Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 225. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988.*SZEPTEMBER 20.. KEDD „Ha kap, vegyen nekem is!^ (3. oldal) Ki mit tud? (4. oldal) Indiai indítékok (5. oldal) Mottó: pénz nincs! Vita a megyeszékhely közúthálózatának jövőjéről Várhatóan az októberi tanácsülés tárgyalja részle­tesen Salgótarján közúthálózatának és közlekedésé­nek jelenlegi helyzetét, fejlesztésének irányait. A sok­oldalú tájékozódás érdekében vitatta meg az előzetes írásos anyagot a Hazafias Népfront városi bizottsága a hétfőn megtartott várospolitikai munkabizottsági ülésen. Tizenegy év után te­kinti át ismét a tanács a kérdést — kezdte vitain­dítójában Balogh Iván, a városháza műszaki osztá­lyának vezetője Az új helyzetben — hiszen jelen­tősen változtak a közleke­dési igények, s ezzel szin­te párhuzamosan szűkültek be a fejlesztési források — kiemelte a legneuralgiku­sabb pontokat, melyeik megoldásá elkerülhetetlen, 'hiszen a biztonságot szol­gálják. Ezek közé Ikerült a közvilágítás, ezen belül is a gyalogátkelőhelyek meg- vil ágított.sága.' Salgótarj á(n 48 „zebrájából” még mindig sok a biztonsági szempont­tól kifogásolható­Balogh Iván szólt az út­építési pályázati rend­szerről, amely sok eset­ben hátrányos a város­ra nézve. Somoskőúj­falu, vagy más települések Salgótarjánhoz való csato­lásával az egykori község infrastruktúrája gyökere­sen „megváltozott”, hi­szen a statisztikában a már meglévő létesítmények is beszámítanak. Jelenleg úgy tűnik — hangsúlyozta —, hogy, kifejezetten hátrány Utazást könnyítő intézkedések A magyar—jugoszláv tu­rizmussal összefüggő devizá­lis kérdésekről tartottak hét­főn sajtótájékoztatót a Pénz­ügyminisztériumban. El­mondták, hogy a kölcsönös idegenforgalom fejlesztése, az emberi kapcsolatok bő­vítése . érdekében a napok­ban jelenik meg az a pénz­ügy-miniszteri rendelet, amelynek értelmében októ­ber 1-jétől a magyar állam­polgárok a jelenleg minimá­lisan kötelező 3000 forint ér­tékű konvertibilis valuta ki­váltása nélkül utazhatnak Ju­goszláviába. s október 4-től megszűnik a Magyarországra érkező jugoszláv állampolgá­rok valuitabeváltási kötele­zettsége is. • Nem változnak viszont a ki- és beutazókra vonatkozó vámszabályok. A hamarosan megjelenő pénzügyminiszteri rende­lettel kapcsolatban két továb­bi, utazást könnyítő intézke­désre js felhívták a figyel­met. Október elsejétől a hazai pénzintézetek által kiállí­tott, konvertibilis fizetőesz­közökre szóló különféle hi­tel- és csekk-kártyák — mint például a Magyar Kül­kereskedelmi Bank által ki­bocsátott Visa-kártyák — tulajdonosai bárhová utaz­hatnak a minimális 3 ezer forint értékű valuta kivál­tása nélkül. A másik intézkedés, hogy a mozgáskorlátozottak októ­ber elsejétől teljes utazási költségkeretüket üzemanyag- vásárlás céljára vehetik fel. egy településnek, ha mond­juk Salgótarjánhoz csatol­ják. Ehhez a témakörhöz kapcsolva említette meg, hogy a közúti igazgatóság decentralizálódása nem vél­te tta be a hozzá fűzött re­ményeket, mert nem ren­delkeznek a kívánatos ön­állósággal és pénznek ők is szűkében vannak. Szóbeli kiegészítője után a műszaki osztály vezetője .kérdésekre válaszolt. A je­lenlévők egyike azt firtatta, vajon miért törvényszerű, hogy egy nagyabb esőzés után árvíz alakul ki a l.it- kei elágazó közúti aluljá­rójában. A válasz sajnos, egyszetű: a tervező (KPM) nem számolt az időszako­san .megjelenő óriási csa­padékkal. Egyébként, is — tette hozzá — a város domborzati viszonyai mel­lett szinte elkerülhetetlen a hordaléklerakódás, amely elsősorban a vízelvezetőket érinti. Sokan panaszkodnak a Vörös Hadsereg út 155. szá­mú. ház lakójára, de mint kiderült: nincs paragrafus a „házi rendetlenség” mee- szüntetésére- Szóba került a Karancs út végében ki­alakított új kanyar is, mint „dilettáns tervező munkája”. Balogh Iván alá­húzta: a lehető legolcsóbb megoldásra keltett töre­kedni. és már az is a biz­tonság alapja, hogy a gya- 1 logost „elválasztották” a közúttól. Az új 21-es út baglyasaljai leágazójára leg­alább az évezred végéig várni .kell, szintén pénz híján. Rázsó István, a KIOSZ salgótarjáni alapszervezeté­nek titkára és Bodnár Be­nedek, a városgazdálkodási üzem vezetője megkérdő­jelezték annak a most fo­lyó . NEB-vizsgálatnak az értelmét, amely szintén az említett témakört hivatott feltérképezni. Egyszerűen nem tesz a megvalósítás­hoz elegendő pénz! — szö- gezeték le mindketten. Második napirendként a munkabizottság az őszi fá­sítási akcióról ként helyzet- j.e’entést a vgü vezetőjé­től. Mint megtudtuk, idén •— a kiültetési Időszakban — 9 ezer fát, összesen 27 fajta dísznövényt ajánla­nak fel ' kiültetiésre, 250 ezer forintért. A ’ tervek szerint jut belőle a Volán déli decentr urnába, a Tó­strandra, a Camping út mellé, illetve az SZMT oktatási bázisához vezető útra. Megmenekül az egy­kori piacon felállított 'köz­kút is: új helyé a déli de* centrumban lesz. (németh) Kemerovói újságírók Nógrádban A NÓGRÁD és a kemerovói KUZBASSZ szerkesztősége közötti együttműködés je­gyében tegnap háromtagú szovjet újságíró-küldöttség érkezett megyénkbe. Alexandr Szemjonovot, a KUZBASSZ főszerkesztőjé­nek első helyettesét, Vlagyi­mir Majdarovot, a területi újságíró-szövetség titkárának első helyettesét és Viktor Bondarenkót a KUZBASSZ- kiadóhivatal igazgatóját Bu­dapesten fogadta és a tájé­koztatáspolitika időszerű kérdéseiről tájékoztatta Nagy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tit­kára. Vendégeink az elkövetke­ző napokban a többi között pásztói, salgótarjáni, balas­sagyarmati ipari üzemeket keresnek fel, eszmecserét folytatnak helyi politiku­sokkal a gazdasági-társadal­mi kibontakozás, a politikai intézményrendszer korsze­rűsítése nógrádi tapasztala­tairól, ismerkednek a megye nevezetességeivel. Mintegy négyszázféle csiszolóanyagot gyártanak a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedény gyártó Vállalat romhányi Widenta gyárában. Az egészségügyi korongoktól az ipari csiszolóanyagokig terjed a gyártmányskála, melyből az idén százötmillió forintos árbevételre számítanak. Képün­kön Balázs Béláné és Kaspál Gyuláné a korongokba nyelet helyeznek el. —RT— A sütőipari kemencék gazdaságos üzemeltetésének alapfeltétele, a betáplált energiahor­dozók műszeres beállítása. A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalatnál, már 8 éve dolgozik a tüzeléstechnikai mérőcsoport. A saját üzemeiken kívül társvállalatoknak is végeznek szolgáltatásokat és teljesítenek csehszlovák és NDK-beli megbízatásokat is. — bp — Huszonöt öve a lakosság szolgálatában Elismerésre méltó a széesényi áfész munkája Negyed évszázaddal ez­előtt, a széesényi, a varsá­nyi, a nagylóci, a litkei, a kíHancssági az endrefalvi és a nógrádmegyeri körzeti szövetkezetek egyesülésével jött létre a széesényi áfész. Az 540 főnyi kollektíva nap­jainkban 29 ezer lakos áru­ellátásáról gondoskodik, s hazai és nemzetközi elisme­rések igazolják eredményes munkáját. Első félévi árbe­vétele 340 millió forint volt, ebből a bölti kiskereskedel­mi forgalom meghaladta a 240 milliót. A lakosságtól felvásárolt áru éréke közel 30 millió forintot tett ki. Gonda Pál elnök és Leszák Ferenc elnökhelyettes el­mondták: az áfész üz­letpolitikáját korántsem a monopolhelyzet, ha­nem a realitás vezér­li. A működési területen megfiatalított egységekkel, új üzletekkel találkozni, s a megújhodás, a kereskedel­mi hálózat fejlődése ma is tart. A SZÖVOSZ és a me­gyei tanács által juttatott 7 millió forintos támogatás alapozta meg a korszerűsí­tést, a feltételek javítását. Mihálygergén, Litkén, Ka- rancsságon, Ságújfaluban és Nógrádmegverben került sor jelentősebb fejlesztésre. Többek között bővítették a hűtőkapacitást, megoldották az egységek vízellátását. A helyi tanácsokkal kedvező a kapcsolata az áfésznek, s nem is mondhat le a jó együttműködésről, hiszen az új üzletek építéséhez szük­ség van területre, közhasznú munkára, lakossági tőkére. Legutóbb a ságújfaluiak 2 millió forint értékű rész­jegyet fizettek be, s most Szécsényben és Nógrádme- gyer térségében bontakozik ki hasonló összefogás. A kereskedelmi egységek­nek fontos szerep jut Ipoly- tarnóc, Széosény és Hollókő számottevő turistaforgalmá­nak zavartalan lebonyolítá­sában. A hollókői Vár ét­terem az utóbbi két évben elnyerte az országos keres­kedelmi szervek nívódíját. Miközben emelték a szol­gáltatás színvonalát, a hol­lókői másodosztályú étter­met visszaminősítették har­madosztályúvá, ezzel is elő­segítve a kispénzűek étkez­tetését. Az üzletek nyitva tartása igazodik a turizmus igényeihez. Átszervezték a Skála Áruház emeleti osz­tályait, gyorsabbá vált a vá­sárlás, áttekinthetőbb az áru- választék. Amint említettük, a keres­kedelmi hálózatot tovább bő­víti az áfész. Szécsényben a liget menti új lakótelep „kap” majd új élelmiszerüzletet. Nógrádmegyeren nemrégi­ben fejezték be egy üzlet felújítását és átalakítását. Nógrádszakálban is jelentős fejlesztésre kerül sor. Az áruellátás köszönhető a nagykereskedelmi vállala­tokkal kialakított jó együtt­működésnek. A Duna ÉKV és .a PENOMAH Vállalat, valamint a Skála-lánc bizto­sítja a lehetőséget a közvet­len árubeszerzésre. Az áfész külföldi árucsere-forgalma is számottevő. Nem utolsósor­ban pedig szóra érdemes a kistermelőktől való árufelvá­sárlás. A magánosok évente 4—5 ezer sertést adnak át a húsiparnak. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése Ülést tartott hétfőn az Or­szággyűlés ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével. A testület megtárgyalta az adótörvények módosításával kapcsolatos ad hoc bizottsá­gi javaslatokat. Gágyor Pál (Budapest) el­mondotta, hogy két kérdés­ben kell állást foglalniuk: az egyik az újrafutózott gu­miabroncsok ügye. • Ezek a termékek ugyanis az általá­nos forgalmi adó következ­tében ma többe kerülnek, mint az importból beszer­zett új gumiabroncsok. A bi­zottság egyetértett a Pénz­ügyminisztérium véleményé­vel, miszerint a költségek csökkentésével lehet ver­senyképessé tenni a termé­ket, nem pedig az adó elen­gedésével. A másik kérdés, hogy a világbanki hitelek­ből finanszírozott beruházá­sok teljes köre kapjon-e áfa­kedvezményt, vagy sem. E témában jelentős vita bon­takozott ki; több képviselő úgy vélekedett, hogy a ked­vezményt nem szabad a be­ruházások finanszírozási módjához kötni, Kovács Károly (Budapest) viszont azt hangsúlyozta, hogy a világbanki beruházá­sok nagymértékben hozzájá­rulnak a gazdasági struktú­ra korszerűsítéséhez. Ezért mindenképpen megfelelő megoldást kell találni támo­gatásukra. Ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy az adótörvényt ilyen jelentős kérdésben egy éven belül megváltoztassák. Juhász Mi­hály arra hívta fel a figyel­met, hogy a képviselők a közelmúltban több nyugat- európai országban vizsgálták hasonló adórendszerek mű­ködését. Azt tapasztalták, hogy ezekben az országok­ban a beruházások adómen­tesek, vagy átmenetileg 6—7 százalékos adóval terheltek. Véleménye szerint Magyar- országon is át kell venni ezt a példát, minél előbb meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a beruházások hazánkban is adómentessé váljanak. Király Péter, a Pénzügyminisztérium mun­katársa elmondotta, hogy a beruházásoknál már eddig is igen széles körben érvé­nyesülnek kedvezmények. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom