Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

1988. AUGUSZTUS 10.. SZERDA NOGRAD 3 Kedvező félév-zárás a kohászatban R tervezettnél nagyebb nyereség Nagy termelékenységű a Komatsu félmelcg-alakító sajtoló- berendeaés. — Bencze — IDEOLÓGIA ÉS REFORM Interjú úr. Romany Pállal, az HPSZMIP Politikai Főiskola rektorával A gazdálkodás eredmé­nyességét tükröző legfon­tosabb mutató a nyereség, amelyből 45 millió forin­tot könyvelhettek el az év első felében a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben. Ez az összeg a 60 millió forintos éves terv idő­arányos részénél jóval ma­gasabb, így remény van arra, hogy az eddig meg­szerzett előnyt év végéig még növelni is lehet. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a költségek csökkentésének, a takaré­kosabb gazdálkodásnak. Feszített termelési ter­vüktől ugyan 3 százalék­kal elmaradtak a kohászok, az elért 2,2 milliárd fo­rinttal azonban csaknem 5 százalékkal szárnyalták túl a múlt év hasonló idősza­kának termelését. Ez azt jelzi, hogy a vállalat gyárt­mányszerkezete a kívána­tos irányba, az értékesebb, nagyobb nyereségtartalmú termékek felé tolódott el. Rendelési zavarok csak a kovácsológyárban nehezítet­ték a feladatok végrehajtá­sát. A vállalat összes töb­bi terméke világszerte kere­sett. Különösen nagy vá­sárlói nyomás nehezedett a hengerműre, s csak jelen­tős erőfeszítések árán tud­ták megújrázni a tavalyi ellátási színvonalat. Az in­nen kikerülő világszínvo­nalú gyártmányokat ugyanis tőlünk nyugatra és keletre egyaránt szívesen fogadják. Az SKÜ az idén várha­tóan ötödével növeli majd tökésexportját a tavalyihoz képest. Az ez évre tervezett 800 millió forint konverti­bilis valutabevételből már 360 millió érkezett be a vállalat számlájára. E tény valódi értékét az jelzi, hogy A NÓGRÁD már a Balas­sagyarmati Városi Tanács májusi ülését követően hírt adott arról, hogy a kivitele­zési munkák csúszása miatt a Szántó Kovács János Gim­názium és Szakközépiskola tanulói nem kezdhetik az idei tanévet az új épületben. Igaz, március óta erősen emelkedett az építkezésen dolgozók száma, ennek az előnye viszont azért'nem ér­ződik igazából, mert az ok­tatási-nevelési központ épü­lete hagyományos technoló­giával készül, ez pedig „fal­ja” a szakmunkásokat. A gyorsítás érdekében a NOTTÉV ideirányította ugyan a megye más terüle­teiről is szakembereit, ám ez korántsem" jelenti azt, hogy gondtalan lehetne a kivitelező. — A vállalat arra számí­tott, hogy ezen a területen jelentős építőipari szakem­ber-utánpótlása lesz, ám ez a várakozása nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket — magyarázza dr. Győri Héjas gyalult uborkát fagyasztanak a Mátratere- nyei Mátragyöngve Mgtsz hűtőházában. Az időjárás nem kedvezett az uborká­az elmúlt évek tapasztala­tai szerint a tőkéspiacról származó árbevételek álta­lában a második fél évre jutnak. A tavalyi félév­záráskor például még csak az év végi teljesítmény ne­gyedét írták jóvá a kohá­szat számláján. A gyár exportra szánt idei termelését a szeg és a horganyzott huzal kivételé­vel a külkereskedelmi vál­lalatok szerződésekkel már lekötötték. Az olykor ta­pasztalható ellátási feszült­ségek forrása, hogy a tő­késpiacokon a belföldihez hasonló módon nő az igény az SKÜ termékei iránt. A vállalat termelésének lényeges feltétele az alap­anyag-ellátottság. E tekin­tetben elsősorban a bel­Sándor, a városi tanács el­nöke, amikor a késés okáról kérdezem. Nemegyszer elhangzott az építőktől, hogy rövid a ha­táridő. Ezzel a versenytár­gyalás idején is tisztában voltak. Ugyanakkor a mun­katempó szempontjából nem mellékes, hogy a NOTTÉV mellett még kilenc alvállal­kozó dolgozik >a kiemelt be­ruházáson. S a kisebb csú­szások miatt ők nem tudtak időben belépni a technológi­ai folyamatba. — Ügy hallottuk — olvas­tuk —, hogy az iskolai és az igazgatási szárny kis csú­szással ugyan, de elkészül­het. •. — Valóban, senki nem is vonta kétségbe, hogy az is­kolai szárny minimális csú­szással átadható, ám az egész épület funkcionálisan nem választható szét. Csak együtt üzemeltethető a 400 adagos konyhával, a könyvtárral, a büfével, az egész déli szárny­nyal. .. nak, így a termelőszövet­kezet terveinek sem: a le­szerződött 100 tonna ter­ményt már nem tudják be­szerezni. Eddig 20 tonnányi, földi partnervállalatok te­vékenysége javul. A szocia­lista importból számazó alap­anyagok azonban lökéssze­rűen, kiszámíthatatlanul ér­keznek. A gazdálkodás e fontos területét, a készlet­gazdálkodást elsősorban a valóságos piaci impulzusok hiánya teszi gyakorlatilag működésképtelenné. Mindaddig nem lehet op­timális készletszinttel dol­gozni, amíg a termeléshez szükséges anyag nem üte­mesen, a minőségi és a mennyiségi követelmények­nek megfelelően érkezik. Ez év első felében több tízmillió forint kamatterhet viselt a vállalat azért, mert a szükségesnél .több alap­anyagot volt kénytelen rak­tározni. — Milyen hatással lesz az érintett négy intézményre, a városra a késedelmes át­adás? — Elsősorban erkölcsi kárt okoz. Szerencsére nem új is­kola kerül szeptemberben a központba, hanem olyan gimnázium, amelynek jelen­leg is van helye. így a ké­sés miatt az oktatásban za­varok nem keletkeznek. A tanévet a Szántó Kovács János Gimnázium és Szak- középiskola a régi helyén kezdheti meg. — Végezetül; mikorra vár­ható, hogy birtokba veheti a gimnázium a könyvtárt és a művelődési központ az új oktatási-nevelési központot Balassagyarmaton? — A szerződésmódosítás értelmében az átadási ha­táridő 1988. december 15-e lett. így a tanév második fe­lét már az új helyen kezdhe­tik az intézmények — je­lentette ki a tanácselnök. a szécsényi határban és a tsz saját földjén termett uborkát dolgoztak fel és fagyasztottak le, hogy az másfél év után is megőrizze zaimatát. A tsz most azt tervezi, hogy a kieső meny- nyűséget gyalult tökkel pó­tolja, melynek feldolgozása két hét múlva kezdődik. A négy esztendeje épült és tavaly bővített hűtőház­ban egyszerre 500 tonna árut fagyasztanak mínusz húsz fok körüli hőmérsék­letein. Jelenleg meggyet, pi­ros ribizlit és málnát tá­rolnak a létesítményben. Történelmi tapasztalatok igazolják, hogy a társada­lomban érvényesülő néze­tek, politikai állásfoglalá­sok, megítélések összessége — jlyen: az ideológia — se­gítheti, más esetben pedig akadályozhatja a haladást, az alkotó légkört. Világos tehát, hogy az ideológiának aktív szerepe van a társa­dalmi' és gazdasági építés­ben. Másképpen: éppúgy válhat teremtő és serkentő erővé, mint zavaró és fé­kező tényezővé. Alkotóvá akkor válik, ha olyan tettek­re késztet, amelyek a kor megoldható és megoldandó feladataira irányulnak és érdemben előreviszik a fej­lődést. Erről beszélgettünk dr. Romány Pállal, az MSZMP. Politikai Főiskola rektorával, előrebocsátva a .kérdést: — Vajon ön is úgy lát­ja-e, hogy mai helyzetünk­ben az ideológia megújítása társadalmi haladásunk gyor­sításának is fontos feltétele? — Ez természetes. Szocia­lizmusfelfogásunkat meg kell tisztítanunk a vulgáris leegyszerűsítések, a speku­latív elemek, a dogmák és az apológia ballasztjaitól. Az ideológiai szemlélet so­kat változott, fejlődött, ám e fejlődés korántsem egyen­letesen és következetesen ment végbe. Gondoljunk pél­dául a gazdasági reform ideológiai konzekvenciáira! Miközben — idestova már több mint két évtizede — nagy hangsúlyt kapott re­formintézkedéseinknek a gazdasági teljesítményt ser­kentő hatása, háttérbe szo­rult a reformfolyamat vi­szonyának tisztázása a szo­cializmus alapvető minőségi jellemzőihez. Ügy is lehetne fogalmazni, hogy a gazda­sági reform kibontakozását annak ideológiai „észrevét- lensége” kísérte. Követke­zésképpen a reformfolyamat felgyorsulása nem mindig adhatott elégséges impul­zust a szocializmusról való gondolkodás megújulása számára, sőt — szűkebb-tá- gabb körben — elbizonyta­lanodáshoz is hozzájárulha­tott. Nem rövid távú, az ak­tuális gazdasági kényszer szülte intézkedésekhez kell ideológiánkban igazodnunk, hanem a szocializmus táv­lati, fejlődési lehetőségeinek megteremtéséhez egy egész korszak fejlődési tapaszta­latait kell összegeznünk. Ide­ológiai tevékenységünk meg­újítása nem pusztán követ­kezménye, hanem egyik lé­nyeges feltétele a gazda­sági-társadalmi kibontako­zási program eredményes megvalósulásának. — Melyek ideológiai éle­tünk legfontosabb, legége­tőbb kérdései? — A marxista ideológia alapkérdése ma — a poli­tika és a tudomány számá­ra egyaránt — szocialista társadalmunk identitásának problémájaként fogalmazó­dik meg: melyek a létező szocializmus lényegi jel­lemzői, rendszerspecifikus ismérvei, reális valóságfe­dezettel, bíró alapértékei? E kulcskérdés három to­vábbi, önmagában is igen lényeges és bonyolult kér­désre bontható: milyen le­het a szocializmusról vallott felfogásunk, milyen a re­form és a szocializmus ösz- szefüggése. s milyen érté­ket és értékrendet tud té­telezni az ideológia a tár­sadalom számára. Az ideológia alapvető fel­adata az utópiáktól és dog­máktól megtisztított reális szocializmusfelfogás kiala­kítása, amelynek alapjául a szocialista fejlődésben elért •eredmények eddiginél ob- jektívebb elemzése és érté­kelése szolgálhat. Ez a ki­indulópontja olyan reális célok megfogalmazásának, amelyek nélkül nem lehet mozgósítani a nehéz gaz­dasági helyzetből való ki­lábalás tennivalóira. Tuda­tosítanunk kell, hogy a szo­cializmus hosszú távú cél­jait csakis a mindenkori jelen meghaladásával, tehát konkrét állapotai szakadat­lan változásaival érhetjük el. Félreérthetetlenül meg kell fogalmaznunk szocializ­musfelfogásunk tartós és változatlanul érvényes alap­elemeit. — A szocializmus, a nem­zet felemelkedése és a re­form elválaszthatatlanul összeforrnak. Ugyanakkor a reform lényegében poli­tikai kérdés. A párt ideoló­giai egységének megteremté­se a reformfolyamat kibon­takoztatása érdekében is el­sődleges. — A reform nem öncél, hanem a szocializmus ön­megújulásának eszköze. A szükségessé váló újításokban nagy bátorság, esetenként merészen újszerű válaszok keresése szükséges. Németh László szemléletes kifejezé­sével élve: ezt a ma még igencsak „bárddal faragott” szocializmust egyre inkább a „finom megmunkálás” tárgyává kell tennünk. Ugyanakkor nélkülözhe­tetlen a reformok alapkér­déseiben a társadalmi kon­szenzus. Csakis a társada­lom tagjai által elfogadott reformok lehetnek eredmé­nyesek, azok, amelyek reá­lis helyzetelemzésen nyugvó politikai folyamatokban ér­lelődnek meg. A reformnak tettek sorozatává kell vál­nia, ami társadalmunk szo­cialista fejlődéséhez szüksé­ges szellemi és anyagi érté­kek létrehozásához járul hozzá. — Alapvető a kérdés: tu­dunk-e támaszkodni társa­dalomelméletünkre a re­formfolyamat sikeres to­vábbvitelében? Miképpen épül be a reformgondolko- dás politikai ideológiánkba? — Nem mondhatunk le arról az elméleti munkáról, ami a társadalom fejlődé­sének lehetséges irányait, a döntési alternatívákat és azok következményeit hiva­tott feltárni. Az elmélet és az ideológia által megfele­lően alá nem i támasztott re­form eleve kudarcra van ítélve. Itt kell megemlíteni, hogy az ideológiai tevékenység alapvető ismeretforrását, tartalmi bázisát képezik a társadalomtudományok egyes ágazatainak számottevő eredményei. A társadalom­tudományok az egyes rész- folyamatokról, részöSiSiZe- füiggésekről ma sokkal hi­telesebb képet tudnak fel­rajzolni, mint akár a nyolc­vanas évek elején. Ez azon­ban nem elégséges a kor­szerű tudományos világné­zet és társadalomkép kiala­kításához, mivel előrelépés inkább csak egyes részkér­dések kidolgozásában tör­tént. Változatlanul nyo­masztó gond a szintézis, az elméleti általánosítás elég­telensége, mégpedig a ka­pitalizmus- és a szocializ­musfelfogás esetében egy­aránt. — A marxista ideológia pozíciói a köznapi tudat szintjén a leggyengébbek... — Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hogy ezen a szinten, a közvetlen élet­tapasztalatoknak van döntő szerepük. Ezek pedig igen sokfélék, egymásnak is el­lentmondóak. Az orsizág gazdasági helyzetében ki­alakult súlyos nehézségek, -a nyomukban támadt társadal­mi, politikai és szociális fe­szültségek, amelyek élesebb fényben láttatják politikai berendezkedésünket, a szo­cialista demokrácia akut fo­gyatékosságait is, a minden­napi élet szintjén szervez­kedő ideológiákban — a köznapi tudatban — az „ér­tékválság” folyamatát erő­sítik fel. Ez utóbbi jellem­zői: a korábbi — szocialis­tának tekintett — értékek, erények, magatartásminták a népesség nagy tömegeiben hitelüket vesztették. — Hogyan szolgálja az ideológia reformja azt a társadalmi-gazdasági, poli­tikai megújulást, amelynek napjainkban részesei va­gyunk ? — A magyar társadalom mélyreható átalakulása a társadalom egészére kiter­jedő, átfogó és dinamikus reformfolyamatot tesz szük­ségessé. Ezt támasztja alá, hogy fejlődésünk feltételei nemcsak a társadalom egyik vagy másik, hanem minden szférájában megváltoztak. Egyszerre kell elvégeznünk szociai i z musfelf o g ásunk megújítását, kell megszaba­dulnunk korábbi ’ időszakok illúzióinak, leegyszerűsítés­nek minősülő tételeitől, s egyúttal gazdagítani elméle­tünket és ideológiánkat az új fejlődési szakasz sajátos­ságaiból fakadó tudományos és politikai tapasztalatok­kal. Az ideológia csak úgy tud részesévé válni a reformfo­lyamatnak, a stabil,iizáció- nak és a kibontakozásnak, ha képes önmaga megújítá­séra. így a gazdaságpolitika ideológiai megalapozásához sok tétel gyakorlati és el­méleti újraértelmezésére van szükség. Az ideológiának is felada­ta most a reform útjában álló akadályok elhárítása, a kibontakozódhoz vezető út kimunkálásának elméleti alátámasztása. — Hogyan kapcsolódik eb­be a munkába /az MSZMP Politikai Főiskolája? — A politikai főiskola köz­ponti pártintézmény, egyút­tal szerves része az állami felsőoktatási rendszerünk­nek is. Nem mindenki tud­ja, hogy az intézmény már két évtizede nevét tekintve főiskola, valójában egye­temként működik. Intéze­tünkben kiterjedt tudomá­nyos kutatási tevékenység folyik. Külön is kiemelést érdemel az ideológia hely­zetét és feladatait elemző kutatócsoport tevékenysége, amelyben az intézmény szakértői mellett kiváló kül­ső kutatók is . közreműköd­nek. Támogatjuk az új tu­dományos gondolatok ki­bontakozását, még akkor is, ha aiz új nemritkán sok vi­tathatót is tartalmaz. — Milyen változások jár­hatók az intézmény életé­ben? — A tudományos kutatás- - tói, az oktatástól idegen mindenféle éles fordulat. Ezzel azt is szeretném je­lezni, hogy meglepő változá­sok nem várhatók, sanól is inkább, mert jelentős mun­kával, több / alkalommal szervezett vita alapján, ki­alakult egy reformkoncep­ció, amelynek érvényesítése síz 1988/89-es tanévben meg­kezdődik. Olyan új tanszé­kek szervezésére kerül sor, mint a politikaelmélet, ahol kutatni és oktatni fogják a politikai mozgalmak, az eu­rópai eszmeáramllatok tör­ténetét éppúgy, mint a kü­lönböző kormányzási, rend­szereket, politikai koncep­ciókat. Jelentősen megerő­sítjük a pártelméleti tan­szék, a szociológia, valamint az állami és jogtudornál tanszék munkáiét. Változ­tatom,nk szükséges bizonyos- oktatá s - m ód,szertani eljárá­sokat is. Kozma Ferenc Az oktatási-nevelési központ átadásáról Balassagyarmaton (hlavaj) Uborkaszezon az uborkaszezonban /

Next

/
Oldalképek
Tartalom