Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: László Margit operett­felvételeiből 11.00: Emlékezzünk régiekről 11.27: Rózsa Sándor. Móricz Zsigmond regénye 12.45: Utak, ösvények 13.C0: Klasszikusok délidőben 14.23: Az alföldi tájak zenéjéből 14.50: Csinszka, Elza és Babits 15.30: Kóruspódium 16.05: Hangoló. Gyerekek zenélő órája 17.00: Eco.mix 17.30: Szöul '88. 17.50: Filmzene 19.15: Szöul ’88. 19.25: Közvetlen kapcsolat 20.30: Győri Szabó József nótákat énekel 21.05: A Rádió Dalszínházának bemutatója 22.00: Hírvilág 22.30: Rádiószínház 23.41: Csajkovszkij: Csipke­rózsika, részletek PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalok, néptáncok 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene táncritmusban 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Halló, itt Szöul! 15.30: A Rádió kívánságműsora 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Játék 10 003 forintért 19.30: „Magánterület. Belépni tilos?” 20.03: Aranylemezek 21.05: VII. Emánuel és kora Heltai Jenő regénye 22.05: Rockújság 23.10: Könnyűzene esti hangulatban 0.15: Halló, itt Szöul! BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Zenekari muzsika 10.26: Barokk muzsika 11.00: A windsori víg nők 12.00: Francesco Finotti hangversenye 13.05: Kilátó 14.0ÍL: Zenekari muzsika 14.50: Chopin-művek 15.33: Népzene az olimpia országából. III 2. rész 15.53: Wilhelm Furtwängler vezényli a berlini fil­harmonikus zenekart 16.58: Lortzink: a fegyver­kovács. Háromfelvoná- sos opera 19.05: Zenekari muzsika 19.35: Zádori Mária énekel 20.45: A hét zeneműve 21.15: A Camerata Academica Mozart-hangversenye 22.30: Muszorgszkij operáiból MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és ÍNóg- rád megyéből. — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, • időjárás. — 17.35: Hétről hét­re, hétfőn este. Zenés maga­zin. Telefon: 35-510. Szerkesz­tő: Csonka László. — El sze­retném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magyaror­szági krónika — Reklám.) 18.25—18.30: Lap- és műsor­: előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MOSOK: 16.55: Hírek 17.00: Legyen a vendégem! Rátonyi Róbert műsora 17.25: A csodálatos mogyoró­vessző NDK-bábfilm 17.50: Reklám 18.00: Szöul ’88 21.00: Reklám 21.10: Híradó 21.40: A mi iskolánK Magyar dokumentumfilm 22.55: Híradó 2. SALGÓTARJANI KÁBELTELEVÍZIÓ: 19.15: Mesefilmek 19.30: Tarjáni magazin. Képújság (közérdekű információk, lakótelepi életünk, távfűtés előtt, műsorajánlat, esti mese felnőtteknek) 19.50: Reklám 20.00: Diploma előtt. (Ameri­kai film) Kb. 21.30: Tarjáni magazin. Képújság (ism.) BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 13.15: Olimpiai játékok 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.05: Metszet — tévéfilm, 1. rész. 21.23: A szakszervezetről 21.45: Olimpiai játékok 2. MŰSOR: 17.00: Motocross 17.30: A hét eseményei magyar nyelven 18.00: Olimpiai játékok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Ketten egy esernyő alatt — feliratos szovjet film 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dzsesszimpressziók MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: A dzsungel köny­ve. Színes amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A szárnyas fejvadász (16). Szí­nes, szinkr. amerikai fan­tasztikus kalandfilm. — Ka­mara: Egy őrült éjszaka. Ma­gyar film. — Kohász: Ház a folyónál. Színes NDK-beli film. — József Attila-színház- terem: Nyomás utána! Szí­nes, szinkr. amerikai film­vígjáték. — IMH Z.-pálfalva: Fantasztikus labirintus. Ba­lassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: Híd a Kwai folyón I—II. Színes, látványos, szinkr. angol történelmi film. — Mesemozi: Csodaszekér. — Kamara: A piszkos ügy. Szí­nes amerikai bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Ritz­fürdőház (16). Színes, szinkr. angol filmbohózat. — Bátony- terenyei Petőfi: A halálra­ítéltek utcája. Színes, szinkr. ausztrál filmdráma. — Pász­tó: Fél 6-tól: Kémek a sas­fészekben I—II. Színes, szinkr. USA látványos film. — Szé- csény: 4-től: Játék iskolás- korúaknak. Színes, szinkr. szovjet ifjúsági film. 6-tól: Júdás-hadművelet. Színes, szinkr. francia kalandfilm. — Karancslapujtő: Hannah és nővérei. Színes, szinkr. ame­rikai filmvígjáték. — Jobbá­gyi: Aranyeső Juccában. Szí­nes, szinkr. olasz western. — Nagylóc, iskolamozi: A leg­szebb ló. — Érsekvadkert: Az ördög jobb és bal keze. Szí­nes, szinkr. olasz western. Munkásfiatalok, diákok a tagjai a „Polesszikie zori” népi együttesnek, amely gopakot (ukrán népi tánc) mutat be a mezőn. A környező köztársaságokon kívül az együttes Finn­országban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és az NDK- ban is vendégszerepeit már. Könyvek ize r gyetemista koromban, ^ egyik nyári keresetem kézhezvétele után betértem abba a kis cukrászdába, ami előtt mindennap megcsodál­tam az érettsárga krémese- ket, gyerekkorom főként ven­dégségben megízlelt remek süteményeit. Csakhát az ösz­töndíjból nemigen mertem megkockáztatni az élvezetet, hátha hó vége felé még be­üt valamilyen váratlan ki­adás. Zsebemben a konyhale­génykedésből (bár koránt­sem legénykedtünk, hanem ötvenliteres forró kondéfo- kat emelgettünk) szerzett pénzzel, odaléptem a pult­hoz. — Kérek tíz krémest. Tá­nyérra. — Hány tányérra? — kér­dezte a fiatal nő. — Ahányra ráfér... — Mind magának lesz? — kerekedett el a szeme. Két tányérra zsúfolta az egészet. Az első krémest úgy nyeltem le, hogy szinte szét­olvadt a számban. A máso­diknál megállapítottam, hogy nagyon finom. A harmadik­nál, hogy a tésztája ponto­san olyan lemezes, porha- nyós. ahogyan otthon is ké­szíteni szokták. A negyedik­nél ittam fél pohár vizet. Az ötödiknél úgy éreztem, jól­laktam. Elbíbelődtem a ha­todikkal. Nem folytatom. At­tól kezdve büntetésnek éreztem minden falatot. A szükség növelte mohóság megbosszulta magát. Azért legyűrtem valamennyit. Hosszú ideig nem ettem utá­na krémest. De ma is szere­tem. Mértékkel. rurcsa talán innen a * könyvekre váltani, de ha nagyritkán összefüggő szabad időm akad (jobbára már csak egy-egy influenza közben, után, amikor a láz felszívódik, s megszűnik a kínzó főfájás), tobzódó ol­vasásba kezdek. Felhalmozó­dott, el nem kezdett köny­veimet veszem elő. Volt, hogy egy ajnározott, hosszú mű elolvasását vettem terv­be, de belefúltam az egy­hangúságba. Holott a mű nagyszerűségéről magam is meggyőződtem, csak hát — úgy látszik — a változa­tosság valóban gyönyörköd­tet. így aztán a könyvhedo- nizmus közben egyik órában klasszikust olvasok, a má­sikban meg társasági fecse­gést, mondjuk azon korról. Pletykákat, a szereplők ma­gánéleti viszonyait ecsetelő naplót. Egy-egy apró fénynél meg lexikonokat, tudós könyveket veszek elő, emlé­kezetemet meg a társasági író szavahihetőségét ellen­őrzendő. Szóval, szemelgetek, ínyenc módra. Krémest is, meg almáspi­tét, mákosrétest és indiánért, somlói galuskát és Sacher- tortát. De mindenből csak egy falatot. Könyvnarkománia? Meg­lehet. nersze, azért tudom, hogy ■ vannak könyvek, ame­lyeket nem lehet, nem sza­bad letenni, amelyeket egy- végtében kell végigolvasni, s amelyek — krémes mód­jára — mégsem csapják el az érzékeinket. Marafkó László • ■ • TELEXEN ÉRKEZETT. ; . Szomjas a vakló 66 vajdasági magyar erotikus népmese A téma iránt érdeklődők számára távolról sem újdon­ság ez a kötet, inkább kie­gészíti, illetve gyarapítja a népéletről eddig szerzett is­mereteinket, egy újabb ré­gió, a Vajdaság ilyen jel­legű népmeséi anyagának közrebocsátásával. A nógrádi olvasók körében például ép­pen nemrég aratott nagy si­kert a Salgótarjánban élő Nagy Zoltán hasonló tema­tikájú palóc népmeséi gyűj­teménye, ami a Palócföld- könyvek sorozatban jelent meg. Természetesen, az is öröm­mel forgathatja a Képzőmű­vészeti Kiadó gondozásában most közrebocsátott köny­vet, a Szomjas a vakló cí­mű kötetet, aki mindebben csupán a pikáns ízeket veszi észre. Ez nem is nehéz, ero­tikus, és paraszti szókimon­dással előadott mesékről van szó. A 66 vajdasági erotikus magyar népmesét dr. Bu- rány Béla gyűjtötte. A gyűjtemény lényege azonban távolról sem a pi­kantériában merül ki, a rendhagyó tartalom abban fogalmazható meg, hogy a mesék a nép szerelmi életé­ről szólnak, a nép humorá­val ízesítve. A társadalom nemi életén belül a népi szexualitás jelenik meg a könyv lapjain, paraszti nyíltsággal előadva. Ez a nyelv inkább csak szóban él, irodalomban, saj­tóban nemigen nyert pol­gárjogot. A különböző nép­rajzi, népköltészeti gyűjtések során korábban felszínre került szövegek nyilvánosság elé való tárása tabunak szá­mított, ha a nép nemi életé­ről szólt. Paraszti kórnve- zetben azonban a mesélő sem valláserkölcsi, sem kis­polgári megfontolásoktól in­díttatva nem kjr'átozta ma­gát, s ezzel a nyíltsággal sokáig nem tudott mit kez­deni a szövegközlés. Csak az utóbbi időben láttak napvilágot a különböző nép­életi, néprajzi, népköltészeti stb., publikációkban az ilyen jellegű szövegek. Ezek közé tartozik dr. Burány Béla most kiadott gyűjtése is. Előszóként közreadott ta­nulmányában maga a gyűjtő ad rövid összefoglalást e mesék világáról, történetisé­géről, jellegéről, számot ad­va a népmesék számbeli és műfaji gazdagságáról is. Jelen gyűjtemény meséit a trufák kategóriájába so­roljuk. Maga a szó az olasz­ból (truffa) került a magyar nyelvbe, eredeti jelentése csalás, rászedés, csíny, kó- péság, tréfa, illetve az er­ről szóló mese, de bolondo­zást, bohóskodást is jelent­het. Ez a műfaj a tudomány mai álláspontja szerint a reneszánsz korában virág­zott, magyar nyelvterületen — érthetően — Mátyás ki­rály idején került az iro­dalmi figyelem központjába. Nem véletlen, hogy ma is sok tréfás jellegű, ám min­dig oktató jellegű történet forog közszájon Mátyás ne­véhez kapcsolva. A nevette- tés egyúttal az emberi gyar­lóságok kinevettetését is szolgálja. Dr. Burány Béla e gyűj­temény összeállításával és közreadásával nem a tel­jességre törekedett, egy tel­jesebb vajdasági anyag ki­adása a későbbi idők fel­adatai közé tartozik. Ez­úttal csupán szemelvények­ről van szó, ám, mint csepp- ben a tenger, ebben is ki­válóan tükröződnek e mese­anyag jellegzetességei. A 66 mesét 26 adatközlő anyagából választotta, a szövegek fo­netikus lejegyzésében a „Népköltési alkotások kriti­kai kiadásának szabályzata” elvei szerint járt el. A me­sék gyűjtési helye: Burány- sor, Csóka, Mohol, Monos­tor, Oromhegyes, Pádé, Sat- rinca (Szerémség), Tóth fa­lu, Törökkanizsa, Völgypart (Obornjaca), Zenta, Zrenja- nin. A szerző a kötet végén a tájszavak magyarázatával is szolgál. T. E. Gazdaságról, politikáról Fórunt a televízióban Szeptember 22-én, csü­törtökön 20.50-kor ismét lesz fórum a televízió 1-es programján. A 70 perces élő adásban a kormány négy tagja, Berecz Frigyes ipari miniszter, Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és Várkonyi Péter külügymi­niszter válaszol a nézők kérdéseire, amelyeket levél­ben (Magyar Televízió — Fórum, Budapest, 1810. cím­re) várnak a fórum ven­dégei és szerkesztői. A mű­sor telefonszámait a csü­törtöki napilapok közlik. (MTI) Kubikoscmlékmü Mezőtúron Mezőtúrról és környékéről a múlt századtól napjainkig több ezer kubikos indult útnak a világba csákányával, lapátjá- val, talicskájával, hogy megkeresse családjának a minden­napi kenyeret. Ezeknek a dolgos, munkában meggörnyedt embereknek állítottak emlékművet — Győrfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész alkotása — Mezőtúron, az új­városi részen, ahol még ma is a legtöbb egykori kubikos lakik. (MTI-fotó) Összefogással segíteni lehet Gimnazisták az erdélyiekért „Kötődünk egy-egy szóhoz, egy baráthoz, egy marasztaló, szíves kézfogáshoz, egy udvarhoz, egy tornáchoz, egy házhoz, egy terméskőhöz, egy öreg akáchoz... ” (Bornemissza Endre: Kötődések) E sorokat olvasva való­színűleg mindenkinek ha­sonló gondolatok jutnak eszébe: az embert körül­vevő barátok, a család a szülőház és szülőföld. Mind­annyiunk számára jelent valamint a haza fogalma, de a külföldön élő honfi­társainkat talán még erő­sebb szálak fűzik nemzeti­ségükhöz. Sokan vagyont, lakást, barátokat hátra­hagyva jönnek Magyaror­szágra Erdélyből, mert a nélkülözést is elviselhetőbb­nek tartják, minthogy meg­váljanak ősi hagyományaik­tól, gyökereiktől, ök is ma­gyarok, és társaink, aki­ken szeretetteljes összefo­gással segíteni lehet. Ezért készült egy műsor a Szántó- Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola 4. osz­tályának szervezésével, és az iskola diákjainak rész­vételével. melynek bevételét az Erdélyből menekült ma­gyarok támogatósára fordít­juk. A műsorban felcsen­dülő dalok, a hazaszeretet­ről szóló prózák, versek re­mélhetőleg olyan hangula­tot teremtenek majd, amely­ben mindenki azt érzi, ér­demes volt eljönnie, és tett valamit embertársaiért. Minden érdeklődőt szeretet­tel várunk október 12-én, délután 15 órakor a Szántó- Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola díszter­mébe. Harmat Berta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom