Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 8.44: Az Ambrosian ének- együttes énekel 10.05: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 10.25: George London opera­áriákat énekel 10.55: Népdalkörök és citera- zenekarok felvételeiből 11.28: Rózsa Sándor 12.43: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a . . . stúdiót. 15.15: Hagyományápolók 15.40: Poggyász 10.05: Éneklő ifjúság 10.20: Kérhetek valamit? 17.00 : Tudomány és gyakorlat 17.30: Szöul ’88. 17.50: A Szabó család 19.15: Szöul ’88. 19.25: A magyar dráma ünnepe 21.23: Régi fúvószene 22.00: Hírvilág 22.30: PAF-műsor 23.00: A Rádió lemezalbuma PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Halló, itt Szöul! 15.40: Csúcsforgalom 17.30: Hely kereső 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Verbunkosok, nóták 2i.05: A Rózsaszín Bombázók, a Fan Fan együttes és Anita felvételeiből 21.30: Moszkvából érkezett 22.00: Betűtenger 23.10: Country világ, magnósoknak 23.50: Milan Svoboda és a cseh—lengyel bigband játszik 0.15: Halló, itt Szöul ! BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Bizet operáiból 9.47: Barokk muzsika 10.25: Zengjen a muzsika 10.55: Szimfonikus zene 12.27: A salfordi technikai kollégium rézfúvós- együttesének hang_ versenye 13.05: A pécsi körzeti stúdió hangarchívumából 13.25: Mesél a zeneszóba 14.00: Zurah Andzsaparidze operaáriákat énekel 14.26: ,.Ajánlom művemet...” 15.00: Labirintus 15.15: A kamarazene kedvelőinek 17.00: Geszty Szilvia operafelvételeiből 17.30: Poggyász 17.50: Magyar zeneszerzők 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: A bajor rádió ének­karának és szimfonikus zenekarának hang­versenye 21.16: Haydn: B-dúr vonósnégyes 21.45: Külföldi tudósoké a szó 22.00: Magyar művészek ope­rafelvételeiből 23.00: A Magyar Rádió kísérleti stúdiójának műhelyéből MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, túdósítá- sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Tele­fon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — Válaszolunk hall­gatóink leveleire. — 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MOSOK: 8.35: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.40: Képújság 8.45: Reklám 8.55: Szöul ’88 14.30: Reklám 14.35: Mozgató 14.45: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Három nap tévéműsora 17*05: Tízen Túliak Társasága 17.45: Egy szó, mint száz Nyelvi fejtörő játék Egri János műsora 18.25: Reklám 18.35: Tévétoma 18.40: Nils Holgersson csodá­latos utazása a vad- ludakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A folyók nem állnak meg. VIII/6. rész 20.55: Stúdió ’88 2i.40: Reklám 21.45: Béke veled. . . Dokumentumfilm 22.10: Chopin: f-moll zongora- verseny 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 18.45: Képújság 18.50: Stiri — hírek román nyelven 18.55: Csali 19.10: A folyók nem állnak meg. VIII/5. rész 20.00: Betűreklám 20.05: Szöul ’88 23.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 7.30: Olimpiai játékok 10.25: Barbora — tévéjáték 13.10: Olimpiai játékok 16.50: A nap percei 16.55: Objektív — magazin 17.25: Művelődési sorozat 17.55: Egy labdarúgó­együttesről 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok — magazin 19.30: Híradó 20.05; Lelkek és leikecskék — tévéjáték 21.25: Időszerű kérdések 2i.45: Olimpiai játékok 2. MŰSOR: 16.25: Angol nyelvtanfolyam 17.00: Olimpiai játékok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A drezdai képtár — dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A dzsungel könyve. Színes amerikai rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A szár­nyas fejvadász (16). Színes, szinkr. amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: Egy őrült éjszaka. Magyar film. — Kohász: Zsivágó doktor. I—II. Színes amerikai film. — Múzeumi Mozgó: Érintés (18). Színes svéd—amerikai film. — Tarján vendéglő: Fantasztikus labirintus. Szinkr. amerikai kalandfilm. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4- től: Más, mint a többi. Szí­nes, szinkr. szovjet filmvíg­játék. Háromnegyed 6-tól: Híd a Kwai folyón I—II. Szí­nes, látványos, szinkr. angol történelmi film. — Kamara: A piszkos ügy. Színes ameri­kai bűnügyi film. — Bátony- terenyei Bányász: A szakasz. (16). Színes amerikai hábo­rús filmdráma. — Bátonyte- renyei Petőfi: Amerikai fele­ség (18). Színes, szinkr. olasz film. — Kisterenyei Petőfi: Ritz-fürdőház (16). Színes, szinkr. angol filmbohózat. — Pásztó: Fél 6-tól: Kémek a sasfészekben I—II. Színes, szinkr. USA látványos film. NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett... Kufárkodás a kultúrával Vélemény KI MIT TUD? Napjainkban egyre keve" sebb a közösből a kultúrára fordítható pénz, s ha összeg­szerűen egyes területeken nem is kisebb, az áremelke­désből adódóan mégis keve­sebb lett, sok esetben szin­te a minimálisra csökkent. S közben a kultúra lassan, de szisztematikusan árucik­ké változott. A kultúra árujellegét ma már kevesen vitatják. Sőt, mert áru lett „termelésére” vállalkozások alakultak és alakulnak. A hagyományos kultúra ára is megváltozott: a különböző intézményekben megdrágultak a belépője­gyek, egyes színházi vagy operaelőadásoknál elképzel­hetetlenül magas helyárakat kérnek, drágul a könyv, a múzeumi tájékozódás és sok minden más. Mindez gazda­sági kényszer eredménye, s nem tudatos kormányzati célkitűzés, amely a kultúrát áruvá silányítani igyekszik. Sok területen a kultúra úgy lett áru, hogy nem el­sősorban a nyújtott érték­nek, szolgáltatásnak kérik meg a megváltozott, meg­emelt árát, hanem a pénz­bevétel növelése érdekében árasztják el a közönséget kultúrának álcázott selejttel, sok esetben szeméttel, szeny- nyel. Példákat alighanem mindenki tud sorolni, aki nyitott szemmel jár a kul­túra környékén. Elég végig­nézni az utcai könyvárusok kínálatát, vagy akár a köny­vesboltokét is. milyen arány­ban van jelen az éctéket, a tudást, a nemes szórakozást kínáló könyv, és mennyi a könyvformában közreadott pletyka, az ál-ismeretterjesz­tő. a fél pornó, az egészen pornó, értéktelen iromány. Sajnos, a különböző kiadói vállalkozások ontják ezeket a selejtes árukat. Méghozzá igen drágán árusítják! Meg lehet tekinteni a mo­zik műsorkínálatát, különös­képpen a vadigomba módjá­ra szaporodó videomozikét, s felmérni, milyen hányadot képvisel a kínálatban a filmművészeti érték és mek­korát a selejt, a pornó, a horror, az aljas ösztönökre hatni kívánó — és sajnos, sokaknak példát is adó —, az erőszak hatalmát glorifi- káló szennymunka. S hozzá kell számítani azt is, me­lyik fajta mozidarabot hol és hányszor kínálják az eset­leg tájékozatlanabb nézők­nek. Sajnos, a magyar filmbe is begyűrűzik az ilyen fajta közönségfogó, kufárkodó indíttatású motiváció: alig akad már játékfilm szex­jelenet, a testi szerelem nyers, durva ábrázolása nél­kül, gondolva, így többen megnézik. Fokozódó gazdasági nehéz­ségeink közepette végzett kulturális erőfeszítéseink ijesztő mellékterméke ez a kufárkodás, és egyre több zavart okoz. Hígítja a jó tö­rekvéseket is. A kultúra anyagi támogatásának szű­külése jelen körülményeink sajnálatos, de természetes folyamata. A kultúrával va­ló kufárkodás azonban már- már túllépi a tűrés határát. Benedek Miklós Az elő- és középdöntők többhetes menetrendje után szombaton a döntőjét is meg­tartották a Ki mit tud? or­szágos amatőr művészeti ve­télkedőnek. Sokéves kiha­gyást követően hirdették meg a mindenkor nagy ér­deklődést kiváltott, nemes versengést, olyan szervek és intézmények, mint a Ma­gyar Televízió, a SZOT, a KISZ KB, a Művelődési Mi­nisztérium, az AlSH. S az sem tér el az előzőektől, hogy a nézők kíváncsisága fokról fokra nőtt, és a vetél­kedő utolsó szakaszában volt a legerősebb. Érthető, hiszen egyre nívósabbak a produk­ciók, magasabb a színvonal. Ha a területi és országos válogatókat is beszámítjuk, akkor több hónapos verseny- sorozat végére került pont szombaton. Több mint tíz­ezren vettek részt a vetél­kedésben, s 105 produkció (ennél jóval 'több személy, hiszen sok csoportot is lát­hattunk) került képernyőre. Megyénkből a Nógrád tánc- együttes táncosai és Hruz Szabolcs, a Düvő népzenei együttes egyik hegedűse sze­repeltek a televízió nyilvá­nossága előtt, a szerencse azonban egyiküket sem se­gítette be a döntőbe, Így a kívülállók nyugalmával néz­hettük a műsort. A budapesti Tfrália Szín­ház nézőtere zsúfolásig meg­telt, s lelkesült tapsban sem mutatkozott hiány. Antal Im­re igyekezett megszokott, jó formájában konferálni, ami többé-kevésbé sikerült is ne­ki. Bár meg kell monda­nunk : olykor erőltetettnek érezzük a humorizálását. Ez­zel kissé meg is rémített, Október elsejével újra in­dulnak Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központban a tavaly már népszerűvé vált közép­iskolás-filmklubok. Idén a művelődési köz­pont 80 ezer forintot nyert pályázaton a Magyar Film­klub Szövetségtől erre a cél­ra. Az osztálykeretek kö­zött megszervezett filmvetí­tések egyrészt a tantervben szereplő filmesztétikái is­meretek elsajátításában se­gítik a tanulókat, másrészt a különböző tematikájú so­rozatok megtekintése és az egyes alkotások megvitatá­sa problémaérzékenységüket is fejleszti. A tanulók és tanáraik többféle témájú sorozat kö­zül választhattak. „Nevetni tanulunk” címmel a bur- leszktől a filmvígjátékig, Stan és Pántol Lubitshon át egészen Tímár Péterig lehet eljutni. A „Kortünet vagy kórtünet” című sorozat a 70- es és 80-as évek magyar játékfilmjeiből ad váloga­tást. Főleg Jeles András és Gothár Péter műveire épül, s olyan ritkán látható alko­mért nyitó szavai a lehető legsutábbra kerekedtek a szándékos képzavarral: „fel­virradt a nagy este”. Később aztán magára talált, s biztos kezű „karmestere” volt a vetélkedőnek. A döntő négyórás ideje alatt 11 kategóriában verse­nyeztek, s a győztesnek já­ró emlékplakett mellett (Asszonyi Tamás szobrász- művész munkája) számos dí­jat — pénzben és ajándék­ban — osztottak ki. Ez utóbbi meghazudtolta gazda­sági helyzetünket, s úgy tűnhetett, mintha társadal­munk tele lenne prosperáló vállalatokkal, gazdag hivata­lokkal, intézményekkel. Kü­lönösen feltűnő volt a nyír­egyházi megyei tanácsiak ak­tivitása, akik több mint száz­ezer forintot osztottak szét a versenyzők között. Igaz, nekik érdemes volt a zsebükbe nyúlni: két kate- góriagyőzelmet is szereztek. És még gyorsan hozzáte­szem: megjegyzésünk elle­nére nem irigyeljük a jutal­makat, hiszen olyan ágazat kiválóságai kapták, amelyik már jó néhány esztendeje csak morzsákat kap a költ­ségvetéstől, a gazdasági egy­ségektől; hadd legyen hát végre fényes ünnep! Ráadá­sul szorgalmas, áldozatos és jó munkáról tanúskodó, szín­vonalas produkciókért. Bár­csak minden díjat, jutalmat ezért adtak volna ebben az országban! Emlékeztetőül jegyezzük le a győztesek nevét. Az egyéb I-es kategóriájában Jónás Tamás bűvész, a II-esben az intellektuális humorral szi­porkázó Vakolat együttes nyert. Kispeti Dorottya lett a legjobb táncdalos (Várko­tások szerepelnek benne, mint Jeles András eddig be nem mutatott filmje, az Álombrigád, vagy Bódy Gá­bortól A kutya éji dala. E sorozatban látható két sza­tíra is, Gazdag Gyula Bás­tyasétány 74, és András Fe­renc Veri az ördög a felesé­gét című alkotása. A leghíresebb filmek a „Hittel vagy hit nélkül” cí­mű sorozatban találhatók. A filmtörténet olyan klassziku­sait lfehet megismerni belő­le, mint Pasolini Máté evan­géliuma, Zefirelli Napfivér- Holdnővére, Tarkovszkij két remekműve, az Andrej Rubljov és az Áldozathoza­tal, vagy Kosa Ferenc Bal- ezót bemutató filmje, a Küldetés. A „Fiatalkori devianciák”- serozat főleg magyar fil­mekre épül, s ebben is sze­repel egy idáig be nem mu­tatott mű. Mész András Bebukottak című filmje, mely a fiatalkori bűnözés problémáját dolgozza fel. Ehhez a témakörhöz is kap­csolódik Vitézy László Ügy érezte szabadon él című, közelmúltban moziba került nyi Mátyás meghívta a Rock Színházba), csoportos nép­táncban a Nyírség együttes remekelt. Vokális zenében a Kemény—Strak leányduó került az első helyre, vers­mondásban a harmadik gim­nazista Fekete Tibor. A szó­lóhangszer-kategória győzel­mét a vetélkedő két legbá- josabb leányzója, Tóth Anita és Tóth Marica szerezte meg. Zongorajátékuk annyira megragadta a magyarországi Olasz Kulturális Intézetet és a bolognai magyarokat, hogy az ikrek egyhetes ajándék- utat kaptak az ősi városiba; ez viszont a lányokra hatott várakozáson felül: elsírták magukat az örömtől. Csoportos hangszeres mu­zsikában a közönség által bejuttatott sándorfaívi Budai Sándor citerazenekar kapott plakettet, modern táncban Szabó György (egyszer már volt magyar diszkótáncbaj- nok és világbajnoki ezüst­érmes). A nyíregyházi nép- táncoktatás színvonalát di­cséri, hogy szólótáncban a Cimborák trió nyert. A pop­rock győztéseként a Lucky Boys együttes iratkozott fel az 1988-as Ki mit tud? ver­seny történelmének lapjaira. Tizenkettedikként videomű- soráért részesült díjban Do­ma Péter. Szinetár Miklós, a zsűri elnöke (egyébként a zsűri mindvégig okos és mérték­tartó volt), zárszavában egy legendás személyiség. Pernye András mondását idézte: Vé­ge a Ki, mit tudnak?, mit fogunk csinálni a jövő hé­ten? Szerencsére nem fo­gunk unatkozni: Szöulban zajlik az olimpia. (ok) alkotása, amely az eddig ta­butémának számító kábító­szerezéssel foglalkozik. Létezik olyan sorozat is, amely a jelentős filmstíluso­kat ismerteti meg a tanu­lókkal. Például Bunuel An­dalúziái kutyája a szürrea- lisztikus, Cassavetes New York árnyai című filmje a dokumentarista képi látás­módra, stílusra szolgáltatnak példát. A sorozatok közül a leg­több tanuló a „Hittel vagy hit nélkül” címűt választot­ta, a részt vevő tíz osztály közül három ismerkedik majd az ebben szereplő mű' vekkel. A vetítések előtt elő­adásokat hallgatnak meg a diákok, a filmek megtekin­tése után pedig lehetőség lesz a véleménynyilvánítás­ra, vitára is. Neves magyar filmes szakemberek, kritiku­sok, rendezők, esztéták is segítik majd a középiskolás tanulókat a jobb eligazodás­ban. A művelődési központ munkatársai egyebek között Jeles András, Szilágyi Ákos, Báron György közreműkö­désére számítanak. ‘ V. M. Stan és Pántol Bunuettg ;v J :. 1 Filmes sorozatok középiskolásoknak A bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthon játszóterén szabad idejükben szívesen játszanak az intézményben la­kó gyerekek. —RT— Nemzetközi írótalálkozó Szlovéniában A szlovén íróegyesület Ljubljanában és Lipicán nemzetközi írótalálkozót rendezett, amelyen Jugosz­láviából és 12 külföldi or­szágból — Ausztriából, Cseh­szlovákiából, az Egyesült Államokból, Franciaország­ból, Lengyelországból, Ma­gyarországról, Nagy-Bri- tanm iából, az NDK-ból, NSZK-ból, Olaszországból, Svájcból és a Szovjetunió­ból — 114 író. költő és mű­fordító vett részt. Hazánkat a találkozón Balassa Péter, Csordás Gá­bor, Domonkos Mátyás, Es­terházy Péter, Gaallos Or­solya, Körtvélyesi Klári, Lator László és Marjeta Vujicsics képviselték. A nemzetközi bírálóbi­zottság az idei Vilenica-dí­jat Esterházy Péter írónak, a Kristályt pedig Ewa Lips- ka lengyél írónőnek ítélte oda. Ljubljanában jövőre kiad­ják a neves magyar író „A szív segédigéi” című regé­nyét, amelyet Józsié Hradil ültetett át szlovén nyelvre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom