Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
1988 SZEPTEMBER 16.. PÉNTEK NOGRAD 3 Kibírták az eddigi kényszert H „fekete gyémánt** es tersei Folyamatos az ellátás megyénk tüz Ezzel kezdi dr. Bencze Barna. a pásztói termelő- szövetkezet elnöke, amikor a gazdaság idei eredményei, gondjai, tennivalói kerülnek szóba. — Részünkre hat-hét millió forintot jelentettek az idei központi elvonások. Ezzel szemben nem kell fizetnünk termelési adót, ami viszont 4,5 millió pluszt jelent. A különbözeiét, a 1,5— 2 milliót nekünk kell kigazdálkodnunk. Ehhez jön még a szőlőnél beígért árcsökkenés, ami újabb másfél milliós kiesést jelent. Ellentételezés — Az előbb említett új helyzetre miként reagált, válaszol a gazdaság vezetése és a kollektíva? — A nemrég megtartott műszaki konferencián sorra vettük azt, ami már megvan. amire számítunk, s amit még a siker érdekében tennünk kell — veszi vissza a szót dr. Bencze Barna. — A korszerűbb technológiánk eredményes alkalmazásának köszönhetően — a folyékony műtrágya és a művelőutas módszer hatására — a betakarított gabonánál az árbevételünk meghaladja a tervezettet. Ehhez hozzájárul a sikértartalomhoz kapcsolt minőségi felár is. Az őszi árpa hozama ugyancsak meghaladja az év eleji elképzelésünket a tavaszi árpa viszont csak annyit hozott, amennyivel számoltunk. Beváltotta a hozzáfűzött reményeket az elég jól fizető olajlen és a kísérletként termelt étkezési len. Az előbbiekből származó viszonylag elfogadható árbevétel képes lesz ellensúlyozni a szőlőnél előreláthatólag bekövetkező bevételkiesést. A nagyobb bevétel érdekében 15 vagon csemege szőlőt értékesítünk az NSZK-ban, 40—50 vagon borszőlőnkre pedig a felvásárlók között versenyt hirdetünk. — Az alaptevékenység másik fontos ágazata az állattenyésztés. .. — Az év elején még azon gondolkodtunk, hogy eladunk 100 vagon silótakarmányt. Végül a .,hátha közbe jön valami nem várt kellemetlenség” féltő gondolat eredményeként elálltunk a szándékunktól: a gyakorlat bizonyította, hogy jól cselekedtünk: a siló kitartott az újig. Mivel jobban megadtuk neki, ami jár, nem csalódtunk, az idén valószínű elérjük a. 350 mázsát hektáronként, — utal az egyik lényeges változásra az elnök, majd így folytatja: Mint mondja, a jó takarmányellátás nem csak segített az ágazat tervteljesítésében, az igen minimális nyereség elérésében, de hozzájárult az eredeti pozíció megtartásához is. Az 5400 literes átlag tejtermeléssel, a tavalyi tejtermelési versenyben a harmadik helyet érték el. — Célunk, hogy másodikok legyünk — utal áz e téren jelentkező újabb követelményre dr. Bencze Barna. Az ágazat talpon maradásában közrejátszott, hogy a szabad kapacitás lekötése érdekében elvállalták 120 bika hizlalását. Színesebb lett a paletta Ebben a termelőszövetkezetben is a nyereség döntő többségét az ipari tevékenység adja. Az előző évhez képest e területen színesebb lett a vállalkozás palettája. — A legjobban tevékenykedő és a legnagyobb nyereséget hozó műanyagfeldolgozó üzemünk alapanyaghiány miatt 15 millióval hozott kevesebb árbevételt az elsőfé'l évben — mondja az elnök. — A kiesés pótlására, a felszabaduló munkaerő biztosítására üzleti kapcsolatba léptünk a budapesti porcelán- gyárral. Együtt indítottuk be a csempegyártást. Bár új tevékenységről: van szó, az igen elenyésző selejt azt mutatja, hogy jól felkészültünk a gyártásra, a technológiai folyamatok elsajátítására. Az innen származó árbevétel eléri majd a 15 milliót — állítja. Oj színt képvisel az ágazat feladataiban a külföldi technológiai szerelés, amelyet több külkereskedelmi vállalattal bonyolítanak le. Az eddigi 125 fős létszámot 150 főre kívánják emelni. Ebben az esetben az ez évre tervezett 12 millió forint árbevétel, — tisztes nyereség elérése mellett — 20 millióra nő. A pluszbevételre és nyereségre égetően szüksége van a nagyüzemnek, mert jövőre, — amennyiben megteremtik a pénzügyi feltételeket — tovább bővítik majd a csempegyártást, azaz munkahelyteremtő beruházásként megkezdik a fritzománcgyártást. A műanyagüzem jövője érdekében, egy regeneráló berendezés beállításával, az elhasznált műanyaghulladékot újra hasznosítják alapanyagként. Elképzeléseik között szerepel még a zagyva- rékasi libatenyésztési rendszerbe való bekapcsolódás. Szoros költséggazdálkodással Űj szelek fújdogálnak a gazdálkodás követelmény- rendszerében is. Nem, azaz nemcsak a hozamnöveléssel kívánják emelni a termelés szintjét azokból az árunövényekből, aminek piaca van, hanem igen szoros költséggazdálkodást valósítanak meg, mondván: az egy-két százalékos ráfordítás-mérséklés többet hoz, mint néhány százalékos hozamnövekedés. A viszonylagos zavartalan pénzügyi helyzet megőrzése érdekében árbevételeiket az esedékes hitelek lejáródásához kapcsolják, hogy ily módon minimálisra csökkentsék a kamatterheket. Egyébként a költségcsökkentés minden vezető prémiumfeltételében alapvető követelmény. — Nincs, de nem is lehet hurráhangulat nálunk, mert az igen szoros pénzügyi előírások mellett még sokat kell tenni, hogy elérjük a tervezett 180 milliós árbevételt,. állítja a szövetkezet elnöke. Mert a földet szerető, művelő ember csak akkor nyugodt, ha évi munkájának gyümölcsét, eredményét a magtárakban, a raktárakban látja. Ven esz Károly .,Hol van az a nyár?” — szól az egyik közismert sláger kezdősora. S ,.hol van az a szén?” — szól a téli tüzelőjét beszerezni vágyó, aki ,.slágerre” vágyik. Mivel ízlések, péztárcák, no és kalóriaértékek között óriási különbségek lehetnek, a tüzelőanyag-fajtáinak megválasztása is különböző. A salgótarjáni tüzép-tele- lepen a tapasztalatok szerint a lengyel szenet vásárolják szívesen, bár ebből kevesebbet kapnak a többihez képest, egy hónapban mintegy 2 ezer mázsát. Az importszén mellett sikere van a kányásinak is. Dorogi brikettből, kokszból és tűzifából jó az ellátás, a következő hetekben pedig NDK-brikettet. valamint , gyöngybrikettet várnak. Az igények megnyugtató kielégítése mellett az év hátralévő hónapjaiban is folyamatosan szállítanak tüzelőanyagot a telepre. — Koksz: 30 tonna, tűzifa: 300 tonna, az összes szénkészlet: 600 tonna — kaptuk válaszul érdeklődésünkre a balassagyarmati tüzép-telep vezetőjétől a napi jelentést. A 600 tonnából 400 a berentei, a többi kányási és egyéb. Az ezertonnás brikettkészletükből 400 tonna NDK-'m- portot elvittek, mecseki és dorogi tonnák várnak még fuvarozásra. Az igények inkább az importszármazékok iránt mutatkoznak, így a közeljövőben a kányási szén. a dorogi brikett, a koksz és a gyöngy-brikett mellett NDK-brikett érkezését is várják. Pásztón három fajta brikett közül válogathatnak a vásárlók. Mint azt a telepvezető elmondta. német brikettből többet is el tudnának adni megfelelő meny- nyiség esetén. E mellett a kányási mosott szenet is szívesen viszik. Az említetteken kívüli koksz- és tűzifa- kínálattal is rendelkeznek. Ellátási nehézségeik nincsenek, s folyamatosan érkeznek ezentúl is a szállítások. Ebben a hónapban például lengyel szenet és dorogi brikettet fogadnak. Szénből, brikettből, kokszból és tűzifából egyaránt minden igényt ki tud elégíteni Szécsény tüzép-tele- pe. Az ideális ellátás elsősorban természetesen nem szénhegyek jelenlétére, hanem a folyamatos ellátás biztosítására vonatkozik. Jelenleg" a vásárlók szénből kányási mosott darabos kockát. kányási mosott diót, lengyel darát, brikettből németet. mecsekit, dorogit, fabrikettet, tatai gyöngybrikettet, kokszból hazai diót, tűzifából egységesfát és fűrészelt fát vehetnek. A telepvezető véleménye szerint régen volt ilyen kiegyensúlyozott a tüzelőellátás. Rétság vonzáskörzete lakossági igényét a rétsági, a romhányi. a nagyoroszi, az érsekvadkerti és a diósjenői tüzép-telepek együttesen látják el. Rétsági tapasztalatok szerint a kányási szenet nem, de a német brikettet annál inkább keresik. Utóbbiból a kereslet nagy részét képesek kielégíteni. Tűzifából és dorogi brikettből megfelelő az ellátás. A német brikett kapós Bátonyterenyén is. bár mázsája 172,50 forint, szemben a dorogi 111 forintossal. Igaz. a dorogi állítólag „füstöl”. A kányási szénre a befizetéstől számítva 1—1,5 hónapot kell várni, ezt egyenesen Kányásról szállítják, összességében a telep elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, melybe az előbb említetteken kívül többfajta brikett és lengyel szén is tartozik. Jobbágyi tüzép-telepén az év elején kaptak importszenet, ami természetesen elfogyott (ebben áz évben már nem kapnak), akárcsak a pótlására küldött NDK- brikett. Kányási szenet is vinnének, csakhogy ebből a leszerződött mennyiség nem érkezett meg. Kányási diószénből most is van, viszont a mázsánként 84,20 forintba kerülő ugyancsak kányási darabos kockát szívesebben viszik nagyobb kalóriaértéke miatt. Kapható dorogi- és gyöngybrikett, ezekből továbbra is jó ellátás várható. Ugyanez mondható! el a tűziifaellátásról is. Német brikettből szintén lesz még szállítás. A tüzelőanyagból évente 9 millió forintos forgalmat lebonyolító telep Szurdokpüspöki, Csécse, Szarvasgede és más helységek mellett olykor még Apcra is juttat készletéből. — benkő — Már 15 éve hordja Tóth Zoltán a gázpalackokat Salgótarján környéki településekre a Nográd Volán teherautóján. Heti három alkalommal 300—400 palackot visz ki közel 20 faluba. A felvételen: Nagybár- kányban álinak sorban a házhoz jött cserepalackért — bp — A Leláról jól látni, mi történik a letkési határban. Ahogy a gépek szaggatják, tépik a földet az Ipoly medréből, a víz zavarosan folyik a Duna felé. Lassan hömpölyög, ahogyan itt, a deltán szokott. A hegy a folyó túlsó oldalán magasodik. A folyó kanyarulatától fel a faluig betekinthető ahogy a völgyben mozog a föld. Halmok, mélyedések, hatalmas kőrakások és köztük, akár az apró bogarak, sürgölődnek a hatalmas teherjárművek. Amikor szárazság van, por lepi be a deltát, amikor meg esik, tengelyig süppedve birkózik ember, gép a sárral. De nincs megállás, mert itt, Letkés alatt, ami készül, gát- és mederkiigazítás, az a nagymarosi építkezés tartozéka. Ide szegődtek a balassagyarmati volánosok, tizenheten járművezetők és négyen szerelők a vízművesek meghívására. Az a dolguk, hogy vigyék a kiemelt földet a gátra, kintről a Börzsönyből hordják a követ és kiszolgálják más egyébbel a fő- vállalkozókat. Ferenczi Géza, a forgalom vezetője mondta el, hogy a vízügyd- sek kikötése volt: olyan embereket irányítsanak Letkés- re, akik elviselik a megpróbáltatásokat. A munkára kiválasztás kitudódott Gyarmaton. A kiválasztottak egyben már kötelességet is vállaltak, hogy megbirkóznak a feladattal, már becsületből Tizenhét, meg négy ember... is. Mind a tizenhét ember a kiválóbbak közé tartozik, köztük olyan aki már Ten- gizt is megjárta. A vezetőjüknek Krizsanyik Lászlót nevezték ki. Erőteljes fiatal ember. De a többiek sem idősebbek, mert az átlag- életkoruk harmincöt-harmincnyolc között mozoghat. A napi kemény megpróbáltatásokat jól elviselik hát. A motorok dübörgő zúgásától megtelik a fejük. Fojtogató a por, nehéz a sár és reggeltől estébe fordulásig nincs megállás. Aztán naponta haza. Így döntöttek, mert akkor hét-nyolc óra tájban otthon vannak Balassagyarmaton, a környékbeli falukban, ki hol lakik. Krizsanyik Laci galgagutai, legtávolabb az otthona. Legkorábban kel és legkésőbb ér haza. Azt mondta Ferenczi Géza: — Emiatt még nem panaszkodtak. .. Az elején a vizesek figyelték a mozgásukat: bírják, vagy nem az iramot? Ök meg ráéreztek erre és szó nélkül dolgoztak. Egyszer történt Krizsanyik Laci meg a szerelők között összeröffe- nés. Demus Zoltán az édesebb ember, a tapasztalt szerelők egyike kiverte a balhét, mert először is nem volt helyük, ahol javítsanak. Sárban, porban feküdtek a koesi alá. A sár, meg a por a járművek elektromos részeinek a legnagyobb ellensége, nagyon oda kell rá figyelni. Maga Demus Zoltán mondta el, hogy aztán minden rendben lett, senki idegen az építkezésen nem észlelte a viitát. Azt mondta Krizsanyik László: — Kialakítottunk egy sze- relőplacoot, farácsot készítettünk és azon feküdve javíthatnak. A járművezetőkkel is megbeszéltük, hogy időközben tisztítsák meg az elektromos részeket. Az év elejétől folyik már a munka az Ipoly völgyében és változik lassan a táj. A mieink pedig elismert résztvevői lettek ennek a munkának. Ahogyan múlik az idő, úgy haladnak a munkával. Kialakul a gát vonulata, betonteknőt készítenek ennek a vén nagypataknak, amely soha így elkényeztetve nem volt még. Már a falubéliek is megbékélnek azzal, ami ott történik. Pedig törik, gyűrik a gépek az utcát, de a gyarmatiak ezen is segítettek. Szállításkor locsolják az úttestet, a nagy terhekkel kikerülik a falut. Raj László, a letkési öreg mondta: — Mit tehetsz, tó lesz itt komám, nagy tó... — Pedig az ő utcájukban is dübörögnek a Tátrák. a személyi adó. Ferenczi Géza a forgalomvezető, aki a központból kíséri figyelemmel a letkési munkát, mondta: — Valahogy az történt, hogy a kötelességteljesítés becsületté vált bennük. A pénz miatt rosszallóan húzo. gatják a vállukat, de dolgoznak. .. A vízügyesek szerint a gyarmatiak fenegyerekek. Ahogyan birkózott a bedőlt gépkocsi kiemelésén Szabó Béla és Bakosi Tamás, az szinte megható volt. És azt is furcsállják, hogy ezek az emberek fölöslegesen nem vitáznak, hanem amikor megérkeznek, munkához látnak és.estig mennek. Hanem Krizsanyik Lacinak van egy módszere. Amikor este elindulnak a kis buszon hazafelé, előveszi az egész napról készített jegyzetét és beszélgetnek. Mindent megbeszélnek, ami volt. Reggel ^pedig már a buszban elosztják a munkát. Hát ezért nem látják a viiziigesek őket sokat beszélni. Krizsanyik Laci derülten nézett Ferenczi Gézára. Értenek egymás tekintetéből, de azért elmondta, ami megfordult a gondolatában: — A sok felesleges beszéd elrabolná az időnket... Mozog a föld az Ipoly deltájában, alakul a természet. A gyarmati volánosok pedig dolgoznak. Sokat, jól; minden nap nagyon elfáradnak, de tenni kell a dolgukat, mert vállalták. Bobál Gyula Benne volt a hangjában, hogy a változás sok kellemetlenséggel jár most nálunk, de aztán szép lesz ott minden. Krizsanyik Laci nagyon sokra tartja a lakosságnak a türelmét. Mondta is a múltkor, hogy időt kéne szakítani az emberekkel beszélgetni és megköszönni a türelmüket. De mikor szakítsanak erre időt, amikor nincs 'megállás egész napon át? Aztán jönnek a nem várt események. A napokban a békéscsabai csapat egyik kővel megrakott teherkocsija beszaladt egy mélyedésbe, befúródott a sárba, aztán feldőlt. Még szerencse, a vezetőjének nem esett baja, mert idejében kiugrott. Majd két óra ment arra, hogy kihúzzák a feldőlt kocsit. Ezt az időt később pótolniuk kellett. Aztán amikor leszakad az eső és végképp nem tudnak dolgozni, akkor a lemaradást szombaton, meg vasárnap kell pótolniuk. Volt köztük, aki már nem bírta az iramot és leköszönt. Azt mondta Krizsanyik László: — így egyeztünk meg, aki nem bírja, az elmegy tisztességgel. .. Voltak, akik azt mondták nekik, hogy azért a pénzért, amit ott kapnak, megéri a gürizés. Kevesen tudják, hogy tíz-tizenkét ezer forint megállítja őket és aztán jön Ki tudják elégíteni az igényehet a salg tüzelőanyag-telepen.
