Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

1988. SZEPTEMBER 22.. CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Húsipari fejlesztések Az élelmiszer-gazdasági struktúraváltást segítő új beruházások színhelyei a hazai húsipari nagyvállala­tok. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelők állatkínálatának fogadásá­ra és a feldolgozási lehető­ségek bővítésére jelenleg 13 húsipari vállalat él a Világ­bank nyújtotta hitelek lehe­tőségével és vesz részt az Integrált Állattenyésztési és Ipari Feldolgozási Program­ban. Az üzembővítési és -re­konstrukciós munkák csak­nem az összes hazai hús­ipari nagyüzemet érintik valamilyen formában. A gyu­lai és a szekszárdi húsipari kombinátok korábban szű­kölködtek hűtőberendezé­sekben, a technológiai hiá­nyosság pótlására mindkét helyen új hűtőházat építet­tek, javítva ezzel nemcsak a feldolgozást, hanem a keres­kedelmi forgalmazás lehető­ségeit is. Üj sertésvágó-bon- tó üzem javítja a Heves Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat pozícióját a piacon, a Pest—Nógrád me­gyei üzem pedig korszerűsíti sertés- és marhavágó, vala­mint fóliássonka- és bacon­üzemét. A győri vállalat Ka- puvárott egészül ki újabb létesítményekkel, egyebek között mélyhűtővel és a da­rabolt hús előállítását is korszerűsíti. A kaposvári húskombinátban hűtőház épül. A további üzemekben a gépi berendezéseket vált­ják fel újabbakkal, a gé­pek döntő része importból származik. A beruházások túlnyomó többségét 1990- ben helyezik üzembe. A fejlesztési tevékenység­be a magyar intézmények és vállalatok is bekapcsolód­tak. Az Országos Húsipari Kutatóintézet korszerű mik­roprocesszoros vezérlésű be­rendezéseket fejlesztett ki, ezekkel az igényes export- termékek hőkezelését is meg­oldhatják. A szerkezeteket 20-féle program alapján sza­bályozhatják, így igen vál­tozatos célokra használha­tók. A húsipari műszaki fej­lesztő közös vállalat az úgy­nevezett kéregfagyasztó kamra kialakításával tett sokat az ágazat korszerűsí­téséért; a berendezéssel részben tőkésimportot he­lyettesítenek. A készüléket több hazai nagyüzemben al­kalmazzák sikerrel. Üj biotechnológiai termékek A biotechnológiai ipar az­zal kísérletezik, hogy köz­szükségleti cikkeket is gyárt. E törekvés jegyében például biotechnológiai úton gazda­ságosan gyártanak rúzsfes­téket, de tanulók részére géntechnológiai kísérletet is készítettek. A Massachusetts műszaki intézetben (USA) kidolgozott készlet használatához vala­kinek a nyálából Strepto­coccus salivarius nevű bak­tériumot kell begyűjteni. En­nek sejthártyáját a készlet­ben található lizozim enzim­mel „törik fel”, majd a sejt­magból szabaddá váló DNS-t elkülönítik a sejt többi DNS-étől, s mechanikai úton szétdarabolják. A DNS- darabkákat azután gél-elekt- roforézissel elkülönítik egy­mástól, miáltal az azonos molekulasúlynak egy cso­portba kerülnek. A kívánt DNS-szakaszt ezután bele kell juttatni az ugyancsak a szájban föllelhető Strepto­coccus mitis baktériumba. Ehhez kalcium-kloridot tar­talmazó kémcsőben összeke­verik a DNS-szakaszt a baktériummal. Az ered­mény: A S. mitis, amely rendesen csak gyengén bont­ja a nádcukrot, „cukorfaló­vá’’ válik. A készlet kidolgozója sze­rint baj csak abból szár­mazhat, ha a gyermek a ve­gyi anyagokat megissza. Má­sok szerint azonban azzal csak iskolában, kellő taná­ri felügyelet alatt szabad dolgozni. A biotechnológia eszközei­vel készített rúzs a japán Mitsui cég nevéhez fűződik. Ök a Lithospermium eryth- rorhizon gyöngykölesféle gyökereinek sejtjeit mester­ségesen nevelik fel. A ter­mészetben a gyökérsejtek­ben a rúzs céljára nagyon alkalmas vöröseslila szín­anyagtartalom akkor a leg­több (2 százalék), amikor a növény öt-hét éves korá­ban eléri a teljes nagyságát. A japán kutatóknak huszon­három nap alatt sikerült olyan gyökérsejteket kite­nyészteniük, amelyben a színanyagtartalom olykor a 24 százalékot is eléri. Szitakötő és repülőgép A természetnek egyik leg­csodálatosabb repülő teremt" ménye a szitakötő. Ez a pi­ciny áttetsző szárnyú rovar — mondhatni — sokoldalú ..harci repülőgép”: egy hely­ben lebeg, oldalt és hátra­felé repül, hirtelen előrelen­dül, s mindezt a méretei" hez képest elképesztő sebes­séggel teszi. Amikor a co­loradói (USA) egyetem kuta­tói szitakötőket mérőműsze­rekhez kapcsoltak, és repülés közben fényképezték, fölfe­dezték hogy a méreteihez képest háromszorta nagyobb erővel emelkednek, mint a leghatékonyabb repülőgépek. Ennek titka: a szitakötő fi­nom szárnyai lebegés közben alakjukat változtatják, pa­rányi forgószeleket kavarva. Ezek a kis örvénylések nö­velik a felhajtóerőt, s ja­vítják a repülési tulajdonsá­gokat. Szűrei Pásztori Elkezdődött a szüret Pasztán, a Béke Ter­melőszövetkezetben. Az idén 96 hektárról sze­dik le az. Irsai Olivér, az Oportó, a Rizling­szilváni. a Zöld Veite- lini és a Saszla szőlőfaj­tákat. A terméskilátások közepesek: 70—80 má­zsa körül várható hek­táronként. Az ötven szüretelő jelenleg az illatos Irsait gyűjti sa­ját feldolgozásra és az Egervin gyöngyösi pin- < eszeiének. — bp — A ládákba kerülő szőlő 17—18 mustfokos. Ebéd a tőkék tövében. A téesz pincészetében 5 va­gon szőlőből készítenek bort Létkérdés saját soraink felzárkóztatása Beszélgetés dr. Bandin Károllyal, a káderoktalás helyzetéről és gondjairól Szeptember elején a párt- oktatásban is új tanév kez­dődött. Kötelezettsége válto­zatlan: segítse a szocialista építés soron lévő feladata­inak megértetését, megoldását, hatékonyan járuljon hozzá a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás végrehajtását szolgáló tudati feltételek megteremtéséhez, adjon ösz­tönzést a gazdasági szemlé­letben, az egységes cselek­vésben való fordulat bekö­vetkezéséhez. Miközben azon­ban a kötelezettség válto­zatlan, változik az oktatás tartalma, metodikája és esz­közrendszere, hozzáigazod­va a környező valóság, a bennünket körülvevő világ változásaihoz. Űj helyzet állt elő tehát a káderoktatásban is. Dr. Bandur Károly, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gának vezetője először az 1988—89-es tanév beiskolá­zási adatait ismerteti. A marxista-leninista esti egye­tem különböző tagozatain 43 osztályban 760_an kezd­ték meg tanulmányaikat. Legnépesebb az általános ta­gozat: 428 fővel, a tovább­képző tagozaton 276, a sza­kosított tanfolyamokon 56 személy tanul. A pártiskola ugyancsak háromlépcsős rendszerében 561 káder be­iskolázását tervezik, zömmel az egykét hetes időtartamú céltanfolyamokon. — E számok lényegében megegyeznek az előző éviekkel, s akár elége­dettségre is okot adhat­nak. Az igazgató hogyan vélekedik minderről? — A megye párttagságának összlétszámúhoz viszonyít­va jó a beiskolázási arány, ami főleg a szokásosnál lé­nyegesen nagyobb szerve­zési erőfeszítéseknek kö­szönhető. Esti egyetemi hall­gatóink 60 százaléka párttag, a pártiskolaiak közül mint­egy 95 százalék. A két ok­tatási típusban részt vevők 77,9 százaléka párttisztségvi­selő, a rendelkezésünkre álló statisztikák szerint. Ez sem tekinthető rossznak, hiszen az derül ki belőle, hogy végül is azokat képez­zük, akiknek különösen szükségük van a politikai ismeretre. — Ez a hallgatói lét­szám azonban — emlí­tette — csak nagy erőfe­szítések árán alakult ki. A környezet hatásai így „törtek be” az intézet fa­lai közé? — Igen. Hallgatóinkat is érintik például az életfelté­telek rosszabbodásai, és így számukra is vonzóbbak a kereső elfoglaltságok a pénzkiadással járó tanulás­nál. A munkahelyi vezetők nem szívesen engedik el továbbképzésre az embere­ket, éppen az általunk is tá­mogatott munkaidőalap vé­delme érdekében. Ezért az­tán foglalkozásaink döntő hányada munkaidő utánra esik, ami nyilvánvalóan a korábbinál nagyobb áldoza­tot követel az egyéntől és a családjától egyaránt. Még kedvezőtlenebbnek érzem —, mert szubjektív eredetű — azokat a hatásokat, amelyek a gazdaság szorító gondjai­nak a talajáról sarjadnak. Egyfajta gazdasági fetisiz- must látok, mi nem kevés helyen azt eredményezi, hogy a munkáltatók mérsé­kelni igyekeznek a politikai képzésben való részvételt, és egyoldalúan a szakmait preferálják. E felfogás alap­ján ma több gazdasági ve­zető tartja a maga számára is feleslegesnek a politikai­ideológiai képzést. Illuszt­rálhatom ezt a középvezetők kombinált munkarendű tanfolyamával. Balassagyar­mat, Rútság, Bátonyterenye, a BM és a megyetanács pártbizottsága még csak ke­retszámot sem kért, többen — ígéreteik ellenére — nem teljesítették terveiket. Így az elképzelt 24 fős tanfolya­mon fele résztvevővel kez­dődött el a tanítás. — A számok összeha­sonlításakor kitűnik: csökkent az esti egyete­mi, ide nőtt a pártiskolai hallgatók és csoportok száma. Hogyan értékeli ezt az aránymódosulást? — Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a káderok­tatás közelebb került a párt- munka gyakorlatához, tehát a változás kedvező. Tanfo­lyamainkat főként délután és este tartjuk, a beiskolázó pártszervek mellé kihelyez­ve, hogy ösztönzzünk a te­vékenység hatékonyabb se­gítésére. Az idei tanévben bevontuk a káderoktatás körébe azokat a tisztségvi­selőket is, akik eddig kies­tek belőle. Gondolok pél­dául a pártcsoportvezetők­re, pártfegyelmi bizottsági tagokra. Ugyanakkor kiter­jesztettük a képzést a nép­front és a KISZ tisztségvi­selőire, aktivistáira is. — Az országos pártér­tekezlet állásfoglalása nagy súlyt helyez az alapszervezeti munkára. Ez az alapszervezeti tit­károktól, vezetőségi ta­goktól nagyobb tájéko­zottságot, elmélyültebb is­mereteket követel meg. Bizonyára az oktatási igazgatóságon erre is gon­doltak. .. — Nemcsak az országos pártértekezlet miatt gondol­tunk erre, hanem a párttit­károk körében végbement fluktuáció miatt is; sok a kezdő, új párttitkár. En­nek ellenére a felkészíté­sükre tervezett tanfolyamok zömét nem sikerült meg­szerveznünk, s jó, ha az öt turnusból kettőt beindítha­tunk. A középvezetők — a már említett — továbbképző tanfolyamai iránt sincs meg a kívánt fogadókészség. És, ha már újra a gondjainknál tartunk: zuhanásszerűen csökkent az esti egyetem szakosított tanfolyamai irán­ti érdeklődés. Egyedül poli­tikai gazdaságtanból tudtunk két osztályt 32 fővel meg­szervezni, míg filozófiából, magyar és nemzetközi mun­kásmozgalomból nem sike­rült. Csökkent a hároméves általános tagozaton tanulók száma is. Következésképpen a pártszervek káderutánpót­lásukról messze szükséglete­ik alatt gondoskodnak. Pedig a párt megújulásának leté­teményesei csak a jól kép­zett vezetők lehetnek. S, ha nem állítunk fel új követel­ményeket és ösztönzőket, ha nem ismerjük el a nagyobb tudást, akkor az hovato­vább a párt ideológiai be­folyásának csökkenését ered­ményezi. — Az oktató-nevelő munka intézményi felté­teleit milyennek tartja? — Személyi, tárgyi és do­logi feltételeink megfelelőek. A 62 oktató között 54 külső munkatárs; alapvetően tár­sadalmi munkában végzik oktató-nevelő munkájukat. A többség régi, tapasztalt oktató, mindenki felsőfokú állami végzettséggel rendel­kezik, s kevés kivételtől el­tekintve —, akik most jár­nak politikai főiskolára —, ugyanez mondható el a po­litikai végzettségről. A zöm nyitott, megvan benne a készség és igyekezet az új ismeretek befogadására, meggyőző módon való köz­vetítésére. — Ennek ellenére bizo­nyos esetekben mintha bizonytalanság, elbizo- nyodás lenne tapasztal­ható. On is így érzékeli? — A késlekedő tananyag­reform gondjai mellett az idén mind erőteljesebben észlelhetők a társadalmi­gazdasági feszültségek ha­tásai is. A reformfolyamatok egyidejű követésének köte­lezettségei és nehézségei va­lóban nemegyszer vívódást okoznak mind a hallgatók, mind az oktatók körében. Mára az intézményben fo­lyó oktató-nevelő munka színterévé vált az elvi ál­láspontok és a napi prob­lémák ütközéseinek, szembe­sülésének. Ez különösen a párttagokat érinti közelről, hiszen ők egyszerre a poli­tika érintettjei és a múltat vállaló szubjektumai. Ezért a munka számukra olykor belső konfliktusokat, nem­ritkán elméleti, ideológiai távlatvesztést idéz elő. Az oktatás gyakran kénytelen, éppen értelmfező és jövőkép­formáló ideológiai jellegénél fogva, a reálfolyamatok előtt haladni, s alkalmasint ez is forrása a tettenérthető elbi­zonytalanodásnak. Önkriti­kusan, meg kell mondani, részben a központi, részben a helyi segítés elmaradása miatt a megfelelő elvi tá­mogatást maguk az oktatók sem kapták meg. Éppen ezért fontos tanulság a szá­munkra, hogy a társadal­munkban mind erősebbé váló ideológiai pluralizmus és magyarázata koncentrál­tabb, elmélyültebb elméleti munkát igényel, több infor­mációátadást. A párt nem engedheti meg magának, hogy vezető kádereit, propa­gandistáit ne készítse fel feladatai ellátására. A párt­oktatás —, ha struktúrája, képzési formái változnak is — mindig is a pártmunka integráns része volt, és an­nak is kell maradnia. Létjo­gosultságát a valós szükség­let kielégítésével és alap­vető rendeltetésével — a jó politika jó propagálásával — tudja egyértelművé tenni és igazolni. Mi az oktatási igaz­gatóságon ma és a jövőben is ezen munkálkodunk. A jövő még csak körvo­nalaiban létezik, de egy megújuló, mozgalmi jellegű pártnak a szocialista plura­lizmus viszonyai között, egy demokratikus társadalom­ban létkérdés saját sorai­nak felzárkóztatása. Ez jobb munkát, koncentráltan hatni tudó ideológiai közve­títőrendszert igényel. Ezért —, bár az 1985-ös, a párt­oktatás korszerűsítéséről szóló politikai bizottsági határozat végrehajtása ép­pen, hogy befejeződik — a társadalomban rejlő gyors változások miatt új pártok­tatási szisztéma kialakítása válik szükségessé, melyet a Központi Bizottság jövő má­jusra tervezett ülése hiva­tott törvényesíteni. — Köszönöm a beszél­getést Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom