Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON ■ ■ ■ TELEXEN ÉRKEZETT... Vasutasesemények Fülek vasútállomás dol­gozói szeptember 2-án ren­dezték meg idei vasutas­napi ünnepségüket, melyen részt vettek a Somoskőúj­falui állomás dolgozói, va­lamint a miskolci MÁV- igazgatóság és a hatvani körzeti üzemfőnökség gaz­dasági és szakszervezeti bi­zottság képviselői is. A hivatalos ünnepséget közös baráti beszélgetés, ta­pasztalatcsere követte. , * Tari József 1948-ban ke­rült a vasúthoz. Somoskő­újfaluban. majd a salgótar­jáni állomáson teljesített Miért gyenge a kenyér minősége? kocsirendezői szolgálatot. Nyugdíjba vonulása előtt mint forgalmi szolgálattevő dolgozott Apc vasútállomá­son. Több évtizedes szolgá­lati ideje alatt háromszor részesült Kiváló dolgozó ki­tüntetésben. s a törzsgárda- elismerés különböző foko­zataiban. Vasúti szakmunkáján kí­vül több éven keresztül, mint szakszervezeti főbizal­mi tevékenykedett munka­társai, vezetői nagy meg­elégedésére. Nyugdíjasévei­hez sok erőt, egészséget kí­vánunk! Szűcs Ferenc Hatvan Ha mostanában belépek a salgótarjáni Rákóczi ,úti ke­nyérüzletbe mindig elfog a nosztalgia. Tévedés ne essék, nem az egy évtizeddel ez­előtt gyártott kiváló minő­ségű, kerek cipó formájú Al­földi kenyérre gondolok, amely hófehér és kitűnő ízű volt. Csupán egy évre te­kintek vissza, amikor a Pa­lóc kenyér olyan szép, ma­gas termék volt, hogy alig fért bele az ún. kenyér­konténerbe, a tepsis kenyér pedig a rekeszbe. Alföldi ke­nyér is kapható, amelynek minősége szintén jóval eltér a szokottól, inkább közelít a normál kenyéréhez. Kérdésemre az üzletvezető­helyettes elmondta, hogy ők csak azt tudják értékesíteni, amit kapnak, s.amúgy is eleget kell nekik hallgatni a minőséget reklamáló vá­sárlóktól. Ügy látszik, hogy ebből a búzából ..csak" ilyen kenyér süthető. Lehet, hogy sokan azt mondják, örüljünk, hogy ilyen is kerül az asztalunkra. Én mégis úgy vélem, hogy ha egy évvel ezelőtt tudtak minőségileg kifogástalan kenyeret sütni, úgy a gyár­tási technológia szigorúbb betartásával most is lehet­ne. hiszen új búzatermésünk — szakemberek véleménye szerint is — meghaladja a korábbi évekét minőségileg. Bizonyára tudják az illeté­kesek. hogy frissen őrölt lisztből nem lehet jó kenye­ret sütni. Muesi Lajos Salgótarján Válaszol az illetékes Több olvasónk érdeklődött telefonon szerkesztőségünk­ben, hogy Salgótarjánban, az öblösüveggyárral szemben mikor készül már el az új ABC. Mint ismeretes, ezt a területet több, mint egy éve szanálták, azóta több határ­időt is kitűztek az új üzlet megépítésére, mivel a régi olyan kicsi, hogy még a gyárba járó dolgozókat sem tudja az igényeknek megfe­lelően ellátni. Olvasóink kérdésével Ge­ese Istvánt, a Palócker igaz­gatóját kerestük fel, aki el­mondta, hogy a hivatalos közlönyben is ' megjelent ér­tesítés szerint október 26-ig érkeznek be az új bolt kivi­telezésére a pályázatok, így 31-én már tudják annak sze­mélyét, s még ebben az év­ben megtörténik az új ABC kivitelezése. Fogadószoba nyolctól ötig Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy közérdekű panasza­ikkal. észrevételeikkel hétfőn és pénteken 8 órától 17 óráig Kereshetik iel személyesen fogadószobánkat. A Pierre Halmain francia di­vatház 1988 89. öszi-téli divat- kollekciójának bemutatóján Erik Mortensen, dán divatter­vező egyik modellje: zöld gyapjú kiskabát, rövid fekete szoknyával és vastag fekete ró- kaszörme díszíti. Kézzel festett 20 000 betu ol­vasható azon a különleges hő­légballonon, amellyel az újság kedvelői meglepték a finn fő­város lakóit a lap alapításának százéves évfordulóján. Egyiptomi síremlékek Az emberi kultúra egyik bölcsője kétségtelenül Egyip­tomban ringott, hiszen már az i. e. 4. évezredben több korai rabszolgatartó állam alakult ki a Nílus völgyében. Mintegy ezer évvel később központosított monarchiát hozott létre itt Menesz, az első , fáraó. Ettől az időtől kezdve mindig fejlett kul­túra és gazdaság jellemez­te az itt kialakult birodal­makat, Természetesen Egyiptom nemcsak a kultúrában, tu­dományban,' hanem az épí­tészetben is meghaladta ko­rát. A legrégibb ránkmaradt építészeti emlékek a sírépít­mények; a masztabák és a piramisok, amelyekben az elhaltak bebalzsamozott holt­testét helyezték el. Nem csoda, hogy Egyiptom terü­lete ma is a világ régészei­nek a találkozóhelye. A masztabák, az előkelő réte­gek temetkezési helyei tég­la alakú, lejtős falú építmé­nyek, amelyekben kezdetben 3c—4, később 15—20 helyiség is volt. A piramisok viszont, az uralkodók síremlékei. Eleinte lépcsősek, később gúla alakúak. Legszebb, pél- 1 dójuk a Gizeh melletti há­lom nagy piramis (Cheops. Chefren, .Mükerinosz fáraó­ké, i. e. 2700—2600.). Gyak­ran sírtemplommal bővül­nek, amelynek tömbszerű szerkezetét növénydíszes osz­lopok tagolják. A templom alaptípusa a két kaputor­nyos homlokzat, oszlopos udvar, előcsarnok és szen­tély, amely köré több-keve­sebb gazdasági helyiség épült. A középbirodalom korában (i. e. 2100—1700) sziklába épített sírok is ke­letkeztek, amelyek egy na­gyobb központi teremből és folyosóról nyíló számos kam­rából állnak. Az e korszak­ban épült kisebb téglapira­misokba már nemcsak ki­rályi halottakat temettek. Fenti képünkön: egyiptomi munkások tisztítják annak a fáraó-korabeli sírnak a lalmaradványait, amelyet Kairó egyik külvárosában építkezés közben tártak fel, , A kőlapokon talált hierog­lifák szerint a sír egy íá- i aói hordszékvivő temetkezé­si helye. ,Varrónők" a Favoritnál A jókedvű, jóízűen faláto- zó nőcsapatról az a valaki jutott eszmbe, kinek a regge­li, szertartásos, munka előtti sürgés-forgását ma is látom, s hallom bosszús suttogását: ..csak ki ne találták volna, hogy az asszony is járjon do­logba". Mihelyst azonban vi­szontlátta . asszonytársait, munkatársait, menten elpá­rolgott a rosszkedve, s kér­dőre vont másokat is: „nek­tek is jobb itt. mint otthon?” Estefelé aztán, családi kör­ben elmesélte vidámabbnál vidámabb napi élményeit. A nagyoroszi Favorit Ci­pőipari Kisszövetkezet bor- sosberényi részlegének dol­gozói egytől egyig nők, ami-, heh semmi rendkívüli nincs, hiszen a ’munka is inkább nekik való: cipőfelsőrészt ké­szítenek. Előttük varrógép, dolgoznak az ügyes kezek. Sokszor megforgatnak egy- egv keskeny munkadarabot, míg elnyeri a formáját, s tíz pár kerül azokból egy cso­magba. Közben pedig, ha épp nem zúgnak a masinák, viccelődnek, szóval tartják egymást. — Egy nap 8—900 sarck- részt varrók — mondja Ga- rámvölgyi Istvánná, aki már húsz éve a Favorit alkalma­zottja, s annak idején az „anyaszövetkezetnél” kezdte. S hogy sok-e vagy kevés ennyi munkadarab elkészíté­se? Minden bizonnyal szép teljesítmény, ,s a fiatalasz- .szuny elégedett a bérével. — Persze vannak „kemé­nyebb" napok, mikor túl­órázni kell a sürgős megren­delés miatt, de ez ezzel jár, s Ha »valaki kézmosás nél­kül ül asztalhoz, az ugyan fertőzéssel kockáztatja emésztőcsatornáját. De amennyire veszélyes a kéz­mosás hiánya, esetenként annyira káros lehet, ha va­laki túlzásba viszi a kéz­mosást. és okkal vagy ok nélkül tízpercenként kezet mos, vagy akár folyó víz­zel és szappannal naponta többször meleg zuhany alá áll. Különösen száraz bő" rűeknek okozhat a gyakori szappanos lemosás komoly ekcémaszerű bőrgyulladást. Ilyen esetekben jót tesz, ha csak langyos vagy hideg víz­ben történik a kézmosás, és alapos szárazra törlés követi. Természetesen nem­csak a szappan szárítja a kezet, hanem’a habzó mo­sószereket is. Éppen ezért, mindent összevetve, sokat ér nekünk, hogy a lakóhelyün­kön van a munkahelyünk. Garamvölgyiné havi átlag- keresete négy és fél ezer. A nemrégiben felvállalt takarí­tással kerekedett ennyire. Otthon pedig a nagy kertben megtermeli mindazt, ami ,a konyhához kell. De jut is helye minden kis kiegészí­tésnek: két nagy lánya van, s az édesanyjának is gond­ját viseli. Kövest Anikó, a részleg egyik legifjabb dolgozója egv-égy. napon 15 csomagra való (egy csomagba'tíz pár kerül) felsőrészt varr. Kék köpenyében vállig érő barna hajával inkább nézem diák­lánynak, mint varrónőnek: — Balassagyarmaton három évig női,ruha-készítést tanul­tam, azután, ide jöttem. Nem­csak a munka, a tanulás is köt: idén a második osztályt járom a nagyoroszi gimná­ziumban, szeretném megsze­rezni az érettségit. Anikó az a 18 éves,- aki nem bízza magát a véletlen­re. Tanulta, s továtíb tanul­ja mindazt, ami egy nőnek hasznos lehet: — Anyukám tanított elő­ször varrni, s a szakmunkás­képzőben ezt igyekeztem tö­kéletesíteni. Szeretek kötni (a köpeny alatt is feltűnő saját készítésű, divatos fehér pulóvere), s a rokonoknak, ismerősöknek időnként ösz- szeállítok egy-egy ' ruhát. Egy éve vagyok itt, keresek háromezret, — és'jól érzem magam. —mihalik— Fotó: Bencze Péter érzékeny száraz bőrűek für­dés után mindig krémez- zék be érzékeny bőrfelüle­teiket, hegy a szappannal vagy mosószerrel eltávolí­tott zsiradékot pótolják. Erre különösen akkor van szükség, ha nincs még ki­fejezett bőrgyulladás, hanem a bőr csak viszket. Egy svájci bőrgyógyász- kongresszuson dr. Vogt müncheni bőrgyógyászpro­fesszor külön felhívta a gyakori kézmosás okozta bőrgyulladásra a figyelmet. Emlékeztetett még arra is. hogy az idős emberek ál­tal gyakran észlelt 'fejbőr- viszketést nem gyakori haj­mosással lehet meggyógyí­tani. hanem éppen ellenke­zőleg azzal, ha a száraz fej­bőrt lanolintartalmú ke­nőcsei kezelik. (Szendéi) Garamvölgyi Istvánná: ..Egy nap 8—900 sarokrészt var­rók" Kövesi Anikó: „Nemcsak a munka, a tanulás is köt". A királyi gárda kerékpáron A dán királyi testőrgárdát átirányítják kerékpárra mint szállítóeszközre. Katonai ve­zetők ezt a döntést elsősor­ban a teherautó-hiánnyal és a takarékoskodás kényszeré­vel indokolják. A testőrgár­da-sorozott állományának II. Margit királynő őrzésén kí­vül védelmi feladatai is van­nak Seeland szigetén. Egyelőre egy századot sze­relnek fel kísérletképpen ke­rékpárokkal; a kísérlet öt hónapig tart. H. T. Havning xxezérőrxiagy a következőkép­pen jellemezte a Politiken című lapban az új szállító­eszköz előnyeit: ,.A kerék­pározó egységek gyorsan tudnak állást foglalni, légi­támadástól nincsenek annyi­ra veszélyeztetve. Azonfelül zajtalanok, és sötétben is na­gyon mozgékonyak”. Ártalmas a túl gyakori kézmosás Stílszerűen, egyik szobrára fekszik ra Andrzej Fogt, fiatal varsói szobrászművész, utcai kiállításán ak megnyitóján. Meglepő módón hálálta meg gazdáinak, a gondoskodást az a leghorn fajtájú tojó, akinek a fészkében egy 153 grammos, a normálisnál háromszor nehezebb, 6,1 centiméter átmérőjű és 8,4 centiméter hosszú 'tojást találtak. A gyanútlan házaspár elképedé­se csak fokozódott, amikor a feltört óriás tojásból egy újabb, immár normál méretű tojás bukkant elő. A mindkét tojásban meglevő fehérjét és sárgáját később sütéshez használták fel, ám, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó derék háziszárnyas „szor­galmát” honorálták-e, arról nem érkezett jelentés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom