Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
1988. SZEPTEMBER 22.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Húsipari fejlesztések Az élelmiszer-gazdasági struktúraváltást segítő új beruházások színhelyei a hazai húsipari nagyvállalatok. A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők állatkínálatának fogadására és a feldolgozási lehetőségek bővítésére jelenleg 13 húsipari vállalat él a Világbank nyújtotta hitelek lehetőségével és vesz részt az Integrált Állattenyésztési és Ipari Feldolgozási Programban. Az üzembővítési és -rekonstrukciós munkák csaknem az összes hazai húsipari nagyüzemet érintik valamilyen formában. A gyulai és a szekszárdi húsipari kombinátok korábban szűkölködtek hűtőberendezésekben, a technológiai hiányosság pótlására mindkét helyen új hűtőházat építettek, javítva ezzel nemcsak a feldolgozást, hanem a kereskedelmi forgalmazás lehetőségeit is. Üj sertésvágó-bon- tó üzem javítja a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pozícióját a piacon, a Pest—Nógrád megyei üzem pedig korszerűsíti sertés- és marhavágó, valamint fóliássonka- és baconüzemét. A győri vállalat Ka- puvárott egészül ki újabb létesítményekkel, egyebek között mélyhűtővel és a darabolt hús előállítását is korszerűsíti. A kaposvári húskombinátban hűtőház épül. A további üzemekben a gépi berendezéseket váltják fel újabbakkal, a gépek döntő része importból származik. A beruházások túlnyomó többségét 1990- ben helyezik üzembe. A fejlesztési tevékenységbe a magyar intézmények és vállalatok is bekapcsolódtak. Az Országos Húsipari Kutatóintézet korszerű mikroprocesszoros vezérlésű berendezéseket fejlesztett ki, ezekkel az igényes export- termékek hőkezelését is megoldhatják. A szerkezeteket 20-féle program alapján szabályozhatják, így igen változatos célokra használhatók. A húsipari műszaki fejlesztő közös vállalat az úgynevezett kéregfagyasztó kamra kialakításával tett sokat az ágazat korszerűsítéséért; a berendezéssel részben tőkésimportot helyettesítenek. A készüléket több hazai nagyüzemben alkalmazzák sikerrel. Üj biotechnológiai termékek A biotechnológiai ipar azzal kísérletezik, hogy közszükségleti cikkeket is gyárt. E törekvés jegyében például biotechnológiai úton gazdaságosan gyártanak rúzsfestéket, de tanulók részére géntechnológiai kísérletet is készítettek. A Massachusetts műszaki intézetben (USA) kidolgozott készlet használatához valakinek a nyálából Streptococcus salivarius nevű baktériumot kell begyűjteni. Ennek sejthártyáját a készletben található lizozim enzimmel „törik fel”, majd a sejtmagból szabaddá váló DNS-t elkülönítik a sejt többi DNS-étől, s mechanikai úton szétdarabolják. A DNS- darabkákat azután gél-elekt- roforézissel elkülönítik egymástól, miáltal az azonos molekulasúlynak egy csoportba kerülnek. A kívánt DNS-szakaszt ezután bele kell juttatni az ugyancsak a szájban föllelhető Streptococcus mitis baktériumba. Ehhez kalcium-kloridot tartalmazó kémcsőben összekeverik a DNS-szakaszt a baktériummal. Az eredmény: A S. mitis, amely rendesen csak gyengén bontja a nádcukrot, „cukorfalóvá’’ válik. A készlet kidolgozója szerint baj csak abból származhat, ha a gyermek a vegyi anyagokat megissza. Mások szerint azonban azzal csak iskolában, kellő tanári felügyelet alatt szabad dolgozni. A biotechnológia eszközeivel készített rúzs a japán Mitsui cég nevéhez fűződik. Ök a Lithospermium eryth- rorhizon gyöngykölesféle gyökereinek sejtjeit mesterségesen nevelik fel. A természetben a gyökérsejtekben a rúzs céljára nagyon alkalmas vöröseslila színanyagtartalom akkor a legtöbb (2 százalék), amikor a növény öt-hét éves korában eléri a teljes nagyságát. A japán kutatóknak huszonhárom nap alatt sikerült olyan gyökérsejteket kitenyészteniük, amelyben a színanyagtartalom olykor a 24 százalékot is eléri. Szitakötő és repülőgép A természetnek egyik legcsodálatosabb repülő teremt" ménye a szitakötő. Ez a piciny áttetsző szárnyú rovar — mondhatni — sokoldalú ..harci repülőgép”: egy helyben lebeg, oldalt és hátrafelé repül, hirtelen előrelendül, s mindezt a méretei" hez képest elképesztő sebességgel teszi. Amikor a coloradói (USA) egyetem kutatói szitakötőket mérőműszerekhez kapcsoltak, és repülés közben fényképezték, fölfedezték hogy a méreteihez képest háromszorta nagyobb erővel emelkednek, mint a leghatékonyabb repülőgépek. Ennek titka: a szitakötő finom szárnyai lebegés közben alakjukat változtatják, parányi forgószeleket kavarva. Ezek a kis örvénylések növelik a felhajtóerőt, s javítják a repülési tulajdonságokat. Szűrei Pásztori Elkezdődött a szüret Pasztán, a Béke Termelőszövetkezetben. Az idén 96 hektárról szedik le az. Irsai Olivér, az Oportó, a Rizlingszilváni. a Zöld Veite- lini és a Saszla szőlőfajtákat. A terméskilátások közepesek: 70—80 mázsa körül várható hektáronként. Az ötven szüretelő jelenleg az illatos Irsait gyűjti saját feldolgozásra és az Egervin gyöngyösi pin- < eszeiének. — bp — A ládákba kerülő szőlő 17—18 mustfokos. Ebéd a tőkék tövében. A téesz pincészetében 5 vagon szőlőből készítenek bort Létkérdés saját soraink felzárkóztatása Beszélgetés dr. Bandin Károllyal, a káderoktalás helyzetéről és gondjairól Szeptember elején a párt- oktatásban is új tanév kezdődött. Kötelezettsége változatlan: segítse a szocialista építés soron lévő feladatainak megértetését, megoldását, hatékonyan járuljon hozzá a gazdasági-társadalmi kibontakozás végrehajtását szolgáló tudati feltételek megteremtéséhez, adjon ösztönzést a gazdasági szemléletben, az egységes cselekvésben való fordulat bekövetkezéséhez. Miközben azonban a kötelezettség változatlan, változik az oktatás tartalma, metodikája és eszközrendszere, hozzáigazodva a környező valóság, a bennünket körülvevő világ változásaihoz. Űj helyzet állt elő tehát a káderoktatásban is. Dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője először az 1988—89-es tanév beiskolázási adatait ismerteti. A marxista-leninista esti egyetem különböző tagozatain 43 osztályban 760_an kezdték meg tanulmányaikat. Legnépesebb az általános tagozat: 428 fővel, a továbbképző tagozaton 276, a szakosított tanfolyamokon 56 személy tanul. A pártiskola ugyancsak háromlépcsős rendszerében 561 káder beiskolázását tervezik, zömmel az egykét hetes időtartamú céltanfolyamokon. — E számok lényegében megegyeznek az előző éviekkel, s akár elégedettségre is okot adhatnak. Az igazgató hogyan vélekedik minderről? — A megye párttagságának összlétszámúhoz viszonyítva jó a beiskolázási arány, ami főleg a szokásosnál lényegesen nagyobb szervezési erőfeszítéseknek köszönhető. Esti egyetemi hallgatóink 60 százaléka párttag, a pártiskolaiak közül mintegy 95 százalék. A két oktatási típusban részt vevők 77,9 százaléka párttisztségviselő, a rendelkezésünkre álló statisztikák szerint. Ez sem tekinthető rossznak, hiszen az derül ki belőle, hogy végül is azokat képezzük, akiknek különösen szükségük van a politikai ismeretre. — Ez a hallgatói létszám azonban — említette — csak nagy erőfeszítések árán alakult ki. A környezet hatásai így „törtek be” az intézet falai közé? — Igen. Hallgatóinkat is érintik például az életfeltételek rosszabbodásai, és így számukra is vonzóbbak a kereső elfoglaltságok a pénzkiadással járó tanulásnál. A munkahelyi vezetők nem szívesen engedik el továbbképzésre az embereket, éppen az általunk is támogatott munkaidőalap védelme érdekében. Ezért aztán foglalkozásaink döntő hányada munkaidő utánra esik, ami nyilvánvalóan a korábbinál nagyobb áldozatot követel az egyéntől és a családjától egyaránt. Még kedvezőtlenebbnek érzem —, mert szubjektív eredetű — azokat a hatásokat, amelyek a gazdaság szorító gondjainak a talajáról sarjadnak. Egyfajta gazdasági fetisiz- must látok, mi nem kevés helyen azt eredményezi, hogy a munkáltatók mérsékelni igyekeznek a politikai képzésben való részvételt, és egyoldalúan a szakmait preferálják. E felfogás alapján ma több gazdasági vezető tartja a maga számára is feleslegesnek a politikaiideológiai képzést. Illusztrálhatom ezt a középvezetők kombinált munkarendű tanfolyamával. Balassagyarmat, Rútság, Bátonyterenye, a BM és a megyetanács pártbizottsága még csak keretszámot sem kért, többen — ígéreteik ellenére — nem teljesítették terveiket. Így az elképzelt 24 fős tanfolyamon fele résztvevővel kezdődött el a tanítás. — A számok összehasonlításakor kitűnik: csökkent az esti egyetemi, ide nőtt a pártiskolai hallgatók és csoportok száma. Hogyan értékeli ezt az aránymódosulást? — Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a káderoktatás közelebb került a párt- munka gyakorlatához, tehát a változás kedvező. Tanfolyamainkat főként délután és este tartjuk, a beiskolázó pártszervek mellé kihelyezve, hogy ösztönzzünk a tevékenység hatékonyabb segítésére. Az idei tanévben bevontuk a káderoktatás körébe azokat a tisztségviselőket is, akik eddig kiestek belőle. Gondolok például a pártcsoportvezetőkre, pártfegyelmi bizottsági tagokra. Ugyanakkor kiterjesztettük a képzést a népfront és a KISZ tisztségviselőire, aktivistáira is. — Az országos pártértekezlet állásfoglalása nagy súlyt helyez az alapszervezeti munkára. Ez az alapszervezeti titkároktól, vezetőségi tagoktól nagyobb tájékozottságot, elmélyültebb ismereteket követel meg. Bizonyára az oktatási igazgatóságon erre is gondoltak. .. — Nemcsak az országos pártértekezlet miatt gondoltunk erre, hanem a párttitkárok körében végbement fluktuáció miatt is; sok a kezdő, új párttitkár. Ennek ellenére a felkészítésükre tervezett tanfolyamok zömét nem sikerült megszerveznünk, s jó, ha az öt turnusból kettőt beindíthatunk. A középvezetők — a már említett — továbbképző tanfolyamai iránt sincs meg a kívánt fogadókészség. És, ha már újra a gondjainknál tartunk: zuhanásszerűen csökkent az esti egyetem szakosított tanfolyamai iránti érdeklődés. Egyedül politikai gazdaságtanból tudtunk két osztályt 32 fővel megszervezni, míg filozófiából, magyar és nemzetközi munkásmozgalomból nem sikerült. Csökkent a hároméves általános tagozaton tanulók száma is. Következésképpen a pártszervek káderutánpótlásukról messze szükségleteik alatt gondoskodnak. Pedig a párt megújulásának letéteményesei csak a jól képzett vezetők lehetnek. S, ha nem állítunk fel új követelményeket és ösztönzőket, ha nem ismerjük el a nagyobb tudást, akkor az hovatovább a párt ideológiai befolyásának csökkenését eredményezi. — Az oktató-nevelő munka intézményi feltételeit milyennek tartja? — Személyi, tárgyi és dologi feltételeink megfelelőek. A 62 oktató között 54 külső munkatárs; alapvetően társadalmi munkában végzik oktató-nevelő munkájukat. A többség régi, tapasztalt oktató, mindenki felsőfokú állami végzettséggel rendelkezik, s kevés kivételtől eltekintve —, akik most járnak politikai főiskolára —, ugyanez mondható el a politikai végzettségről. A zöm nyitott, megvan benne a készség és igyekezet az új ismeretek befogadására, meggyőző módon való közvetítésére. — Ennek ellenére bizonyos esetekben mintha bizonytalanság, elbizo- nyodás lenne tapasztalható. On is így érzékeli? — A késlekedő tananyagreform gondjai mellett az idén mind erőteljesebben észlelhetők a társadalmigazdasági feszültségek hatásai is. A reformfolyamatok egyidejű követésének kötelezettségei és nehézségei valóban nemegyszer vívódást okoznak mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Mára az intézményben folyó oktató-nevelő munka színterévé vált az elvi álláspontok és a napi problémák ütközéseinek, szembesülésének. Ez különösen a párttagokat érinti közelről, hiszen ők egyszerre a politika érintettjei és a múltat vállaló szubjektumai. Ezért a munka számukra olykor belső konfliktusokat, nemritkán elméleti, ideológiai távlatvesztést idéz elő. Az oktatás gyakran kénytelen, éppen értelmfező és jövőképformáló ideológiai jellegénél fogva, a reálfolyamatok előtt haladni, s alkalmasint ez is forrása a tettenérthető elbizonytalanodásnak. Önkritikusan, meg kell mondani, részben a központi, részben a helyi segítés elmaradása miatt a megfelelő elvi támogatást maguk az oktatók sem kapták meg. Éppen ezért fontos tanulság a számunkra, hogy a társadalmunkban mind erősebbé váló ideológiai pluralizmus és magyarázata koncentráltabb, elmélyültebb elméleti munkát igényel, több információátadást. A párt nem engedheti meg magának, hogy vezető kádereit, propagandistáit ne készítse fel feladatai ellátására. A pártoktatás —, ha struktúrája, képzési formái változnak is — mindig is a pártmunka integráns része volt, és annak is kell maradnia. Létjogosultságát a valós szükséglet kielégítésével és alapvető rendeltetésével — a jó politika jó propagálásával — tudja egyértelművé tenni és igazolni. Mi az oktatási igazgatóságon ma és a jövőben is ezen munkálkodunk. A jövő még csak körvonalaiban létezik, de egy megújuló, mozgalmi jellegű pártnak a szocialista pluralizmus viszonyai között, egy demokratikus társadalomban létkérdés saját sorainak felzárkóztatása. Ez jobb munkát, koncentráltan hatni tudó ideológiai közvetítőrendszert igényel. Ezért —, bár az 1985-ös, a pártoktatás korszerűsítéséről szóló politikai bizottsági határozat végrehajtása éppen, hogy befejeződik — a társadalomban rejlő gyors változások miatt új pártoktatási szisztéma kialakítása válik szükségessé, melyet a Központi Bizottság jövő májusra tervezett ülése hivatott törvényesíteni. — Köszönöm a beszélgetést Sulyok László