egy mesét, így ezeket » hall­ván az idők során önkénte­lenül felgyülemlett az él­ményanyag, s még Nagy Zoltán, a neves népmese- gyűjtő is felkereste alkalom- adtán. Majd hirtelen té­mát váltva folytatta a fronttal, ahol híradósszá­zadukból jószerével csak ő maradt hírmondónak. S miután előtör sorra, ami kikívánkozott, lassan ma­gától is rátér a tárgyra, mutat a szekrény tetejére, meg szerteszét, ahol tu­catnyi színes, mintás fo­nattal felöltöztetett üveg­palack árulkodik arról, hogy házigazdám nem csu­pán csak a szavak formálá­sában járatos. Mondja, jó húsz évvel ezelőtt éledt fel benne ez a szenvedély. Nyugdíjba ment, s mivel akkor még igen­csak kevés jutott a kiszol­gált bányászoknak, elsze­gődött éjjeliőrnek. A sö­tétben igencsak unta egye­dül magát, s hogy haszno­san teljenek az üres órák, és ne jöjjön álom a szemé­re, spekulálni kezdett, mi­vel múlathatná el az időt. Ekkor jött a gondolat, már maga se tudja, honnan, miszerint a kiürült palac­kok küllemét egy kis drót­tal igencsak széppé lehet formálni. — Az „alapanyag” kéznél volt, a csillések egy-két felesért elhozták a fölösle­ges robbantózsinórt. S hogy mi kell még hozzá? Hát jó adag türelem, meg egy kis kézügyesség. A mintákon, a színösszeállításon jó so­káig elspekulálok, de idő­vel az is csak-csak kiala­kul. Egyébként ezt valóban szeretni kell, mert elég nagy babramunka. Távol áll tőle minden nagyzolás szándéka, de ta­lán ez is egyfajta művészet, ha nem is a legintellektu- álisabbák közül. S mint ilyen erre is hatással lehet a köz­élet, a mindennapok való­sága. — Hetvennyolcban, ami­kor az amerikaiak vissza­adták a koronázási éksze­reket, a magam módján megpróbáltam reagálni rá — mutatja azt a jókora bütyköst, amelyen a korona drótból font hiteles mása pompázik, fölötte a felirattal: „A korona hazatért.” Majd folytatja, ez a má­sodik példány, mert az elő­ző szövegfeliratát alaposan elszúrta, mert azon meg úgy állt, miszerint a korona visszatért, s bizonygatja, hogy ugye mennyire érzé­kelhető a jelentéstartalmi, hangulatbéli különbség... Aztán az idén tavasszal vége lett az éjszakai fonócs- kázásnak. Lebetegedett, az­óta gyakran rájön a szé­dülés, s érthetően nem mer sokáig egyedül maradni, így nem dolgozhat továbtf. Azóta otthon sürög-forog, mint mondja, akad a ház körül is elég tennivaló, de a szenvedély már örökre megmarad. Kiállításon is szerepelt már „műveivel”, eladni azonban nincs sok értelme, mert a bennük r^lő mun­kát pénzben úgysem lehet megfizetni, s különben is mind a szívéhez nőtt. Volt, amelyikkel három hónapig is elszórakozott... — Jó lenne így elbabrál­ni velük még legalább újabb húsz évig — mondja, s ennyiben maradunk bú­csúzáskor. . . _ Balás — — kép: Bencze — s-í

Next

/
Oldalképek
Tartalom