Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
Grósz Károly Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) tes, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Major László, a Központi Bizottság irodájának vezetője és Roska István berlini nagykövet. Az NDK részéről az NSZEP Központi Bizottságának két titkára, Hermann Axen és Günter Mittag Vett részt a tárgyalásokon, továbbá Wolfgang Rauchfuss, miniszterelnök-helyettes, a magyar—NDK gazdasági vegyes bizottság NDK-tagozatá- nak elnöke, Oskar Fischer külügyminiszter, Günter Sieber, az NSZEP KB külügyi osztályának vezetője, Frank- Joachim Herrmann, államtitkár, az államtanács elnöki irodájának vezetője és Gerd Vehres budapesti nagykövet. A plenáris tárgyalás csaknem két és fél óra hosszat tartott. Grósz Károly köszönetét mondott vendéglátójának. Erich Honeckernek a berlini meghívásért és ma- gyarorszáei látogatásra hívta meg az NSZEP KB főtitkárát. Kinyilvánította részvétét Werner Feliének, az NSZEP PB tagjának elhunyta alkalmából. Werner Felfe — aki magyarországi látogatásra készült — szerdán hunyt el 60 esztendős korában. Grósz Károly tájékoztatást adott Magyarország belső helyzetéről, beszámolt az országos pártértekezlet óta eltelt időszak fejleményeiről, a magyar gazdaság helyzetéről, gondjairól és ismertette a kibontakozás programját. Behatóan foglalkozott a nemzetközi kérdésekkel is, mindenekelőtt azokkal a békejavaslatokkal, amelyek erősíthetik az Európában kibontakozó kedvező tendenciákat. Elmondta, hogy az MSZMP fejleszti kapcsolatait a nemzetközi munkásmozgalommal, erősíti eevüttműködését a szociáldemokrácia erőivel. Erich Honecker részletesen ismertette az NDK belső életét, beszámolt az NDK törvényhozási munkájáról, törekvéseiről, a gazdaság helyzetéről és a szociálpolitikáról. Elmondta, hogy a második világháború óta 3 millió lakás épült az országban. Külpolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy az NDK teljes mértékben támogatja Mihail Gorbacsov béketörekvéseit. Azt vallja, hogy a Varsói Szerződés javaslatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy erősödjön a béke Európában és tágabb keretekben is. Hozzátette, hogy az NDK is kapcsolatban van a világ szinte valamennyi szociáldemokrata pártjával. A plenáris tárgyalásokon szó volt a kétoldalú turista- forgalomról is. Grósz Károly is hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a kétoldalú idegenforgalom fejlesztésének és a kulturális kapcsolatok ápolásának. ☆ Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára csütörtökön este az államtanács épületében díszvacsorát adott Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának tiszteletére. A díszvacsorán a két párt főtitkára pohárköszöntőt mondott. Pozsgay Imre találkozója szövetkezeti érdekképviseleti szervek vezetőivel Pozsgay Imre államminiszter csütörtökön az Országházban találkozott a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetőivel. Megbeszélést folytattak a kormány és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek kapcsolatainak, együttműködésének időszerű kérdéseiről. A kötetlen találkozón — amelyen részt vett Szabó István, a TOT, Köves- kuti Lajos, az OKISZ és Hartmann József, a SZÖVOSZ elnöke, valamint Szlameniczky István, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára — véleményt cseréltek a szövetkezetek és a szövetkezeti tulajdon mai helyzetéről, a gazdasági társulásokról szóló törvény tervezetének fogadtatásáról ezen ágazatokban. Szóba kerültek más, folyamatban lévő jogalkotási munkálatoknak a területet várhatóan érintő hatásai is. A beszélgetés során kiemelten szóltak a szövetkezeti önállóság, a tulajdonosi és termelői érdekeltség növelésének lehetőségeiről, és sürgették az ezek kibontakoztatását még mindig akadályozó, szövetkezeti tulajdonra vonatkozó elavult szemlélet mielőbbi felszámolását. Az államminiszter tájékozódott az e szektorokban működő termelőegységek teljesítményéről, és a szövetkezeti tagságot foglalkoztató egyéb kérdésekről is. ENSZ-tanácskozás az emberi jogokról Magyar felszólalás Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 40. évfordulója alkalmából, az Egyesült Nemzetek Szervezete által Milánóban rendezett nemzetközi tanácskozáson Magyarország képviseletében csütörtökön felszólalt Kovács László külügyminiszter- helyettes. Az évforduló jelentőségét méltatva, kiemelte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosításának, védelmének fontosságát. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy az emberi jogok érvényesülése egyre inkább részét képezi az új módon értelmezett nemzetközi biztonságnak, nagy hatást gyakorol az államok közötti viszonyra, a bizalomra, a nemzetközi politikai légkörre. A magyar diplomata aláhúzta, hogy hazánk nemzeti és nemzatkö- zi keretekben egyaránt további erőfeszítéseket kíván tenni az emberi jogok ki- szélesítése érdekében. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a polgári és politikai jogok egyezségokmányának jegyzőkönyvéhez az ENSZ tagállamainak jelentős része még mindig nem csatlakozott. Egyúttal jelezte a Magyar Népköztársaság csatlakozási szándékát. Kiemelten fontosnak minősítette a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és a vallási kisebbségek jogainak érvényesítését, szorgalmazta a kisebbségi jogok mielőbbi kodifikálását s az e jogok érvényesülését szolgáló nemzetközi ellenőrző mechanizmusok létrehozását. Ráirányította a figyelmet arra is, hogy a diszkrimináció általános tilalmán túlmenően, a nemzetiségeket, a nemzeti kisebbségeket sajátos kisebbségi jogok is megilletik. amelyek még hiányoznak az emberi jogok nemzetközi normarendszeréből. Alapvető feladatként jelölte meg azt, hogy az emberi jogok és szabadságjogok növekvő mértékben épüljenek be a nemzeti törvény- hozásba és nemzetközi szerződésekbe. Kiemelte a közvélemény szerepének fontosságát, és kívánatosnak minősítette, hogy az emberi jogok és szabadságjogok kérdésében is mindenütt a legteljesebb nyilvánosság érvényesüljön. Tájékoztatást adott azokról az intézkedésekről’, amelyekkel Magyarországon az állampolgárok lehető legszélesebb köre számára igyekeznek hozzáférhetővé tenni az emberi jogok kérdéskörére vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, az ezekben magyar részről vállalt kötelezettségeket. Kovács László hangsúlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaságban az emberi jogok és alapvető szabadságjogok érvényesülését a szocialista társadalom olyan alapvető értékének tekintjük, amelyek nélkülözhetetlen feltételei a gazdasági és politikai reformfolyam átok kiteljesedésének, s ugyanakkor hozzájárul a népek közötti megértés erősítéséhez s az országok közötti együttműködés fejlődéséhez is. Rakéták megsemmisítése Texasban Két Pershing típusú közepes hatótávolságú rakétát semmisített meg az Egyesült Államok csütörtökön, egy texasi légi támaszponton. Ezzel az amerikai fél is megkezdte a közepes és rö- videbb hatótávolságú nukleáris eszközökről decemberben kötött szerződésben előírt megsemmisítést. Szovjet részről már július óta folyik a betiltott rakéták megsemmisítése. A texasi Karnack közelében lévő Longhorn légi támaszponton a rakéták megsemmisítésénél jelen volt George Bush alelnök, valamint egy 12 tagú szovjet megfigyelő csoport is. Az eseményről helyszíni közvetítést adott a CNN televíziós hálózat. A két rakéta különböző Pershing-osztályokba tartozott: az egyik Pershing—2, a másik Pershing—1/A típusjelű közepes hatótávolságú eszköz. Az amerikai fél a szovjettől eltérő módszerekkel hajtotta végre a megsemmisítést. Az állványra vízszintesen felszerelt rakétahajtómű beindításával előbb kiégették a hajtóanyagot, majd a hajtóművet szétzúzták és a föld alá temették. Geraszimov találkozója magyar újságírókkal Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője, külügyi szóvivő, aki a magyar Külügyminisztérium vendégeként munkalátogatáson tartózkodik Budapesten, csütörtökön a Külügyminisztérium klubjában kerekasztal-beszélgetésen találkozott hazai vezető külpolitikai újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. Rövid bevezetőjében elmondta, hogy a tájékoztatási főosztály két évvel ezelőtti megalakulása óta saját eszközeikkel igyekeznek hozzájárul a glasznoszty kiteljedéséhez. A korábban csak esetenként összehívott külügyi sajtótájékoztatók rendszeressé váltak, saját folyóiratot adnak ki, s már elmondható, hogy a külügyminisztérium információival, állásfoglalásaival mindennap jelen van a nemzetközi információs piacon. „Volt mit tanulnom ma" gyarországi tartózkodásom során” — jegyezte meg, utalva arra, hogy itt a párt Központi Bizottsága, s a kormány egyaránt bevezette a szóvivői intézményt, míg a Szovjetunióban egyelőre csak a külügyminisztérium dolgozik ebben a rendszerben. A számos témát érintő beszélgetés során a peresztrojka és a szovjet külügyek kapcsolatáról érdeklődő kérdésre kiféjtette, hogy éppen a külpolitika területén mutatkoznak meg a leginkább már ma is a peresztrojka konkrét, gyakorlati eredményei. Míg a nemzetközi sajtó az átalakítás eddigi eredményeit a belpolitikában általában csupán a glasznoszty a nyíltság kibontakozására korlátozza, abban egyöntetű a vélemény, h^gy a szovjet külpolitika nagymértékben átalakult. Ennek jeleit érzékeltetve a szóvivő a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulását, az első, konkrét nukleáris leszerelési lépésekhez vezető egyezmény megkötését, az afganisztáni csapatkivonást, a szovjet— kínai viszonyban * tapasztalható javulást, a szocialista országok egymás közötti egyenlősége elvének érvé- nvesítését, és a világ nagy térségeinek, például Dél- Amerikának az „újrafelfedezését” említette. Gennagyij Geraszimov, aki jelenlegi beosztását megelőzően aktív újságíróként is tevékenykedett, egy kérdés kapcsán kifejtette véleményét a szovjet külpolitikai újságírásról is. Elmondotta, hogy a belpolitikával foglalkozó kollégái —, mihelyst erre lehetőség nyílt — azonnal mélyen elemző, nagy szakértelemről tanúskodó cikkekkel jelentkeztek korábban tiltott témákban, például a gazdaságirányítás átalakításának kérdéseiben, vagy akár a prostitúció, a k á b í tós zer- élvezet t émakö ré- ben. Jól felkészültek tehát a változásra, s ez, érdekes módon, a külpolitikai újságírók legtöbbjéről nem mondható el. Ök bizonyos késéssel kezdtek hozzá saját munkájuk átalakításához, és gyakran a külügyminisztériumot vádolják azzal, hogy egyes témákkal nem foglalkozhatnak. Különösen nehéz helyzetben vannak a szocialista országokban dolgozó tudósítók, hiszen sokáig csupán „pozitív hangú” cikkeket írhattak. Most mindinkább ösztönzik őket a bá- . tor témaválasztásra, de kétségtelen, hogy egyes szocialista országokban a sajtópublikációkat még mindig valamiféle hivatalos véleményként kezelik, s ez nem könnyíti meg az ott állomásozó újságírók munkáját. A szovjet külügyminisztérium ezzel a felfogással már szakított, s nem ellenőrizni, hanem segíteni kívánja a külpolitikai témákkal foglalkozó újságírókat — hangsúlyozta. A szovjet külpolitika elvi alapjairól érdeklődő kérdésre egyebek között elmondta, hogy a Szovjetunióban ma a nemzetközi kapcs olatok at k on fii k tu s ok- kal, küzdelmekkel teli területnek tekintik, de nem az antagonisztikus ellentétekre helyezik a hangsúlyt, felismerve, hogy e kapcsolatokban mindig vannak megegyező érdekek is, például a világméretű környezeti gondok megoldása, vagy a nukleáris háború elkerülése. A teoretikus rerídszervi- tának nincs értelme — jegyezte meg —, hiszen már régen felismertük: a világot nem lehet egyszerűen két táborra felosztani, s ezeket fekete-fehér színnel ábrázolni. Mór csak azért sem, mert, ha Leniin gondolatát idézzük fel, miszerint a szocializmus a gazdasági példa erejével bizonyítja majd fölényét — akkor ebben a vitában éppen vesztésre állunk. „Támogatjuk a Szovjetunió népei körében jelentkező nemzeti törekvéseket, de csak addig a határig, amíg ezek a jelenségek nem nőnek át nacionalizmusba, vagy kiváltképpen szeparatizmusba” — hangoztatta egy másik kérdés kapcsán. Ilyen törekvések tapasztalhatók a baltikumi szovjet köztársaságokban is, ám megítélése szerint nacionalizmusról ezekben az esetekben nincs szó, annál inkább érdekes kísérletekről, biztató tervekről, mintamilyen a köztársaságok gazdasági önállóságának erősítésére, önelszámolásónak megteremtésére irányuló elképzelés. Azokról a véleményekről, hogy' a nemzetiségi problémák a glasznoszty „hozadékai”, elmondotta: valójában arról van szó, hogy a korábban szőnyeg alá söpört gondok a glasznoszty fényében váltak láthatóvá. S ezeket a nehéz, bonyolult kérdéseket éppen a n y il v á.n c s sá g segítségével kell megoldani. A beszélgetés során a szovjet szóvivő ironikusan szólt arról is, hogy még mindig vannak olyan kérdések, amelyekre ő maga sem kap választ. Katonai területről hozott erre példát, egyszersmind illusztrálva, hogy nem mindig indokoltan titkos adatokról, tényekről van szó. ’ Három évvel ezelőtt, tehát még jóval a rakétákra vonatkozó szovjet—amerikai adatcsere előtt, egyesült államokbeli látogatásakor, egy vaskos könyvet kapott ajándékba, amely a szovjet rakétafegyverek adatait rögzíti. Amikor az SS—20-ásókról szóló fejezetet megmutatta egy szovjet tábornoknak, kiderült, hogy szinte minden adat stimmel. (MTI) Szojuz ÍM—6 —Hír Csütörtökön hajnalban új helyre csatlakoztatták a Mir űrállomáson a Szojuz TM—6 űrhajót. Ezzel a járművel érkezett a Mirre a szovjet— afgán közös program háromfős legénysége, amelynek kutatóorvos tagja, Valerij Pol- jakcv nem tért vissza a Földre, hanem csatlakozott Vlagyimir Tyitovhoz és Mu- sza Manarovhoz, akik már több hónapja élnek és dolgoznak a világűrben. Elsüllyedt egy kotróhajó Robbanás következtében csaknem elsüllyedt a Közép- dunántúli Vízügyi Igazgatóság 11 tonnás kotróhajója csütörtök délután a dömsöd- árnyasparti Duna-holtágban. A hajó kotrást végzett a körülbelül 3 méter mély mederben, amikor egy nagy robbanást követően fokozatosan süllyedni kezdett, majd csaknem teljes egészében a víz alá merült. A kotróhajó kezelője kimenekült, személyi sérülés nem történt. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint feltehetően egy II. világháborús lőszer robbant fel. A baleset okát a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. világbanki hitelből Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság világbanki programirodájának vezetője Kardos Péter csütörtökön sajtótájékoztatón adott ismertetést a Világbanktól felvett 50 millió dolláros hitel felhasználásáról. Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank a hitelt műszaki fejlesztési programok megvalósítására vette fel. A kölcsönmegállapodás aláírását megelőzően a Világbank megvizsgálta a műszaki fejlesztési javaslatokat. Az elbírálás alapvető szempontja az volt, hogy valamennyi program nyereséges üzleti vállalkozás legyen, s konvertibilis exportot eredményezzen. Kikötés továbbá, hogy minden programnak 1993-ig be kell fejeződnie. A Világbank nyolc műszaki fejlesztési javaslatot már elfogadott. s ezek együttesen csaknem harmincmillió dollár hitelt kapnak. A hitelből részvénytársasági formában Budapesten új nyomtatottáramkör' gyártó üzem épül. Ebben elsősorban a kutatóintézetek számára gyártanak majd egyedi, magas minőségi követelményeknek eleget tevő nyomtatott áramköröket. Kap a hitelből a Budapesti Műszaki Egyetemen létesülő innovációs park. A világbanki kölcsönből bővítik az Akadémia műszerügyi és méréstechnikai szolgálatának műszerparkját. Részesedik a hitelből a VILATI és az MMG is. Mindkét vállalat az auto" matikus mérő-, illetve szabályzórendszerek fejlesztésére fordítja" az összeget. A fejlett országokban már meghonosodott a számítógéppel segített tervező- (CAD). illetve gyártórendszerek (CAM) hazai elterjesztésére ugyancsak a Világbank ad hitelt. A kapott 5 millió dollárból a SZÁ- MALK a vállalatoknál szolgáltatásként CAD/CAM rendszereket tervez és telepít. Két másik számítás- technikai vállalat a SZTA- KI és az SZKI saját fejlesztésű programok készítéséhez szükséges eszközök vásárlására használja fel a hitelt. Már eldőlt az is. hogy 3,5 millió dollárt az állam, egyebek között. a minőség-ellenőrző intézetek fejlesztésére fordít. A kötelező tartalékösszeg mellett még fenmaradó 15 millió dollár felhasználására — a továbbkölcsönző magyar kereskedelmi és innovációs bankok — szeptemberben újabb pályázatot írnak ki. .
