Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

1988. SZEPTEMBER 21.. SZERDA NOGRAD 3 A csitíri dombok alatt, '^'.„Igencsak felháboro­dott a lakosság azon is, amikor elhordták a laiuból az összes "fény­forrást- megszűnt az isko­la, a művelődési ház, elköl­tözött a tarjács, a tsz, egy­szóval »bekörzetesitettek«. Kaptunk egy hangzatos ne­vet: társközség. Hiszen, ha azok lennénk! Sokkal' job­ban illik ránk a mostoha­gyerek elnevezés. Mert mi­lyen tár.s az, aki a másik­tól elvon minden falatot; aki tétlenül nézi, hogy a másik romlásba dőljön. Ezért forrong a közvélemény, ezért kell minduntalan a nagy hivatal asztalát verni. Nem sok eredménnyel." Mikor is volt, amikor imigyen kesergett az egyik kis nógrádi falu? tanácstag­ja? "Lehetett úgy ha.t-hét esztendeje Azóta sokszor, sok helyütt hangzottak el hascnló pa­naszok, ha az emberfia hí­vatlan vendégként becsöp­pent aprófalu-létcgatóba. Emlékszem a kézlegyinté­sekre is: demokrácia? Az nem nálunk terem! Ám azóta a közélet, a de­mokratizmus berkeiben is új szelek fújdogálnak, nem hagyva érintetlenül az em­beri gondolkodás, cselek­vőkészség változásait.- Érző­dik ez mindennapi életünk valamennyi területén, ér­ződik — a témánál marad­va — a társközségek viszo­nyában is. Jut-e pénz egyenlően? További szósz^porítás he­lyett menjünk be az őrhal­mi tanácsra, amely négy társközséget tudhat' magáé­nak. Hugya-g, Csatár, Iliny, Nógrádgárdony mind-mind olyan apró települések, ahol alacsony a lélekszám, a múltból hozott örökség csupán a szorgalmas, sok­szor már-mái" küzdelmes munka. Mert az e vidéken éle ember iparkodásáról, gyarapodni vágyásáról hí­res. Itt a nappalok összefut­nak az éjszakákkal, a hét­köznapok az ünnepekkel, ha a munka úgy diktálja. Mit mondhatnánk? Végig­járva az öt falut, hümmö- günk, meg csodálkozunk, mert eihagyatottsáigmak, ár­vaságnak jelét sem talál­juk. A takaros faluképek a jó gazda keze nyomát vise­lik, a keretet a látványhoz a megkapó természeti kör­nyezet adja. — öt község egv' gyéké­nyen. Hogyan férnek meg egymással? Borda Mihály, az őrhalmi •tanács igazgatási főelőadó­ja, egyben tanácsosa akku­rátusán válaszod — Érzésem szerint na­gyon jól. Együtt gondolko­dunk, együtt döntünk az elöl jár óságok ka 1. dolgain­kat illetően. Az elöljárók el’árnak a végrehajtó bi­zottsági. a tanácsülésekre, ahol tolmácsolják a lakos­ság kéréseit, panaszait, a mi tanácsi vezetőink heten­te tartanak külszolgálati na­pokat a társközségekben, ott vannak a falugyűlése­ken, tanácstagi beszámoló­kon. Minden vélt vagy va­lós panaszra, bejelentésre választ adnak. örvendetes tények ezek, ám az ember minduntalan elgondolkozik, hogy a köz­élet eme jól kiépített csa­tornáin jut-e pénz is egyen­lően minden helyre? Ho­gyan rangsorolják a külön­böző igényeket, érdekeket? — Ha arra gondol, hogy kisemmizzük,- megrövidítjük a társközségeinket, téved. Ellenkezőleg. Amióta kö­zös kalapból gazdálkodunk, sokkal több pénz jut egy- egv kis falura. Arra törek­szünk, hogy ami Örhalom- ban megvalósul, az megle­gyen a többi helyen is. Sőt! Hadd mondom el, hogy a társközségekben már nem talál földutat, itt Örha­lomban még van. — Ezek Szerint soha nincs vita, asztalcsapkcdás? — No néha azért kisebb, nagyobb szóváltások előfor­dulnak. Manapság az em­berek már nem érik be a semmitmondó válaszok­kal. A- közélet fórumain nem kell őket noszogatni, élnek a demokratizmus adta lehe­tőségekkel. Nyíltak, szóki- mondóak, őszinték. És amit előnyükre lehet írni, kevés kivétellel, mindig a közös­ség érdekeit érintő aggályai­kat teszik szóvá. Vannak „álpolitikusok” Így látja-e ezt Dovicsin József, Iliny község elöljá­rója is? Az apró kis tele­pülés 240 lakója itt az, „is­ten háta fnögött” jól érzi magát, s akik valamikor el­mentek ifinen, kezdenek visszaszivárogni, mutatja ezt az épülő három új ház is. — A legtöbb ember reá­lisan ítélkezik a körülmé­nyeinkről. Aki dolgozni sze­ret, az meg is él. Vannak aztán az „álpolitikusok", ők bírálnak, kritizálnak, fele­lőtlenül fecsegjek, semmi nem jó nekik, de há meg­kérdezzük tőlük, hogyan le­hetne jobban, arra már nem tudnak választ adni. Kántáljáik, hogy presszó, kellene a faluba, hogy min­dennap hozhatnának II íny­be tőkehúst, hogy követel­jük vissza az iskolát. Pedig alig van gyerek... Ezek a „szónokok" nem a realitás talaján mozognak és sze­met hunynak az eredmé-' nyeink felett. Pedig ('már az is nagy dolog egy ilyen kis falu életében, hogy gázcse­retelep épült, hogy a mű­velődési házat felújítjuk, hogy útjainkat javítani igyekszünk. — Milyen terei vannak a falusi demokráciának? Ele- gendőek-e a falugyűlések, a tanácstagi beszámolók a napi gondok rendezéséhez?. — Aligha érnék be eny­nvivel a lakók. Szinte na­ponta leállunk beszélgetni moziba menet, vagy onnan jövet — ne ítéljen el — de a kocsmában is érdemes elüldögélni, kvaterkázás közben sok minden lecsapó­dik. Aztán el sem hinné, mekkora haszna van a ke­rítés menti tereferéknek. Az én jó szomszédom Csikán Gábor jelenleg a balassa­gyarmati földhivatalnál dol­gozik. Sokszor tőle kérek ta­nácsot, egy-egy bonyodal­mas kérdésben, a kerti munka közben. Dovicsin József több év­tizeden keresztül, mint ta­nácselnök igazgatta Ilinyt, ő a párttitkár, még a szom­szédos Csiitárban is. Azt mondja, a népfront nélkül semmilyen döntést nem hoz. Aztán természetesen az őr­halmi tanáccsal is élő á kapcsolata. Sokszor elég egy telefon, hogy megkapja a segítséget. Máskor meg a kis Trabanttal ingázik oda- vissza. Visszajöttek, építkeznek — Szomorú, ha egy ta­nácstag nem igyekszik együttműködni a tanáccsal. Persze ez csak a törvények ismeretében lehetséges. Min­dig szem előtt tartva, hogy kisközségben csak kicsiben oldható meg az, amit egy nagyobb településen látvá­nyosabban tudnak muto­gatni. Küldték a mestereket Mi segít abbarj, hogy Hu- gyagon olyan rendben men­nek a dolgok? Jócskán meg­lepődtünk, amikor a faluban­sétálgatva láttuk, hogy van itt idősek • klubja, ifjúsági klub, bővítik az óvodát, az új temetőkerités messziről feltűnik az idegennek, a központban boltok, presszó, az utcák tiszták, virágo­sak ... — Hát először is, olyan nép lakik errefelé, amelyik nem várja, hogy a „sült ga­lamb a szájába, repüljön”. A közösből kapott pénz mel­lé szívesen teszik oda a tár- sádalmi munkát is. Aztán meg az őrhalmi tanáccsal kifogástalan a. kapcsolatunk. Még nem fordultam hozzá­juk olyan kéréssel, amit ne teljesítettek volna. Sok mú­lik a személyes jó barátsá­gon. Most, hegy bővítjük az óvodát; vízvezeték-szerelő kellett, vagy bádogos, csak egy telefonba került, s máris küldték az őrhalmiak a mestereket. Azt hiszem, va­lamennyi társközségre ér­vényes a barátság, a jó ér­telemben vett összefonódás — merül a részletekbe Han- dó János 'községi elöljáró, aki nyolc tanácstaggal mun­kálkodik a kis falu szebbé tételén. És megtudjuk, hogy Hu­szár Ferenc Csitár tanács­tagja Örhalomban pedagó­gus, az őrhalmi tanácstitkár Hugyagon lakik, az ilinyi Dovicsin József lánya, a Margit Örhalomban lakik, és tanít, de azért ha tehe­ti, a tanácsüléseken szót emel Iliny mellett. És azt is megtudjuk, hogy a társ­községek népfronttitkárai Havasi Kálmán bácsi veze­tésével rendszeresen ösz- szeülnek, hol ez, hol meg az a falu kerül terítékre a megbeszéléseiken. Egészségtelen összefonó­dás? Ellenkezőleg. Gyü­mölcsöző baráti kapcsola­tok. A személyes ismeretsé­gen alapuló, összehangolt tanácsi, tanácstagi munka. A hétköznapok demokrá­ciája úton-útfélen, mely sokszor többet kamatozik a „felülről” életre hívott hi­vatalos fórumoknál. Nem minden telhötlen Nem vagyunk hitetlenek, de azért próbát tettünk az utca embereinél is. Meg­fordultunk a kocsmában, a boltban, minden olyan he­lyen, ahol sok ember tar­tózkodik, ahol válogatás nélkül sorjáznak a vélemé­nyek, sérelmek. Hogy minden felhőtlen, az túl szépen hangoznék. Közvélemény-kutatásunk eredménye: a társközségek lakói a teho miatt aggód­nak. Megszavazták, hogy tornaterem épül Örhalom­ban a köz pénzéből. Érde­ke ez a körzetnek, hiszen a •felső tagozatos gyerekek va­lamennyien az őrhalmi is­kolába járnak. Ám időköz^ ben kiderült, hogy a fo­rint kevés', az elképzeléshez legalább tízmillió kellene. Jogos az érdekődés, miért nem kezdték még el a ter­vezést? Ha a tornateremre nem futja, mi lesz a tehó- val? Érdemes-e szétapróz­ni ? Konkrét döntés még nincs. Nem is lehet, csak a lakos­ság véleményével egyetér­tésből. Ám, amíg a hivatalos fó­rum várat magára, az em­berek már törik a fejüket a házak előtti kispadokon ül­dögélve, délutáni, esti cse­vegések közben ... Kiss Mária TESTÜLETEK TflRGYDLTÚK Hangulatjavító helyi járatok Az 1984. január elsejé­vel végrehajtott közigaz­gatási átszervezés után í el e r ős öd ott B át onyt e r e ­nyén a lakossági igény az összevont települések kö­zötti útazási lehetőségek fejlesztésére. Az ezt kö­vető években több járat- bővítésre, útvonal- és menetrend-módosításra ke­rült sor ä társközségek és a székhelyközség között, amelyek az említett cél el­érését szolgálták. Nagy- bátonv és Kisterenye kö­lehetett. figyelmen kívül hagyni a lakosság utazási szokásait, a szezonális igé­nyeket. Utoljára hagytuk, de elsőként is említhet­tük volna: lehetőleg opti­málisan kellett kialakíta­ni a buszcsatlakozásokat az induló, illetve az érke­ző személyvonatokhoz. Nos, túlnyomó többség­ben sikerült az igényeket és a lehetőségieket szink­ronba hozni. Napjainkban megfelelő a helyi járati közlekedés Bátonytere­I Sok múlik a buszvezetőkön. .. Fotó: — bp — | zött 1987. szeptember 14- én induLt meg a helyíjá- rati autóbusz-közlekedés. Az elmúlt egy év ugyan nem nagy idő, ám elégsé­ges a tapasztalatok ösz- szegzésére. Meg is tette ezt a Bátonyterenyei Né-- pi Ellenőrzési Bizottság éis a tegnapi ülésén alapve­tően pozitívan foglalt ál­lást a kérdésben. Általá­nos a vélemény: szüksé­ges, a lakosság hangulatát javító tényező volt a he­lyijárati közlekedés be­vezetése. A hét járatpár­ral bővített helyi járatok csak az első fél évben 775 ezer embert szállítottak, s az utasok száma ennek legalább a duplája lesz év végéig. A járatbővítés többlet­terheit a - tanács és a Vo­lán közösen vállalta. Az­óta is jó a kapcsolatuk. A tanács összegyűjti, meg­szűri és rangsorolja a la­kossági igényeket, míg a Volán a lehetőségekhez mérten igyekszik azok­nak eleget tenni. Meg kell mondanunk: nincs könnyű helyzetben a vál­lalat bátonyterenyei üzem- igazgatósága, hiszen gép­járműveinek műszaki ál-, lapota nem a legjobb, kö­zel egyharmaduk nulla ér­téket képvisel, A helyi közlekedés meg­szervezésekor sokféle szempontot kellett figye­lembe venniük az illeté­keseknek. Mérvadó volt az üzemek és az intézmé­nyek " munkarendje, a ta­nuló- és óvodásszállítás, a bányász- és munkásszállí­tás kívánt időpontja. Nem nyén. Amint említettük, hét járatpár közlekedik Nagyba tony vasútállomás és K i s te ren.y e - b án ya te Lep között, s az útvonalon át­haladó helyközi buszok­kal együtt tizennyolc já­ratpár szállítja az utaso­kat. Ez a járatsűrűség elégségesnek nevezhető. . Természetesen a jelen­legi helyzeten még ' lehet és kell is javítani. Jobbí­tani szükséges az utasok t á j ékoz t áfását, csökk ente ­ni a járatkéséseket, mi­nimálisra mérsékelni a járatkimaradásokat. A Vo­lánnak állandó és szoros kapcsolatra kell töreked­nie a helyi tanáccsal, .az üzemekkel, az intézmé­nyekkel, hogy a kért me­netrendváltozásokat a le­hetőségekhez mérten vég­rehajtsa. • Nem kis feladatról van szó. Esetenként objektív akadálya van a kérés tel­jesítésének. A Mátra-la- kótelepre például nem mehet be a busz, mert nincs elegendő és megfe­lelő hely a megfordulásá­hoz. Persze, olykor embe­ri gyarlóságok miatt bor- zolódnak a.z idegek. Az iskolajáratról a fel­nőttek leszorítják az ap­róságokat. Kedvezőbb .eset­ben a gyerek nem marad le a járatról, „csak” ép­pen összetörődik, mire megérkezik úti céljához. Mindent egybevetve: van még javítanivaló a bá- tonyterenyei helyijárati közlekedésen. De legalább már van min javítani... | (kolaj) A fiatalok közéleti szerepe Ez is szerepelt abban az előterjesztésben, amelyet a KISZ pásztói bizottsága tárgyalt tegnapi ülésén, ahol egyebek között az alapszervezetek az ország- gyűlési képviselői és ta­nácstagi választások előké­szítésével és lebonyolításá­val kapcsolatos feladatait határozta meg a testület — tájékoztatott Szvetlik Mária, a városi bizottság titkára. A fokozottabb társadalmi részvétel érdekében növel­ni kell a fiatal tanácstagok számát. Ezért — kihasz- ' nálva az ifjúsági szövet­ség önálló jelölési jogát — olyan fiatalokat kell indi- tani a választásokon, akik eddigi közéleti és mozgal­mi tevékenységükkel már kivívták a helyi lakosság I elismerését, és amellett. | hogy programjukban fontos hangsúlyt kap korosztá­lyuk érdekeinek érvénye­sítése. hatékonyan tudják § képviselni az egész vá­lasztókerületet az ott élők céljainak megvalósításában. j balás Öt község jj egy„gyékéttyenH Hétköznapok demokráciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom