Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-29 / 233. szám
2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK KÖZLE HI EW Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével. a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót; — Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett Ezt követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére. 1. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatást Grósz Károlynak, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e 'között tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a találkozók a magyar—amerikai, és a magyar—kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létrejöttében és sikerében a kelet— nyugati viszony általános javulása mellett fontos szelepet játszott a magyar reformpolitika és demokratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyilvánuló érdeklődés. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Dukakis kormányzóval, valamint Mulroney kanadai miniszter- elnökkel folytatott megbeszélések során megerősítették a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok további javításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy a látogatás politikai jelentősége melleit hozzájárult a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb hazai feltételeket. Helyesli viszonyunk konstruktív alakítását az észak-amerikai magyarság párbeszédre és együttműködésre kész köreivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolatrendszerének. 2. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Grósz Károly és Nicolae Ceausescu augusztus 28-ai aradi megbeszéléseiről kapott tájékoztatást. Megerősítette a Politikai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a találkozó szokatlanul gyors megtartására tett román javaslatot. Helyeselte, hogy az MSZMP főtitkára — a Politikai Bizottságtól kapott felhatalmazásának megfelelően — a tárgyalásokon feltárta a magyar—román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kapcsolataink javítására, együttműködésünk fejlesztésére. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra váltásuk adhatja meg. Szükségesnek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kapcsolatokban változatlanul a rendezett viszonyra és az együttműködés fejlesztésére törekedjék. Tartsa napirenden kapcsolataink kulcs- fontosságú kérdéseit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kollektív jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba menekültek helyzetének megnyugtató rendezését, valamint az úgynevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásainak felülvizsgálatát. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a román fél érvényben lévő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsvári magyar főkonzulátust és nem teszi lehetővé a bukaresti Magyar Kultúra Háza megnyitását. Egyidejűleg felkéri az illetékes magyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tennivalóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kezdeményezö- en a vitás kérdések megoldásáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolat- rendszer és együttműködés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika feladata a határainkon túl élő magyarság sorsának figyelemmel kísérése. Ez összhangban van a nemzetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jószomszédi viszony kialakítására és elmélyítésére irányuló törekvésekkel. 3. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott Grósz Károlynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptember 8—9-ei látogatásáról, az Erich Honecker- rel folytatott megbeszélésekről. Megállapította: országaink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sajátosságainak kölcsönös tiszteletben tartása és a közös vonások összekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy megkülönböztetett jelentősége van a tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztésének, a két ország érdekeit hatékonyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési formák kialakításának. A látogatás során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének mielőbbi megkezdését. 4. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának eredményes befejezésében; a helsinki folyamathoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződéses rendezését jelenti a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírása, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyitottságát, az európai együttműködés iránti érdekeltségünket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos külgazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontakozási programunk eredményes végrehajtásához. 5. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezésének elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott népi mozgalommal szemben alkalmazott elA Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a párt helyezetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. 1. Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat a pártszervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politikai felelősséggel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott vélemény- csere, a tagság javaslatai és kezdeményezései fontos változások erjesztőinek bizonyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet összehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményezte a párt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folyamatban. A tagkönyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tagság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816 622 volt. A párttagság jelenlegi összetétele lehetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázisú, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben jelentős befolyást élvező tömegpártként működjön. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői közepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a pánt politikai vonzerejét növelve meggyorsítsuk a fiatal korosztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagságon belüli arányukat. 2. Az országos pártértekezlet vitájának és állás- foglalásának központi kérdése a politikai intézmény- rendszer átalakítása volt. A Központi Bizottság ennek érdekében az elmúlt négy hónapban megfelelő kezdeményezéseket tett. Megkezdődött az alkotmány felül" vizsgálata. Kidolgozásra került és ma már széles körű társadalmi vita tárgya a nyomó intézkedések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének a térségben csak a realitásokat elfogadó, kompromisszumra kész magatartás, a valamennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián kidolgozásra kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította a magyar—izraeli kapcsolatok bővítésére irányuló külpolitikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal létrejött megegyezést a konzuli jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös létesítésé*- ről. A realitásokat figyelembe vevő diplomáciai kezdeményezések — hazánk közvetlen érdekeinek szolgálatán túl — hozzájárulhatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. 6. A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatainak sokoldalú fejlődéséhez is. gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény tervezete. Elkészült és a közeljövőben nyilvánosságot kap az új választójogi törvény tervezete is. Az állami életben sok tekintetben újszerű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek és mozgalmak is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Mindennek eredményeképpen nyitott, demokratikus közélet van kialakulóban. Bővült a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére. A Központi Bizottság rámutat, hogy hosszabb' folyamatról van szó a végleges eredmény még nem érzékelhető, ez azonban nem lehet türelmetlenség forrása. Törvényszerűnek kell tekinteni. hogy e folyamat kezdeti stádiumában a vélemények polarizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk a politikai. a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság emlékeztet az országos pártértekezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politikai intézmény- rendszer megújításában. 3. A közhangulatot erőteljesen befolyásolják a gazdaság elégtelen teljesítményéből fakadó társadalmi feszültségek, a romló élet- körülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív következményeit, a külső és a belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazdasági mozgásterünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szerveknek egyértelműen és kiszámíthatóan kell szabályozniuk a gazdasági folyamatokat. A közvéleménynek a gazdálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jövőjéért viselt felelőssége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tartani a nemzetközileg is leértékelődött termelést. A gazdasággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kap" csolatos kérdések. Érdemtelenül kevés figyelem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenntartás nélküli képviselete, a könnyítése" kért, a kivételekért, a változtatási kényszerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szorgalmazza a szakszervezeti törvény kidolgozásának meggyorsítását; a munkaválla" lók kollektív érdekképviseleti jogainak. valamint a munkahelyi konfliktusok — köztük a sztrájk — megoldási mechanizmusainak pontos, törvényi szabályozását. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések min" denesetben anyagi károkat okoznak, ezért elkerülésük társadalmi érdek és a konfliktusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssége is. 4. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően továbbra is kezdeményezi és ösztönzi a politikai intézmény- rendszer és a gazdaság reformját a szocialista pluralizmus megteremtésének folyamatát. A párt tagjainak és szervezeteink fel kell készülniük a kialakulóban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helyt" állásra. 5. A Központi Bizottság a közelmúlt politikai eseményei közül figyelmet érdemlő és további elemzést igénylő kérdésnek tartja az Új Márciusi Front felhívását. az alternatív környezetvédő, ifjúsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szervezetté nyilvánították. A Központi Bizottság a párt- szervezetek és tagjaik, az állami szervekben a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták magatartásához a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani : A Központi Bizottság támogatja, hogy az állampolgárok az alkotmány és a törvények keretei között élhessenek politikai jogaikkal, beleértve gyülekezéshez és az egyesüléshez való jogot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mellett elsősorban a tettek, a cselekedetek határozzák majd meg. Az MSZMP, a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdekében változatlanul párbeszédre, a lehetséges együttműködési területek felkutatására törekszik. Célja a nemzeti közmegegyezés újjáteremtése és nem a nép megosztása. Figyelmét ugyanakkor nem kerüli el, hogy a különböző mozgalmakon belül munkáinak olyan erők is, amelyek szándéka a párbeszéd meghiúsítása, a feszültség élezése: egyes esetekben fellépnek szocializmusellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az a gres sz í v, a nit id emok na t i k us, az új politikai kultúrához méltatlan módszereket. Támogatja a kormányt, az állami szerveket a törvényesség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és véleményére támaszkodva maguk mérlegeljék a működési területükön alakuló különböző csoportok tevékenységét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szervezetek nyílt fórumain váló vitázó részvételhez. Rendszeresen vitassák meg a kialakult helyzetet és kellő rugalmassággal határozzák meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez folyamatosan biztosítja a pártszervezetek összehangolt fellépéséhez szükséges politikai irányelveket. 6. A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok átalakítása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folyamat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculattal képviselni és érvényesíteni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos' előítélettől és leegyszerűsítéstől meg kell szabadulnunk. Természetesnek kell tekintenünk, hogy mozgalmunk sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sajátos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fogadjuk el, amely túlzottnak tekinti az országos pártértekezleten született elhatározásokat és a nyomukban kibontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző nézetekkel, áramlatokkal és az ebből eredő vitákkal ugyanakkor a párton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság emlékeztet rá: az országos pártértekezlet hitet tett a párt politizáló képességének fejlesztése mellett. Ennek fő erjét a közös politikai elvek és célok talaján álló, önállóan működő pártszervezetek képezik. Ebben az irányban kell haladnunk. III. A Központi Bizottság elfogadta a Központi Bizottság és a területi pártszervek melllett létesítendő tanácsadó testületekre vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, a megyei pártbizottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék hasonló testületek megalakítását. Rámutatott, hogy a megalapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szakértői tanácsadó testületek működése. A tanácsadás az előzetes ellenőrző eszközeként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntésieknél számba vegyék a különböző véleményeket, beleértve a párton kívül kialakult nézeteket, felfogásokat is. A politika szintjére emelt és jól működő szakértői tanácsadás . teljesebbé teszi a pártdemokráciát. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a tanácsadó testület személyi összetételére. (MTI)
