Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-08 / 188. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: •.2#: A hét zeneműve $.00: Napközben 11.00: Verbunkosok, népdalok 11.3«: Üt a láthatatlan házhoz (1985) Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából 12.05: Egy hazában. Hollauer Tibor riportja 13.00: Klasszikusok délidőben 10.10: Temetői látogatás Mándy Iván novellája 10.25: Hagyományápolók 10.52: Fiatalok muzsikálnak 15.1«: Elfelejtett költők, elfelejtett költemények 15.35: Kóruspódium 1C.05: Hangoló 17.00: Eco-mix 17.30: László Margit, Réti József és Bende Zsolt operettfelvételeiből 19.05: Első kézből 20.05: Aranylemezek 20.52: Sándor György önálló estjei 22.00: Hírvilág 22.30: Nagy mesterek, világhírű előadó- művészek 23.38: Régi híres énekesek műsorából PETŐFI RADIO: 0.05: Gyermekeknek: Ki kopog? 8.25: Nyitnikék 9.05: Josephine császárné 9.35: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Nótacsokor 13.05: Gyermekeknek: Winnetou. Kari May regénye 13.35: Szív. Edmondo De Amicis regénye 14.00: Kettőtől ötig. .. 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Táncházi muzsika 19.30: Sportvilág 20.03: Hétfő este mindenkinek 22.05: Rockújság 23.10: Könnyűzene esti hangulatban BARTÓK RADIO: 9.0«: A Royal filharmonikus zenekar játszik 10.28: Sólyom Nagy Sándor operaíelvételeiből 11.00: Magyar zeneszerzők rézfúvós-kamara- zenéjéből 11.28: Három Vivaldi- concerto 11.58: Nagy siker volt! 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Operafinálék 14.34: Zengjen a muzsika! 15.00: A barcelonai szimfonikus zenekar hangversenye 15.53: Romantikus kamarazene 1C.15: Kilátó 17.00: Barokk muzsika 17.35: Felejthetetlen hangversenyek . 19.05: A hét zeneműve 19.35: A főszerepben: Carlo Bergonzi. X/7. rész Puccini: Tosca. Háromfelvonásos opera. 21.35: Kamarazene 22.1«: Rádiószínház MISKOLCI STÜDIO: «.20—«.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből — Reklám. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Csonka László — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika — Reklám. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: . 2. MŰSOR: 20,00: Körzeti tévéstúdiók — Budapest — Pécs — Szeged A SALGÓTARJÁNI VÁROSI KÁBELTELEVÍZIÓ MŰSORA: # 19.15: Mesefilmek. 19.30: Tarjáni magazin, képújság. (Tudósítás a • mad városi pártbizottsági ülésről. Lakótelepi információk. Hírek. Búcsúzik a Karancs kvíz. Szolgáltatási tudnivalók.) 29.00: Filmvetítés. Egy nő, vagy kettő. (Francia vígjáték. Kb. 21.30: Tarjáni magazin, képújság. (Ismétlés.) BESZTERCEBÁNYA: „I 1. MŰSOR: 1S.50: A nap percei — 17.00: Katonák műsora 17.55: Pozsonyi magazin 18.20: Esti mese 18.30: Vitaműsor 19.30: Híradó 20.00: Hely a házban — tévésorozat , 21.00: Sportvisszhangok 22.00: Aktuális kérdések 22.20: Érdekességek a világból 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Music mix internacional 20.30: Gyorsítás — szovjet tévéfilm, befejező rész 21.35: Híradó 22.05: Világhíradó 22.20: Irodalmi műsor 23.05: Kérem a következőt! — magyar rajzfilmsorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A három amigo. Színes, szinkronizált amerikai wes- ternparódia. — Kamara: Felfelé a lejtőn. Magyar bűnügyi film. — Kohász: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Zagyvapálfalva: Diplomás örömlány. Angol—amerikai film. — Kertmozi: Feltámad a vadnyugat. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Nagy zűr Kis-Kínában. Színes, látványos amerikái fantasztikus kalandfilm. — Madách Kamara: Lövöldözés. Színes japán bűnügyi film .— Kiste- renyei Petőfi: Szárnyas fejvadász. (1«) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Nyitott ablak. Színes, magyar filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Rövidzárlat. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus filmvigjáték. — Szécsényi Rákóczi: 4 és G-tól: Aranyeső Yuccában. Színes, szinkronizált olasz western. — Karancslapu jtő: Hosszú búcsúzások. Szovjet film. — Jobbágyi: Rigócsőr királyfi. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági film. — Nagylóc: Iskolamozi: Asterix és Cézár ajándéka. — Érsek- vadkert: Aladdin. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. telexen Érkezett. .. Gyerekeknek a színházi évadra 125 éve született Gárdonyi Géza Igaz megyénk színház - nélküli, ám Salgótarján és környéke sok ezres gyermekserege nem marad így sem híján a színházi élvezeteknek. Erről gondoskodik a megyeszékhely legnagyobb kulturális intézménye, a József Attila Művelődési Központ. — Az évadra szóló program összeállt — tudatja Kovács Mária, az intézmény munkatársa —, s ezt idén is úgy válogattuk össze, hogy különféle műfajok kapjanak köztük helyet. Az október 13-án kezdődő nyitó előadáson a Pastorále együttes és Esztergályos Cecília közös műsorát láthatják az óvodások, a Tudor- és Vidor-bérlet tulajdonosai valamint a kisiskolások. Eljönnek az Állami Bábszínház, a Meseszínház művészei, a Póker, a Roller együttes is. — Változott-e a bérletes előadások belépti díja? — .kérdeztük Kovács Máriát. — A gazdaságvezetővel még folynak az egyeztetések, ám a művészek gázsija emelkedett, így mi is áremelésre kényszerültünk. Ez idáig nyolcvan forintot kértünk a bérletekért, ezt körülbelüli száz körülire tervezzük emelni. Az egyéni látogatóknak a szólójegyek előreláthatóan tizenöt forintba kerülnek majd. népművészek Rafael Csilla és Rafael Margit, a két fiatal berceli kislány is tagja a helyi előadóművész-együttesnek. Kiváló képességeiről nemcsak az együttes fellépései alkalmával élvezheti a közönség, de egyéni szerepléseken is, mint például a Balassagyarmaton megrendezett Kodály népdaléneklési versenyen, ahol nívódíjat kaptak teljesítményükért. Legutóbb Budapesten, a KISZ KB Művészegyüttes székházában léptek fel, a Népművészet ifjú mestere címért folyó versenyen, amelynek eredményéről a napokban kaptak értesítést, mely szerint augusztus 20*án várják őket a budai Várba, ahol a Mesterségek ünnepe elnevezésű rendezvényen kapják meg jutalmukat. Százhuszonöt esztendővel ezelőtt két nagy írója született Egernek: Bródy Sándor, majd pár héttel utána Gárdonyi Géza. Gárdonyi Géza nem a kedves kisvárosban született, — ámde ott töltötte legtermékenyebb utolsó negyedszázadát. Agárd- pusztán látta meg a napvilágot, s német nevét csak később magyarosította a közeli Gárdonyhoz igazítva. Belső és külső problémákkal járó, küzdelmes, de az alkotói pályának annyira kedvező „köztes” társadalmi helyzetből1 indult, amelyhez — apja révén — a múlt század eleji hazai technikus- és szakmunkásgárda általános német származása éppúgy hozzátartozott, mint a nem nemesi sorból polgárságba emelkedés vágya, a forró hazafiság, demokratizmus, meg a vállalkozás és folytonos hely- és pályaváltoztatás. Gárdonyi édesapja kiváló gépész szakember, 1848 lelkes harcosa, a forradalom egyik fegyverkovácsa, akinek a Bach-korszakban bujdosnia kellett, vagy legalábbis meghúzódnia, közben az egész akkori Magyarországot bebarangolta, s így lett az agárdi uradalom gépészévé. Géza fia már - értelmiségi, csakhogy a szellemi foglalkozások körében szinte nap- számosi alantasságának számító tanítói pálya nem kevésbé volt küzdelmes, mint az apáé. Meg is örökítette Lámpás című korai regényében, amely nemcsak a feltörés nehézségeinek, de izzó társadalmi elkötelezettségének, bátor antiklerikalizmu- sának is krónikája. Tanítóból azután újságíróvá lett, s ilyen minőségben szintén országjáróvá, hogy aztán — olykor a középrétegek alantas ízlését is kiszolgálva — sikeres és népszerű íróvá legyen, közben mind Jelentős új szerzeményekkel gazdagodott a Magyar Építészeti Múzeum. Sikerült megszereznie a Lánchíd legelső szerkezetének 1849-ből származó néhány öntöttvas korlátelemét, amely And- rássy Gyula vasgyárában készült. A múzeum tervtárának 80 ezer darabos gyűjteménye Feszi Frigyesnek, a magasabb művészi szintre törjön. Ugyanakkor mindinkább elfordult korai radikalizmusától és materializmusát ideológiai miszticizmus váltotta fel, aminek szerencsére, legjava írásaiban nem sok nyoma van. Halálát kovetőleg a húszas években már a klasszikusok közt tartottuk számon, és gyermekfővel remekműként olvastuk az * Isten rabjait éppúgy, mint Az én falumat, sőt tiszta szívvel nevettünk a Göre Gábor idétlenségein is. Pár év múlva azonban Móricz Zsigmond, majd a népi írók parasztábrázolása nyomán — elfordulva nemcsak Göre Gábortól, hanem Az én falum megértő, de felülről lehajló világától is, — egészében elutasítottuk a Gárdonyi-féle társadalomlátást; szemléletének és stílusának valódi s vélt hibáit a teljes életműre rávetítve: szakítottunk vele, nem olvastuk, hanem lenéztük, ihár-már megvetettük; még jó, ha „kismesternek” tekintettükKinek á nevében mondom el mindezt? A harmincas évek közepétől valahogy így Lánchídi leld Pesti Vigadó és más fővárosi középületek alkotójának, valamint építész fiának, Józsefnek a terveivel gyarapodott. Az alkotók örökösei az 1840 és 1870 közötti időszakban készült 51 tervrajzot adták át a múzeumnak. Az egykori nevezetes épületeket, városrésze, két ábrázoló, vagy a létésítvélekedett az egész valóban jó, magasrendű, humánus és társadalmilag elkötelezett irodalom tábora: java olvasók, kritikusok, irodalmárok, tanárok, akik nemcsak irodalmi közvéleményt képeztek, hanem a felszabadulás után irodalompolitikát is csináltak. S a Gárdonyi és hozzá hasonlók — Tömörkény, Móra, Terescsényi, Bi- bó Lajos, Kádár Lajos —■ népiességét teljesen elutasították. Ha már megértjük is, máig sem bocsátottuk meg egészen Gárdonyi emberi-eszmei gyengeségeit... Csakhogy most már azt is látjuk, hogy nem a tévedések, megalkuvások, hanem legjava alkotásai minősítik igazán, és azok a hazafias, humánus törekvések, amelyek életműve túlnyomó többségére jellemzőek. Meg aztán jó, ha valaki úgy ír, hogy kamasz és öregember egyaránt élvezettel olvassa! Nem baj, ha egy könyv mulattat, ha olvasói örömet nyújt, ha nemcsak igaz, hanem kellemes is. Teljes társadalmi-történelmi igazságok kimondására Gárdonyit nem tette alkalmassá — hogy is mondjam? — a „jó szíve”, azaz: érzelmesség- be át-átcsapó kispolgári humanizmusa. Több keménységgel nagyobb író lehetett volna. — Nem, sose fogjuk őt gondolom: utódaink sem — igazi klasszikusnak tekinteni, de mindig olvasni lógják; gyermekek és felnőttek, munkások és értelmiségiek mindig örömüket lelik majd színes, szép, tanulságos, emberi írásaiban, s jól teszik! Ha talán nem lángelme is, igazán • nagy író, mint mondjuk Krúdy vagy Móricz; igaz ember volt, és író is a javából, aki megéri demli, hogy szívből szeressük. K. N. I. ményeket díszítő képzőművészeti alkotásokból mintegy 4 ezer festménnyel, grafikával, szoborral és érmével rendelkezik a múzeum. Ezt a gyűjteményt is bővítették, többek között egy jelentős színezett rézkarccal, amely az 1830-as években készült József főherceg egykori margitszigeti nyaralójáról. Nyelvében él a „nemzetiség”. Kultúra és hagyományőrzés — dalok, táncok, a viselet, az ősök mentésre méltó szokásai - erősítik a nemzetiségieket, bennünket pedig, akikkel együtt élnek csak gazdagíthatnak; az embert, a közös kultúrát. Bánk szombaton erre adott példát: magyarnak, szlováknak, németnek, azoknak, akik egy hazában élünk. Régóta - sokáig. Viseletek, nótáit és szavak átörökítő!., A legkisebbek nagyanyáiktól tanulták a játék rigmusait. Fotó: Bencze Péter Hagyományőrzők Bánk főutcáján. * EGV HA Fellépés előtti terefere.
