Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 8„ CSÜTÖRTÖK Grósz Károly iidvözlőlevele az ENSZ emberi jogi központjának konferenciájához Az ENSZ emberi jogi központja és a mi- lánó1' egyelem együttműködésében az olasz kormány támogatásával szeptember 7-től 9- ig Milánóban háromnapos nemzetközi kon­ferenciát íendeznek; európai és észak-ame­rikai résztvevői az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása 40. évfordulója alkalmából az emberi jogok helyzetéről foly­tatnak megbeszéléseket. A konferencián ha­zánkat Kovács László külügyminiszter-helyet­tes képviseli. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üd­vözlőlevelet intézett a konferencia résztve­vőihez. A levél szövege a következő: Nagy örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és közvé­leménye nevében üdvözöljem az emberi jo­gok egyetemes nyilatkozatának 40. évfordu­lóiéról való megemlékezés keretében zajló milánói tanácskozás résztvevőit és biztosít­sam önöket a munkájukat kísérő őszinte ér­deklődésűnkről és támogatásunkról. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatá­nak négy évtizeddel ezelőtti elfogadása ki­emelkedő jelentőségű eseménye volt az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott törekvés­nek, hogy a világon mindenki számára biz­tosítsák az 1 alapvető emberi és szabadságjo­gokat. Az azóta eltelt időszakban, különösen a ’egutóbbi években örvendetesen erősödött a világ népeinek és államainak e nemes cél megvalósítását szolgáló együttműködése. Ag­ár dalommal kell megállapítanunk ugyanak­kor, hogy még napjainkban is gyakran lehe­lünk tanúi az emberi jogokat sértő lépések­nek, törekvéseknek, mind az egyes országok­ban, m nd az államok közötti kapcsolatok­ban. A Magyar Népköztársaság teljes mérték- ion egyetért a nyilatkozatban egyeteme«- ér­vénnyel megfogalmazott elvekkel, és a nem­zetek közösségének nagy többségével karölt­ve munkálkodik a dokumentumban foglaltak 'isxtektbf r tartása és maradéktalan érvénye­sítése érdekében. Ennek megfelelően elen­gedhetetlennek tartja a nyilatkozat szellemé­ben fogant konkrét nemzetközi egyezmények egyetemessé tételét, valamint a dokumentum­ban nem szabályozott olyan jogok kodifiká­lását. rn.nt a népek önrendelkezési joga, a nemzed kultúra megóvása és a nemzeti .ki­sebbségek egyéni és kollektív jogainak haté­kony védelme. Fsnli törekvéseitől vezettetve az elsők kö- zöt; .-Niülökozott Magyarország 1976-ban a polgári és politikai jogok nemzetközi egyez­ségokmányához, illetve a gazdasági, szociá­lis és kulturális jogok egyezségokmányához. E dokumentumok azóta alkotmápyos jogren­dünk szerves részét képezik. Korunk sajátossága, hogy a lendületesen kiteljesedő integrációs folyamatokkal párhu­zamosan tovább erősödik az egyes nemzetek és nemzetiségek identitástudata. Elemi igényként jelentkezik a sokszínű kulturális és népi hagyományoknak megőrzése, közös szel­lemi és anyagi örökségeink, a történeti em­lékek védelme, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítása. Alapvető követelménnyé vált a diszkrimi­náció minden formájának megszüntetése, be­leértve a nemzetek, nemzetiségek közötti megkülönböztetést is. Minden állam feladata továbbá az emberi kontaktusok bővítése, tartalmasabbá tétele és az országhatárok el­választó szerepének fokozatos felszámolása. Az egyéni és kollektív emberi jogok gya­korlásának biztosítása alapvetően az adott ország ugye. és állampolgáraival szerrtbeni kötelessége. Enngk gyakorlati érvényesítése azonban jelentősen befolyásolja a más álla­mokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, egy-egy régió helyzetét és közvetve a nem­zetközi légkört. Ezért megggyőződésünk. hogy az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése nem - tekinthető csupán egy ország belügyé- nek, hanem az előfeltétele az államok közötti harmonikus, zavartalan viszonynak. A Magyar Népköztársaság következetesen törekszik arra, hogy belső fejlődésének igé­nyeihez igazodva megfeleljen a kor nemzet­közi elvárásainak, biztosítsa a nemzetközi jog alapján ráháruló kötelezettségek, vala­mint a belső jogi szabályozás és gyakorlat közötti teljes összhangot. A magyar koTmánv széles körű, alapvető társadalmi reformok bevezetésén munkálko­dik. Ezek keretében tovább erősíti a demok­rácia, a népképviselet intézményeit, kibon­takoztatja az állampolgári önszerveződés fórumait. .Alkotó szerepet kíván biztosítani a társadalmi érdekek sokrétűségén nyugvó pluralizmus érvényesüléséhek. Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehala­dást jelzik a külföldi utazások teljes libera­lizálása, a gyülekezési és egyesülési szabad­ság maradéktalan érvényesülése, az alterna­tív katonai szolgálat lehetővé tétele, és n nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesü­lése érdekében tett és tervezett lépések. A Magyar Népköztársaság a belső tör­vényhozásában és megújulásában kiemelkedő szerepet kíván biztosítani az alapvető em­beri és szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényesítését szolgáló nemzetközi me­chanizmusoknak, beleértve a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek tel­jesítése hatékony ellenőrzését is. Kész elfo­gadni az emberi jogi bizottságnak, a poli tikai és polgári jogok egyezségokmánya 41 cikkében meghatározott illetékességet és csatlakozni az egyezségokmány fakultativ jegyzőkönyvéhez. Egyenrangú félként kí­ván részt venni az emberi jogi kérdésekben is az e területeket szabályozó normák meg­valósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben. Kívánom a koherencia munkájában részt vevő szaktekintélyeknek, tudósoknak, kor­mányzati és közéleti Személyiségeknek, hogy alkotó eszmecserével, az új gondolatok köl­csönös megismerésével, a párbeszéd és az együttműködés ösztönzésével érdemben já­ruljanak hozzá az emberi jogok ügyének elő­mozdításához. az emberi jogok 'egyeteme'« nyilatkozatáról való méltó megemlékezéshez. (MTI) kJegyvennég.v esztendeje, hogy — 1944. szep­tember 9-én — Bulgária felszabadult. Pontosabban — és itteni meghatározás sze­rint —. hogy szocialista forradalmát győzelemre vit­te. A párt felhívására szep­tember hatodikén az or­szág szinte valamennyi nagyvárosában sztrájkok, fegyveres tüntetések kez­dődtek. A tüntetőket Szó­fiában és Pernikben rend- őrsortűz fogadta. halottak, sebesültek maradtak az ut­ca kövén. . . 8-án a párt Politikai Bizottsága megtar­totta utolsó illegális ülését és úgy döntött: még ^.kö­vetkező éjszaka át kell ven­ni a hatalmat. Szeptember 9-én 00.15-kor a fővárosba hívott partizánegységek és a hozzájuk csatlakozott ka­tonai alakulatok rohamra indultak a minisztériumok, központi hivatalok elfogla­lásáért. ... Reggel 6-kor már elkezdhette első ülését a forradalom győzelme után alakult népfrontkormány. . . Északkeleti irányból pedig közeledtek a szovjet csa­patok. A lakosság lelkese­dése és virágeső kísérte őket Szófiáig, onnan tovább — Berlin felé — pedig már a szövetséges bolgár csapa­tok is. Ez a magyarázata, hogy ami 1944. szeptember 9-én történt, nem felszabadulás­nak nevezik a bolgárok. S mert ez a szó már 110 éve különben is foglalt: a bol­Bulgária nemzeti ünnepe gár népnek az 500 éves osz­mán uralom alóli felszaba­dulását jelenti. Amely épp­úgy elválasztatatlan Orosz­országtól, mint a Szovjet­uniótól szeptember 9-e. A győztes bolgár felkelés 44 évvel ezelőtt egy gaz­daságilag rendkívül elma­radott. szegény országban adta a hatalmat a szocia­lista építés útjára tért nép kezébe. A mélyből, a gaz­daság nem egy ágában a szinte nulláról indulás is magyarázza, hogy a fejlődéi kezdettől fogva igen dina­mikus: az ipari termelés, a nemzeti jövedelem gyorsan többszöröződik; nő a lakos­ság életszínvonala, megvál­tozik, átalakul egész élete. Különösen így van ez a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956. évi áprilisi ülése után. amikor is — az SZKP XX. kongresszusát követően — felszámolták a személyi kultusz következményeit, a pártban visszaállították a lenini normákat és felgyor­sították a gazdasági fejlő­dést. A minden szocialista or­szágra jellemző exte.nzív fejlődés sajátosan bolgár irányvonala volt az „áprilisi politika”, amely — Todor Zsivköv szavai szerint ezt a 70-es évek végén, a 80-as évek elején már érezni le­hetett — mostanáig kimerí­tette lehetőségeit. A meg­oldást Bulgáriában is rég­óta keresik, s miként ná­lunk vagy a Szovjetunióban, itt is a társadalmi-gazdasági reformokban, az átalakítás­ban — bolgár szóval „preusztrojsztvo” — talál­ták meg. E reformelképze­lések mind céljaikban, mind eszközeikben (a szo- i cialista tulajdon újraértel­mezése, az egyén kezdemé­nyezésének felkarolása, a szocialista demokratizmus kibontakoztatása stb.) ro­konságot mutatnak a ma­gyarországival vagy a szov­jetunióbelivel. bár természe­tesen az itteni folyamatok­nak megvannak a maguk sajátosan bolgár vonásaik is. \ Mindenesetre, ez az új ro­konság csak erősítheti a honfoglalás előtti évszáza­dokba visszanyúló magyar— bolgár kapcsolatokat, ame­lyeket századunkban már olyan internacionalista vo­nások gazdagítottak. mint bolgár kommunisták rész­vétele a Tanácsköztársaság harcaiban vagy hazánk 1945. évi felszabadításában. S erő­síti ez az új rokonság a szocializmus nemzetközi te­kintélyét és a mindenféle fegyverektől mentes jövőért vívott történelmi harpát. Nagy Károly Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón — mint két napi­rendi pont előterjesztője — részt vett Horváth István belügyminiszter. Marosán György kormány- szóvivő elöljáróban az ülé­sen szerzett benyomásairól, tapasztalatairól szólt. Mint elmondta: a tanácskozásból levonható egyik következte­tése, hogy a vizsgált kérdé­sekben feltárultak a régi döntéshozatali rendszer hi­bái. Ezt a korábbi rendszert égyrészt nem a világos és egyértelmű döntések jelle­mezték, s a hatáskörök egy­másba csúsztak, másrészt hi* ányos volt a tájékoztatás. Emiatt a felelősség általá­ban megfoghatatlanná vált, a nyilvánosság kontrollja pe­dig nem érvényesült, s en­nek következményeként a közvélemény sokszor kétked­ve fogadta a hivatalosnak .te­kintett szakmai álláspontot-. Éppen ezért a Miniszterta­nács ülésén is kifejezésre ju­tott, hogy nélkülözhetetlen a társadalmi nyilvánosság szélesítése, a korrekt és sok­rétű tájékoztatás. Csökkenteni a knckázatot A szóvivő ezt követően ar­ról szólt, hogy a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer .megvalósításáról készült elő­terjesztés meghallgatását kö­vetően a kormány megkü­lönböztetett figyelemmel ele­mezte a beruházást, és kö­rültekintő mérlegelés után alakította ki álláspontját. A Minisztertanács megállapítot­ta: az összes körülményt és ha.tást figyelembe véve a je­lenlegi helyzetben a vízlép­cső megépítése a legjobb megoldás. Ezért szükséges­nek tartja a megkötött szer­ződések szerint a mű megva­lósítását. Az elvégzett gaz­daságossági számítások, to­vábbá az aláírt szerződések­ből adódó kötelezettségek et­től lényegileg eltérő alter­natíva kialakítását nem te­szik lehetővé. A kormány ugyanakkor szükségesnek tartja, hegy a folyamatosan összegyűlt tapasztalatok bir­tokában —- ahol ez indokolt — egyes részmegoldásokat módosítsanak. A vízlépcső- rendszer megvalósítása során és üzemeltetésekor elsőbbsé­get kell biztosítani a kör­nyezetvédelmi szempontok­nak. A kormány kötelezett­séget vállal: a beruházás be­fejezéséig olyan monitor- rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy a nem kívánt hatásokra képesek le­gyenek azonnal reagálni, ke­resi tehát azokat a módokat, hogy a beruházási célok alap­vető módosítása nélkül a kockázati .elemeket csökken­teni lehessen. A kormány felkérte a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizottságot, amely a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzést a Minisztertanács nyilvánosság­ra hozza. lavaslat közkegyelemre A Minisztertanács az igaz­ságügyminiszter előterjeszté­sében megtárgyalta azt a ja­vaslatot, amely megszünteti az 1956.- október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útle­velet is kaphatnak. A kor­mány szerdai ülésén két vál­tozat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlásáét indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanács­hoz terjeszti. A szóvivő bevezető tájé- • koztatójá.t követően, Hor­váth István adott ismerte­tést az általa előterjesztett két napirendi pontról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítására, illetve új községek alökitár" sara, önálló községi taná­csok szervezésére "vonatko­zó javaslatról. Az első té­makörrel összefüggésben, a belügyi tárca vezetője be­jelentette, hogv a kormány előterjesztésüket vita után elfogadta, egyetértett az­zal, hogy a választási , tör­vény módosítására vonatko­zó tervezetet társadalmi vi­tára bocsássák. A vitát kö­vetően — annak tapaszta­latait felhasználva — a kor, mány ismét foglalkozik a kérdéskörrel, s azután ter­jeszti majd javaslatát ,az Országgyűlés elé. Horváth István a továb­biakban emlékeztetett az 1985-ben megtartott válasz­tások'új elemeire, így a két vagy több jelölt állításának általánossá tételére, illetve az országos lista bevezeté­sére. Ezz^l összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy. az alapvető szándék már akkor is az volt: se­gítsék olyan választási szisz­témák kialakítását, ame­lyek fejlesztik a szocialista demokráciát, fokozzák az állampolgárok aktivitását. Ez a cél most is érvényes, sőt megerősödött, a fe/ő-1»« iránya, hogy a szavazó­polgárok ne közömbösen, kétkedve legyenek résztve­vői a választásnak, hanem érezzék a nevükben, meg­bízásukból eljáró személyek kiválasztásának fontosságát, Horváth István ezután az újságírók kérdéseire vála­szolva a többi között el­mondta, hogy a jelenlegi tervezet fenntartja a pót­képviselőség intézményét, hogy a választási törvény módosításával kapcsolatos társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve területi és helyi szer­vei rendezik, várhatóan no­vemberben, s majd jövő év tavaszán tárgyalja az Or­szággyűlés. A tervezetet a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé teszik, a tel­jes szöveget, illetve annak kivonatát a napilapok is közük majd. A szóvivői értekezleten Marosán, György, a- SZOT és a kormány vezetőinek találkozóiról szólva elmond­ta: most folynak a tárgya­lások az ülésről szóló tájé­koztatás módjáról, a legkö­zelebbi, várhatóan még eb­ben a hónapban létrejövő találkozón a jelenlegi elkép­zelések szerint részt vesz á Népszava és, a Magyar Hír­lap — mint a két szerv hi­vatalos lapja —, 'valamint az MTI. A televízió és a rádió'közvetítheti a két vi­taindítót, a többi újságíró tájékoztatására az ülés vé­gén sajtóértekezletet tarta­nak. 1 < Ott orvosolni a problémákat, ahol keletkeztek A szóvivő Ismertette a munkabeszüntetésekkel kap­csolatos kormányálláspon­tot. A kormány, miközben elismeri a,z elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak . felső szinten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi esz­közhöz csak nagyon indo­kolt esetben szabad nyúl­ni, a konfliktusok feloldásá­ban az érdekegyeztetés min­den lehetőségét ki kell hasz­nálni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendel­kezésre állnak/ Ü.jabb kérdésekre vála­szolva, Marosán György ki­jelentette: ha a parlament megszavazza azt,' hogy a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer beruházásával kapcsolatban népszavazás döntsön, akkor a kormány aláveti magát .ennek a ha­tározatnak. A Miniszterta­nács azonban úgy ítéli meg, hogv ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. Visszatért a Szojuz TM—5 űrhajó Szerdán, moszkvai idő sze­lént 4 óra 50 perckor szeren­csésen földet ért a Szojuz TM—5 űrhajó, fedélzetén Vlagyimir Ljahov szovjet parancsnokkal és AbduL Ahad Momand afgán űrha­jóssal. Mindkettőjük közér­zete jó. A számítógépes ve­zérlőrendszer ! meghibásodása' miatt egy nappal elhalasz-' tott leszállás izgalmas pil­lanatait a földi irányító köz­pontból közvetítette a szovjet televízió. Szerdán reggel 4 óra 1 perckor az űrhajó fedélzeti automatikájának utasítására működésbe léptek a hajtó­művek, megkezdődött a fé­kezési művelet. A Földet érés a kazahsztáni Dzsezkazgantól 160 kilométerre délnyugatra, a szovjet űrhajók megszokott leszállási körzetében zökke­nőmentesen történt. A kedd reggelre tervezett ^visszatérést az hiúsította meg,' bogy az űrhajón lévő magasságmérő infravörös érzékelője meghi­básodott, ezért az irányító- automatika leállította a féke­ző hajtóművet, s a Szojuz TM—5 letért élőre megszabott pályájáról. Hasadás a kőolajvezetéken A Barátság II. kőolajve" zeték Szabolcs-Szatmár me­gyei szakaszán. Nagyhalász —Homoktanya ■ térségében kedden délután hasadás ke" letkezett. Szerda délelőtt ki­emelték á körülbelül nyolc­méteres sérült csőszakaszt, majd megkezdték a táv­vezeték helyreállítását. A mintegy 250—300 köbméter" nyi kiömlött olajat párna­tartályokba szivattyúzták, s később visszajuttatják a vezetékbe. Az üzemzavar lakott tele" pülést. nem ~ veszélyeztetett, s nem okozott vízszennyező­dést a közelben húzódó 3" as számú főcsatornán. A helyreállítási munkákat vár­hatóan szerda éjjel befeje­zik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom