Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 222. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK í JC­Folyamatos az ellátás ; megyénk tüzép-telepein (3. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (4—5. oldal) Nógrádiak az olimpián (7. oldal) Értékelték a gabonabetakarítási versenyt A győztes kombájnosok Az első helyezett Szálkái József 400 hektárról 2000 tonna gabonát takarított be. Orszaggyiilesre készülve Képviselői csoportülés Salgótarjánban Levél az ipari miniszterhez Csütörtökön, Salgótarján­ban, a TESZÖV székházá­ban a TESZÖV, a Nógrád Megyei Tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­val közösen értékelte az idei gabonabetakarítási ver­senyt, majd díjjal és okle­véllel jutalmazta a győztes kombájnosokat. Deák Pál, a TESZÖV tit­kára elöljáróban hangsúlyoz­ta, hogy ennek a hagyomá­nyos versenyformának meg­határozó szerepe van a nagy nyári munka sikeres elvég­zésében. Az idén, a megye termelőszövetkezeteiben 264 kombájn 30 500 hektárról ta­karította be a kalászos ga­bona termését, amelyből a búza csaknem 23 ezer hek­tárt képviselt. A kombájnosok versenyé­be 14 termelőszövetkezet, 67 kombájnosa nevezett be. Ne­kik, továbbá a szállításban és a raktározásban tevé­kenykedőknek köszönhető, hogy a tervezettnél jóval nagyobb termést jó hangu­latban sikerült betakarítani. Több gazdaságban a hek­táronkénti búzatermés meg­haladja a 60 mázsát. Sok he­lyütt 5—6 tonna közti meny- nyiséggel büszkélkedhetnek. A megyei átlagtermés pedig hektáronként meghaladja az 5 tonnát. A uú<.d mellett jól fizetett a tavaszi árpa a 42,22 mázsás átlaggal, míg az őszi árpánál rekordtermést értek el a gazdaságok az 55,5 má­zsás átlaggal. A versenyben most is azok a nagyüzemek érték el a legjobb eredményt, akik évek óta bizonyították szé­les körű hozzáértésüket, al­kalmazták az új technológi­ákat. A legjobbak közé tar­tozik a palotáshalmi, a ma­Ellentmondásos helyzet­ben kezdték gazdálkodásu­kat idén a kereskedelmi vál­lalatok. Az adórendszer be­vezetése ..leértékelte” az árukészletek finanszírozásá­hoz szükséges forgótőkét, hitellehetőségeik beszűkül­lek és megdrágultak, áru­utánpótlási nehézségek lép­tek fel. Megyénk legnagyobb kereskedelmi vállalata a Nóg- rádker idei üzletpolitikája kialakításakor mindezt fi­gyelembe véve., szem előtt tartotta a megválozott vá­sárlói- szokásokat, szociál­politikai szempontokat. Ru­galmas és gyors szál­lítópartnereket kutattak fel — a gyorsabb kész­letforgás biztosítása érdeké­ben —. valamint kidolgoz­ták a helyzethez alkalmaz­ható optimális ösztönzési rendszert. Mindezeknek köszönhe­tően már fél évkor 17 szá­zalékos árbevétel-fejlődést értek el, az országos 10,8- cal és a megyei 9,9-cel szem­ben. A szakmai vállalatok­nál ugyanez a mutató 7,6 százalékos volt. Tegyük hoz­zá: a növekmény jelentős része származott vegyesipari cikkekből, a ruházati forga­gyarnándori és a szandai közös gazdaság. Az idei jó termés 40 millióval növelte a termelőszövetkezetek árbe­vételét. A TESZÖV titkára beszélt a munkát kísérő negatív je­lenségekről, köztük a gyako­ri balesetekről, az egy ha­lálesetről, továbbá a kilenc termelőszövetkezetben be­következett 2,5 milliót kép­viselő tűzkárról, melyeket nagyobb körültekintéssel, a vezetői, irányítói munka ala­posságával el lehetett volna kerülni. Értékelő szavai után Ur­ban Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyette­se átadta a két kategóriában meghirdetett győzteseknek a díjakat és a vele járó okle­velet. lom viszont elmaradt a kí­vánatostól. Jelentősen visz- szafogta a keresletet a hi­telre vásárolható árukör szűkítése is. Boltjaikban el­sősorban a tartós fogyasztá­si cikkeket keresték, így pél­dául kelendőek voltak a gázprogramhoz kapcsolódó termékek, a videomagnók, s más. az értékállóságot biz­tosító árucsaládok. A raktári forgalom se­bességét növelték az év so­rán megszervezett vásári akcióik. Már februárban 200 ezer forinttal egészítették ki a nehezen értékesíthető ter­mékek árait — elsősorban a ruházatét —, jelentős ked­vezményt nyújtva a vásár­lóknak. Legutóbb a 10 éves jubileumhoz érkezett Nóg- rádker-napok kapcsolód­tak üzletpolitikai elképzelé­seikhez, melynek során meg­közelítőleg négymillió fo­rint kedvezményt biztosí­tottak a vevőknek. Csupán a gyermekruházat árenged­ménye meghaladta a fél­millió forintot. Az akcióba bevont árualap értéke elér­te a 290 millió forintot. Het­venöt rendezvény színesítet­te a kereskedelmi napokat, amelyeken 34 szállító part­Az I-es kategóriában, — Class Dominátor és John Deer kombájn, — az első helyet Szálkái József a pász­tói, a másodikat Mladonicz- ky Géza palotáshalmi, a har­madikat pedig Pilinyi Tamás pásztói kombaj nos szerezte meg. A legjobb ifjúsági kom- bájnos címet a palotáshalmi Gyurcsik Sándor nyerte el. A Il-es kategóriában, — E—514-es NDK-kombájnok, — versenyben az első helye­zett a pásztói Kántor Károly lett. A második helyet Szita Boldizsár varsányi, a har­madikat pedig ugyancsak a varsányi Király Ferenc sze­rezte meg. A legjobb ifjúsá­gi kombájnos címre a varsá­nyi Király Ferencet tartották érdemesnek. ner vett részt, s közülük 13 volt az új. A szeptember első tíz nap­ján lezajlott vásári akció mintegy 80 millió forgalmat hozott, ami a tavalyi re­kordfejlődésnek számító 30 százalékra is rátett 3 szá­zalékot. Boltjaikban 100 szí­nes televízió talált vevőre vállalati hitelakció kereté­ben. Sikeres volt a Lakbe­rendezési Áruházban meg­rendezett terítési bemutató, a Hélia-termékek tanács­adással egybekötött premi­erje a Balassagyarmaton és Salgótarjánban egyaránt megtartott divat-show-k. Márkaboltjukban 1 milliós forgalmat regisztráltak gu­miabroncsból, s érdekesség: az Ipoly Áruházban már az első napon majd félmillió­ért vásárolt a lakosság in­geket. Az 500 forint felett vásár­lóknak 75 ezer darab sors­jegyet adtak ki. melyek közül a legszerencsésebbek összesen 200 ezer forint ér­tékű jutalomban részesültek. A fődíjként kiállított Tra­bant személyautót Jónás Endre, négygyerekes end- refalvai lakos vehette át a csütörtöki sorsolás után. A társasági törvény szü­letése előtt létrejött társa­ságok adókedvezménye megmarad-e? A bevitt tő­két kivihetik-e megszűnés­kor a részvénytársaság tag­jai? Elhangzott-e az ad hoc bizottság ülésén az egész­ségügyi dolgozók kötelező ügyelete díjszabásával kap­csolatban indítvány — ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták tegnap Sal­gótarjánban az országgyű­lési képviselők Nógrád me­gyei csoportjának tagjait. Dr. Hütter Csaba, a cso­port vezetője tájékoztatást adott az őszi ülésszak elő­készületeiről, Október ele­jén a parlament a társasá­gi törvény tervezetét, az ál­talános forgalmi és a ma­gánszemélyek jövedelmi adójáról szóló törvény mó­dosítását, a Bős—Nagyma­ros vízlépcső helyzetéről szóló előterjesztést tárgyal­ják majd. A megye képviselői el­mondták a többi között, hogy a lakosság várhatóan értetlenkedve fogadja az 500 főig terjedhető magán- üzemek létesítésének lehe­tőségét. Mások viszont azt A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának szóvivője, Szalay Ferenc csütörtökön a következő nyilatkozatot adta a Népszavának és a Magyar Távirati Irodának: — A közeli napokban is­mét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszerve­zetek képviselői. Ismerve a társadalmi-gazdasági feszült­ségeket, a megoldásra váró feladatok sokaságát, a szak- szervezeti tagság, a lakosság nagy várakozással tekint a felső szintű érdekegyeztetés elé. A munkavállalói érde­kek érvényesítése, a bérből és fizetésből valamint a nyugdíjból élűk számára megnyugtató, elfogadható megállapodások megkötése a kormánnyal való együttmű­ködésben is változtatásokat követel. A jövőben a koráb­biakhoz képest mind a kor­mányzatnak, mind a szak- szervezeteknek nagyobb je­lentőséget kell tulajdonítania e tárgyalásoknak. teszik szóvá; miért kell ezt ilyen létszámban korlátoz­ni? Az is felvetődik, hogy ezzel a tulajdonviszonyok reprivatizálása kezdődik, amelynek várható hatása a jövedelmek differenciáló­dása, s ez átmenetileg po­litikai feszültséget okoz­hat. Szóba került, hogy a szocializmus tulajdonfor­máit korábban változatlan­nak tartottuk. Az adótörvények módosí­tása szektorsemlegességre törekszik, s elhangzott, hogy nemzetközi összeha­sonlításban a gazdálkodó egységek nyereségére nehe­zedő adókkal a középme­zőnyben tartunk. A szemé­lyi jövedelemadóról szólva elmondták: annyira prog­resszív, hogy a kimagasló jövedelmekre, s az emögött meghúzódó kimagasló tel­jesítményre ne ösztönözzön. De annyira nem, hogy elér­je a láthatatlan jövedelme­ket. A Bős—Nagymaros víz­lépcsőről a megyei képvi­selők is osztoznak a véle­ményben: a beruházást be kel! fejezni, de a döntés tanulságait le kell vonni. Egyébként sem tartható ál­A kormánynak megvitatás­ra ajánlott kérdésekre vo­natkozó szakszervezeti állás­pont a szakszervezetek or­szágos értekezletét megelőző viták tapasztalataira, a tag­ság jelzéseire, kérdéseire, követeléseire támaszkodva alakult ki. Ugyancsak a tag­ság határozott igényének, követelésének eleget téve a SZOT elnöksége úgy dön­tött, hogy a szakszervezeti tárgyalási pozíció leglénye­gesebb elemeit még a tár­gyalásokat megelőzően nyil­vánosságra hozza. A szakszervezetek érde­keltek a társadalmi-gazdiasá- gi kibontakozást szolgáló stabilizációs kormányprog­ram megvalósításában. A gazdaság teljesítőképességé­nek növelése érdekében szükségesnek tartják a kö­vetkezetes reformpolitikát, a termelési szerkezet átala­kításának meggyorsítását, a gazdálkodás feltételeinek li­beralizálását. A kormányzat lapot, hogy a nemzeti va­gyon egy részével gazdát­lanul bánjon a kormány. Emellett a szomszéd orszá­gokkal kötött egyezmények is köteleznek. S amint az szóba került, Nógrád megye lakossága közvetlenül ér­dekelt a vízlépcső megépí­tésében, az ivóvízellátás ja­vítása, a Csehszlovákiába irányuló szállítás miatt is. Ez ügyben a kormány ha­tározottabb fellépését in­dítványozták. A megye képviselői ab­ban is állást foglaltak, hogy közös levelet juttatnak el az ipari miniszterhez, amely­ben kérik, hogy mielőbb szülessen megnyugtató dön­tés a Nógrádi Szénbányák jövőjével kapcsolatban. Eb­ben az ügyben eljárni dr. Hütter Csaba és Tőzsér Gás­pár képviselők kaptak fel­hatalmazást. A csoport ülésén a kép­viselők arról is említést tettek, hogy a kilókban mérhető parlamenti előter­jesztések tanulmányozásá­ra — mert néhány napja kapták kézhez, kevés idő állt rendelkezésükre. erre irányuló erőfeszítéseit támogatják. Ezzel összefüggésben a szakszervezetek ismételten hangsúlyozzák: el kell ke­rülni, hogy a változások a dolgozókra aránytalanul nagy terheket rójanak. A társadalmilag méltányos és gazdaságilag indokolt teher­vállalásban megfelelő mér­tékben részt kell vállalniuk a gazdálkodó szerveknek és- a költségvetésnek is. Az életszínvonal gyorsuló ütemű visszaesése, a reálbérek csökkenése, a szociális jut­tatások fokozódó értékvesz­tése következtében nőnek a megélhetési gondok, erősö­dik a perspektívátlanság ér­zése. A bérből és fizetésből élő dolgozók egyre jelentő­sebb csoportjai, a nyugdíja­sok nagyon nagy hányada tűrőképességének határához közeledik. Fogy a bizalom, nő az elégedetlenség. Ilyen (Folytatás a 2. oldalon.) Ki ORIOH-nak szállítanak Ebben az évben 145 ezer darab tunert sze­relnek össze az Érsek- vadkerti Építőipari Szö­vetkezet melléküzem­ágában. Az elektromos alkatrészeket az ORI­ON részére szállítják, melyeket az ott készülő színes és fekete-fehér készülékekbe építenek bele. —RT— Négymilliós kedvezmény a Nógrádker-napokon Jő helyre került a Jutalom Trabant M. Sz. Gy. Tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezetek képviselői Téma: társadalmi feszültségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom