Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

2 NOGRAD 1988 S7FPTFMBFR 21.. SZERDA A cél: hatékony szocialista gazdaság kialakítása Interjú Grósz Károllyal amerikai és aradi tárgyalásáról A Daily News interjút ké­szített Grósz Károllyal ame­rikai útjáról és az aradi csúcstalálkozóról. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az alábbiakban válaszolt az MTI lapjának kérdéseire. — Grósz elvtárs amerikai látogatásának visszhangja rámutatott arra, hogy a lá­togatás, csak lehetőségeket teremtett és azok kimun­kálása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hogy kor­mánybiztost bíznak meg ennek kézbentartásával. Va­jon emellett milyen lépések várhatók kormányzási, il­letve törvényhozási szinten e lehetőségek kiaknázásá­nak megkönnyítésére? Szeretném hangsúlyozni, hogy igen kedvező körül­ményként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklő­dést, és alapvetően támoga­tó közfigyelmet, amelyet gaz­dasági stabilizációs és ki­bontakozási törekvéseink külföldön kiváltottak. Ügy érzem, ez csak tovább erősödött az országos párt­értekezlet nyomán, mert a politikai intézményrendszer korszerűsítésének elhatáro­zása egységesebb keretbe foglalta, s ezzel még hitele­sebbé tette a szocialista rendszerünk megújítására vonatkozó elképzeléseinket. A kölcsönösen előnyös kül­gazdasági kapcsolatoknak a jelentőségét hazánk életé­ben fejlődésében, azt gon­dolom. nem kell külön bi­zonygatni. Ezért vállalkoztam én magam is szívesen arra. hogy gazdasági programunk hazai hátteréről, várható elő­nyeiről és perspektívájáról személyesen tájékoztassam az érdeklődő szocialista és nyugati . politikusokat, üzleti köröket, szakembereket. Azon túl, hogy mi is rendkívül sok tapasztalattal gazdagod­tunk ezeken a látogatáso­kon. ebben látom elsősorban a külföldi partnerekkel lét­rejött találkozások célját és értelmét. Erről ^gyébké'nt az amerikai és kanadai látoga­tásom során is meggyőződ­hettem. A kormánybiztos fő fel­adata az üzleti lehetőségek minél teljesebb körű feltá- íása. s az. hogy elősegítse az amerikai és a magyar üz­letemberek egymásra találá­sát és együttműködését. A magyar gazdaság iránti ér­deklődés az elmúlt időszak­ban ugyanis jelentősen meg­nőtt. ugyanakkor hagyomá­nyosan elég lassúak vagyunk a konkrét üzleti lehetőségek kihasználásában. A magyar kivitel élénkü­lését. a külföldi tőke inten­zív beáramlását azzal is elő akarjuk segíteni, már a jö­vő évtől, hogy a pénzügyi szigor fenntartása mellett a hatékony vállalatok a mai­nál lényegesen kevesebb ad­minisztratív kötöttséggel juthassanak forrásokhoz, köz­tük a gazdálkodásukhoz, fejlesztési tevékenységükhöz szükséges nem rubelelszá­molású importhoz. A kül­földi tőke érdeklődésének fo­kozatos növekedését várjuk attól, hogy a magyar gaz­daságban lehetővé válik ér­tékpapírok megvásárlása, és — amennyiben gazdasá­gunk érdekei úgy kívánják — külföldi cégek >akár egye­düli tulajdonosai is lehet­nek magyar területen mű­ködő vállalatoknak. Ez ösz* szeíügg a társasági törvény életbeléptetésével, amely egyebek mellett lehetővé teszi magánszemélyek társulását, ■széles körű üzleti részvéte­lüket. beleértve közös válla­latok alapítását is külföldi cégekkel. Rugalmasabb gazdasági szerkezei — Külföldön az eddigi je­lek szerint különösen nagy érdeklődéssel várják az új társasági törvényt. Milyen irányelvek vezetik a kor­mányt ennek kidolgozásá­ban és milyen eredményt várnak tőle? — A társasági törvény, jelentőségét tekintve, ki­emelkedik a gazdaság mű­ködését szabályozó sok jog­szabály tengeréből. Talán az sem túlzás, ha az államosí­tásokkal állítjuk párhuzam­ba. Jelentősége abban van, hogy jogi kereteket teremt a különböző tulajdonfor­mák hatékony működése szá­mára. A tapasztalatok sze­rint ugyanis, ha a vállalko­zóknak a tevékenységi for­mák széles választéka áll rendelkezésére és az adott lehetőségek között a körül" . ményekhez képest legrugal­masabb vállalkozási formá­kat alkalmazhatják, ez hi­hetetlen dinamikát kölcsö­nöz a gazdaságnak. S ami még fontosabb. a lendületet nem elsősorban a külső erő­források bevonása táplálja, hanem a gazdaságban mind a mai napig elfekvő, moz­dulatlan vagyon működésbe hozása, a megfelelő érdekelt­ség megteremtése révén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy ru­galmasabb, alkalmazkodó- képesebb gazdasági szerke­zet kialakítására. Konkrétan három kedvező hatást vá­runk: a tőke hatékonyabb allokációját, ta lakossági megtakarítások visszaáramol- tatását a gazdaságba és a kül­földi tőke nagyobb mértékű bevonása jogi és közgazda- sági feltételeinek bővítését. Sokan félnek attól, hogy a társasági törvénnyel ve­szélyeztetjük rendszerünk szocialista jellegét. Ám én úgy vélem, hogy ha a szo­cializmus hagyományos tu­lajdonformáihoz az idők fo­lyamán olyan . negatív lera­kódások is társulhattak, mint a nemtörődömség, az együttműködésre való kép­telenség, a bürokratizálódás és a rugalmasság hiánya, akkor ezek kiszűrésével a valóságban éppen a szocia­lizmushoz kerülünk köze­lebb. A várhatóan megnö­vekvő gazdasági teljesítmé­nyek emberhez méltóbb életet tesznek lehetővé." Ugyanakkor a törvénnyel támogatott autonómia, az alulról való szerveződés és a különféle kollektív koo­peratív megoldások szintén jól illeszthetők társadalmi, gazdasági céljainkhoz. Kor­szerű. hatékonyan működő szocialista gazdaság kialakí­tása a célunk, nagy hiba lenne, ha ezt a régi formák­hoz való görcsös ragaszko­dás akadályozná meg. Tudományos-műszaki együttműködés — A kifejezetten gazda­sági szférán kívül milyen területen várható a kapcso­latok, az együttműködés ki- szélesítése az Egyesült Ál­lamokkal és Kanadával? — A legszélesebb érte­lemben vett humanitárius területeken komoly lehető­ségeket látok a kapcsolatok érdemi bővítésére. De en­gedje meg, hogy ezt egy Seűkebb, báF mérhetetlenül fontos terület. ' a tudomá­nyos-műszaki együttműkö­dés néhány konkrét mozza­natával érzékeltessem. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia, a Nehézipari Műszaki Egye­tem és a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem által gondozott, illetve tervezett kapcsolatok szá­mára egyengettük az utat. Az Egyesült Államok hat városában és a kanadai To­rontóban folytak ígéretes tárgyalások. Emellett az egyetemek közötti kétolda­lú tudományos kapcsolat- rendszer kiépítésének ügye szerepelt napirenden (pl. kö. zös szoftverfejlesztés). Nagy teret kaptak a ten­gerentúli partnerek ma­gyarországi hemzetközi me­nedzserképzőben való rész­vételének kérdései. Más konkrét, levélben megerősí­tett visszajelzések is érkez­tek, amelyek az érdekeltsé­get és a szándékok ko­molyságát mutatják. Ezen túlmenően jelentős műszaki-tudományos vo­natkozásai vannak három, most kezdeményezett együtt­működésnek. Az első a Westinghouse által létreho­zandó, magyarországi tech­nológián belüli minőségbiz­tosítási és termelékenységi központot érinti. A másik a Torontóban létesített kap­csolat a Bell-Northern Re­search Ltd.-vei, a tudomá­nyos együttműködés téma­körében. Végül szintén To­rontóban, az Ontario Hyd­ro céggel és partnereivel ál­lapodtunk meg az együtt­működésről az atomenerge­tika fejlesztésében. A tudományos-műszaki együttműködésnek ezek a kezdeti eredményei, úgy gondolom, joggal kelthetnek bennünk bizakodást a kap­csolatok elmélyítése és más területekre való kiterjeszté­se tekintetében is. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy sem az USA, sem Kanada esetében nincs olyan meg­oldatlan politikai kérdés, ami gátolná gazda sági, tu­dományos, .kulturális és egyéb kapcsolataink bővíté­sét. Azt gondolom,' hogv nekünk, magyaroknak kell most élni tudni ezekkel a kétségkívül nagy tartaléko­kat sejtető lehetőségekkel. Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy ezek az esé­lyek kihasználatlanok -ma­radjanak. Arad után — Milyen fejlemények várhatók a közeljövőben az aradi csúcstalálkozó után a magyar—román kapcsola­tok terén? — Én mindenekelőtt a tárgyalások tényét tartom igen fontosnak, mert 11 év óta a két párt főtitkárai kö­zött nem volt ehhez hason­ló munkatalálkozó. Tárgy­szerű, hasznos tanácskozás volt ez véleményem sze­rint, mert megállapodtunk azoknak a kérdéseknek a további tanulmányozásá­ban, amelyek megoldására mind a két fél részéről megvan a hajlandóság. A legnagyobb jelentőségű ezek között a gazdasági kap­csolatok magasabb szintre emelése és a turizmus fej­lesztését is ilyennek tekin­tem. A találkozón sorra vettük a kapcsolataink szempontjából fontos, vala­mennyi témát, de a dolgok természeténél fogva, konk­rét eredmények itt még nem születhettek. A közeljövő reálisan lehetséges fejle­ményének ezért a tárgyalá­sok folytatását “ nevezném. A két szomszédos ország kapcsol atain.ak j avításá t egyébként blyan lényeges ügynek érzem, amitől nem szabad sajnálni az időt, sem a türelmet. X Rätkcai Istuän (1912-1988) Rátkai István szeptember 19-én, hosszan tartó betegség következtében “ti éves korában elhunyt Salgótarjánban. Temetése szeptember 22-én, 13.30 órakor lesz a baglyasal- jai temetőben. Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége, MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága, . a gyászoló család Mezőgazdasági szakkiállítás Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról.) következőkkel folytatta: — Bemutattuk, hogy kedvezőt­len termőhelyi és talajadott­ságaink ellenére, a legrosz- szabb helyeken sok ötlettel, többlétmunkával mindent le­het termelni. Az elismerést kiváltó termékbemutató Láng Károly és Németh Tibor ne­véhez fűződik. Figyelmet felkeltő. ízléses és igényes a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság termékbemu­tatója. Kristóf Zoltán, a Mát- rapaek üzem részlegvezető­je és Háriné Kovács Klára előadó ismertetett meg a vit­rinekben és a szabadban ki­állított termékeikkel. A Mótradog-fűszerkeverékek között új termékként emlí­ti a Snach, a Pizza és a Grill fantázianevet viselőket A sokoldalúság és a meg­újulás jellemzi az ipari te­vékenységet is. Az új termé­kek között találjuk az aj­tótokokat, a geofizikai ' rob­banásbiztos csiszolóberen­dezést, a nyersrosttartalom- meghatározó készüléket és a kiforraló állbmást. A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet .csak az ipari tevékenységet reprezentáló öntvényekkel, alkatrészekkel és műanyag termékekkel képviselteti ma­gát. Tóth Ferenc. üzletkötő elmondta, hogy üzletkötés és a kooperációs lehetőségek megismerése céljából jelen­tek meg. Felsorolta az új termékeket, majd azzal zárta tájékoztatóját, hogy alkatré­szekre és öntvényekre meg­rendeléseket vesznek fel. — Szerény a jelenlétünk — mondotta Majer Antal, a drégelypalánki termelőszö­vetkezet elnöke. Űj terméke­ket is hoztunk. Ilyen a gyógy- lekvár, a dzsemek és az ivó- levek. Majdnem velük szem­ben tárja az érdeklődők elé néhány termékét — müzli, hántolt napraforgó stb. — a Nógrád Megyei Gabonafor­galmi Vállalat. A rétsági nagyüzem varrodájában és a műanyag-feldolgozó üzemben készített termékek késztetik elismerésre a látogatókat. A karancslapujtői termelőszö­vetkezet képekben érzékelte­ti a drogfeldolgozást és a kemény mészkőőrlemény előállítását. A salgótarjáni bányagépgyártó vállalat ka­zettás szállítószalagja pedig a szabad területen kapott he­lyet. Rátkai István 1930-ban kapcsolódott be a munkás- mozgalomba: a baglyasaljai sejttől kapott megbízatást, hogy megfigyelő legyen az illegális találkozókon. Ké­sőbb, már mint a kommu­nista párt tagja, az újjá­szervezett területi bizottság könyvtárosa volt. Lakásán több alkalommal tartottak politikai jellegű megbeszé­léseket. Szervezte és irányí­totta a Vörös Segély moz­galmat. Agitációt fejtett ki a nyilas párt ellen. A katonasághoz 1944-ben vonultatták be. Egy elfogott levél miatt lebukott, vizs­gálat indult ellene. Ítéletre azonban nem került sor, mert a visszavonulás okozta káoszban megszökött, s át­ment a szovjet csapatokhoz. Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvi­vői tájékoztatón Major László, a KB •irodájának vezetője ismertette a tár­gyalt témaköröket. A tes­tület áttekintette az Or­szággyűlés működésének tapasztalatait. A Politikai Bízott s ág megáll a p í tot ta, hogy az 1985-ös választások óta az Országgyűlés tevé­kenysége aktívabb lett, és napjainkra állami-politikai életünk hatékony intéz­ményévé vált. A társadalmi életben vég­bement változások megala­pozták és szükségessé te­szik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban érvényesüljön a demokra­tizmus. A pártnak az az ál­láspontja, hogy az Ország- gyűlés a szocializmus építé­sének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatéko­nyabban teljesítse alkot­mányos funkcióit, A Politikai Bizottság tá­mogatja az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsíté­sét. A Politikai Bizottság tá­mogatja és ösztönzi az or­szággyűlési munka nyilvá­☆ A felszabadulás után rend­őrként szolgált, majd a sal­gótarjáni kőszénbányáknál dolgozott. Tagja volt a bag­lyasaljai pártalapszervezet vezetőségének. Az 1956-os ellenforradalom idején szi­lárdan kiállt a munkáshata­lom mellett, részt vett a munkásőrség szervezésében. Évekig volt a baglyasaljai szakasz parancsnoka. A szénbányavállalat iparöre- ként ment nyugdíjba 195S-- ban, miután egészsége meg­rendült. Több kitüntetést vehetett át. Megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, a Magyar Par­tizán Emlékérmet, a Munka Érdemrend arany fokozatát. nosságának kiteljesedését, a képviselők és a választópol­gárok közötti kapcsolatok elmélyítését. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén saját tagjai sorából munkacsoportot ho­zott létre a lakásgazdálko­dás áttekintésére és korsze­rűsítésére irányelveinek ki­dolgozására. Az előkészítő munkában az államigazgatá­si szervek mellett részt vet­tek a tanácsok, tudomáriyös intézetek, különböző társa­dalmi és érdekképviseleti szervek, szervezetek képvi­selői is. A lakásbizottság most tájékoztatta a Politikai Bizottságot eddig végzett munkájáról. A Politikai Bizottság egyet­értett .azzal, hogy a jelenle­gi lakásgazdálkodási gyakor­lat társadalmi feszültsége­ket hordoz, ezért átfogó kor­szerűsítése szükséges és idő­szerű. Javasolta, hogy a munkacsoport még ebben az évben tájékoztassa a Köz­ponti Bizottságot is elképze­léseiről. A testület ezután folyó ügyeket és .a hatáskörébe tartozó személyi kérdéseket vitatott meg — hangzott el a szóvivői tájékoztatón. (MTI) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Grósz Károlynalc, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének levele a nemzetközi tanácskozás résztvevőihez „Tisztelt tanácskozás! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa és a magam nevé­ben tisztelettel köszöntőm nemzetközi ta­nácskozásuk résztvevőit, minden kedves vendégünket. Kívánom, hogy találkozójuk eredménye­sen segítse elő a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek közvetlen érintkezését, a hatékony kapcsolati for­mák kialakítását, a szocialista világ szel­lemi potenciáljának, tapasztalatainak köl­csönös megismerését és érdemi hasznosí­tását. Hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal kialakított baráti kapcsolatok köl­csönösen előnyös, kiegyensúlyozott fej­lesztésének. A jövőben is síkraszállunk a rendszeres párbeszéd bővítéséért, az egy­más iránti bizalom és megértés elmélyí­téséért. Támogatjuk a Szovjetunióban végbe­menő átalakítási folyamatot, üdvözöljük a többi szocialista ország erőfeszítéseit a . szocialista társadalom megújítására, a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsítá­sára, az életszínvonal emelésére. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fon­tos és megbecsült társadalmi szervezet ha­zánkban. Közös törekvésünk, hogy az MSZBT a magyarországi társadalmi viszo­nyok és a nemzetközi környezet változá­saira támaszkodva még hatékonyabban segítse a Szovjetunió történelmi útjának, mai valóságának, az átalakulás tapaszta­latainak megismertetését hazánkban, já­ruljon hozzá a Magyar Népköztársaság korszerű bemutatásához a Szovjetunióban, a társadalmi mozgalom erejével ápolja a magyar és a szovjet nép barátságát. Őszintén örülünk, hogy tanácskozásuk színhelyéül a magyar fővárost, Budapestet választották. Reméljük, alkalmuk lesz közelebbről megismerni országunk múltját és jelenét, a magyar nép munkáját gazdasági gond­jaink leküzdésében, a társadalmi viszo­nyok demokratizálásában, a korszerű szo­cialista Magyarország megteremtésében. A tanácskozás minden résztvevőjének eredményes munkát és kellemes tartóz­kodást kívánok hazánkban." (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom