Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... (Z^> TELEXEN ÉRKEZETT... Értelmiség Nógrádban A napokban olvastam Tóth Elemér cikkét a NÓGRÁD- ban, mely arra ösztönzött, hogy néhány sorban bemutassam Salgótarján egyik kiemelkedő értelmiségijét, Jermendy Ká­rolyt, akit az üveggyáriak a legjobb üveggyártó mérnökként tartottak számon. A múzeumbarátkörben pedig különösen kiemelkedő mérnökként említette egy alkalommal Tatár (Reiner) István, aki saját életútjára emlékezett: „Máig sem felejtettem el, hogyan gondoskodott az öblösüveggyár 1945 előtt arról, hogy mintában világszínvonalúak legyenek ter­mékeik. Hogy ez minőségben is megvalósulhatott, ez Jer­mendy Károly életműve.” 1945. után városunkban, az öblös- üveggyárban indult be elsőként a termelés. Jermendy ugyan­is a munkásokkal megszervezte a legfontosabb gépek alkat­részeinek elrejtését, így ebből a gyárból vittek el a legke­vesebbet Nyugatra. Az ötvenes években utolérte jó néhány értelmiségi sorsa. A gyárban újfajta eljárást akartak bevezetni, amelyekkel nem értett egyet. Ez minden tiltakozása ellenére mégis be­következett, amikor pedig kiderült, hogy a termékek minő­sége nem megfelelő, mégis őt tették felelőssé. Börtönbe zár­ták. Itt romlott meg fizikailag az állapota, de nem adta fel. Könyvet írt az üveggyártásról. Kiszabadulása után nem son­káig élt. Hasznosnak tartanám, az építőipari és műszaki szakközépiskola róla kapná nevét. Emlékét egyelőre csak egy tábla őrzi az üveggyár falán. Aliskolczy István Salgótarján Nyolc év után Mátrakeresztes fiataljai, a helyi sportegyesület tagjai, a sportrajongók és szurko­lók szeptember elejére meg­tisztították az utoljára nyolc évvel ezelőtt használt sport­pályát. Szeptember 4-én már rendezett körülmények kö­zött rendezték meg a Pász­tó környéki labdarúgó-baj­nokságot. Mintegy félezer szurkoló biztatta csapatát, nem kis eredménnyel, hi­szen 5—2 arányban győz­tünk a vendég ecsegi csa­pattal szemben. A pályaavató első mérkő­zésén a hazai csapat játé­kosain kívül dicséretet ér­demelnek a Váci Kötött kézműüzem, az ÁISH, a városi tanács, akik támoga­tásukról biztosították a sportegyesületet. Társadal­mi munkában végzett segít­ségükért pedig Laczkó Ala­jos, Nagy András, Kiss Gyu­la, Holtner Győző, Gubola Károly. A csapattagoknak csak annyit: Fiúk, így to­vább! Szűcs Ferenc Mátrakeresztes Gyors intézkedés A NÓGRÁD szeptember 5-i számában bíráló fotó je­lent meg -a salgótarjáni au­tóbusz-pályaudvaron elhelye­zett „Palóc—Skála Áruház” reklámtábla tűrhetetlen ál­lapotáról. Ezzel kapcsolat­ban Gonda Pál áfész-elnök a következő észrevételt tet­te: „Mivel a reklámozásra a Magyar Hirdetővel van szö­vetkezetünknek szerződése, intézkedtem a MAHIR me­gyei kirendeltségénél az áruházunkhoz méltatlan helyzet megszüntetésére. Munkatársaim figyelmét felhívtam az áruházzal kap­csolatos reklámhordozók fo­kozottabb ellenőrzésére. A Skála-láncba tartozó. áruházaknak egyik erőssé­ge a színvonalas reklámte­vékenység, ezért szívesen vettem, hogy szóvá tették a »gazos S-modellt«. Remélem, hogy az olva­sók a jövőben csak a Pa­lóc Áruház ruházati osztá­lyán vásárolt színvonalas konfekciótermékek kapcsán említik továbbra is az S- modellt. Gyarmati nyomdászok A Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyar­mati üzemében készítik a különféle ügyviteli nyom­tatványokat, számlákat, főkönyvi naplókat. Képün­kön Istvanovszki Károlyné és Csábi Tivadarné cér­nafűző gépen fogászati naplót állít össze. % —RT— Közérdekű körjárat ÉMÁSZ-gondok nyomában Mi tagadás, nem szívesen cserélnék Szabados Pállal, az ÉMÁSZ balassagyarma­ti kirendeltségvezetőjével. Városi rovatunk újabb állo­mása az áramszolgáltatással kapcsolatos lakossági felve­tések voltak, s erről beszél­getve számos olyan dolog hangzott el, amely azt érzé­kelteti, nincsenek irigy­lésre méltó helyzetben. Az év eleji tanácstagi beszámolókon tizenkét vá­lasztókerületben hangzott el közérdekű (?) javaslat a közvilágítással kapcsolat­ban. Több helyen kérték a közvilágítás korszerűsíté­sét, így a 2. választókerü­letben, a Lékay, a Murár, a Patvarci, illetve a Temető úton. Mint azt Komjáthy Józseftől, a városi tanács városfejlesztési és gazdál­kodási osztályának mun­katársától megtudtuk itt a hagyományos világítótes­teket új, 35 vattos nátrium- lámpákra cserélték. Ugyan­akkor az is kiderült, hogy a városi tanácsnak ebben az évben közvilágítás fejlesz­tésére nincsen pénze. Az áramszolgáltató vál­lalat tevékenységében, ért­hetően nem a közvilágítás szolgáltatása áll az első ííe- lyen. így elsősorban a za­vartalan energiaszolgálta­tást kell biztosítani az üze­meknek, a lakosságnak, karbantartani a kis- és nagy- feszültségű vezetékeket, s utánuk következhet a köz- világítás. A balassagyarmati ki­rendeltségen jelenleg 15 sze­relő dolgozik, s rájuk csak­nem 35 kilométernyi 120 ezer woltos, 170 kilométer­nyi 20 woltos vezeték, 150 kilométernyi kisfeszültsé­gű hálózat, 155 trafóállo­más és csaknem 16 ezer fo­gyasztó tartozik. Ugyanakkor a lakosság hajlamos arra a bizonyos szálka-gerenda mondás iga­zolására. Vagyis amikor a közvilágításban, vagy akár az áramszolgáltatásban a legkisebb hiányosság is mutatkozik, akkor azonnal reklamálnak, sőt vannak notórius állandó reklamáló­ik. De a villanyszámla­tartozás kiegyenlítésével már nem sietnek. A vil- 1 an y ik/ályh a-1 ulaj dono sok i s házi barkács módon oldják meg, hogy nappal fűtsön a készülék. Az alaktrészellátás sem kielégítő. Van olyan típusú foglalat a közvilágítási lám­patestekben, amelyet elég körülményes beszerezni. A lakossági rongálásról nem is beszélve. Az, hogy ki(k) tépik le a városi kandellá- berek ajtajait szinte kide­ríthetetlen. Ilyenféle hiba okozhatta nemrégiben a NÓGRÁD-ban is felvetett kétnapos sötétséget a Baj­csy utcában, amelyre az akkor hivatkozott alkal­mazottjuk téves informá­ciót adott. Szóval közvilágítás te­rén akad még egy-két sö­tét folt, ám, hogy ez nem a helyi ÉMÁSZ vagy a ta­nács hatásköre, az szinte biztos.... (—hr—) Á japánok Hollywoodban fektetnek be Mi közük Hollywoodhoz olyan neveknek, mint a C. Itoh, a Suntory Brewery és a Tokyo Broadcasting? Ezek jövendőbeli hollywoodi film- produkcóik finanszírozói. A japánok hosszabb távon 30 "/o profitra számítanak. Ez, persze, aligha realizálódhat egyedül a mozipénztáraknál. A beruházók a hazai tv- állomásokon keresztül is keresik az értékesítési le­hetőségeket, hiszen ezek igénye amerikai filmekben egyszerűen kielégíthetetlen. A uonyarcíak örömere: Rendelő és tanácsadó az irodaházban A vanyarci irodaházban a volt szolgálati lakás ma korszerű orvosi rendelő és tanácsadó. A réginél jóval tágasabb a váró-, a vizsgá­lóhelyiség, s a felszereltség is jó. — Mibe került mindez a tanácsnak — kérdeztük Hu- gyecz Andrásnét, a Vanyar­ci Községi Tanács elnökét. — Csaknem hétszázezer forintot költöttünk az át­alakításra — mondja az el­nökasszony. — Tetőszigete­lés, központi fűtés kellett, új irodabútorokat vettünk, s augusztus közepén már itt kereshették fel a bete­gek, ami nagy öröm szá­munkra. Régi tervünk va­lósult meg azzal, hogy köz­ponti helyen, egy épületben alakítottuk ki a rendelőt és a tanácsadót, s ez az itt lakók ellátását, az orvos munkáját is megkönnyíti. — A falubéliek örömmel fogadták a változásit — tol­mácsolja sokak véleményét Hodbabni Mária asszisztens, a kínosan tiszta rendelő­ben. — Persze a betegek, nehézkesen járók zsörtölőd­nek, hogy sok a lépcső, ne­hezen jutnak fel az eme­letre, de az előző helyünk sem volt előnyösebben meg­közelíthető. Ezzel együtt mindannyian elégedettek lehetünk. Beszélgetésünk előtt pár Péccgel távozott az utolsó beteg, s az orvos is úton van már Szirák felé. Dr. Gyurcsán Csaba itt ugyanis helyettesít. Heti két alkalommal rendel, de ha­marosan Vanyarcra költö­zik a családjával, szolgála­ti lakásba, s akkor gyak­rabban kereshetik fel majd az itt élők. — Naponta mintegy har­mincán fordulnak itt meg — mondja az asszisztensnő. — Gyógyszerkészletünk jó arra, hogy a legszüksége­sebbekkel ellássuk őket addig, míg eljutnak a szi- ráki gyógyszertárba. Mű­szereink kifogástalanok, egyedül az EKG-készülék használódott el az évek so­rán, de pár hét múlva újat kapunk — közli a jó hírt, s készülődik a fekvő bete­gekhez injekciózni. Hodbabni Mária egész­ségügyi szakközépiskolai végzettségével bölcsődei gyermekgondozóként dol­gozott Kerepestarcsán. A vanyarci rendelőben kez­detben minit helyettes asz- sziisztens ténykedett, mo9t viszont igazán elégedett, mert megkapta az állást, s ha elődje gyes után újra munkába áll, ■ már ketten látják el a tennivalókat. Búcsúzóul újra lebetűzöm idegen hangzású vezeték­nevét, ami viselője szerint selymet jelent... M. J. Szabályosan, fegyelmezetten Vadászok szezonja A vadászoknál nincs min­den rendben, legalábbis Nóg­rád megyében —, tisztelet a kivételnek, — pedig itt a vadászati szezon, mármint az őszi és a téli vadászati idény. A megyei vadászszö­vetség szerint huszonhétmil­lió forint értékű lőttvad-ér- tékesítést vállaltak erre az esztendőre abból a kilövési tervből építkezve, amelyet a vadásztársaságok terveztek erre az évre. Sportszerűen Amint a millió forintok­ból kikövetkeztethető a sport­vadászat ma már nem csu­pán a romantikát, a szépsé­ges erdei életet, a termé­szettel való együttélést je­lenti, hanem nagyon is a mindennapi életünk gazda­sági valóságához tartozik. A természet újból és újból megismétli önmagát, igaz újabb és újabb változások­kal. De az nem változik, hogy a fák szeptemberben lassan hullajtami kezdik le­veleiket és kitárják a vad- rejtekek féltett titkait. A szántóföldekről betakarítják a termést és egyre kevesebb keresni való marad rajta a vadonélő jószágnak. Ez így van rendjén. De történjék bárhogyan a természet vál­tozása, valahol az erdő mé­lyén a gímszarvas vére meg­mozdul és hangjával felveri a nyugvásra készülő termé­szet csendjét, párja keresésé­re indul. A természetnek ebbe a rendjébe tartozik a vadász­ember. De nem csupán a romantikával, a . természet­ben való gyönyörködéssel, va­dászati szenvedélyével, ha­nem nagyon is az életünk mindennapi valóságához iga­zodva, a szép vadászéletet a realitással ötvözve. Azzal, hogy emberi kötelességei vannak: a sportvadászathoz szükséges anyagiak megte­remtése, e téren vállalt fel­adatainak teljesítése. A jó vadgazdálkodásra fi­gyelni, mint legfőbb tenni­valójára, hogy tudjon mivel gazdálkodni. A természet szigorú védelme, ezen belül a környezet megbecsülése, az erdei élet biológiai egyen­súlyára való féltett ügyelés. De sok minden más, amely­hez igenis valóban elkötele­zett vadászokat feltételeznek. Ebben a szigorú természe­ti törvények betartását kö­vetelő vadászéletben egy­mást követik a szabályta­lanságok, mintha sokan el­feledték volna a szabályok­hoz való tartozásukat. Kirí­vó esetek, ismételjük meg tanulságként: Nógrádköves- den fegyverrel balesetokozás. Ilínyben jogtalan fegyver- használat. Örhalomban ha­sonló. Aztán a megyei va­dászmester — még hallani is sok — sorolja a társaságo­kat, a házon belüli fegyel­mezetlenségeket: Kálión, Zagyva-völgye vt-nél, Ka- rancslapujtőn stb. A vadá­szati szabályok be nem tar­tása például: nem jegyzik be kötelezően, merre járnak, ezzel fokozzák a balesetve­szélyt. Hiányosak az éjsza­kai vadászathoz szükséges felszerelések. Nem tarják be a vadásztársasági határoza­tokat. A fegyelmi vétségeket nem torolják meg és így to­vább. Gyűrűznek a gondok, ami­kor a vadászati szezonba lé­pünk, sok millió forint vad­kereskedelmi kötelezettséget vállalva. Hogyan lehet itt rendet tenni? Az állami felügyeleti szerv körlevelet bocsátott ki a rend helyreállítása érdeké­ben. Ez a fegyelmezetlenke- dőknek szól elsősorban, ahol rendben mennek a dolgok, azoknak okulásul szolgáljon. Eljut-e mindenkihez? És mi történik a MAVOSZ megyei intézőbizottságában? Azt mondta a fővadász: „ott va­gyunk a közgyűléseken, vi­tatkozunk, okítunk.” Ez helyes, de csak elvét­ve tapasztalható a szigo­rúbb elbírálás, a szabályta­lankodók kizárása a vadá­szatból. Azoknak az elítélé­se, akik szemet hunynak, vagy eltitkolják a rendbon­tást. Hiszen azok is elma­rasztalásra érettek, akik a legkisebb szabálytalanságot is lekicsínylik. És a tagság döntési joga érvényre jut-e? Az idényhez méltóan Elérkezett a vadászati sze­zon és a nógrádi vadásznak talán itt a mi mezőinken, erdeinkben a legszebb év­szak ez. Miért csúfolnánk meg felkészületlen, hozzá nem értő vadászattal, fegyel­mezetlenségekkel. Nem gaz­dag a mi vadállományunk, de annál értékesebb. Ha lé­tükben még benne tudjuk kötelességünk teljesítését, szabályosan végzett vadásza­tunkat, fegyelmezett vadász- életünket és az ezekből ere­dő eredményeinket, mennyi­vel szebb lenne.,. Bobál Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom