Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-05 / 212. szám

I MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett.. Ufói rat az Ipoly ró! A következő nagylemez „Elkezdőink valamit, valamikor. pß A népszerű énekes házaspár KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 8.50: A hét zenemüve 8.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: A „tegnap” magyar zeneszerzői 11.02: Bioritmus H.22: Márkus László énekel 11.35: Üt a láthatatlan házhoz ‘ 12.45: Egy hazában Hollauer Tibor riportja 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Búcsúfia Urbán Ernő novellája 14.24: Török Erzsébet és Tekeres Sándor népdalfelvételeiből 15.00: Elvesztett otthonok 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: A fúvószene története Magyarországon — IV/2. rész 19.05: Első kézből 20.15: Kalmár Magda operettfelvételeiből 20.56: Sándor György önálló estjei 22.00: Hírvilág 22.30: Archívumok mélyéről PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Nótacsokor 9.05: Napközben 12.10: Hegedűs a háztetőn Részletek Bock zenés játékából 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Közvetítés a Magyar- ország—Szovjetunió férfikézilabda- mérkőzésről. . 19.10: Tito Gobbi olasz dalokat énekel 19.30: Sportvilág 20.03: Hívja a 38-83-78-as- telefonszámot! 21.05: Egy órában egy élet — 2. rész 22.05: „Human Rights Now!” BARTÓK RADIO: 9.06: Hangverseny- felvételeinkből 9.30: Liszt: Szent Erzsébet legendája — oratórium 12.00: Dániel Safran gordonkázik 12.30: Haydn: B-dúr szimfónia No. 51. 13.05: Kilátó 13.50: Bemutatjuk új kórus­lemezünket 14.20: Bolgár szerzők kamarazenéjéből 15.00: Attila. Részletek Verdi operájából '16.00: Szimfonikus zene 17.25: Kamarazene 18.20: A hét zeneműve 19.05: A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat új lemezeiből 19.40: Felejthetetlen hang­versenyek 21.17: Opera-müvészlemezek 22.30: Gondolatjel MISKOLCI STÚDIÓ: 17.30: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés ma­gazin. Telefon: 35-510. Szer­kesztő: Csonka László. — El szeretném mondani. PaŰlo- vits Ágoston Jegyzete. (Köz­ben 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika. — Rek­lám.) 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 17.35: Hírek 17.40: Csodagyógyszer nincs A híradó riportfilmje Vietnamról (ism.) 18.30: Reklám 18.40: Tévétorna 18 .45: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.10: Reklám 20.15: Derrick NSZK bűnügyi tévé­filmsorozat 21.15: Reklám ' 21.20: HATVANHAT Vendég: Sárközy Ta­más, a Minisztertanács parlamenti titkára Társadalmi vita folyik immár hónapok óta a gazdasági társaságok­ról szóló törvényterve­zetről. Olyan kérdések kerülnek szóba, mint: tőkeáramlás, állami vál­lalatok átalakulása, dol­gozói részvények, ma­gán- és külföldi tőké­vel vállalatalapítás. A szerkesztőséghez cím­zett levelek azt bizo­nyítják, hogy még sok összefüggés szorul ma­gyarázatra. Ehhez igyekszik hozzájárulni, a nézők jelenlétével, a szavazógépes vitamű­sor. Műsorvezető-szerkesztő: Bán János. Vezető operatőr: Mezei István. Gyártásvezető: Bodnár Gyula. Rendező: Tanos Miklós. 22.05: Fütyülök a világra Tersén szkyáda 22.45: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20.00: Körzeti tévéstúdiók Salgótarjáni kábeltelevízió: 19.30: Mesefilmek 19.45: Tarjáni magazin. — Képújság. (Közéleti hí­rek, meghívó a Besz- terce-telepi napokra, könyvjutalom a rejt- vényfejtőknek, „esti mese” felnőtteknek.) 20.10: Reklám 20.15: Münchausen báró csodálatos kalandjai. (Színes francia rajz­film.) 21.30: Tarjáni magazin. Képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.50: A nap percei 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Hely a házban — tévé­sorozat befejező része 21.15: Sportvisszhangok 22.15: Aktuális kérdések 22.35: Kína délnyugati látvá­nyosságai — dokumen­tumfilm 2. MŰSOR: 17.20: Kalifornia — természet­film — 1. rész 17.45: Károly, a detektív 18.05: Ivanhoe — angdl tévé­sorozat (FF) 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Joaquin Muriét csillaga és halála — szovjet rockopera 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Vallomás — találkozás Jurij Sarvassal MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és 7-től: Híd a Kwai- folyón I—II. Színes, látvá­nyos, szinkr. angol történel­mi film. — Kamara: Gyer­mekbetegségek. Színes ma­gyar film. — Kohász: Titá- nia, Titánia, avagy a Dublő­rök éjszakája I—II. (16). Szí­nes magyar filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Nyi­tott ablak. Magyar színes filmvígjáték. — Kamara: Az ígéret földje I—II. (16). Szí­nes, szinkr. lengyel film. — Kisterenyei Petőfi: Nagy zűr Kis-Kínában. Színes, látvá­nyos amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: A kíméletlen (16). Színes francia bűnügyi film. — Pásztó: Fél 6-tól: Fantasz­tikus labirftitus. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. Fél 8- tól: A Beverly Hills-i zsaru. Színes, szinkr. amerikai kri­mi. — Szécsény: 4 és 6 órá­tól : Az ördög jobb és bal ke­ze. Színes, szinkr. olasz wes­tern. — Karancslapujtő: Az aranylánc. Színes szovjet ka­landfilm. — Jobbágyi: A csitri. Színes, szinkr. francia film. -- Ersekvadkert: Rövid­zárlat. Színes, szinkr. ameri­kai fantasztikus filmvigjáték. Mindig szívesen veszem kezembe a megye lapját a NÓQRÁD-ot, különöskép­pen ha szűkebb pátriánkról szóló írások tarkítják. Fel­tűnt1, hogy az utóbbi idő­ben egyre több aggódó pub­likáció olvasható Ipoly fo­lyóink és környékének álla­potáról. Emlékeztetőül csak a leg­utóbbi két cikket említem „Valami bűzlik — Balassa­gyarmaton és Az öregvíz hangja” címűt, bár az 1967. november 4-én új mederbe terelt folyó több tucat írás tárgyát képezte az elmúlt 20 évben. A megjelent cikkeket ol­vasván elmereng az ember, hogy valóban eltűnt az egy­koron Szabó Lőrinc által emlegetett „paradicsom”, amely az ő számára a suga- raiS idillt jelentette. Az a folyó, amely csodálatos ver­seire ihlette — valóban meg­szűnt létezni. A civilizáció világában egyszer s minden­korra semmivé lett? Mint egyik költeményében írja; „Ipoly füzei, karcsú szép füzek, / s ti öregek, roskad- tak, görcsösek, / tele friss haj­tásokkal, szeretem / nézni: sok forgó leveleken, 1 mely kócos fürtökben a vízig ér, / hogy villózik egymásba zöld-fehér- I szürke fényetek” Tüneményes soraival élénk- tárt világ mára „meghalt”. Lehet, hogy mór válóban nagyon „öreg” volt. (?) S mi, az új nemzedék megtet- tünlk-e mindent, nem követ­tünk-e mulasztást a termé­szettel szemben? Bár az öreg Ipoly arca megifjodott, ám mintha elfelejtettük vol­na felöltöztetni. Régi ruha­darabjait otthagytuk me­mento moril-ként. Kolbányi Ferenc Szeptember elsejétől újra jelentkezhetnek a gyerme­kek a salgótarjáni úttörőház szakköreibe. Ebben a moz­galmi évben 16 szakikört szerveztek az intézmény munkatársai. A pajtások ál­tal leginkább kedvelt vasút- modellező kör mellett a fo­tós-, a számítógépes, az ak­varisztikái, a bőrdíszműves-, a képzőművészeti és a zenei szakkörök vezetői is sok ér­deklődőre számítanak. Az idén új színfolt a vá­lasztékban az újságírókor, ■ ahol a lapkészítés ábécé­jébe vezetik be a gyerekeket. A Tmilklubba elsősorban lányokat várnak, akik a szépségápolás titkaival és a Nem vagyok jártas az évfordulókban, így hát fo­galmam sincs, hogy negyven év arany-, ezüst-, gyémánt- vágy netán csak bronzju­bileumot jelent. A budai, hangulatos csa­ládi fészekberi nem ünnepi a hangulat. Á művésznő — Záray Márta — egy pillanat alatt helyreigazít; ez itt nem színpad, ő tehát mőst Márta. S, amíg Jani — Vá­mosi János — a piacon be­szerzi á levesbevalót, hely- lyel kínál. — Hogy jutottunk éppen most az eszébe? — szegezi nekem a kérdést, s ijedtem­ben a közepébe vágok: — Mondja, mit jelent önöknek az, hogy a vala­mikori pályatársak közül — ebben az' irányzatoktól szin­te naponta változó könnyű­zenei világban — ennyi év után is még mindig ott van­nak? — Bocsásson meg, nem ott vagyunk, hanem csak mi vagyunk ott — mondja Záray Márta. Azt gondolom, ha valaki a szívről; érze­lemről, boldogságról, bánat­ról, a hétköznapokról éne­kel, akkor azt az emberek értik, érzik. Engedjen meg egy személyes dolgot. Én ta­tabányai bányászlány va­gyok, ezt mindig iá büszkén vállaltam Putnoktól Auszt­ráliáig, mert sok más mel­lett mindkét helyen énekel­tünk már Janival. Ez meg­határozó indíttatása életem­nek. Valami fantasztikus erőt ad még ma is, hogy a „nyócasi fésorról” eddig ju­tottam. Mi elkezdtünk va­lamit, valamikor, és azt hű­ségesen szolgáljuk ma is. — Mire gondol? — A különböző irányza­tokra, amelyek nem érde­kelnek addig, amíg úgy érezzük, hogy szeretnek ben­nünket, és ezt a közönség divat hullámzásával kíván­nak megismerkedni. A kis­dobosokat a meseszoba rej- teflmei hívogatják — izgal­mas játékokkal, mesefilmek- kel és videóval. A délutáni elfoglaltságok sikerét jelzi, hogy az elmúlt mozgalmi évben meghirde­tett „Barátunk a fényképező­gép” akcióban a salgótarjáni úttörőház fotósai közül tí­zen kéthetes záwkai táboro­zást nyertek. Az úttörőházban egyébként nemcsak a szabad idő tartal­mas elitöltésére gondoltak, itt szervezik meg az úttörő­tisztségviselők és ifivezetők felkészítését és továbbképzé­sét is. részéről mindig is érez­tük... — Hogy kell érteni a mon­dat utolsó részét? — Ahogy mondtam: a közönség részéről. . . Az Álomvilág című nagyleme­zünk tavaly május 8-án je­lent meg és november 30- án az Erkel Színházban át­vehettük érte az aranyle­mezt. Kell még valamit ma­gyaráznom ? — Hol az összefüggés? — Kicsit bánt, hogy szá­mainkat nem játssza a rá­dió sem. Pedig felvételeink nagy része éppen ott ké­szült. Még az új lemezek bemutatójakor sem kapunk „szót”. — A hétfői kívánságmű­sorban viszont annál több­ször. .. —’ Azt a hallgatók kérik és ez nagyon jó érzés: — Sikeresek, szinte min­dent elértek a pályán, amit csak lehet, kifért, hát e ke­serűség a hangjában ? — Megmondom. Negyven éve énekelünk, s bár számos kitüntetésben részesültünk, legnagyobbként a SZOT­díjat is megkaptuk —, de fáj, hogy művészeti elis­merés még nem jutott osz­tályrészül. Talán, egyszer.... Közben megérkezik Vá­mosi János is. — A következő nagyle­mez? — nézek a szanaszét heverő kottákra. — Dolgozunk rajta, ha­marosan kész — mondja sokat sejtetően Vámosi Já­nos. — Számon tartják még, hogy hányadik? — Nem nehéz, a nyolca­dik. Árpit közösen készítet­tünk — veti közbe Vámosi János —, mert szólólemeze­ink mindkettőnknek voltak. Az első, egyébként,- amelyet már együtt vettünk fel, ép­pen pályafutásunk negyed- százados jubileumán jelent meg. — Akkor, hát most mil­liomosok. . . — Ami az eladott leme­zek számát jelenti. És ez a lényeg, mert arra tettük fel az életünket, hogy szórakoz­tassunk és derűt sugároz­zunk. (látó) Szakkörről szakkörre Modellezés, szépségápolás, fotózás Reprezentatív kiállításon mutatja be műveit a bátonytere­nyei Bányász Művelődési Házban Macskássy Izolda maros­vásárhelyi művész. Sely.emkollázsai a természet mély isme­retéről árulkodnak, növényábrázolásai eredetiek és gyö­nyörköd tetőek. A tárlat szeptember 30-ig tekinthető meg.-kj­Nem nőnek az íróasztalhoz TEVÉKENV TIT A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezetében az idei év első nyolc hónapjának te­vékenységéről és a hátralévő hónapok feladatairól váltot­tunk szót Horváth József­fel, a megyei • szervezet tit­kárával. — A mennyiségi mutató­kat a múlt év szintjén telje­sítettük, viszont a minőségi munka terén sokat fejlőd­tünk — kezdte értékelését Horváth József. — Utóbbi állításomat alátámasztja, hogy idén kevesebb lemor­zsolódás volt tanfolyamain­kon, sőt voltak olyan kurzu­sok is, ahová csak előfelvé­teli útján lehetett bejutni. A megmérettetést többségében jeles szakemberekből álló vizsgabizottság végezte. Mind- anhyiunk munkájában sokat segített az, hogy egyes tan­folyamaink gyakorlati felké­szítő részét és a vizsgázta­tást jól felszerelt társintéz­ményeinkben hajthattuk vég­re. A további minőségi je­gyek között említhetem, hogy egyre többen tesznek sike­res vizsgát a már említett szigorúbb feltételek ellenére. Természetesen az oktatók ré­széről is nagyobb az igény a tanfolyami órák betartásá­ra, és a küldő intézmények, vállalatok is jobban számon kérik dolgozóiktól a hiány­zások okát. Tanfolyamaink közül különösen az adóta­nácsadó kurzus iránt van nagy érdeklődés. Itt a tan-1 anyag egyharmadából már vizsgáztak a hallgatók. Ügy tűnik, hogy a nagy igények miatt újabb, ilyen jellegű tanfolyamot kell indítanunk. — A megyei titkár mibA foglalná össze a TIT „ars poeticáját” 1988-ban? — Tevékenységünk a „sok­karú” tudomány”. Foglalkoz­nunk kell a klasszikusnak számító ismeretterjesztéssel, a legkülönbözőbb tanfolya­mokkal, kulturális' szolgálta­tásokkal, van vállalkozói jel­legű tevékenységünk, és ér- telmdségszervezéssel is fog­lalkozunk. Salgótarjánban például orvos-egészségügyi klubot működtetünk. Az el­múlt években ugyan eltoló­dott az arány a felsorolt te­vékenységi láncolatunkban a klasszikus ismeretterjesztés — egyedi előadások, a tudo­mány által bizonyított té­nyek, ismeretek népszerűsí­tése, tehetségkutatás, tehet­ségápolás, országos és nem­zetközi rendezvények... —• rovására, de úgy érezzük, a szándékunk is erre irányul, hogy hamarosan helyreáll az egyensúly. Megtaláljuk azt a formát, amiben a hagyomá­nyos tevékenység jól ötvöző­dik a legkorszerűbbel. — A minőségé lesz a fő szerep a hátralévő négy hó­napban is? — Meghirdetett tanfolya­mainkra igen nagy az érdek­lődés. A megkötött szerződé­sek és a jelentkezések alap­ján már most elmondhatjuk, hogy mennyiségben megis­mételjük, minőségben pedig túlszárnyaljuk az 1987-es év munkáját. — Egy kérdésre kell még választ adnunk: a tevékeny TIT hogyan gazdálkodik? — Az állami költségvetés részünkre gyakorlatilag meg­szűnt. A bevételeinkből tart­juk el magunkat, valamennyi kiadásunkat ezekből fedez­zük, s ezért bizony minden tekintetben meg kell mozgat­ni magunkat — fizikailag és szellemileg egyaránt. Szinte vállalati jellegű gazdálko­dást folytatunk... — benkő —

Next

/
Oldalképek
Tartalom