Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 224. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 19.. HÉTFŐ Exportszindróma (3. oldal) Bokszkesztyű nélkül (5. oldal) XXIV. nyári olimpiai játékok Szöul (7. oldal) Grósz Károly a debreceni csapágygyárban Bős—Nagymaros nőm kidobott pénz Hz országban elsőként Megyei pártértekezlet Debrecenben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke —, aki részt vett a Ha.idú-Bihar megyei pártértekezleten — szombaton az esti órákban látogatást tett a Magyar Gördülőcsapágy Művek nagysorozat-gyáregy- ségében. Az üzemlátogatás után a párt főtitkára a gyári egység ebédlőjében a szombat délutáni műszak képviselőivel találkozott. A csaknem egyórás beszélgetéseid a csapágygyár munkásai az ország problémáiról kérdezték. s mindennapi életük tapasztalatairól tájékoztatták Grósz Károlyt. Grósz Károly a beszélgetés során egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiatalokra, a kormányzat, mondta, dolgozik a gondok enyhítésén. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban hangsi'fvozta, hogy a kormány — ígérete szerint — megvizsgálja majd az adórendszer alkalmazásának egyéves tapasztalatait, s elvégzi a szükséges módosításokat. A személyi jövedelemadónak. az adósávoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek munkára ösztönöznek, és nem teljesítményt csökkentének. A fiatalok kérdéseire válaszolva a miniszterelnök részletesen beszélt a gazdaság helyzetéről, az infláció okairól, a kormány és a szakszervezetek kapcsolatáról, a munkaerő- helyzet várható alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idén mindössze kétszázan vették igénybe az elhelyezkedési támogatást. Több ezer üres munkahely van az országban, a munkanélküliség jelenleg csupán helyileg, és néhány szakmában tapasztalható. Részletesen kifejtette a véleményét Grósz Károly a bős—nagymarosi erőmű körül kialakult vitáról. Mint mondta, ez ma már nem környezetvédelmi vagy gazdasági, hanem politikai kérdés: a vezetés hitelének aláásására használják fel. Kifejtette, hogy személy szerint nem támogatja a népszavazást. Egy 11 éve folyó beruházásról most megkérdezni az állampolgárok véleményét nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű építését az akkori parlament megszavazta, ha a %iostani Országgyűlés leállítaná, az beláthatatlan következményekkel és presztízsveszteséggel járna. Egyrészt elveszne, amit beruháztunk, másrészt súlyos anyagi terheket jelentene a Cehszlovákiával és az osztrák cégekkel megkötött szerződések felbontása. Többe kerülne, mint még az egész hátralévő építkezés. — Nem tekintem kidobott pénznek a bős—nagymarosi beruházást — mondotta Grósz Károly —, jóllehet, ma nem indítanánk el, mert ez az összeg másra kellene. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az 1990-es évek közepére az országnak energiagondjai lehetnek. A paksi atomerőmű IV. blokkja — különféle tervmódosítások miatt — nem kezdi meg a termelést 1995-ben, így különösen szükség lesz a bős— nagymarosi erőmű energiájára, s arra, hogy ezzel a beruházással egyidejűleg kapcsolatot létesíthetünk a nyugat-európai energiarendszerrel. Ha egy kormányzat felelősen gondolkodik — mondotta végezetül a miniszterelnök —, akkor legalább hat-hét évre előre kell tekintenie, s ez erre is vonatkozik. (MTI) Küldöttválasztások előtt a nemzetiségek Áz egységes környezét- védelemért A gyülekezési és egyesülési jog törvénytervezetének társadalmi megvitatása ezekben a napokban kissé háttérbe szorította a Hazafias Népfront másik nagy akcióját, nemzetiségi kongresz- szusok előkészítését, a községekben e napokban zajló nemzetiségi küldöttválasztó értekezleteket. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége előreláthatóan decemberben tartja Vili. kongresszusát, amelyre Nógrád megye 22 községéből választanak küldöttet, és a szövetség országos választmányának 10 megyei tagja is a kongresszus résztvevője lesz. A kongresszus körvonalazódó irányelvei négy évtizedes — a szlovák szövetség 1948-ban alakult — tevékeny múlt alapján szögezhetik le: a szlovák nemzetiség gazdasági, politikai és közéleti egyenjogúságát az alkotmány biztosítja: a párt-, a tanácsi és társadalmi testületekben a képviselet joga általában érvényesül. A szocialista társadalmi egység egyik összetevője a nemzetiségi politika. S mivel a szlovákság életének alakulása is az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésétől függ, a decemberi kongresszus annak egyértelmű megfogalmazására is készül, hogy a magyarországi szlovákok - egyenjogú állampolgárként — tevékenyen részt kívánnak venni a népgazdaság stabilizálásának, a társadalmi kibontakozás céljainak megvalósításában. Békés és Pest megye után Nógrádban van a legtöbb szlovákok lakta település, amelyeknek zöme államigazgatási jellegét tekintve társközség. Ez utóbbi jelleg az anyanyelvi oktatást tekintve jelenthet és nem egy helyen jelent is hátrányokat, óm az anyanyely, a szlovák tanulásának, pontosabban tudásának hiányosságai nem kizárólag ebből fakadnak. Van ugyan pedagógushiány is, de gyakorta a szülők érzik plusztehernek a gyerek számára, ha a tananyag mellett még a szlovákot is tanulná. Igaz, mostanában, ahogy a több nyelv ismeretének egyre nagyobb jelentősége lesz, lassan változik a helyzet. És érzik ennek fontosságát akkor is, amikor a közeli szlovákiai településeken rokonaikat látogatják meg. És alkalmat ad a nyelv ápolására, a hagyomány őrzésére egy-egy klubfoglalkozás és dalest, ami nem is hiányzik a helyi művelődési házak programjából. A nemzetiségi küldöttválasztó értekezletek egy hete kezdődtek a megyében és október közepéig tartanak. Ez idő alatt 22 szlovák és két - Szendehely, Berkenye - német nemzetiségi községben választanak küldöttet a kongresszusokra a kibővített népfrontbizottsági üléseken vagy előrehozott falugyűléseken. Eddig négy megyei településen választottak küldöttet s beszélték meg a nemzetiségi lét helyi ügyeit. A tapasztalatok azt mutatják, jó hangulatú gyűléseken értékelték, elemezték községük helyzetét, s számot vetve a realitásokkal nem panaszlistát gyűjtöttek be a küldöttválasztó értekezleteken a kongresszusra készülve: Tavaly decemberben vonták össze az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, valamint az Országos Vízügyi Hivatalt, s alakult meg a Környezetés Vízgazdálkodási Minisztérium. Ezt követően, a minisztérium irányításával kezdődött meg a területi szervek kialakítása azzal a céllal, hogy a környezetvédelem és a vízgazdálkodás állami szervezete egységes keretek között működhessen. A szakmai és társadalmi körök közös munkájának eredményeképpen egy egységes szervezeti struktúra épül ki az országban. A tizenkét új igazgatóság egyike a Budapest székhelyű Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, amely a fővárosban. Pest és Heves megye egy részében és Nógrád megye teljes területén fejti ki a tevékenységét. Az igazgatóság magába ötvözte a környezetvédelmi intézet mellett munkálkodó budapesti mérőállomást, az OKTH budapesti környezetvédelmi felügyelőségét, továbbá a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot. Az átszervezés nem a korábbi szervezetek egyszerű egymás mellé rendelését jelentette. Olyan szervezetet kellett kialakítani, amely hatáskörén belül képes az egvséges környezetvédelem irányítására, folyamatosan figyelemmel kíséri működési területén a környezetZs. A. (Folytatás a 2. oldalon.) Demokratizálás, decentralizálás Az országban elsőként megyei pártértekezletet tartottak szombaton Debrecenben, összehívásáról — a párttagság kezdeményezésére — ez év július 15-i ülésén döntött a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság. A Magyar Gördülőcsapágy Művek tanácstermében tartott tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Postás Sándor első titkár a megyei pártbizottság írásos előterjesztéséhez és állásfoglalás-tervezetéhez fűzött szóbeli kiegészítésében utalt arra, hogy a májusi országos pártértekezlettel elkezdődött politikai reform- folyamat következetes végrehajtása, a helyi pártélet megújítása érdekében került sor a megyei pártfórumra, összehívását indokolta az is, hogy Hajdú-Bihar megye helyzetének megítélése a közvéleményben jóval kedvezőtlenebb, mint ahogyan az elmúlt évek eredményei alapján reális volna. A valóságos értékeket — mondotta — háttérbe szorítják, elferdítik azok a közvéleményt hónapok óta foglalkoztató problémák, amelyek néhány vezetőnek a párt normáit és a jogot is sértő magatartásával kapcsolatosak. Az első titkár javasolta: a pártértekezlet kötelezze az újjáválasztott pártbizottságot, hogy a megye közvéleményét negatívan befolyásoló ügyekben folytassa le a pártvizsgálatot, és személyre való tekintet nélkül határozzon a felelősségre vonás kérdésében. Ezt jogosan várja mind a párttagság, mind a szélesebb közvélemény. Az elkövetkezendő időszak tennivalóiról, a konstruktív cselekvés közösségi feltételeinek a megteremtéséről szólva Postás Sándor hangsúlyozta: igazi feladatunk az, miként tudjuk megyénk párttagjait a megújuló politika képviseletére mozgósítani akkor, amikor a gazdasági és ideológiai krízisjelenségekkel hosszabb ideig kell számolni. A megújuláshoz, a megye további fejlődéséhez a párt tagjainak összehangolt, magabiztos tetteire van szükség, amihez kellő ösztönzést adhat a pártértekezlet. Kiemelte, hogy elsősorban a párton belül kell a hatékonyabb politikai munka szervezeti feltételeit, módszereit kialakítani, s ennek párosulnia kell a nagyobb nyilvánossággal. — Politikai intézmény- rendszerünk fejlesztésének fontos eleme — folytatta —, hogy a tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányí- tása helyébe a párt politikái vezető szerepét elismerő partneri viszony lépjen. Ehhez megfelelő helyi gyakorlat kialakítására van szükség, amely nélkülözi az új kezdeményezésekkel szemben tapasztalható bizalmatlanságot, indokolatlan fenntartásokat. Postás Sándor végezetül a pártmunka hatékonyabbá tételének helyi tennivalóiról, a párt ideológiai tevékenységéről és a művelődéspolitika néhány időszerű kérdéséről beszélt. Az előterjesztést követő vitában felvetődtek a megye politikai, társadalmi és gazdasági életének legfontosabb kérdései, amelyeknek jó része nemcsak helyi probléma, hanem országos érvényű folyamatok vetülete. A párt- értekezlet küldöttei nyílt szó- kimondással és politikai felelősséggel fogalmazták meg sokszor igen kritikus véleményüket. A hozzászólások úgy értékelték, hogy ez a tanácskozás az előző héten tartott hasonló debreceni városi tanácskozással együtt az országban lezajló politikai átalakulási folyamat része. A szocializmus megújulási folyamatáé, amelynek lényege a demokratizálás és a decentralizálás, s hozzátették, hogy ezt az átalakulást tagadhatatlanul válságjelenségek kísérik. Mint elmondták, a megyében ehhez hozzájárult néhány vezetőnek a rá kötelező normákat sértő magatartása, amelyet a közvélemény kivetített a pártra, s amely így súlyos politikai károkat okozott. Az ilyen eltévelyedések és más vezetői hibák ellen intézményes garanciákra van szükség — hangoztatta Csige József, a balmazújvárosi általános iskola igazgatója —, mert csak így állhatunk helyt a politikai terepen, amelyen már ma sem vagyunk, és a jövőben még kevésbé leszünk egyedül. A párttagoknak olyan helyzetben kell helytállniuk, hangoztatta Szigetvári János, a Hajdú-Bihar Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pártbizottságának titkára, amikor romlik a közhangulat, és más szerveződések vonzó programokat kínálnak. Ennek érdekében szorgalmazta a konkrét helyzetelemzést, a vezető pártszervek és a párttagok közötti sűrűbb kommunikációt, véleménycserét. Szó esett a társadalmi és állami szervezetek újfajta politikai irányításáról. Ennek kapcsán Szabó Imre, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra: a tanácsi szervek önállósága nem azt jelenti, hogy az állami és pártszervekben működő kommunisták egymás ellen politizáljanak. ellenkezőleg: meg kell találniuk a közös célokat. Ugyanakkor hangsúlyozta az önálló helyi politika jelentőségét, amely nélkül nincs kibontakozás, nincs lakossági beleszólás. (Folytatás a 2. oldalon.) Mintegy hétszázan vettek részt azon a tömegsportnapon, amelyet szombaton délelőtt Salgótarjánban bonyolítottak le a XXIV. nyári olimpia megnyitásának tiszteletére. —fotó bábéi—
