Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
1988. SZEPTEMBER 7.. SZERDA NOGRAD 3 Értelmiség Nógrádban HIVATKOZÁSOK ÉS IGÉHYEK A pásztói nyomda mär a jöMfire is készül T ouöbbf ejlesztik azé ofszetgépparkot A mai értelmiség azonosságtudata bántó hiányosságainak további történeti okai közé tartozik Nógrád megyében az az értelmiség- ellenesség, amelynek forrása a szektás dogmatizmus jelenlétéből származott, s ami még a hatvanas években is éreztette közvetett módon a hatását. Ez fékezte az értelmiség belső fejlődését. s erősen táplálta a szerepvállalást és a bátortalanságot. Ne feledjük, hogy csaknem egészen ' napjainkig még a hivatalos minősítésben is élt az úgynevezett nem termelőágazat kifejezés, amely a huszadik század vége felé közeledve kétségkívül anakronizmus, de alapot adott arra — természetesen nem önmagában —. hogy az értelmiségi úgyszólván másodrangú polgárnak érezze magát és visszahúzódjon. Tarthatatlan nézet Ez a különösen 1956 előtt érzékelhető értelmiségelle- nesség," ami még 1956'tal kapcsolatban is megnyilvánult, nevezetesen abban, hogy sokan az értelmiséget tették felelőssé (Kádár János 1957-ben éppen Salgótarjánban hangsúlyozta e szemlélet tarthatatlanságát), nehezen lett a múlté. A felfogás még akkor is éreztette hatását Nógrádban, amikor több vezető posztra értelmiségi került. Mindazonáltal a társadalmi, politikai helyzet változásával ez a tarthatatlan nézet fokozatosan háttérbe szorult, sőt. a tiszteletben tartandó tények közé tartozik, hogy a kulturális fejlődés 1956 után kimondottan a politika inspirációjára bontakozott ki s hozott látványos eredményeket Nógrádban az intézményrendszer megteremtésében, az értelmiség letelepítésében, a történelmileg örökölt kulturális hátrány csökkentésében és így tovább. Ezen nem változtat az ugyancsak szinte folyamatosan zajló fluktuáció, a korábban emlegetett beilleszkedési zavarok sora sem. E lényegében paternalista, ám az adott korszakban elengedhetetlenül szükséges kulturális, ezen belül értelmiségi politika különösen a hatvanas évek elejétől egy ideig szinte csak pozitívumokkal járt. Napjainkban azonban e gyakorlat negatívumai is mindinkább érzékelhetőek. Elsősorban abban, hogy úgy tetszik, a gondoskodás bábáskodásba csapott át, s a politika korábbi, kétségkívül'méltánylandó érdemeinek tudatában viszonylag nehezen hajlik annak tolerálására, ha valaki bizonyos távolságot tart a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok vagy adott jelenségek megítélésében. Érted haragszom... E szempontból is érdemes emlékeztetni arra. hogy gondot látok a rendelkezésre álló fórumok minőségével kapcsolatban. A fórumok gyakorlatilag léteznek. Például a történészeknek ott van a múzeumi évkönyv, a levéltárosoknak szintén, az íróknak a Palócföld, illetve a Pailócföld-könyvek, a képzőművészeknek a kiállítások rendszere, a zenészeknek és a táncosoknak a bemutatórendszer, továbbá a műszaki, a közgazdász értelmiség, a pedagógustársadalom s más értelmiségi csoportok megannyi fóruma, de ezeket — éppen a korábban mondottakkal összefüggésben — nem az érintett „szakma” belső igénye, hanem külső elhatározás hozta létre, illetve táplálja, vagyis a politikai akarat. Ez önmagában nem volna baj. a gond abban nyilvánul meg, hogy ezért ezek a fórumok mindmáig alapvetően leírójelle- gűek, amelyek legfeljebb bizonyos jelzéseket adnak, de nem integrálják napjaink folyamatait. Ezért a kritikus értelmiségi itt nagy hiány, és talán nem is mindig nézik jó szemmel a József At- tila-i „érted haragszom, nem ellened” megnyilvánulás fölbukkanásait. Pedig — most csak egy hozzám közel álló példával élek —, az a korábbi magatartás, amely szerint, legyen művészünk, hogy esetleg országos vezetők és más megyék előtt tudjunk tetszelegni, nyilvánvalóan lejárt. Ma már az js bizonyos, hogy a különböző fórumok és műhelyek külső erővel történő fejlődésének „eredménye” ezek mai gyöngesége az új gondolkodás propagálásában. Erre úgyszólván nem is igen tudnak vállalkozni, mert figyelik a politikát vagy inkább azt. amit helyi érdekből annak vélnek. Ezért a sokat emlegetett fordulat értelmiségi megfogalmazását nem tudják adni. S bár tisztában vagyok azzal, hogy ez a fogalmazás is sarkított, úgy vélem, a mai gondok és működési zavarok lényege az eredmények ellenére is ebben van, azaz a szuverén értelmiségi lét feltételeinek hiányosságaiban. Belső fejlődés Ügy vélem, egyetlen társadalmi réteg, így az értelmiség helyett sem lehet megszervezni a saját életét. Nagyobb teret kellene hagyni a réteg belső fejlődéséből következő folyamatok kibontakozásának, ami nyilvánvalóan sok kínnal és ellentmondással is járhat, ám nem spórolható meg, s a lényegéhez a legkevésbé tartozik hozzá, hogy ki hol tud meginni egy pohár sört. A szilárd azonosságtudat, a méltóságot adó értelmiségi lét kialakításának lényege, hogy e nagy létszámú és fontos réteg tagjai érzelmeikben, ismereteikben, intellektuálisan képesek-e átélni a kort, amelyben élnek, hogy a társadalmi céloknak megfelelni tudó magyar értelmiségivé válnak-e Nógrádban. Másrészt, tisztában kell lenni azzal, hogy ez a minőség kérdése s nem kergethetünk illúziókat. S bár a korábbiakból kitűnhet, hogy fontosnak tartom a mindenkori gazdasági, társadalmi, politikai, ideológiai körülményeket, legalább ilyen lényeges az önmagunkkal szembeni igény megfogalmazása. E szempontból megismétlem, hogy sajnos a megyében élő értelmiség jelentős hányada vegetáló típusú értelmiség. Beszélgetések során gyakran hivatkozik a rossz társadalmi, gazdasági körülményekre. S én úgy vélem, mindamellett, hogy e hátrányos helyzet súlyát a magam bőrén is érzem, mégsem lehet felmentőlevél a cselekvés hiányára. Ez lelkiismereti kérdés. S az sem ad felmentést az igény megfogalmazása alól, hogy tudom, az értelmiség jelentős része ma legföljebb a szakmájára készült föl és nem az értelmiségi létre. Következésképpen a kultúraközvetítésben, az életmódmodell, a példaszerep ellátásában sem képes vállalni a reá eső részt. Tehát, egzisztenciális beszorí- tottsága és az igényesség hiánya együttesen jelzi e gond égető időszerűségét. Végül, de nem utolsósorban. még egy gondolatra kívánok utalni, távolról sem függetlenül az eddig mondottaktól. Vitathatatlan, hogy az értelmiségpolitikát mindig az általános politikai, ideológiai helyzettel együtt lehet értékelni. Ezzel kapcsolatban manapság szívesen emlegetjük, hogy a pártértekezlet szellemiségéből következően az értelmiség a korábbi évekhez képest kedvezőbb starthelyzetbe került. Igaz, az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülésének szükségessége eddig is része volt minden fontosabb politikai dokumentumnak. Most elemibb erővel fogalmazódott meg s bizonyos kezdeti tények is utalnak a szándék komolyságára. A közérzet javulásához tartozik a közélet nyitottabbá válása, még akkor is, ha a megye értelmisége ennek érdekei szerinti alkalmazására nemigen képes. Ez természetes is, hiszen az értelmiség sokkal érzékenyebb a privát szféráján túli valóságra is, mint más társadalmi réteg. Így kritikával vizsgálja a társadalmat és a társadalomról vallott nézeteket, másrészt hatása alá kerül e va-- 1 óságnak. Ez értelmiségi létének lényege. Most, amikor a vélemények nyitottabban megjelenhetnek, közérzete is javul. Technika és ember A jelenlegi, korántsem ellentmondásoktól mentes ideológiai és politikai helyzetből egyértelműbben látszik a hatalom szándéka abban hogy ha előbbre akarunk lépni, akkor sokkal magasabb szintre történő lépéP röl van szó, aminek csak egyik része a technika, a másik az ember. Illúzió arra gondolni, hogy új típusú értelmiség, illetve értelmiségi magatartás nélkül ez a cél elérhető. Ennek ellenére az értelmiség javuló közérzetét korántsem lehet túlértékelni, e közérzet is ki van téve a korrodálódás veszélyének. Mindenekelőtt a marginalizálódás veszélye fenyegeti, ami minőségi összetételének további romlásához vezethet. Ne feledjük, a starthelyzet fogalmából következik a pálya befutása. Ha sokáig nem hangzik föl a futás kezdetét jelző hang, a guggolás zsibbasztóvá válik s a versenyző később már futni sem képes. Vagy ha elindul, eredményei csapniválóak lesznek. Az emberi tudás kiteljesítése hosszú távú társadalmi program. Ebben meghatározó súllyal fogalmazódott meg az értelmiség szerepe. , Nemcsak az értelmiség érdeke, hogy hatékonyan élni is tudjon e lehetőséggel. (Vége) Tóth Elemér Az Állami Nyomda pásztói egységében az év elején bevezetett forgalmi adó rendje jelentős mértékű változtatást kívánt meg az ügyviteli nyomtatványok szerkezetében és tartalmában. Mivel a nyomda fő profilja az ügyviteli nyomtatványok gyártása, ezért komoly feladat elé állította a kollektívát a módosulás. Megnövekedett az önátírós, 4—5 példányos szám- lagarnitúrák iránti igény, s egyre több üzem tér át a számítógépes adatfeldolgozásra, amelyhez vegykezelt, számítógépes leporelló nyomtatványokra van szükség. Probléma, hogy a hazai papírgyárak alapanyag- és kapacitáshiányra hivatkozva a pásztóiak által megrendelt. mennyiségnék csupán egyötödét igazolták vissza. A pásztói nyomdában jelenleg az elkészült ezer négyzetméteres rakitárcsarSzeptember 12. és 16. között tartják Budapesten a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség (IDF) 72. ülésszakát. A Duna Intercon- tinentál Szállóban sorra kerülő rendezvényen 45 ország csaknem 600 tejipari szakembere, tudósa, kutatója vesz részt. Az 1903-ban létrejött, brüsszeli székhelyű szövetségnek 32 ország a tagja, köztük hazánk is, amely az alapításában is részt vett. Az IDF tevékenységének célja: a tejgazdaságban világszerte jelentkező különféle műszaki és gazdasági kérdések tudományos feldolgozása, megoldása, nemzetközi összefogással. Kiadványaiban rendszeresen közzéteszi a szakterünok épületgépészeti munkálatait végzik a fejlesztések egy részeként. A csarnokot várhatóan szeptember végére átadják rendeltetésének. Ezt követően társadalmi munkával és a kommunista műszakból befolyt összeg segítségével többcélú sportpálya kialakítását tervezik. És ami kimondottan a napi munkához kapcsolódik: tovább kívánják fejleszteni a nyomda ofszetgépparkját. Szeptember közepétől egy kétszínnyomó SOLNA ofszetgépet helyeznek üzembe. A magasnyomófor ma-készítés korszerűsítése terén a negyedik negyedévben komoly változtatásokat terveznek. Áttérnek a vizes kimosású környezetbarát fotopolimer-technológiára. E program keretében szeptember első felében három dolgozó az NSZK-s BASF cég meghívására egylet legújabb kutatási eredményeit, elősegítve a tej- feldolgozás és a tejtermékgyártás technológiáinak kialakítását ez egyes országokban. A szövetség hat szak- bizottságának és mintegy 100 szakértőcsoportjának tagjai az évenként rendezett nemzetközi ülésszakok között folyamatosan, levelezés útján szereznek információt a tagországoktól a legidőszerűbb szakmai kérdésekről. Az idei ülésszak szekcióülésein kiemelt témaként tárgyalják a tej és tejtermékek szerepét az egészséges táplálkozásban. Részletesen elemzik a minőség- javítás, a minőségmegőrzés új módszereinek széhete's tanulmányúton vesz részt. A számvitel területén már bevezetett számítógépes könyvelést is továbbfejlesztik, ami alapja lehet egy későbbi teljes körű számítógépes adatfeldolgozásnak. A nyomda a szakmunkás- utánpótlást is kiemelten kezeli. Pásztó városa próbálkozott kihelyezett szakmunkásképzés szervezésével, melyet a nyomda maximálisan támogatott. Sajnos, egyelőre holtponton van az ügy. Ettől függetlenül a nyomda érettségizett fiatalok részére az 1989—90-es tanévben ofszetgépmester-, nyomdaipari fényképész- és montírozószakmákban szakmunkásképzést indít. A személyi-tárgyi feltételek a majdani tanév kezdetére biztosítottak, például jelenleg négy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező vezető dolgozik a gyáregységben. les körű bevezetését, az új energiatakarékos gyártási eljárásokat, valamint a tejipari melléktermékek jobb hasznosítását. A magyar tejipar munkájának nemzetközi elismerését jelenti, hogy a Nemzetközi Tejgazdasági Szövetség legrangosabb rendezvényének az idén hazánk a házigazdája. A szakértők figyelmét felkeltette, hogy tejtermelésünk 10 év alatt 26 százalékkal nőtt, a tejtermékfogyasztás pedig 39 százalékkal emelkedett. Az európai rangsorban tisztes helyet jelent, hogy nálunk az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás megközelítette a 200 litert. Ezt a rekordot tavaly értük el. Munkaszalagok mellett Leányok, asszonyok dolgoznak javarészt a munkaszalagok mellett a BRG salgótarjáni gyárában. Parányi alkatrészekből állítják össze aprólékos gondossággal a hazai és exportpiacokra készülő termékeket, az idén — terveik szerint — egymilliárd-nyolcvanhét- millió forint árbevételt produkálva tevékenységükkel. A BRG-s gráciák közül mutatunk be képriportunkban néhányat. —kulcsár— Garami Andrea tekercselő: „Alig Battáné Oláh Erzsébet: „Kishartyánból jövök ide várom a szeptemberi nászutat!” naponta, mert megéri!” Nemzetközi tejgazdasági konferencia Kakuk Hedvig: „Olykor vállalnunk kell a túlórát Pék Jánosné és Mede Jánosné vl Is!” < dámán a műszakban.
