Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
1988. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT NOGRAD 3 Közérzet a kemence mellett Sok félidő a pokolban A tűztől távolabb, de a munka tüzéhez így is közel: Tyukodi Gábor lángérzékelő berendezést állít be. (Fotó: Bábel László) Hideg, langyos, meleg, forró, tűzforró. A hőmérséklet jellemzésére ősidők óta használunk fokozatokat. De hogy a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III-as húzóüzemének kemencéi mellett közvetlen melyiket kéne elővenni a szótárunkból — nem tudom. Azaz úgy érzem, hogy egyik sem fejezné ki a valóságot. Stílszerűen talán a „forró, mint a folyékony üveg”-et lehetne használni, de ki fogta már meg a folyékony üveget?... Hogy ki? Például az a tagbaszakadt férfi, aki mellettem egy hosszú, többméteres vasszerszámmal támadásba lendül a munka frontján. Vagy az, amelyik az előbb leemelte a kemence ajtaját. Aztán vannak itt még vagy hárman-négyen, akik játszi könnyedséggel bánnak a forró masszával. Persze őket is az egyfüles kaparó, a kanál, az ajtólevevő ' köti össze az üveggel. De micsoda rettenetes szerszámok ezek... — Emelje csak meg! — mutat a kanálra a tagbaszakadt férfi, aki nem más mint Tyukodi Gábor, csoportvezető. Megmarkolom a hosszú szárú, a végén merítésre kialakított szerszámot és megemelem. .. Hát, nem egy főzőkanál, annyi szent... Pedig én a kemence torkától jóval távolabb „gyakorlatozom", így a forróság, a másik zavaró tényező kizárt. Közben az egyik dolgozó a csoportvezető által összekapart piszkos üveget kanalazza ki a kemencéből. Ketten is biztosítanak oldalról. Lassan megtelik a kemenceajtó elé helyezett vaskocsi. Szó nélkül végzik a műveletet a dolgozók. Itt az izmok és a tekintetek beszélnek. Az utolsó „kanalas” adagok szinte már cserépként törnek a kemence nyílásának a szélén. — Kezd kihűlni az üveg — jegyzi meg a csoportvezető. Egy fiatalember elhúzza a kocsit a lassan már megszilárduló üveggel, a többiek meg visszahelyezik a kemence ajtaját, rácsatlakoznak a kemencére a gáz-levegő keverékkel — újra gyújtják a ..poklot”. — Időnként leállítjuk a húzógépet, ilyenkor ki kell venni a piszkos üveget —• foglalja össze az iméntieket Tyukodi Gábor. — Ügy láttam, nem kell nógatni a társait. — Jól együtt van a 'társaság. Kilenc gépész tartozik hozzám, akik egy-egy húzógépet kezelnek. A képlékeny üveg erről a szintről kerül további feldolgozásra. — A csoportvezetőt megilleti valamilyen kiváltság ebben a nehéz fizikai munkában? — Ugyanúgy csinálom, mint a többiek. — És a többiek jól csinálják ? — A lazaságot nem tűrjük meg. Az üveggyártás szívének tartjuk a munka- területünket. Itt évekre van szükség a sok sok munkafogás jó elsajátításához. — Van türelmük az embereknek ehhez a tanuláshoz, ilyen körülmények között? — „Vagy eszik a madár, vagy megdöglik”, aki nem szokja ezt a munkát, jobb, ha odébb áll. — Mióta csinálja? — A gyárban huszonnyolc éve dolgozom. Ez az üzem 1975-ben épült, előtte a Zagyva I-en voltam. — Akkor olyan fajta madár, amelyik „eszik”?... — Rettentően nehéz ebben a melegben, pláne, ha probléma van a gépeknél és az összetört üvegdarabokat kell eltávolítani a továbbító hengerek közül. Ilyenkor órák hosszat is eltöltünk a kemencéken. A bakancs már- már olvad a lábunkon. Igen, ez így van, és mégis... — A keresetük mennyiben tükrözi ezt a nehéz munkát? — Én körülbelül, mindennel együtt, 10 ezer forintot viszek haza, de általában a 8 ezer forint megfogja a .többieket. Pedig folyamatos műszakban dolgozunk. Ha úgy jön ki a lépés, se karácsony, se szilveszter/ De ezt már megszoktuk. — Milyen a közérzet itt a kemence mellett? — Ügy érzünk, mint mindenki. Várjuk az országos, jó irányú változásokat, azt, hogy nekünk is jobb legyen. Az adó nagyon megkurtítja a keresetünket, meg nem is vagyunk igazán jól megfizetve. Én 1960-ban költöztem ide, Pálfalvára. Családi házat építettem. Ma már bizony ilyesmibe nem mernék belevágni. Két gyermekünk van, s az egyre emelkedő árak miatt a jövedelmünket a megélhetés ki is meríti. Ha valami tartós fogyasztási cikket akarunk venni, akkor csakis OTP-kölcsönnel tehetjük meg. De hát már annak a kamatát is felemelték. .. — Ahogy a tévében látom, inkább mégjobban belemegyünk az adósságokba. Nem tudom, hogy így várhatunk-e jobbat — társul beszélgetésünkhöz a munka- csoportból Dávid Imre. — Már harminc éve dolgozom itt a gyárban, de még a gyáron belül is vannak olyan helyek, ahol a kevesebbet jobban megfizetik. Mióta a Zagyva III-as beindult, talán százan is megfordultak az üzemben. Ügy van, ahogy Gabi mondja: aki nem szokja ezt a munkát, az el is megy. Számunkra, akik régóta itt vagyunk, ez már egyfajta lételem. Nem sajog az izmom, megszoktam. Csak- hát, az elismerése lehetne nagyobb. Ebben az évben még béremelés sem volt. Az árakat meg lassan már mindennap emelik. — Ha módjában állna, min változtatna? — A gépkiszolgáló rendszerünk teljes felújítását szorgalmaznám. Erre nagyon nagy szükség lenne a zökkenőmentes munkavégzésünk érdekében. — Hát a .pénz?... Az alacsony férfi össze- fonja karjait a mellén, mosolyáról több oldalt lehetne írni, mi minden jut benne kifejezésre. Mégis csaik eny- nyit mond: — Az nem a mi teendőnk, mi dolgozunk. Csaik szeretnénk, ha több lenne. Tyukodi Gáborék csaport- ,ia aznap délelőtt dolgozott. Másnap délutánra mentek, harmadnap éjszakára. Ha úgy jön ki a lépés, itt nincs se karácsony, se szilveszter. S ha úgy jön ki a lépés, egyszer jobban megfizetik majd őket... Benkő Mihály Több idő a szakmai munkára A megyében lévő tanácsi irányítás alatt álló gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató, illetve gazdasági ellátó szervezetek — a GA- MESZ-ek száma jelenleg 11, a GESZ-eké 3 — műszaki javító, karbantartó feladatokat látnak el, s ezzel az intézmények zavartalan működését szolgálják. A tudatosabb tanácsi irányítómunka, valamint a begyakorlottabb szervezeti tevékenység eredményeként a megyében működő gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató, illetve gazdasági ellátó szervezetekben többirányú változásra került sor az elmúlt három év alatt. A helyi tanácsok az indulás éveiben tapasztalt hiányosságokat felszámolva az eltelt időszakban fokozottabb figyelmet fordítottak a GA- MESZ-ek tevékenységére. Egy-két alkalommal minden tanácsi testület tárgyalta munkájukat, meghatározta feladataikat, ellenőrzésük rendszeresebbé és célirányosabbá vált. Megszűntek a kezdeti bizonytalanságok és problémák az intézményekkel való együttműködés terén is. Kapcsolatrendszerünk kifor- rottabbá vált, kölcsönösség és korrektség jellemzi. A szervezetek segítő, szolgáltató jellege egyértelművé és kizárólagossá vált. Méginkább kézzelfoghatóbb az a tény. hogy az integrált intézmények vezetői a gazdálkodási, adminisztratív teendőik csökkenésével több időt fordíthatnak szakmai irányító munkájukra. A GAMESZ-ek káderállományában végrehajtott cseréknél alapvetően a minőségi követelmények jutottak érvényre, nőtt a kvalifikált, a több szakmához is értő dolgozók aránya. Javult a gazdasági-műszaki ellátás, és a szolgáltatás szervezettsége, hatékonysága is. Ezt nagyban, elősegítette az is, hogy a tárgyi-technikai feltételek szinte mindenütt jobbá váltak, az alapvető kisgépek, felszerelések rendelkezésükre állnak. Pontosabb és kiterjedtebb az anyaggal és munkaidővel való elszámolás. Nem rendszeres és nem kellően hatékony azonban a vezetői ellenőrzés, kevés a belső ellenőr, illetve a meglévők sem mindig tervszerűen és következetesen dolgoznak. Két tűz között lífSZ-érfelrezfef előtt • Országos értekezletet hivott össze őszre a KISZ, ahol az ifjúsági mozgalom tartalmi és szervezeti megújításának érlelődő elképzeléseit vitatják meg. A KISZ-vezetés terveirö kérdeztük Gönci Jánost, a KISZ KB titkárát. — Miért van szükség az átalakításra? — Számomra a valódi kérdés, az, hogy mitől csökken folyamatosan a KISZ presztízse, miközben érdekképviseleti munkája, politikai arca egyre markánsabbá válik. Nem elég hatékony a szervezet működése sem, bár én elsősorban a KISZ-en kívüli, társadalmi okokkal tudom magyarázni ezt a jelenséget. — Pontosabban? — Meglehetősen feszült időszakban vagyunk, mindenkiben nagy a bizonytalanság. Tapasztalataim szerint a határozott politizálásnak ilyenkor is van tekintélye, miközben természetes, hogy kevésbé aktívak az emberek. Minden hasonló helyzetben bizalmatlanság ébred a hatalommal és intézményeivel szemben. Ezzel párhuzamosan pedig mindenki azt keresi, hogyan javíthatna az életén — és ebben még mi sem segíthettünk eleget a tagjainknak. — Hogyan oldhatja fel ezeket a feszültségeket a KISZ? — Könnyebb lenne olyan Választ adni, hogy ha mindez, így van, akkor a KISZ maradjon a kellemes programok szervezésénél, és akkor jól érzik magukat, akik kapcsolatba kerülnek a mozgalommal. De egyre inkább számolnunk kell azzal is, hogy a fiatalság, ahogy az öltözködésben, vagy a zenében, a politikában is alternatívákat keres. Tehát egyszerre kell szórakoztató szabadidős és politikai szervezetnek lennünk. — A politikai kötődés a KISZ esetében adott. Vagy ez is vita tárgya? — A KISZ az MSZMP ifjúsági szervezete, a párt politikáját képviseli; ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha tagjai magukénak érzik a mozgalmat. A KISZ hosszú időn keresztül két tűz közé került, állandó konfliktusba keveredett a párt — direkt utasításokkal élő — vezetőivel és a fiatalokkal, akik elfordultak ettől a politikától. Ezért most sokan arra törekednének, hogy a KISZ szakadjon el a párttól. Szerintem lazítani kell a túl szoros kötődést, s garanciákat kell adni arra, hogy a párt nem él a közvetlen utasítás eszközével. — Milyen formában valósulhatna meg ez az új típusú kapcsolat? — Nagyon sok elképzelés és lehetőség van, mindnek van előnye és hátránya. Például megoldás lehet, hogy a párt Központi Bizottságának irányítása alatt dolgozik a KISZ KB, az alacsonyabb szintű testületek munkáját pedig a párttag fiatalokon keresztül befolyásolhatja a párt. Talán így. De ennek a variációnak is vannak veszélyei: előfordulhat, hogy így a pártszervezetek nem érzik magukénak az ifjúsági mozgalmat, és akkor lehet, hogy nem adnak utasítást, de segítséget sem. Égy-egy KISZ-szervezetnek pedig az lehet az érdeke, hogy ne válasszon a testületéibe párttagokat, mert így kibújhat a pártirányítás alól. Igaz, a felsőbb KISZ-szervek irányítása akkor is érvényesül... Folyik a konzultáció a párttal, ezekről a kérdésekről, a döntést ott kell meghozni. — Ha a KISZ-en kívüli okai is vannak a fiatalok elfordulásának, akkor milyen eredmény várható a szervezeti felépítés változásától? — Nem biztos, hogy egyetlen szervezet minden igényt ki tud elégíteni, tizennégytől 1 harminc-egynéhány éves korig. Egységes irányítást sem tudok elképzelni — nincs is. Például ma i$ küszködünk azzal, hogy mit jelent a középiskolákban a KISZ politikai jellege: ott elsősorban önkormányzatokra, diákszerveződésekre van szükség. A dolgozó fiatalokat viszont az folgalkoz- tatja, hogy személyes boldogulásukban segíti-e őket a KISZ. A szervezeti változtatásokkal azt szeretnénk elérni, hogy a KISZ se kezelhesse szürke tömegként az ifjúságot, hogy másképp kelljen dolgozni egyik városban, mint a másikban, Budapesten és egy faluban. — Szóba került az a lehetőség, hogy a KISZ több rétegszervezet szövetségéből épüljön fel. Ennek milyen visszhangja van a mozgalomban? — Ügy látom, hogy az alpszervezeteket nem érdekli különösebben milyen a KISZ egészének szervezeti felépítése. Segítséget szeretnének a saját munkájukhoz, s nekik mindegy, hogy a nagyüzemi KISZ-bi- zottságot, a szakmai vagy a megyei KISZ-bizottság irányítja-e. Ezek a változások valójában csak annyiban érintik az alapszervezeteket, hogy ha sikerül megtalálni a legjobb, vagy legalább a mostaninál jobb szervezeti formát, akkor ők is kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Ma úgy tűnik, hogy a szervezeti felépítés gátja a színvonalasabb, hitelesebb működésnek. Még mindig egyformán kezeli a mozgalom a különböző életkorú, szakmájú, lakóhelyű fiatalok közösségeit. Központi határozatok születnek, amelyek egyik megyében hasznosak, a másikban vég' rehajthatatlanok. Az egyik lehetséges megoldás a rétegek szervezeteinek a szövetsége. Ugyanilyen jogos, azonban a települések szerinti csoportosítás is. Egy kisebb, jobban körülhatárolt szervezetben erősebb a közösségtudat, ez persze, nemcsak összeköt, hanem el is választ. Például a szakma, szerinti felosztás a pedagógust az orvostól. A településtípusok szerint felépített mozgalomban viszont másik szervezetbe kerülne mondjuk a faJusi meg a városi pék. Ügy gondolom, hogy egy nagyon rugalmasan felépülő, a különböző sejtek változatos kapcsolódási formáit biztosító szervezetre van szükség. Hogy ezt pontosan, hogyan kellene létrehozni, ma még nem tudom megmondani. Szerencsére nem is egyedül nekem kell a választ megtalálnom, s ha lesznek javaslatok, akkor a KISZ-értekezIet dönti el, melyeket tartja elfogadhatónak. — Minden kérdésben dönthet az értekezlet? — Ha csak kisebb módosításokat fogadnak el a küldöttek. akkor a döntés az értekezlet hatáskörében marad, de ha a szervezeti szabályzat gyökeres átalakítása, az ifjúsági szövetség felbontása is szóba kerül, akkor a KISZ-értekezletnek össze kell hívnia a kongresszust. Kontaktlencse-stúdió Budapesten A Fotex magyar—amerikai közös vállalat kontaktlencse-szaküzletet nyitott Budapesten, a Népköztársaság útján. A vállalat elsősorban exportra készít lencséket, ám hazai igények kielégítésére is gondolnak. Az új boltban 30 ezer daraAz új kontaktlencse-stúdió előtt. bos készlettel várják az érdeklődőket és 95 százalékukat azonnal raktárukból kiszolgálják. A Magyarországon egyedülálló berendezésekkel, így komputeres szem- vizsgálókkal felszerelt stúdióban reggeltől estig szakorvosok vizsgálják a betegeket. Szemvizsgáló berendezés. (Fotó: Kriska Gábor)
