Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. 'Vó/emény A nap lovagja Új folyóirat I. 20: Társalgó 9.44: Monteverdi: Arianna panasza 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10.25: A hét zeneműve 11.10: Nóták 11.28: Rózsa Sándor 12.45: Világhírlap 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Forog az idegen 15.39: Mazsaroff Mária népdalíelvételeiből 16.05: Hangszerszólók 10.20: A Nyitnikék postája 17.00: Magyar orvosok világtalálkozója. II. rész 17.30: Szöul, ’88. 17.50: A Szabó család 19.15: Szöul, ’88. 19.25: A Rádiószinház bemutatója 20.00: Koncz Zsuzsa és Bródy János énekel 20.29: Lakáshelyzetek. 6. rész 20.59: Hangportrék 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 23.43: Operaáriák PETŐFI RADIO: 8.05: Napközben 12.10: Halló, itt Szöul! 14.30: Vásárrádió 15.05: Kapcsoljuk a 8-as stúdiót 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nótaest 21.05: Valami történt. 21.23: Noviki nemzetközi countryfesztivál 22.00: Magadból semmit fel ne adj! 23.10: A dzsessz története 23.50: Virágénekek BARTÓK RADIO: 9.08: Régi híres előadó- művészek lemezeiből 10.25: Toples II. 05: Hernei régi zenei napok. 1986. III/3. rész 12.06: Nicolae Herlea operaáriákat énekel 13.05: Atokföldje. 14.00: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusának hangversenye 15.03: Zenei Tükör 15.45: Bemutatjuk új felvételünket 17.00: Magyar népdal- feldolgozások 17.30: Farkas Katalin énekel 18.30: Na maternjem jeziku 18.05: In der Muttersprache 19.43: A berlini rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 21.30: Színészvizsga — 1988. 22.01: Eugen Suchon 80 éves. MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, tudósítások. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János — Válaszolunk hallgatóink leveleire — Észak-magyarországi krónika — Reklám. 18.25— MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.30: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.35: Képújság 9.40: Tévétéka Felvételre ajánljuk! Hármas csatorna Sci-fi VIII/4. rész: Űrkutatás 10.35: Mi-tu-ház avagy a mindent tudó háztartás 10.50: Reklám 11.00: Szöul ’88 14.00: Reklám 14.05: Mozgató 14.15: Képújság 17.45: Hírek 17.50: Három nap tévéműsora 17.55: Alpok-Adria magazin 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vad- ludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.20: Reklám 20.25: A folyók nem állnak meg — VIII/7. rész 21.15: Stúdió ’88. 22.00: Reklám 22.05: Szemtől szemben Rój Mevegyevvel 22.45: Van öt perce? Verdi: Aida — Radames románca 22.50: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: stiri — hírek román nyelven 17.40: Reménytelenül... ' 18.10: Zenebutik 19.10: A folyók nem állnak meg — VIII/6. rész 20.00: Gyémántdíjasok fesztiválja ’87 20.20: Szöul ’88 0.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.30: Olimpiai játékok 17.00: A nap percei 17.10: Művelődési sorozat 17.40: Publicisztika 17.55: Dokumentumfilm a vasutak problémáiról 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.05: Az árulás napjai — cseh film — 1. rész 21.50: Olimpiai játékok 2. MŰSOR: 16.30: Angol nyelvtan- folyam 17.00: Olimpiai játékok 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Erfurt — dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. látványos angol film. Középiskola: Fél 3-tól: Hideg napok. — Kamara: Hajdúk. Színes történelmi magyar film. — Kohász: A szakasz. (16) Színes amerikai háborús filmdráma. — Múzeumi Mozgó: Pogányok ideje. (16) Angol film. — Tarján vendéglő: Nincs kettő négy nélkül. Színes, szinkr. olasz filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa 2. (16) Színes amerikai horrorfilm. — Kamara: Nőrabiás. (16) Színes NSZK—jugoszláv történelmi kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Fantasztikus labirintus. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: A Jedi visszatér. Színes, amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Hannah és nővérei. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Általános iskolásoknak: Én és a nagyapám. — Pásztó: Fél 6-tól: Zsivágó doktor I—II. Színes amerikai Málnay Levente rendező a századelő egyik híres re’ gényét, Bródy Sándor A nap lovagja című művét választotta filmjének témájául. Bródy munkásságában fontos hely illeti meg ezt a művet: lezár egy írói keresgélésekkel teli, félsikerekkel terhes korszakot, és ígéretét jelenti a felfelé ívelésnek. A finom, egyúttal határozott és pontos társa" dailomkritika lefegyverzően őszinte önkritikával párosul, amennyiben a főhős Asztalos Aurél alakjában nem csekély mértékben magát az írót kell felfedeznünk. Málnay Levente nyilván nem azonos egyikükkel sem, ám hogy ezt a regényt filmesítette meg, továbbgondolkodásra késztet szándékait illetően. Bizonyára úgy gondolja, hogy vajúdó, a megújulás szükségességével és akadályaival bajlódó korszakunkban tanulsággal szolgálhat a nem különösebben tehetséges, annál nagyobb ambíciójú, ifjú újságíró története. Kétségtelen, a lehetőség és a kísértés a korábbiaknál sokkal nagyobb a karrierre, s az is elfogadhatónak látszik, hogy ezt az ember egyedül, saját tehetségére, képességeire alapozva aligha tudja sikeresen megtenni. Segítőkre szorulunk, ha éppenséggel nem is olyanokra, mint saját korában Aurél, Szigliget Nyilvánvaló, hogy a Balatont idehaza már régóta nem kell ajánlani senkinek. Ellenkezőleg, a fő évszakban, nyaranként éppen a tó közvetlen környékének kóros túlzsúfoltsága jelenti az egyik legnagyobb gondot. Ilyenkor az „össznépi” tumultusban nem is az ember fuldokliik a tóban — habár pár tucat ember kétségkívül belefullad —, hanem a tavat nyeli el az embertömeg, annak minden gyászos következményével együtt. Pedig egy múlt századi balatoni könyvben, Szerel- mey Miklós Balaton Albumában még azt írta 1851- ben, hogy „az egész Balaton vidéke regényességben olly gazdag, hogy azt száraz paI píron holt betűkkel visszaadni lehetetlen”. Ez a régi szép könyv által emlegetett regényesség már a múlté, nyomai talán kora tavasz- szal, késő ősszel, télidőben föl-föl fénylenek, leginkább a rejtettebb zugokban. Most mégis egy Balaton- könyvet ajánl az olvasó figyelmébe Funk Miklós, a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának igazgatója, az időközben elhunyt Koczogh' Ákos szerkesztette Szigliget című albumot, illetve antológiát, amelynek gyönyörű képanyagát Kónya Kálmán készítette. Nincs itt valami ellentmondás? Nincs. Ez a Képző- művészeti Kiadó által megjelentetett kötet ugyanis nem művészeti vagy fotóalbum — a kiadó szép sort adott ki ezekből is az utóbbi években —, hanem jórészt szépirodalmi antológia, amelynek anyagát a szerkesztő évek hosszú során át gyűjtötte össze, versből, emlékező prózából, egyéb más műfajú írásbój, dokumentumból. Szigliget ugyanis nemcsák aki kezdetben egészen okosan aknázta ki a Fenséggel (nagy befolyású magas rangú katonatiszt) és fiatal metreszével véletlenül létrejött ismeretségét. Megnyílt előtte az úri világ, amely rögvest tudomására is hozta, valójában nem előtte, hanem mesés kapcsolatai előtt kalapol. Bródynak nincsenek illúziói. Már rádöbbent, hogy nem lehet büntetlenül a felsőbb körökhöz dörgölődni. Olyan keményen tartják kezükbe a hatalmat, a szerzett kiváltságokat, hogy csak az ő játékszabályaik szerint lehet közöttük boldogulni. Újságírónk is elfogadja — afféle balek módjára —, mert annyira valaki akar lenni, elhiszi, hogy ez a Magyarország a tisztesség hazája, és — ha kell — képes meghalni 'akár egy kétes erkölcsű hölgyet ért sérelem miatt is. Persze miféle tisztességű társadalom az, ahol az úri osztály képviselője úgy puffant ja le botcsinálta ellenfelét, mintha nyúlra vadászna. Hogy ez a párbaj ? Igaz, csak hát az egyik egész nap csak a fegyver- használatban gyakorolja magát, míg a másik egy-egy pisztolyt legfeljebb csak mutatóban látott. Miért nem olyan eszközzel mérkőznek, amelyik mindkettőjük számára egyformán megadatott, gyakorlásra is? Miért a tó egy kiemelkedően meghitt pontja, hangm a magyar irodalomtörténetben is fontos szerepet betöltő hely. Miként azt Funk Miklós megjegyzi: „Talán sokan nem tudják, hogy a felszabadulás után született élő magyar irodalomnak a fele — technikailag legalábbis — itt keletkezett, itt vetették papírra munkáikat azok az írók, akik a volt Esterházy- kastélyból átalakított alkotóházban 1952-től megfordultak." A könyv tehát nem a Balatont aj ámítja, még csak Szigligetet sem önmagában, hanem elsősorban a Balatonról szóló, vagy inkább az ide köthető irodalmat, kicsit irodalomtörténetet. Amikor az ötvenes években megalakult az Irodalmi Alap, annak akkori alapító igazgatója, Ady Endre harcostársa, Bölöni György ezt a kastélyt választotta alkotó- háznak. A szigligeti alkotó- ház azóta valódi otthona lett az élő magyar irodalomnak, évente több mint száz író, költő töltött el itt hosszabb-rövidebb időt, 1968-tól, a Művészeti Alap létrejöttétől pedig csatlakoztak hozzájuk képzőművészek és zenészek. Az alkotóház híre-neve túljutott az ország határain is, annak külföldi vendégei révén. Ez a különös és szívet melengető, értelmet mozgató, a létezés kérdéseit is boncoló, lényegében szépirodalmi antológia kronologikus sorrendben közli a szerzők alkotásait, természetesen Eötvös Károllyal kezdve a sor, a Balaton immár klasszikus írójával. A tó klasszikusai közé tartozik Berzsenyi Dániel is. S hogy időben tovább lépjünk, Lipták Gábor a tó szerelmese, Tatay Sándor, a Badacsonyé. De alkotott itt Kassák Lajos, Bodor Aladár, Németh nincs meg az esélyegyenlőség? E gondolatok éppenséggel ma sem söpörhetők a szőnyeg alá, s ebből a szempontból Málnay Levente — aki a televízióra való átdolgozást is magára vállalta — jól számított. Munkatársaival, színészeivel (Má" csai Pál a címszerepben) nincs baj; például gyönyörűen fotografálták az osztrák alpesi tájak, jól alakítanak a szereplők. De valahogyan, valamiért mégis hideg marad az ember a tévéfilm láttán. Talán azért, mert valójában, ha meg is érti a karrieristát nem képes vele azonosulni. Sokkal közelebb érzi magához a másik tollforgatót (Blaskó Péter formálja meg kitűnően), aki ágrólszakadt ugyan, de világos helyzetismerete, szelleme — s feltehetően iigazi tehetsége is — van. Asztalos Aurél „újkori lovagféle” lehetett volna, egyszerre pap, tanító és katona; ám mindehhez nem volt meg csak az akarata. Mikszáth Kálmán írta A nap lovagja című regény egyik kiadósának előszavában: ,;A palotát még nem látja a szem; de a palotának való anyag mind megvan.” Illőnek érezzük ezt a tévéadaptációra is. László, Dénes Zsófia, Székely Zoltán, Pilinszky János, Nagy László, Örkény István, s még annyi más író, költő, hogy fölsorolásuk szinte lehetetlen. így szólal meg az antológiában Gergely Mihály, László Gyula, Parancs János, hogy megint csupán néhány nevet említsünk. De például Volly István népdalkutató vagy Bozóky Mária műkritikus, újságírók, publicisták, építészek írásai ugyancsak a kötet szerves részeit jelentik, annak irodalmi és művelődéstörténeti értékét emelik. Berzsenyi Dániel, a balatoni tájak első tudatos műélvezője óta napjainkig tart az irodalom ámulata és nemes tisztelgése a tó vagy inkább a táj kapcsán a természet örök nagysága előtt, amelynek egyébként az ember is parányi része. Ez a szigligeti vidék pedig — Eötvös Károly sokat idézett szavai szerint — a kerek világ legragyogóbb foltja. Berzsenyi így kiált föl: Nézzétek, mi kies sorhegy ölelgeti A tér telkeit és a vizenyős lapályt; Itt leltek gyönyörű thessali berkeket, Bércforrást, susogó völgyeket és homályt. A költő tehát máris a klász- szikus európai szellemi tájhoz kapcsolja ezt a földet. Ennek része Szigliget, az alkotóház. Nem véletlenül idézi Gergely Mihály Nagy Lászilót: Ez a 17-es szoba, az iszkázi legény is ezt szerette, az iszkázi csodafiú ebből az ablakból nézte az leget, vizet, fákat, erről az asztalról röptette föl kitárt szárnyú angyalait... A szellemet, a kultúrát, a költészetet idézi ez a könyv. Tóth Elemér a Szovjetunióban Jövő év januártól új folyóirattal jelentkezik az SZKP KB központi lapjának szerkesztősége. A Pravda munkatársainak gondozásában Rogyina (Haza) címmel havonként jelentkező lap kerül az olvasókhoz. A központi pártlap szombaton első oldalán ismerteti a folyóirat készítőinek terveit. A társadalom- politikai, népszerű-tudományos havilap, amelyet sok fotó gazdagít majd, szándékai szerint tömeglappá lesz, állandó rovataiban a történelemmel, napjaink eseményeivel, az ifjúság, a társadalom más rétegeinek problémáival és a világpolitikával foglalkozik majd a Rogyina. Egy új folyóirat jelentkezése a jelenlegi helyzetben már csak azért is feltűnést kelthet, mert a meglévők egy része is előfizetési korlátozásokkal, papírhiány- nyal küzd. A közelmúltban éppen e helyzet késztette néhány, az átalakítás és a nyilvánosság politikáját a sajtó eszközeivel a leghatározottabban képviselő újság, folyóirat vezetőjét arra, hogy Mihail Gorbacsov- hoz intézett levélben vázolja a helyzetben rejlő veszélyeket. Az öt főszerkesztő arra hívta fel az SZKP KB főtitkárának figyelmét, hogy a papírhiány kitűnő hivatkozási alapul szolgál azoknak a hivatalnokoknak, akik a „legpe- resztrojkásabb” lapok előfizetését, példányszámát visz- szafogva igyekeznek sebet ejteni a nyilvánosság politikáján. Az átalakítás mellett keményen kiálló lapok közül sokat sújt a korlátozás, míg olyanok, amelyek olykor vonakodva vagy sehogy sem állnak ki a peresztrojka mellett, semmilyen korlátozás sem érint. Vendégki állítás AlsóSzász országból Egy esztendővel ezelőtt á Néprajzi Múzeum szerepelt vendégkiállításon az NSZK- bain. Alsó-Szászorxzágban. A magyar paraszti bútor- és lakáskultúra emlékeit vitték el Cloppenburgba. E kiállítás viszonzásaként most két intézmény, az al- só-iszászországi szabadtéri néprajzi múzeum és az árterület- és Lakódombkutató intézet által összeállított anyag érkezett Magyarországra. A jövő nyárig megtekinthető kiállítás az északnémet lakásról és lakóiról közöl érdekes információkat, Közös fedél alatt címmel. Méghozzá több mint kétezer év településformáit, építkezési szokásait, paraszti gazdálkodását felidézve. Az anyag természetéből adódik, hogy többnyire rajzok, fotók, rekonstrukciós rajzok, okiratmásolatok, metszetek, árnyékképek, kőnyomatok töltik meg a termeket. S csak kiegészítőül hoztak el a cloppenburgi skanzenből néhány parasztbútort, munkaeszközt, használati tárgyat, konyhai edényt. Bőséges magyarázó szöveg igazítja el a látogatót a lakóépület és a berendezkedés formáiról, a jellegzetes település paraszti életéről. Történelmi visszapillantással az időszámítás kezdeteitől indul a kiállítás. Megtudjuk milyen állatok tenyésztésével, milyen növények termesztésével foglalkoztak a századok folyamán: Alsó-Szászországban. 18.30: Lap- és műsorelőzetes. film. Sátoraljaújhelyen a sétatér kialakításának első ütemében felújították az egykori ivókutat, a Kossuth- téren. A századfordulón még állt a kút, amelyből napjainkra már csak egy oszlop maradt, de ftz alkotást díszítő szobornak nyoma veszett. Most az Ipar- művészeti Múzeum raktárában talált, hasonló korból származó Medici Vénusz dekorálja az ivókutat, amelyet a Dörzsik forrás vize táplál. (MTI-fotó) (ok) Az élő irodalom fészke