Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 219. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 13.. KEDD ____ys Milyen KISZ-t akarunk? (3. oldal) Házépítés magyar módra (4. oldal) Levelezőink írják (5. oldal) Áruellátásról tárgyaltak a vb-üléseken Továbbra is hiányoznak az olcsóbb áruk Megyénk három városában — Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton és Szécsényben — tartottak tegnap tanácsi végrehajtó bizottsági üléseket. Valamennyi he­lyen több fontos napirendet vitattak meg. Saját tervezésű és kivitelezésű vegyes hulladékgyűj­tő konténert készítenek a drégelypalánki Szondi La­katos és Szerelő Ipari . Szövetkezetben. A termék újdonsága, hogy targoncával működtethető és önma­gát üríti. Orsza sí előkészület Salgótarjánban C. Becker Judit tanácselnök távollété­ben dr. Balogh Miklós el­nökhelyettes nyitotta meg a végrehajtó bizottság ülését, ahol először a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság tá­jékoztatóját vitatták meg, amely az áruellátás alakulá­sát vizsgálta az év elején be­vezetett új intézkedések ha­tására. A népi ellenőrzési vizsgá­latról szóló tájékoztató sze­rint a lakosság alapvető cikkekkel való ellátása meg­felelő' volt és nem voltak különösebb fennakadások az új adó- és árrendszerre való átállás időszakában sem. A kínálat azonban sok terüle­ten nem tudta követni a megváltozott keresletet és a boltokban megjelenő termé­kek minősége általában nem javult az árak emelkedésé­vel együtt. Növekedett a hiánycik­kek száma, és az olcsóbb áruk kínálata sem volt az igényeknek megfelelő. La­kossági vélemények szerint — ez is kiderül a NEB tá­jékoztatójából — az áruvá­laszték továbbra is változat­lan, s ezek között is a tüze­lő- és építőanyagok minősé­gét sokan rosszabbnak tart­ják mint a múlt évben. A megkérdezettek 35 százalé­ka szerint az olcsóbb áruk választéka romlott, míg 45 százalékban azt mondják, ez továbbra is változatlan. Az árak emelése ellenére minő­ségromlást jeleztek a vásár­lók általában a tetőcserép- nél, téglánál, bútoroknál, gyermekcipőknél, női ruhák­nál, tejtermékeknél, húské­Hétfőn Tatabányán meg­kezdődött a Skála—Coop in­tegrációba tartozó 70 áru­ház, vezetőinek tanácskozása. Szabó Gyula, az áruház- igazgatók tanácsának elnöke megnyitójában elmondot­ta, hogy az idén alaposan megváltoztak a kereskedel­mi munka feltételei. Csök­kent a vásárlóerő, nehezeb­bé vált a vevők megtartá­szítményeknél, kenyér- és pékáruknál. A tegnapi vb-ülésen a testület határozatot hozott az elmúlt tanév jó tanuló — jó sportoló versenyének ér­tékelésében, és jóváhagyta a testület a Munkácsy, a Lo­vász József és a Schuyer Fe­renc úton' eladásra kerülő állami házingatlanok vétel­árát is. ☆ Soros ülését hétfőn tartot­ta Balassagyarmat Város Ta­nácsa Végrehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról szóló beszámoló után a kereske­delmi ellátás helyzetéről és az árellenőrzések tapaszta­latairól tárgyalt a testület. Az ehhez kapcsolódó be­számoló elöljáróban szólt ar­ról, hogy a városban hat ál­lami vállalat és egy szövet­kezet 105 boltja és vendég­látó egysége, valamint 92 magánkereskedő szolgálja az ellátást. Az áruforgalom alakulását — legutóbb 1986-ban vitat­ta e témát a testület —, di­namikusan fejlődőnek minő­sítette a beszámoló. Az áru­ellátás jellemzésére pedig csak egyetlen adat — amely azt igazolja, hogy a kiemelt kereskedelmi szerepkörnek alapvetően megfelel a háló­zat: az azonos települések­hez viszonyítva az egy la­kosra jutó kereskedelmi for­galom Balassagyarmaton 10 —12 százalékkal magasabb. Ezt követően a fő árucso­portokat áttekintve részletes értékelést hallhattak a tes­sa, a megváltozott igények más árubeszerzési és -érté­kesítési módszerek beveze­tését kívánják. A tatabányai tanácskozáson is arra ke­resnek választ, milyen mód­szerekkel állíthatják meg a forgalom visszaesését, illet­ve tehetik gazdaságosabbá az áruházak munkáját. Több ilyen kezdeményezésről szá­tület tagjai. A kérdésekben és a hozzászólásokban a legtöbb megjegyzés a ke­nyérellátás, válamint a tej minőségi és mennyiségi gondjait érte. Szó esett a ke­reskedői morálról az üzle­tek kulturáltságáról is. A napirendi pont összeg­zésében dr. Győri Sándor ta­nácselnök megállapította, hogy alapvetően nagy gond sem az élélmiszer-, sem az ipairciikkelláitás terén nin­csen. A felmerült problémá­kat, amelyek okai közt nem­egyszer rossz fogyasztói szo­kások is meghúzódnak, fo­lyamatosan a kereskedelem­mel és a termelőkkel együtt­működve kell megoldani. Ezt követően az építés­ügyi, hatósági tevékenység­ről valamint a lakóház- felújításról tárgyalt a végre­hajtó. bizottság. Majd javas­latot hallgatott meg állami ingatlanok eladásáról és a lakásvásárlási és építési he­lyi támogatás odaítéléséről. Ezek után a végrehajtó bi­zottság utcanevekről dön­tött. A kórház szomszédsá­gában a Szontágh Pál utcá­val párhuzamos három, ed­dig névtelen utcának a dr. Kenessey Albert, dr. Bartha Elemér és dr. Sántha Ferenc nevét adta. ☆ Szécsényben a testület megtárgyalta azt a beszámo­lót, amely a városi tanács VII. ötéves tervének és fel- ada (tervének időarányos tel­jesítését tartalmazta. A napi­rendek sorában tájékoztató hangzott el a szécsényi TÜ- ZÉP helyzetéről, az építő- és tüzelőanyag-ellátásról. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága végezetül a soron következő tanácsülés legfon­tosabb témaköreit vitatta mee. moltak be a tanácskozás el­ső napján. A szigetvári Márka Áruházát például — a Skála—Coophoz tartozó áruházak közül elsőként — szerződéses rendszerben mű­ködtetik. Amióta ebben a formában dolgozik, emel­kedett a forgalma, meg­szűnt leltárhiánya, nyere­ségessé vált gazdálkodása. H közlekedés helyzete az OMFB plénuma előtt Hétfőn ülést tartott az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság plénuma Té­tényi Pál akadémikusnak, aiz OMFB elnökének veze­tésével. A testület Urbán Lajos , közlekedési minisz­ter bevezetője után meg­tárgyalta a közlekedés hely­zetéről, valamint az átfogó fejlesztési elképzelésekről készített előterjesztést. Meg­állapították, hogy az elő­terjesztést megalapozó OMFB-tanulmány helyzet- elemzése bizonyítja: a köz­lekedés helyzete tíz éve fo­lyamatosan romlik; kulcs­fontosságú munkakörök­ben állandósult a munka­erőhiány ; a közlekedés ma még ellátja feladatát, de egyre több zavarral és egy­re gazdaságtalamabbul; köz­lekedésünk egyre jobban elszakad a nemzetközi szín­vonaltól. A közlekedési rendszer jövőbeni működéséhez el­engedhetetlen az eszközök és berendezések rekonst­rukciója, fejlesztése, és ezt a közlekedési igények meny- nviségi váltó zásaitól füg­getlenül, meg kell valósí­tani. A közlekedés rekonst­rukciós és fejlesztési stra­tégiája 2000-ig két, egymás­tól el nem ha tárolható ütemre bontható: a 90-es évtized közepéig a romló tendenciák megállítása a legfőbb cél, ezt követheti az ezredfordulóig a színvo­nal mérsékelt', differenciált javítása. Az ezredfordulót követő évtizedben lehetsé­ges fokozatos közeledés a fejlett európai átlagszínvo­nalhoz. A plenum állásfoglalásá­ban megerősítette, hogy alapvető. fontosságú a gaz­daság és az ország műsza­ki színvonalának szempont­jából a közlekedés állapo­tában mutatkozó elmaradás csökkentése. A plénum vi­tájában felhívták a figyel­met az ipari, a kereskedel­mi tevékenység és a közle­kedésfejlesztés összehan­golásának, valamint a köz­lekedés dotálásának csök­kentésével számoló alterna­tíva kidolgozásának szük­ségességére. A testület ezt követően az OMFB tevékenységéről, az általa kezelt műszaki fejlesztési alapokról a Mi­nisztertanács részére készí­tett beszámolót vitatta meg. (MTI) Hétfőn Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben megbeszélést folytatott a megyei képvi­selőcsoportok vezetőivel, az Országgyűlés októberi ülés­szakának előkészületeiről. A nyilvánosságra hozott program szerint az ülésszak elé négy törvényjavaslat és egy tájékoztató kerül majd. A megbeszélésen a képvi­selőcsoportok vezetőit a gaz* Szovjet-Moldáviából ér­kezett négytagú küldött­ség megyénkbe, hogy a Nóg- rád Megyei Vendéglátó Vállalat egységeinek mun­káján keresztül tanulmá­nyozza szűkebb pátriánk közétkeztetését. A delegációt Ludmilla Groszul, a moldáviai kereskedelmi vendéglátó minisztérium osztályának vezetője irá­nyítja. Tagjai: Jevgenyija Osztapcsúk, a Szoroki Váro­si Tanács kereskedelmi osz­tályvezetője, Natalja Górj szocialista brigádvezető és Olga Oblap mesterszakács. A vendégek tegnap érkez­tek Salgótarjánba, s délben már a Salgótarjáni Vasön­töde és Tűzhelygyár — a város legnagyobb és legmo­dernebb — üzemi konyháját nézték meg, ahol ebédjüket is elköltötték. A délután fo­lyamán felkeresték a házi­gazda vállalat központját, s itt Dombi András igazgató tájékoztatta a küldöttség tagjait a vendéglátásban be­töltött szerepükről. Mint elmondta, az összes ilyen jellegű üzemegység árbevételéből 34—36 száza­lékkal részesednek. Napon­ta 12 ezer adag-ételt készí­tenek gyermekek számára, és a munkásétkeztetéssel együtt mintegy 20—22 ezer adagot biztosítanak a köz- étkeztetésben résztvevők­nek. A tájékoztatón szólt a dasági társaságokról szóló törvényjavaslatról Kulcsár Kálmán igazságügyminisz­ter, az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó módosításá­ról és a vállalati nyereség* adóról Villányi Miklós pénzügyminiszter, a bős— nagymarosi beruházásról Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatta. szervezeti felépítésről, az évek során kialakult üzlet­típusokról, a tevékenységi körről. A delegáció programja ma, kedden, a Kereskedelmi Minisztériumban folytató­dik, s itt várhatóan megbe­széléseket folytatnak. Szer­dán délelőtt felkeresik a sal­gótarjáni pártbizottságot, ahol találkoznak dr. Sán­dor László első titkárral, majd Egerbe vezet útjuk, ahol megtekintik az EGER­VIN exportpincészetét és palackozóját, s megismer­kednek a vállalat életével is. Csütörtökön Balassa­gyarmatra látogatnak, ta­nulmányozzák a központi báziskonyha működését, va­lamint a Budapesti Finom­kötöttárugyár balassagyar­mati gyárának üzemi étkez­tetését. Pénteken délelőtt a gyer­mekközétkeztetés salgótar­jáni tapasztalatait veszik szemügyre, a Furák Teréz Kollégiumban, a Madách gimnáziumban és a Beszter- ce-lakótelepi iskolában. Dél­után Bátonyterenyére ér­kezik a küldöttséget szállí­tó mikrobusz. A cukrász­üzem mellett felkeresik a FÜTÖBER konyháját és a Gemer Sörözőt, A négyta­gú szovjet-moldáviai kül­döttség a jövő hétfőn utazik el Nógrád megyéből. Csepelre gyártják A FORCON Szerszám­ipari Vállalat érsek­vadkerti gyárában az idén 142 millió 500 ezer forint értékű árut gyár­tanak, melyből mint­egy 10 millió forint nyereséget képeznek. Az itt készülő maró­szerszámok közül a legtöbbet a Csepeli Mű­vek részére szállítják. Soós Miklós lefejtőmarót esztergál Méretét 'ellenőrzi Hanti István. —Rigó— Visszaesett az áruházak forgalma (MTI) Szovjet—moldáviai delegáció tanulmányozza megyénk közétkeztetését

Next

/
Oldalképek
Tartalom