Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
2 NOGRAD 1988. SZEPTEMBER 26.. HÉTFŐ Hagyarország úttörő a gazdaság megreformálásában Az EGK soros elnökének sajtótájékoztatója Theodorosz Pangalosz görög külügyi társminiszter, az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának soros elnöke magyarországi tárgyalásainak befejeztével szombaton sajtótájékoztatót tartott a Duna Intercontinental Szállóban. Elmondotta, hogy a görög kormány mindent megtett az EGK és Magyarország között hétfőn aláírásra kerülő megállapodás létrejötte érdekében. Ez a megállapodás a közösség és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztése mellett előirányozza a gazdasági együttműködés más területeinek szélesítését is, így a közös beruházások, az ipari technológiák átadásának fejlesztését és az oktatási, kulturális együttműködés szélesítését. Az előzetes tárgyalások korántsem voltak köny- nyűek. Mint mondotta: a magyar kormány képviselői kemény tárgyalópartnereknek bizonyultak. Mindkét oldalon sok megértésre volt szükség ahhoz, hogy a megállapodás létrejöhessen. Magyarország végül is —a szakértők véleménye szerint — a lehető legelőnyösebb szerződést köti a Közös Piaccal. Más megállapodásokat is előkészítenek, így a Közös Piac előrehaladott tárgyalásokat folytat Csehszlovákiával és Bulgáriával. Nemrég kezdődtek megbeszélések a Szovjetunióval. Arról, hogy miért hazánkkal köt elsőként az EGK megállapodást, Theodorosz Pangalosz a következőket mondotta: Magyarország úttörő szerepet játszik gazdasága megreformálásában. Ennek eredményeként a magyar vállalatok önállósága jelentősen megnövekedett, s fokozatosan nő a piac hatása is a gazdasági folyamatok alakításában. Ez kedvező feltételeket teremt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére az EGK-tag- államokkal. Emellett a nyugat-európai országok támogatják azokat a demokratizálási törekvéseket, amelyek a reform keretében nemcsak a gazdaságra, hanem a magyar társadalmi-politikai életre is kiterjednek — tette hozzá. Tény, hogy meglehetősen sok időt kellett várni Magyarország és az EGK közötti kapcsolatok felvételére. A görög miniszter megjegyezte: hosszú ideig mindkét közösséget ideológiai előítéletek korlátozták a közeledésben. Az enyhülési politika térnyerése kedvezően hatott a két közösség viszonyára. A megállapodás már azt a törekvést tükrözi, hogy az eltérő társadalmi berendezkedésű államok között minden lehetőséget ki kell használni a diszkriminációmentes gazdasági együttműködés bővítésére, a kölcsönös érdekek alapján. Fontos cél, hogy a kapcsolatok minél több területre terjedjenek ki. Így a kereskedelem, a beruházási, technológiai együttműködés mellett előtérbe kerül a kultúra is. Ennek jegyében született az a javaslat, hogy 1991-ben Budapest legyen Európa kulturális fővárosa. Melina Mercouri görög kulturális miniszter javasolta, hogy Európában minden évben jelöljenek ki egy várost, ahol egy éven keresztül koncentrálják a kulturális rendezvényeket. Melina Mercouri Hans-Dietrich Gen- scherrel, az NSZK külügyminiszterével állapodott meg, hogy egy kelet-európai várost is bevonnak a programba. A választás Budapestre esett, s már ez ügyben kapcsolatba is léptek a magyar kormánnyal. Amennyiben az EGK valamennyi tagállama egyetért a javaslattal, 1991- ben Budapest válhat Európa kulturális közpoiftjává. Befejezésül elmondotta, hogy magyar partnereivel nemcsak az EGK-val létrejövő megállapodásról, hanem a magyar—görög gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről is tárgyalt. A találkozó hozzájárult a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez is." (MTI) Harc a katonai vezetés ellen Burmában Egységfront alakult Burmái jelentések szerint hiába valónak bizonyul a katonai vezetők próbálkozása, hogy a lakosságot maguk mellé állítsák. Nem talált pozitív visszhangra a hatalmat egy héttel ezelőtt megragadó Saw Maung tábornok pénteki rádióbeszéde. Saw Maung közölte, hogy szándékában áll a demokratikus politikai rendszer bevezetése, de ehhez idő kell és kérte a lakosság türelmét. A katonai kormányzat hajlandó átadni a hatalmat, bármely párt is nyerjen a választásokon — mondta, de hozzáfűzte, hogy „a törvénytelenségekkel szemben a katonai vezetés keményen fog fellépni'’. Amikor Saw Maung „gátlástalan elemek” zavarkeltéséről beszélt, az adásba ellenzékiek hangja is be- hátlátszott. A Bangkokban lehallgatott közvetítés szerint a katonai vezető beszédét háromszor is megzavarta „egy kalózadó”. A burmai ellenzék vezetői megalakították a „Nemzeti Egységfront a Demokráciáért” elnevezésű szervezetüket — jelentették be szombaton. A front felszólította az ország lakosságát, hogy folytasson békés harcot az új katonai kormányzat ellen. Sevardnadze—Shultz tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) folyamatosság keresése volt a jellemző. „A lényeg; hogy mozgás van, mégpedig jó irányban”, hangoztatta. Sevardnadze az alábbi tájékoztatást adta: A bécsi találkozón jó esély van arra, hogy a konferenciát október végére— november elejére sikerrel befejezzék. Az emberi jogi kérdések 80—85 százaléka megoldott, a többiről tárgyalnak és kompromisszumot fognak találni. Géniben a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló tárgyalásokon néhány kérdés vár még megoldásra, de azok igen nehezek és bonyolultak. Lényeges haladást értek el viszont a nukleáris fegyverkísérletek korlátozása kérdésében. Sevardnadze óvott attól, hogy Washington — e területen lévő fölénye miatt — kivegye az ellenőrzés alól tengerről indítható robotrepülőgépeit. A Szovjetunió kitart javaslata mellett, hogy a kraszno- jarszkj radarállomást, (amely az amerikai nézet szerint sérti a rakétaelhárító rendszereket korlátozó ABM- szerződést), nemzetközi személyzetű űrkutató központtá alakítsák. Míg a Szovjetunió és Afganisztán szigorúan megtartja a genfi megállapodásokat, Pakisztán úgy viselkedik, mintha nem js írta volna alá az egyezményt s nem lennének kötelezettségei. Közölték az amerikai féllel, hogy „a helyzet rendkívül komoly és a Szovjetuniónak meg kell' fontolnia, mi legyen a következő lépés, hogy a genfi megállapodások ne maradjanak papíron”! ☆ Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter szombaton megérkezett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán (MTI) Tárgyalás Angolában Hasznosnak minősítette a Dél-afrikai Köztársaságban és Angolában folytatott tárgyalásait az ENSZ főtitkára, Az angolai tárgyalásai után tartott luandai sajtóértekezleten kijelentette, hogy most nagyon közeli a Namíbiáról szóló BT-határozat megvalósítása. Gorbacsov* a sajtó tpének crósitéséért Áz emberek akarják a peresztrojkát A sajtó szerepének erősítését, a peresztrojkának nyújtott támogatása fokozását sürgette Mihail Gorbacsov, a szovjet sajtó vezetőinek pénteken megtartott tanácskozásán. Vasárnap publikált beszédében a szovjet tömegtájékoztatás feladatai kapcsán az SZKP KB főtitkára kifejtette: a sajtónak a mostani, különösen felelősségteljes időszakban a realizmus talaján kell állnia, kerülve a könnyelmű értékeléseket, határozottan gátat kell vetnie a peresztrojka lejáratására irányuló törekvéseknek. Mihail Gorbacsov pénteki felszólalásában krasznojarszki látogatásának tanulságai alapján értékelte a Szovjetunióban végbemenő reformfolyamat ■ állását. Utalva az utazása során is érzékelt problémákra, hangsúlyozta: nem lehet a peresztrojka számlájára írni a korábbi idősizaik hibáit, amelyek a mai nehézségeket is előidézték. Az éppen csak megkezdett politikai és gazdasági reform elsődleges célja e problémák megoldása, ehhez megvan a szükséges stratégia. A koncepció valóra váltása azonban sokkal nehezebb mint a kidolgozása volt — mondta Gorbacsov. Utalt arra, hogy jelenleg szakadék mutatkozik a célok, jelszavak és a gyakorlati munka között. Ennek magyarázata — folytatta —, hogy egyesek még mindig kivárásra törekednek, mások pedig folytatják a „gyűlésezéseket”. Sajnálattal állapította meg, hogy időnként, éppen a reform érdekében, a régi módon kell beavatkozni a dolgok menetébe. Ez ma az élet realitása — tette hozzá Krasznojarszki tapasztalataira támaszkodva ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy az emberek akarják a peresztrojkát, készek közreműködni sikerre vitelében. Ezt az aktivitást hivatott kibontakoztatni a készülőben levő új válaszási törvény, valamint az alkotmány módosítása. Megjegyezte: a sajtó által „gyűjtött” kirívó esetek egy táborba tömörítik a konzervatívokat és a progresz- szíveket is, mert mindkét irányzat a maga igazolására használja fel azokat — lám, mi megmondtuk jelszóval —, jobbról és balról is ütve a peresztrojkán. Gorbacsov krasznojarszki benyomásai alapján kijelentette: felelőtlenség azt írni, hogy a dolozók jó része csalódott a peresztrojkában, nem hisznek benne. Határozottan síkra szállt a sajtó peresztrojkában játszott szerepének erősítése mellett, mert mint mondatta, enél- kül nem juthat előre az átalakítás. Gorbacsov óvta a szovjet sajtót attól, hogy valamiféle csodavárást ébresszen az emberekben. Sürgető feladatként jelölte meg a közgondol kodás megszabad;tásáf olyan komplexusoktól, minit amilyen a „jó cár”-ban, a mindenható központban, a felülről történő rendcsinálásban való hit. Az embereket be kell vonni a peresztrojka folyamataiba. — Vissza kell térni — ahogy az az átalakítás kezdetén is völt — a felelősség, a fegyelem, a rend erősítésének témájához —. sürgette a főtitkár —, mert erről mintha elfeledkeztünk volna. Márpedig enélkül nem valósulhat meg a peresztrojka — tette hozzá Gorbacsov. A továbbiakban a rend ég a törvényesség erősítésének fontosságát kiemelve kitért a karabahi eseményekre. Határozottan leszögezte: nem lehet ölbe tett kézzel szemlélni a rendbontásokat, a gyújtogatásokat. — A jogállam felé haladunk, a dolgozókat meg kell védeni — mondotta. — A demokrácia törvényességet, felelősséget és fegyelmet jelent. A párt határozott ideológiai elkötelezettségét aláhúzva Gorbacsov hangsúlyozta, hogy a peresztrojka szocialista elveken, a szocializmus potenciáljának teljes feltárásán gyarapszik. Ugyanakkor ez nem zárja ki a technológiai, tudományos és eglyéb területeken folytatott tapasztalatcserét azokkal, akik más nézeteket hirdetnek — mutatott rá a főtitkár. A tömegtájékoztatásnak a peresztrojka jelenlegi szakaszából adódó feladatai között említette az ellenőrző funkciót. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a sajtónak ellenőriznie kell, miként oldják meg a minisztériumok a szociális problémákat, mi történik annak érdekében, hogy az emberek jobban éljenek. Di- csérően szólt a Szovjetszka- ja Kultúra című lapról, amely élesen, ugyanakkor objektívan ír például Szibéria kulturális életéről. A tervekről szólva megemlítette egyebek között a pártapparátus átalakítását, utalva arra, hogy ez elsősorban az SZKP KB és a köztársasági KB-k hivatali létszámát hivatott teni. csökken- (MTI) Rendőrségi beavatkozás vetett véget a prágai demonstrációnak Száz-százötven fős csoportosulást oszlatott szét szombaton este Prágában a Vencel téren a csehszlovák rendőrség. A CTK híre szerint a tüntetők megsértették a közrendet és kihívó magatartással magukra vonták a téren tartózkodó több száz csehszlovák állampolgár, illetve külföldi turista figyelmét. A csoportosulás szervezői nem reagáltak a rendőrség ismételt felhívására, ezért á hatóságok beavatkoztak. A rendet egy órán belül helyreállították, 47 személyt őrizetbe vettek. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a demonstrációt azok a fiatalok szervezték, akik augusztus 21- én, a szocialista országok segítségnyújtásának 20. évfordulóján tüntettek a csehszlovák fővárosban, s akik azóta is rendszeresen vitaesteket rendeznek. A mostani összejövetelkor egyebek között követelték annak a két férfinak a szabadon bocsátását, akiket katonai szolgálat megtagadása, illletve röplapok osztogatása miatt tartóztattak le a közelmúltban. Peresz a területi rendezésről A párizsi magánlátogatáson tartózkodó Simon Peresz izraeli külügyminiszter a megszállt területek egy részének visszaadásáról beszélt a békefolyamat kilátásában. Kijelentette, hogy ha a novemberi választásokon Munkapártja győz és kormányra kerül, kész „teljesen kiüríteni Gázát valamint Cisz- jordánia egyes részeit, ahol az arabok világos többségben vannak”. Persze az Elysée palotában Mitterrand francia elnökkel folytatott egyórás megbeszélése után nyilatkozott újságíróknak elgondolásairól. Elmondotta, ha győz a választásokon, kérni fogja, hogy tárgyalásokat kezdhessen a területi kérdésről. Arab részről viszont Peresz párizsi látogatásának értelmét kérdőjelezték meg. Ha- madi Esziő, az Arab Liga párizsi képviseletének vezetője emlékeztetett arra, hogy a vaskéz kegyetlen politikájának végrehajtását Peresz pártjának egyik tagjára, Rabin hadügyminiszterre bízták. Rámutatott, hogy az Izraeli Munkapárt irányvonalának hajladozásai csak arra hagyták eddig következtetni, hogy végső soron minden izraeli politikai erő egyetért a megszállt területek kiürítésének elutasításában. Politikai körökben egyébként némi feltűnést keltett, hogy Mitterrand elnök a minap a megszállt területek kifejezés helyett a „vitatott területek” kifejezést használta, amikor a kuvaiti emír- rel találkozott. Pefesz vasárnap tovább utazik New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére, ahol találkozik Shultz amerikai és Ma- gid egyiptomi külügyminiszterrel. (MTI) Ajándék a külügyminiszternek Sevardnadze szovjet külügyminiszter fehér házi látogatásakor ajándékot adott át Reagan elnöknek — az első érmet azok közül, amelyeket a atomfegyvereket csökkentő szerződés megkötésének emlékére vertek. A váratlan gesztus meghatott, mondotta az újságíróknak aznap este Shultz amerikai külügyminiszter. A tény, hogy rövid három év alatt a két nagyhatalom és vezető politikusainak viszonya ilyen szívélyessé vált, önmagáért beszél. S ami még fontosabb: természetesnek tartják, hogy rendszeresen, behatóan tanácskozzanak kapcsolatai és a világ szinte minden fontos kérdéséről. A közelmúltig ez távolról sem volt természetes. Ebből a szempontból tekintve a két külügyminiszter 28. tanácskozása már siker. Méginkább az, ha tudjuk, hogy a jelek szerint elhárították az utolsó akadályokat, a csaknem két éve folyó bécsi találkozó eredményes befejezése elől, így tovább szélesedhet az európai együttműködés’, az emberi jogok és kapcsolatok területén is. Egyúttal hamarosan megkezdődhetnek az európai hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalások, amelyek sikerében hazánk különösen érdekelt. Vannak vélemények, amelyek szerint most Washingtonban többet is elérhettek volna, hiszen a támadó hadászati fegyverekről folyó tárgyalások ügye nem sokat mozdult előre és más területeken is sok a nyitott kérdés — például Kö- zép-Amerika problémáinak megítélésében. Ám az amerikai belpolitikai viszonyok ismeretében alkalmasint az adott pillanatban a lehetséges legtöbbet érték el: a négy hónap múlva leköszönő Reagan-kormány fő célja hátralévő idejében az, hogy a kijelölt utód, George Bush alelnök nyerje meg a novemberi választást. Ilyen helyzetben a jelentős tárgyalások fontosak — az érdemi, ígv belső vitákat is kavaró megegyezések viszont veszélyest k lehetnek. A lényeg — a több fontos kérdésben való haladás mellett — a tény, hogy mindkét fél már bevallottan 1989-re készült, amikor új washingtoni kormány lesz hivatalban: mindent megtettek, hogy — addig folyamatosan tárgyalva — az új gárda ott folytassa, ahol most abbahagyjákHeltai András (Washington)
