Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... <7^ Tízéves nyugdíjasklub Ünnepi tagsági ülésre jöt­ték össze szeptember 11-én a klubtagok Mátraverebély- ben annak emlékére, hogy tíz évvel ezelőtt 1978. szep­tember 10-én tartotta ala­kuló ülését a nyugdíjasklub. Az akkori 26 fős létszámú klubtagság ekkor dolgozta ki a működési szabályzatot, a házirendet, az éves munka­tervet és öttagú vezetőséget választott. A jubileumi ülést az út­törők kultúrcsoportja színes műsorral köszöntötte, majd a vezetőség nevében a klub­titkár idézte fel a ma 46 fős tagság előtt az 10 éves mun­kát. Ezek az idős emberek pél­dát mutatnak abban, ho­gyan lehet közösségben egy­mást megértve, társas életet élni. Vasárnaponként délután jönnek össze, amikor be­szélgetnek, előadásokat hall­gatnak, kirándulásokat szer­veznék, de rendszeresen részt vesznek társadalmi munkában is. Ott a kezük nyoma az iskolán, az orvosi rendelőn, a temetőben, a mű­emlék templomukon stb. A helyi pártszervezet és a tanács figyelemmel kíséri a klub életét. De támogatá­sáról biztosította őket a NÁÉV önköltséges busszal, az aknamélyítők szakszerve­zetének országos központja a meginduláshoz szükséges felszerelésekkel, a bátonyte- renyei áfész pedig az idei kirándulás sikeréhez járult hozzá. Verebélyi András Mátraverebély Panaszosunké a szú A nem kívánt „égi áldásokéról Mindig örömmel veszem, amikor a tv-nézőknek a régi idők mozija filmibur- leszk jelből adnak ízelítőt. Még most is jóikat tudok ne­vetni egy-egy olyan jelene­tén, amikor dúl a torta- háború, vagy éppenséggel „paradicsom sortűz” készte­ti a film hősét távozásra. De napjainkban, séta köz­ben, kit tud jókedvre de­ríteni olyan jelenség, ami­kor a lakóházak felső szint­jéről víz csurog a nyakiába, vagy — a változatosság kedvéért — nyers tojás loccsan szét lábai előtt! De a gyanútlanul közlekedő an­nak sem örülnie, ha várat­lanul az emeletről felelőt­lenül kiöntött cigaretta- csikkek éppen frissen meg­mosott hajában találnak „menedéket”. Én mondom, nincs olyan emberfia, ki eme „égi áldás” bármelyi­kének örülne. Én sem fakadtam dalra jókedvemben Salgótarján­ban, a Kistarján úton, ahol rakoncátlan gyerekek — szinte a film hőse bőré­ben érezve magam — pa­radicsommal próbálták ki rajtam célbadobó ügyessé­güket. Mit tehettem mást? Fenyegettem, szidtam őket s egész nap ezen bosszan­kodtam. Már-már feledtem eme szomorú esetet, amikor ás újabb bosszúság ért ezen az úton. A változatos­ság kedvéért most a köf>- ködések özöne szállt fe­lém. No, megálljatok rakon­cátlan gézengúzok! Majd lesz meimulass! — ordítoz­tam dühömben a magas­laton viháncoló, a siker diadalától felélénkült gye­rekek felé. — Majd kaptok anyátoktól — tettem oda nyomatékül. A házmester segítségét kérve, megkerestem a csíny­tevő gyerekek szüleit, hadd szedjék ráncba a rakon­cátlanokat. A szülő szemrebbenés nél­kül végighallgatta méltat­lankodásomat, a ^gyerekek viselkedéséről, s amikor látta, hogy mérgemben már minden szusz kifogyott belőlem, nyugodtan, méltó­ságteljesen megsizólalt: — És most mit csináljak ve­lük? Tán akasszam fel őket? Nem, kedves szülő! Az akasztásra várón már nem lehet segíteni. Az ön gyer­mekein talán még igen, ha egy kis szigorral, fenyítés­sel, kedvenc játékaiktól való elvonással hatni lúd rájuk. Addig amíg még nem késő. .. Mert mit tesz akikor, ha holnap, vagy holnapután esetleg az ön feje lesz a célpont?! Tanulságképpen lejegyez­te: Kovács Margit Névadó után Balassagyarmaton A NÓGRÁD szeptember 13-i számában, végrehajtó bizottsági ülésekről szóló cikkben az első oldalon köz­ük, hogy Balassagyarmaton, a Szontágh Pál utcával pár­huzamos három — eddig névtelen — utcának új ne­vet adtak. Mivel a felsorolt nevek a város köztiszteletben álló volt orvosainak neve, feltételezem, hogy a harma­Áz idősekért Salgótarjánban az Úttö­rők útján üzemelő IV 24-es számú gyógyszertár többszö­rösen kitüntetett kiváló szo­cialista brigádja évek óta patronálja a salgóbámyai idősek klubját. Sokáig le­hetne sorolni az eddig ré­szükről nyújtott segítséget, kezdve a különböző ta­nácsadásoktól a gyógynö­vények helyes használatáig, melyben az idős emberek rész es ülhet nek. Legutóbb az otthon men- tőláidáját töltötték fel sa­ját pénzből vásárolt új dik név nem Sánta Ferenc író — a Húsz óra, az ötö­dik pecsét stb. szerzőjének — neve. hanem dr. Sántha Kálmán ideg- és eknegyó- gyász professzoré, kinek ne­vét és működési helyét em­léktábla őrzi a balassagyar­mati kórházban. Gellén Zoltánná Balassagyarmat, Rákóczi út. 48. Salgóbányán gyógyszerekkel, kötszerek­kel, az előírásnak megfele­lő eszközökkel. A szociális otthon külön programot is kidolgozott az ott lakók ré­szére, melyben elsőként sze­repel Zenthe Ferenc szín­művész látogatása színes műsorral egybekötve. E lá­togatásra szeptember vé­gén kerül majd sor, a sal­góbányai születésű szín­művészt az előző találko- záshc.z hasonlóan nagy örömmel várják. Takács Lajosné Salgótarján Gondozásról — vendégszemmel „Kellemes környezetben odaadó ápolást láttunk" Fürdőkád — mozgás- sérülteknek Egy nagy-britanniai válla­lat olyan fürdőkádat készí­tett, amelyet a mozgássérült ember külső segítség nélkül is használhat. Ez egy áll­ványra vagy a meglévő ha­gyományos fürdőkádra he­lyezhető vízálló doboz. Mind­egyik oldala lehajtható, s ebben a helyzetében a kere­kes szék magasságában át­szállási rakodófelületet alkot. A rokkant, amikor már benne van a dobozban, erinek ol­dalait felhajtja, s a hagyo­mányos csaptelepekből vizet enged belé. A szerkezet bár­melyik szokványos fürdőkád­ra könnyen felszerelhető, il­letve róla eltávolítható. Csendesülő hurrikán „Gilbert” nevű hurrikán, amely a múlt hét végén pusztított Mexikóban, tró­pusi viharrá csendesedett. A legfrisseb jelentések sze­rint Mexikóban százegy holt­testre bukkantak, de félő, hogy a halálos áldozatok száma tovább növekszik, mert még mintegy kétszáz ember szerepel az eltűntek listáján. A „Gilbert” Monterreyben, Mexikó harmadik legjelentő­sebb városában okozta a legtöbb kárt. Az áradások utasokkal teli buszokat ra­gadtak magukkal, s a vá­rosban legalább hatvanan estek a katasztrófa áldoza­tául. A hurrikán okozta áradá­sok több mexikói falut el­vágtak a külvilágtól. Az em­berek a házak tétjén ülve várják a mentő helikoptere­ket. A természeti csapás követ­keztében több mint kétszáz­ezer mexikói vesztette el ott­honát. A hurrikán az Egyesült Államokban is követelt ha­lálos áldozatokat. A Texas állambeli San Antonióban ketten vesztették életüket. A nógrádi gondozási mun­kának, az időskorúak és a rászorultak ellátására kiépí­tett gondozóhálózatnak is­mét híre kel: az elmúlt hé­ten a Német Demokratikus Köztársaság két szakembere látogatott megyénkbe. Mó­nika Reichenbacb Erfurt­ban, Sibylls Galatusch pe­dig Neubrandenburgban szo­ciális ápoló. Nálunk a kü­lönféle gondozási formákkal ismerkedtek; saját munka- területük magyar változatát tekintették meg a salgótar­jáni, a balassagyarmati, a ludányhalászi szociális ott­honban, tanulmányozták a salgótarjáni gondozási köz­pont munkáját, s az idősek garzonházát is felkeresték. Balassagyarmaton, ahol a szociális otthon lakói között fogyatékosok és mozgássé­rültek is élnek, Csillik Jó- zsefné igazgató tájékoztatta a látogatókat. Említést tett a módszertani csoportról, amely — orvos, pszicholó­gus, s az intézetvezetők közreműködésével — többek közt új gondozási módszerek kidolgozásával is foglalkozik. A német szakembereknek — érdeklődésükre — a sze­mélyi feltételekről is szólt. Elmondta, hogy az intéz­mény keretén belül működő idősek klubja, az innen irá­nyított házi gondozószolgá­lat, valamint a bent élők el­látását száz dolgozó végzi, közülük negyvenkettő szak­képzett. — Milyen végzettség szük­séges az NDK-ban a szoci­Egyre több háztartásban és vendéglátóhelyen vállalkoz­nak a fogyasztók körében mind kedveltebb müzli el­készítésére egyedi recept sze­rint. Ezt felismerve látott hozzá a Natura Gazdasági Társaság a müzli igen fontos nyersanyagainak — a búza- és az árpapehelynek — for­galmazásához. Az újfajta ter­mékek gyártására a székes- fehérvári Realmarket Gt. vállalkozott. ális ápolói munkakör be­töltéséhez — tette fel a kér­dést dr. Dudás György, az intézet orvosa. — Igen bonyolult a kép­zési rendszerünk. A tíz ál­talános után hároméves is­kolát kell elvégezni, majd még néhány egy-, illetve kétéves szakirányú tanfolya­mon sajátítják el az isme­reteket. Gondozóink nagy része szakképzetlen, amely egyrészt a munkaerőgondok­kal, másrészt a hosszadal­mas tanulástól való vonako­dással magyarázható — adta meg a választ Mónika Rei­chenbach, aki vezető ápolónő, s tizenkét szociális otthon szakmai irányítása is a fel­adatai közé tartozik. — Az idős embert, ameny- nyiben állapota engedi, mi megszokott környezetében látjuk el. Az NDK-ban is ez a törekvés a mérvadó a szociálpolitikai munkában? — kérdezte Fazekas János- né, a megyei egészségügyi osztály szociálpolitikái cso­portvezetője. — Jelenleg az intézmé­nyekben való elhelyezés do­minál, de előnyei miatt a házi gondozást kívánjuk to­vábbfejleszteni. Véleményük szerint itt az egyes ellátási formák jól egymásra épül­nek, s az eddig látottak- hallottak megerősítettek ab­ban, hogy nekünk is hason­lóan keli megoldanunk a szervezést. Másfajta szemléletről, de a miénkhez hasonló körül­A búzát és az árpát a ki­váló minőségű gabonát ter­melő Békés megyei gazda­ságoktól vásárolják, A fo­gyasztók egyelőre a Natura budapesti, szombathelyi és salgótarjáni üzleteiben vásá­rolhatják meg a fél kilog­rammos csomagolású pely- het. a közeli hetekben azon­ban — az élelmiszer-kereske­delmi vállalatok megrende­lései nyomán — az ország ményekről sokat elárulnak a további kérdésekre adott válaszok. Megtudtuk, hogy a keletnémet családok több­sége főként a túl kicsi la­kásra hivatkozva az állam gondjaira bízza a rászoru­lókat. Míg nálunk az idősek kétharmadáról a család gon­doskodik, az NDK-ban mindössze a nyugdíjasok egyharmada él hozzátartozói körében. A gondozottaknak csupán a felét látogatják rendszeresen (tíz százalékuk teljesen egyedülálló), s negyven százalékukról mint­ha teljesen megfeledkezné­nek családtagjaik... Az in­tézeti elhelyezésre általában 1—6 hónapot, de előfordul, hogy 2—4 évet kell várni. Az otthonokban nem vál­lalnak rendszeres munkát a lakók. Szabad idejükben kézimunkáznak, klubfoglal­kozásokon, s — havonta — kirándulásokon vesznek részt. Mónika Reichenbach sze­rint intézményeink jobban felszereltek, az itt dolgozók munkakörülményei előnyö­sebbek mint náluk: — A bemutatott gondozó­házak, -klubok, és egyéb létesítmények egyszerűen csodálatosak. Kellemes kör­nyezetben odaadó ápolást láttunk. Több újdonságot fedeztünk fel, s ha ezeket nem is, de sok hasznosítható ötletet, ismeretet vihetünk haza, amit a nógrádiaknak is köszönhetünk. Mihalik Júlia müzlihez más nagyvárosaiban is kap­ható lesz! A pelyheket elő­állító és forgalmazó cégek azt ígérik, hogy még az idén az üzletekbe kerül a rozspe- hely is, ennek jelenleg a pró­bagyártása folyik. A Natura Gt. üzleteiben olyan receptkönyvet iis ajánlanak az új termékek­hez, amelyben a müzli mint­egy 50-féle elkészítési mód­ját közük. Gabonapehely — a Kiillös paripán Körösi Csorna Sándor sírjához INDIÁI INDÍTÉKOK A ,;szaggatott” útvonal: Salgótarjáni Kohászati Üze­me k—Szeged— Isztam bul— Ankara—Ararat-hegy vidék— Teherán—Isfahan—Karachi — az Indus folyásának men­tén — Peshawar—Delhi— Bombay—Madras—Calcutta —Darjeeling. Aki a megtételére vállalko­zik: Handó Péter, a József Attila Megyei és Városi Mű­velődési Központ 27 éves vil­lanyszerelője. Előzmény: tavaly Athénig kerekezett. Üitársa: a csomagok és „küllős paripája”, egy tízse- bességes kerékpár. Indítékai: alapvetően in­diaiak, de erről inkább ő beszéljen: — Érdekel a távoli népek kultúrája, különösen a kele­ti világé. Eddig is tanulmá­nyoztam történelmüket, sors­fordulóikat, filozófiájukat. Nagyon közel állnak hozzám. — Annak ellenére, hogy jó néhány „hegyen” innen van­nak. .. — A távolságot le lehet győzni — akár egy kerék­párral is. — Fanatikusnak tartod magad? — Látod, ezen még nem is gondolkodtam.. . — Tudod mért kérdezem? — Hát... gondolom azért, mert két keréken nem sű­rűn mennek Indiába tőlünk. — Ezért is. Viszont azt is hallottam, hogy most tanul­tál meg úszni. Hogy egy na­gyot fürödhess majd az In­dusban. .. — Ez igaz. Kovács Dénes úszóoktató volt a segítsé­gemre. — Ügy látom, mindent testközelből akarsz megis­merni. — Jobb így, mert ott „szállók ki” a bicikliből, ahol akarok, és magam választ­hatom meg az állomásokat, esetleg módosíthatok is. — Szívesen veled tarta­nék, ha nem volnának egyéb sürgős dolgaim. Egyébként, mint egyszemé­lyes „utazási iroda”, hogy győzöd ezt a fakultatív programokkal tarkított utat? — Szinte minden forinto­mat erre tettem fel. No, persze meg kell, hogy említ­sem a szponzoraimat is, akiknek köszönettel tarto­zók: az SKÜ 10 ezer forint­tal, a KISZ KB szintén 10 ezerrel, a megyei tanács if­júsági és sportosztálya 5 ezerrel, a megyei KlSZ-bx- zottság 2500 forinttal támo­Start Indiába az SKÜ elől. gatja az utam. A „menedzse­rem” Brunda Gusztáv, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának a munkatársa. —> A szponzorok mit kér­tek cserébe? — Csupán azt, hogy csen­des nagykövete legyek a testmozgás és a kultúra sze- retetének. Alkalomadtán azért meg is szólalok — esz­perantóul. „Eszperantós” cí­meim is vannak, amiket Soós Károlytól, a megyei, sőt az országos eszperantómozga­lom ismert alakjától kaptam. — Az SKÜ trikóját végig viseled? — Természetesen váltások­kal, igen. — Pedig nem soká lát­nak. .. — Elsősorban nem a támo­gatásukért teszem. Náluk szakmunkásvizsgáztam. Sze­retem a gyáriakat. — Azt nem mondhatjuk, hogy egy óra'múlva itt vagy. Tényleg, mikor látunk leg­közelebb? — Először elmegyek Dar- jeelingbe, Körösi Csorna sír­jához. Ügy tervezem, hogy 1989 tavaszán ismét magyar utakon poroszkálok — ahogy te nevezted — a küllős pa­ripámmal. Persze, sok min­den közbejöhet addig. — Amit te elterveztél, azonkívül semmi ne jöjjön közbe. Ezt kívánjuk. ☆ Handó Péter tegnap, a délutáni órákban ment „vi­lággá”. Benkő Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom