Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-15 / 221. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Keserű pirula a bányásznapon A víz is lehet megtartó erő Víztársulat alakult Varsányban és Nógrádsipeken A bányászok nagy ünnepe előtt egy hónappal meghívást kapott a kazári hagyományőrző együttes, hogy tegyük színesebbé az ünnepi kulturális műsort. Negyvenperces fellépésre kértek fel. Szívesen vettük a meghívást és elfogadtuk, annál is inkább, mert a mi művelődési házunk is szak- szervezeti, . mint bányász, és a csoportban nem egy asz- szonynak a férje, nem egy fiatal táncosnak az apja bányász. Az autóbusz 11 órára jött értünk, 12 órakor lett volna a feltépés, de 12 óra 25 perckor még a színpad mellett vártunk. Végre egy bányász- egyenruhás fiatalemberrel üzenték, hogy kezdhetjük a szereplést. Amikor 15 perce a színpadon volt a csoport, már kértek — személy szerint engem —, hogy rövidítsem meg a műsorunkat, mert a fővárosi művészek — akik •jó pénzért lépnek fel, mi pedig 36-an ..köszönöm szé- penért”, és 36 darab ebédjegyért (amiért ennivalót nem kaptunk mert mire- kiálltuk a sorunkat, elfogyott) — sietnek. — Jó lerövidítjük — ígérA balassagyarmati Madách' Filmszínház munkatársai kifogásoljuk a kertmozi működésének problémáiról megjelent tájékoztatásuk szándékos torzításait. Varga Mária újságíró anélkül adta közre meditációit, hogy a legilletékesebbeket, filmszínházunk dolgozóit megkérdezte volna a kertmozi lehetőségeiről, működési gondjairól. Balassagyarmaton igen régen nem működött kertmozi: 1987-ben és ’88-ban megkíséreltük a szórakoztatás választékát a vetítések újjászervezésével bővíteni. Mindkét esetben (...) 'színvonalas műsorral igyekeztünk vonzóvá tenni a kertmozit. Nem sikerült. Igen szerény közönségrészvétel mellett vetítettük szórakoztató filmjeinket. Ezt a ' ’körülményt egyáltalán nem befolyásolta a Madách Filmszínház azonos vagy eltérő műsora: kiderült, Balassagyarmaton nincs valóságos igény a késő esti órákban (21 és 23 óra között) szervezett szabadtéri vetítésekbe. Így alapvetően igazságtalannak minősíthetjük Varga Mária számonkérését, su- galmazását, hogy a kertmozi sikertelen működését filmszínházunk felületes tem. Sajnos csak 10 percig bíztak az ígéretemben, mert az egyik műsorszám végén egy fehér blúzos hölgy leállította a szereplést. Magyarán: finoman, de lesöpörtek a színpadról. Nem azért, mert a közönségnek nem tetszett, hanem mert a profi művészeknek nem akarták mondani, hogy nyugodtan várjanak a sorukra. Tollat nem azért fogtam, hogy csak elmeséljem a történteket, hanem azért, hogy az 'elkövetkezendő időben bárki — bárhová hív amatőr csoportot, és olvassa ezeket a sorokat, az ne bánjon így emberekkel. Ezeknek az embereknek egy részét egy másik üzem . úgy engedte el, hogy szabadságot vettek ki, vagy úgy, hogy a kieső műszakot ledolgozzák. Egy másik része pedig a szabad idejét áldozta a felkészülésre, szereplésre. Keserű pirulával a szánkban tértünk vissza. Ügy érzem, ezt nem érdemelte meg a „kazári hagyományőrző” együttes. Bodor Pálné Váci Kötöttárugyár kazári művelődési • házának vezetője előkészítő munkája eredményezte volna. A balassagyarmati Madách Filmszínház kollektívája 1 nevében Tóth Endre üzemvezető ☆ Augusztus 25-én megjelent kifogásolt cikkem arról szólt, hogy a balassagyarmati kertmozi léte senkinek sem érdeke. Ezt jelzi a címe is: „Van, hogy legyen”. Az írásban a vetítések kezdési idejét kérdőjeleztem meg, s arra próbáltam választ kapni, nem lehetne-e úgy működtetni a kertmozit, hogy az üzemeltetése a Madách Filmszínháznak érdekében • álljon, hogy több legyen a néző. Erre azt a feleletet kaptam Kocsis Lászlótól, a megyei moziüzemi vállalat filmforgalmazás! osztályának vezetőjétől, hogy a kertmozi manapság nem vonzza a nézőket. és a jelenlegi üzemeltetési mód a legkevésbé ráfizetéses. Ennek nem mond ellent Tóth Endre véleménye sem. Őszintén« szólva nem értem, mit nevez szándékos torzításnak, valamint azt sem, mi módon „sugalmazom”. azt, hogy a sikertelen működést a Madách Filmszínház felületes előkészítő munkája eredményezte. Varga Mária Japán gépkocsikat mindössze öt dollárért — ezzel kecsegteti sorsjegyeinek vásárlóit az IBUSZ Utazási Iroda. A hazai gyakorlatban szokatlan, hogy konvertibilis valutáért kínálja szerencsejátékát valamely vállalkozó cég, mindezek mellett érdeklődésre számítanak, amit a nyeremények bősége is indokol. A megyeszékhelyen és Balassagyarmaton lévő IBUSZ-irodák- ban mindenesetre még bőségesen válogathatnak a sorsjegyek között a dollárjukat e sajátos módon befektetni- akarók. —kj— Bezár-e a Dornyay- turistaház? A festői szépségű Salgó-vár alatt található Dornyay-tü- ristaház az elmúlt években igencsak sokszor okozott fejtörést a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak. Olykor a vízhiány kérdőjelezte meg a sorsát, máskor az állapota. Legutóbb arról értesültünk, hogy a KÖJÁL vizsgálatot végzett az épületben, s oly sok problémát talált, hogy felmerült a kérdés: vajon október 15-e után is nyitva tarthat-e az, hiszen a hiánypótlás határideje ekkor jár le? A jelenlegi bérlő joggal kérdezte: akkor minden költséget ő vállaljon, vagy a hivatal is besegít? Majd azt kifogásolta: az. évente befizetett, megközelítőleg 400 ezer forintos összegből miért nem csurran-cseppen a gondok megoldására? — Hol tart a Dornyay-ügy napjainkban? — tettük fel a kérdést Szert Sándornénak, a NIH vezetőjének. — A KÖJÁL által jelzett kifogások orvoslása megkezdődött. Az építőipari szakközépiskola növendékeiből verbuválódott brigád a ránk háruló munkálatokat végzi el,* néhány tízezer forintos költséggel. A „lista” szerint 20—30 centiméterrel kell megemelnünk a konyhai csempeborítást, s ki kell alakítanunk megfelelő mosogatókat is. Eddig erre azért nem került sor, mert nem kaptunk a -kereskedelemben megfelelő méretűt. — Csak az önök hivatalának akad tennivalója, vagy az üzemeltetőt is terheli felelősség? — A KÖJÁL véleménye szerint a söntéspult mögül hiányzik egy zárt szeméttároló, a hűtőszekrényben nincs hőmérő, s a hagyományos fűtés miatt a konyha mennyezete már annyirá el- koszolódott, hogy indokolt az újbóli meszelés. (Két hónapja meszeltek!) Nem megoldott az éttermi edények zárt tárolása sem.'s az illemhelyen nem találtak szappant. Ezeknek pótlása mind az üzemeltetőre vár.. . Tehát, ha lassan is, de úey tűnik, hogy a kedvelt ház visszanyerj régi „pompáiét”, s ami ennél is fonto- siabb: megfelel majd az előírásoknak. (németh) Boldogok lehetnek azok a települések, amelyeknek nincsenek ivóvízgondjai. Sajnos, Nógrád nem bővelkedik ilyenekben. Számos helyen a minőséggel, a nitráttartalommal van gond, ahol pedig jó volna a minőség, ott szerényebben működnek a kutak. Ugyanakkor az sem kisebb probléma, hogy az ivóvíz mellett gyengébben csordogálnak a tanácsi kasszák pénzfolyamai, a központi támogatások. így egyre nagyobb s.zerepe lesz a kisebb településeken, de akár a városokban is az önsegítő, településfejlesztő társulatoknak. o Szécsény határában él, szinte a hegyoldalba szorulva Varsány és Nógrádsipek. Többszöri nekifutásra ’87- től új, fiatal elnök és titkár irányítja a több mint 2700 ember életét, a két falu fejlődését. Számtalan gonddal, adottsággal vették át-fel ezt a kis közösséget, s számtalan apróságon, így több szokáson is sikerült javítaniuk. Amikor a víztársulat meS" alakulásáról érdeklődöm, László Róbert elnök és Ba- ranyiné Biliinger Erzsébet is lelkesen magyaráz. — Már a VII. ötéves terv készítésekor a feladatok közt szerepelt a vízgond megoldása — mondja László Róbert. — Aztán 1987-ben már megkezdtük a tájékozódást, a konkrét szervezést pedig idén tavasszal. A múlt évben mindkét település bisztrójában kifüggesztették a terveket. Ha .valakinek észrevétele, javaslata volt ezekkel kapcsolatban elmondhatta, még mielőtt megalakult a társulat, kivitelezés megindul. e Elég érdekes módját választották az agitációnak. Szórólapokon a vízzel kapcsolatos kérdéseket és a válaszokat is közzétették. Közvetlenül, emberi hangon, nem úgy, ahogyan általában az ilyen és hasonló felhívások hangozni szoktak. Nézzünk példaképpen egyet közülük; amely talán a legfontosabb kérdés: ,,Mi lesz, ha az állampolgárok többsége nem írja alá a belépési nyilatkozatot? Nem alakul meg a társulat, nem lesz egészséges ivóvíz — következménye szinte beláthatatlan. Áz elkövetkező időkben az építési költségek növekedése miatt, szinte kilátástalan újra kezdeni. Községeink fejlődése megállna, népességmegtartásnak még az esélyét is feladnánk.” Hogy ez utóbbi nem következett be, s nem is fog egyhamar, arra csak egy számadat: 1990-ig 72 lakás megépítését tervezték, ebből már 41 áll. Varsányban építési telek jelenleg nincs is. Végül is az erőteljes szervezőmunka eredményeképpen június 10-én megalakult a Varsány—Nógrádsipek Vízmű Társulat. Hogy, hogyan, arról ismét egy történet az elnöktől: — Ha jól emlékszem egy pénteki., napon osztottuk ki a belépési nyilatkozatokat a tanácstagoknak. Hétfőn, már volt olyan körzet, ahol készen voltak vele. A 28 választókörzetben — 18 Varsán'yban, 10 Sipeken, — tanácstagok, népfrontosokkal járták a házakat, de még a pap is segített a szervezésben.. Szinte hihetetlen eredmény született, az első lépcsőben: Varsányban a lakosok 85, Nógrádsipeken 65 százalékra írta alá a belépési nyilatkozatot. — Igaz voltak érzelmi okok is nem egyszer — fűzi hozzá Baranyiné Biliinger Erzsébet. — Előfordult, hogy egy csecsemő a nitrá- tos fürdetővíztől kapott fertőzést. A varsányi pártház egyik helyiségében ülünk le beszélgetni Pestuka Sándorral*, a társulat elnökével. A nyugalmazott tanítót ismerik, hallgatnak rá az emberek. — Most kötjük a szerződéseket. A jelenlegi tervek, gazdasági számítások szerint a beruházás 58 millió forint lesz majd. Az induláskor 68 volt, tíz lejött belőle. Szóba kerül a lakossági hozzájárulás is. A 25 ezer forintot akár egy összegben, vagy részletekben tíz év alatt is ki lehet fizetni. A tervek szerint minden utcába bevezetik a vizet, s kétszáz méterenként lesz egy közkút. A lakásokba az utcai vezetékről mindenkinek saját magának kell megoldani a bevezetést, ez úgy 2—3 ezer forint László Róbert szerint. — Bűn lett volna ezt a társulatot nem így megszervezni — mondja az elnök, már útban Sipek felé. o Sipeken déli csend fogad. A kis patakocska medrét most tisztítják 3 millióért. Megérdemli, hisz’ több hídja van, mint a Dunának Pesten. Az óvodában éppen ebédidőben keressük Csizmadia Antalnét, a tagóvoda vezetőjét, a község elöljáróját. — Nagyobb harcra számítottunk, s főleg az idősebbeket kellett győzködni — mondja. Meséli, . hogy szerencsére megállt az elvándorlás. A hatvanas években jellemző mértéke szinte megszűnt. Ö is ’69-ben került ide, 1978-óta elöljárója a csaknem ezerlelkes falucskának. — Sajnos, kevés a munkalehetőség, a váci kötöttnek vállalnak bedolgozást az asszonyok. Meg a tsz-be, az erdőre járnak, e Már hazafelé gurulunk, lassan mögöttünk marad Sipek, rendezett portáival, csöndes parkjaival, több mint tíz hídjával. Nem volt nehéz mozgatni az embereket, hiszen saját érdekükről, életükről volt szó. Arra gondolok, hogy ha ezen a helyen, ahol azt tartják: innen még a ‘koldus is visz- szafordul, ilyen gyorsan, megy minden, jó volna, ha minden világvég ilyen lenne. Hlavay Richard Az Észak-magyarországi MÉH Vállalat balassagyarmati telepén 3700 tonna hulladék begyűjtését tervezik idén. Különösen jelentős a szeptember 1. és november 30. közötti papírgyűjtési akciójuk, amikor a fekete újságpapírért 2,40 forint > helyett 3,00 forintot fizetnek kilogrammjáért. A felvételen: bálákba préselik a begyűjtött papírt. — bp — Válasz írásunkra A NÓGRÁD szeptember 7-i számában megjelent „Igaz barátságért.. . ” c. írásban foglaltakat megvizsgáltuk. Nevezett kisiparost meghallgattuk, aki az alábbiakat közölte: „1988. szeptember 5-én, hétfőn megjelent műhelyemben Bobál Gyula — akihez 1946 óta barátság fűz —, azzal a megrendeléssel, hogy gépkocsiján az alvázvédelmet készítsem el szeptember 8-ig. Az írásban közölt párbeszéd nem fedi a valóságot, s mivel két ember között zajlott le, utólag a már közölt fantáziadús megfogalmazás ellen tanúkkal nem tudok védekezni. Az alvázvédelem elkészítését vállaltam, azzal a kéréssel, hogy a minőségi munka alapját képező gőzborotvás alsótisztítást végeztesse el a szervizben. Megállapodtunk abban, hogy még hétfő délután visszahozza a gépkocsit. Gépkocsi helyett az újságcikk jelent meg.” Alapszervezetünk részéről egyoldalúnak, sértőnek tartjuk a megjelent írást „tisztes újságíró” tollából. Szeretnénk, ha bárki problémáját előbb megvizsgáltatná és azután fordulna a közvélemény tájékoztatásához és nem általában a MESTER-t. a tisztes ipart elmarasztalva. Végezetül alapszervezetünk és Ferge László kisiparos részéről is „mindenképp megéri a fejtörtést az ilyen igaz barátság.” Rázsó István KIOSZ salgótarjáni alapszervezetének titkára Tisztelt Szerkesztőség!
