Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 190. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 10.. SZERDA Ideológia és reform (3. oldal) Tovább tart a rekonstrukció, új üzleteket építenek (5. oldal) Egy lépés az összefogás felé (7. oldal)­Ulest tartott a Politikai Bizottság Megkezdte működését az MSZMP KB szóvivői intéz­ménye: kedden Major László, a KB irodavezetője, a Köz­ponti Bizottság szóvivője tájékoztatta a sajtó munkatár­sait a Politikai Bizottság aznapi üléséről. A tájékoztatón részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes, vala­mint Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa. Major László az ülésről elmondta: a testület megvi­tatta és elfogadta a magyar párt- és kormányküldöttség jelentését a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének jú­lius 15—16-i varsói üléséről. Hangsúlyozta, hogy az alap­vető kérdésekben folytatott rendszeres és érdemi konzul­táció, az álláspontok demok­ratikus összehangolása a nemzeti és a közös érdekek érvényesítését segíti elő. A Politikai Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a tag­államok korábbi javaslatai­nak és a most elfogadott nyilatkozatának megfelelő­en, mielőbb tárgyalások kez­dődjenek az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésé­ről. Hazánk érdekelt abban, hogy a csökkentéseknek mér az első szakasza az or­szágunk területén lévő erők­re is kiterjedjen. A Politikai Bizottság rendkívül fontosnak tartja azt a törekvést, hogy az emberi jogi és humanitárius kérdések a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a szo­cialista országok együttmű­ködésében, s a Varsói Szer­ződés keretében létrejöjjön az ezzel foglalkozó külön­bizottság. A testület tájékoztatást hallgatott meg a VSZ-tag- államok pártvezetőinek jú­lius 16-i varsói munkatalál­kozójáról. Üdvözölte a meg­beszélések rendszeressé vá­lását, az együttműködés fejlesztését érintő érdemi, kötetlen vélemény- és ta­pasztalatcsere folytatását. A Politikai Bizottság nagyra értékelte Grósz Ká­roly és Wojciech Jaruzelski varsói munkatalálkozóját. A megbeszélés megmutatta, hogy az MSZMP és a LEMP egyaránt érdekelt a szocia­lizmus nemzetközi méretű megújulásában. Mindkét or­szág a szocializmus korsze­rűsítésére, átfogó politikai és gazdasági reform következe­tes megvalósítására törek­szik nemzeti sajátosságainak figyelembevételével. A problémamentes politikai kapcsolatok jó alapot jelen­tenek az ideológiai tapasz­talatok cseréjének bővítésé­hez, továbbá a gazdasági kapcsolatainkban eddig el­ért eredmények megőrzé­séhez, illetve a lehetőségek jobb hasznosításához. A Politikai Bizottság ugyancsak meghallgatta és jóváhagyta Grósz Károly beszámolóját az. Egyesült Államokban és Kanadában tett látogatásáról. Nagy je­lentőségűnek tartja a Ronald Reagannel tartott találko­zóját. Megállapította, hogy az Egyesült Államok veze­tőivel folytatott megbeszé­lések jól szolgálták egymás álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését, a bizalom erősítését, s ezzel a magyar —amerikai kapcsolatok to­vábbfejlesztéséhez szüksé­ges politikai feltételek meg­teremtését. A testület a kapcsolatok fejlesztését elősegítő, fontos eseményként értékelte az első magyar—kanadai kor­mányfői találkozó létrejöt­tét, a Brian Mulroney-val folytatott megbeszéléseket. A Politikai Bizottság üd­vözölte, hogy a küldöttség az Egyesült Államokban és Kanadában találkozott * a magyar emigráció képvise­lőivel, kiemelkedő szemé­lyiségeivel. Kifejezte azt a véleményét, hogy a magyar származású külföldi állam­polgárok fontos szerepet játszhatnak Magyarország és új hazájuk kapcsolatainak erősítésében. A testület a továbbiakban a személyzeti munkával, a hatáskörökkel, valamint sze­mélyi ügyekkel kapcsola­tos előterjesztéseket vitatott meg és fogadott el. Nem szűkölködnek munkában a kisteleki nyomdászok A Nógrád Megyei Nyom­daipari Vállalat kisteleki címkegyárának 31 dolgo­zója szép eredményeket tud­hat maga mögött. Az első félévi 20,5 «millió forintos vállalati eredményből 17,6 millió a címkések érdeme. E teljesítményt mintegy 87,3 millió forint árbevétellel érték el, amely jócskán meghaladja a tervezettet. Javult a termékösszetétel, s a minőségigényesebb, több munkával járó termékek gyártása került túlsúlyba. ‘Mivel e területen az ár­bevétel magasabb, a jöve­delmezőség kedvezőbb, fe­ledtetni tudták az év eleji díjtétel 19,9 százalékos csökkenését. Nem szűkölködnek mun­kában, megrendelésben a kisteleki nyomdászok. A magasmyomó és fexotechno- lógiával dolgozó négy sváj­ci Gallus gép három mű­szakban nyomtatja a szí­nes matricákat, vagy éppen az üres árazószalagot. Az öntapadós címkék alap­anyagát az NSZK^ból, il­letve Finnországból szerzik be. Az év első felében 20 tonnával többet használ­tak fel ebből, mint egy esztendeje és csaknem 300 tonnányi készáru hagyta el a telepet. Közel egy hónapja dol­goznak a Compack filter­teához való függőcímke gyártásán. A napokban ér­nek a 120 millió darabos mennyiség végére. Akkortól a Tisza Cipőgyárnak ké­szül majd a márkacímke. Az ország valamennyi gyógy­szertárát, gyógyszertári köz­pontját a kisteleki telep látja él öntapadós szigil- lummal, illetve üvegzáróval. Rövidesen ezek gyártását is újra elkezdik. A PIÉRT megrendelésére iskolafüzetek öntapadós cím­kéje készül, ezután com­putercímkét, majd a növény­olajipar számára termel egy másik berendezés. Nem öröm, de sajnos, egyre na­gyobb a kereslet a különfé­le árazócímkék iránt. A METO típusúból már 320 ezer tekercs készült el. (Egy- egy tekercsen 1500 címke található.) Jelenleg az ave- ry árazószalagon dolgoznak. Ezeken kívül még a Zalai piknik sankakonzeryhez készül öntapadó címke. A Polymer magnókazettáira is kistelekiek terméke kerül. Egy üzemnek is lehet missziója... Kiállítás az SYT művelődési házában A kiállított képek tetszettek a közönségnek. Kép: Bencze Az alkotótelepen készített alkotásokból rendezett tárlat darabjai — de a megmun­kált tűzzománcok mindegyi­ke — a művészi önmegvaló­sításon túl kifejezik a gyár által gyártott termékek „me­legét”; míg az üzemből ki­kerülő tűzhelyek az ottho­nokba szórják a melegséget, addig a művészi munkák a lelket melengetik, s nem csak a gyárat, hanem a ké­szítő művész szellemi gyara­podását is szolgálják — mondta Herczeg István, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár személyzeti és szociális igazgatóhelyettese, amikor kedden megnyitotta azt a kiállítást, amely az el­ső zománcművészeti alkotó- telep zárása volt. Az igazgatóhelyettes üd­vözölte az egybegyűlteket; köztük Devcsics Miklóst, a Nógrád Megyei Tanács elnö­két, országgyűlési képviselőt, dr. Gordos Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, dr- Sándor Lászlót, a városi párt­bizottság első titkárát, a képzőművészeket, a megle­pően nagy számban össáfe- gyűlt érdeklődőket. Az SVT Ady Endre Műve­lődési Házban megrendezett kiállításon Czinke Ferenc grafikus, érdemes és kiváló művész — egyben a tábor művészeti vezetője — érté­kelte azt a tíznapos együtt- létet, amelynek során me­gyénk tizenkilenc festője, grafikusa, azok, akik kedvet éreztek próbára tenni tehet­ségüket a megszokottól elté­rő műfajban, a zománcmű­vészetben is. A méltató művész hangsú­lyozta a gyár kezdeménye­zését, hasznos próbálkozás­nak minősítette, hiszen ha­sonló jellegű művészetpárto­lásra hazánkban még nem volt példa. Az üzem misszió­ja nem egyszerűen képző­művészeink patronálását je­lenti — bár mostanság ez sem mellékes — de hozzá­járul ahhoz a folyamathoz, amely kulturális életünkben előrébb lépést jelent, s ez kibontakozási programunk szempontjából különösen fi-- gyelemre méltó. Különösen akkor, ha tudjuk azt is, hogy gazdálkodóink igyekeznek csökkenteni vagy éppenség­gel nullázni kulturális ki­adásaikat. Czinke Ferenc hangsúlyoz­ta, a gyári dolgozók is oda- adóan segítették az alkotó­kat, például az égetés so­rán, s a nap nap utáni együttlét során szinte őket is „üzeminek” fogadták be, ami végül is márcsak azért sem kis dolog, hogy a mun­kások sem tekintik „fény­űzésnek” az üzemvezetés mű­vészetpártoló tevékenységét, S tisztában vannak azzal is, hogy a szellemi tőke gyü­mölcsözhet a termelésben is; öregbítheti a gyár jó hírne­vét. Ezt követően — az alapí­tólevélben rögzítettek sze­rint — Gressai Sándor gyár­igazgató kiosztotta a zsűri által legkiválóbbaknak ítélt munkák alkotóinak a díja­kat, amely eket Hegedűs Mor­gan, Hamza Erzsébet, Mé­száros Erzsébet, Somoskői Ödön, Orosz István, Lóránt Jánosné és Gedeon Hajnalka kapott. (Képösszeállítás a 4. oldalon látható.) Konferencia' az atomtámadás évfordulóján A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás 43. év­fordulója alkalmából konfe­renciát tartottak kedden az MTESZ székházában. Az Or­szágos Béketanács, valamint a „Magyar orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzé­séért" és a „Mérnökök a bé­kéért” mozgalom rendezvé­nyén neves szakemberek, közéleti személyiségek hívták fel a figyelmet az atomfegy­ver-kísérletek veszélyeire, betiltásának lehetőségeire, emlékeztettek a 25, illetve a 20 évvel ezelőtt aláírt rész­leges atomcsend- és az atom- sorompó-egyezményre. Szentágothai János akadé­mikus, az Országos Béketa­nács tudományos és kulturá­lis bizottságának elnöke megnyitó beszédében el­mondta: a Hirosimát és Na- gaszakit romboló atomtáma­dás emléke ma is figyelmez­tető mindannyiunk számára. A hazai békemozgalmi akci­ók is bizonyítják: a fiatalok nem közömbösek az atom­fegyverek veszélyei, illetve a jövőjüket érintő leszerelési lépesek iránt. fl nötanács elnöksége az aktív foglalkoztatáspolitikáról Az aktív foglalkoztatáspo­litikáról és a munkanélküli­ség jelenlegi és várható prob­lémáiról tájékozódott a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának elnöksége kedden, az MNOT székházában tartott kibővített ülésén. Az ÁBMH e témakörökről készített írá­sos előterjesztéséhez Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese fűzött szóbeli kiegé­szítést. A vitában felszólalók egyetértettek az új foglal­koztatáspolitikai koncepoió alapjelveivel. Ennek megva­lósítása nem lehet egy tár­ca, vagy hivatal feladata, csakis az állami és társadal­mi szervek összehangolt munkája révén lehetséges — mondották- Támogatták azt a szemléletmódot és gyakor­latot, amely nem a munka- nélküliség társadalmi elvise­lését, hanem olyan gazda­ságpolitika megvalósítását szorgalmazza, amely elősegít­heti a munkavállalók több­ségének hatékony foglalkoz­tatását. Több felszólaló egyetértett azokkal a törekvésekkel, ame­lyek a gazdasági változáso­kat segítik, az ezekkel járó szociális, társadalmi feszült­ségeket megelőző, illetve enyhítő, komplex foglalkoz­tatáspolitika kialakítására irányulnak. Ügy vélték, szükséges, hogy a szociálpo­litikai, oktatási, gazdasági és társadalomfejlesztési prog­ramok kapcsolódjanak a fog­lalkoztatáspolitikai célok megvalósításához. Indokolt lenne újra átgondolni a nem munkaviszonyhoz kötött, ál­lampolgári jogon járó mini­mális ellátások rendszerét. Szükséges az is — hangoz­tatták a felszólalók —, hogy a foglalkoztatáspolitika esz­közrendszerének továbbfej­lesztése mellett bevezessék a munkanélküli-segély intéz­ményét. Olyan segélyrend­szert kell létrehozni, amely fedezi a minimális megél­hetési költségeket, ugyanak­kor munkakeresésre ösztö­nöz. A nőpolitika célja: a vár­ható változások ne fokozzák a nők hátrányát a munka- erőpiacon — hangsúlyozták az ülésen. Javasolták azt is, hogy a gazdaság fejlődési tendenciáinak megfelelően fejlesszék a nők szakképzett­ségének feltételrendszerét, a pályamódosítás elősegítése érdekében vizsgáljak meg: mely területeken lehetne több szakmára képozni a nőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom