Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 187. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT 6Y 5KJ.'Vy Sok félidő a pokolban (3. oldal) Lehetne akár faluház is (5. oldal) Á NÓGRÁD Szécsényben (9. oldal) Kőtengerek és jáspis Irodalmi séták, lehetett volna a címe a tavalyi honis­mereti tábornak, amelynek ideje alatt harminc fiatal Balassagyarmat és környéke irodalmi vonatkozású em­lékeivel ismerkedett meg. Az idei összejövetel, amelyikek Mátraalmás adott otthont, augusztus első hetéj>en ért véget, s ez volt a sorban immár a tizenharmadik, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében, A résztvevők — salgótarjáni és pásztói általános és középiskolás diákok, akik egy csoportja már visszatérő vendégnek számít — „profilváltásnak” lehettek tanúi a tábor tartalmi munkáját illetően. Bár, a mostaniban is szűkebb hazánkról, nevezetesen Mátraalmásról és kör­nyékéről, a mátrai tájvédelmi körzetről szereztek hasznos és érdekes tudnivalókat, a szervezők azzal a célkitűzés­sel hívták egybe a csoportot, hogy járuljanak hozzá a tájvédelmi körzet új határmegvonásához. Továbbá se­gítsenek abban is, hogy térképre kerülhessenek az er­refelé található kőfolyások-kőtengerek, illetve nagyobb sziklaiképződmények ,azok, amelyek a valamikori vul­káni tevékenység során felszínre kerültek, mint pél­dául a riolittufa. A tíznapos együttlét során szellemi gyarapodásukon túl és a már említett térképezés mellett mások épületére is szolgál tevékenységük, hiszen gyűjtőmunkát is végez­tek nagy kedvvel és avatott szakemberek segítségével az ifjú természetbarátok. Buda László táborvezető, Hír János pásztói múzeu- lógus — egyben szakmai irányító — mellett Lukács Attila hegymászó, valamint egy debreceni biológus irá­nyította munkájukat, amely meglehetősen sommás volt. A környék áfonyásait, bükköseit tárták fel, vezették térképre, amelyek nagyon sok természeti ritkaságot rej­tenek. Ezekben bukkantak mások mellett például a fol­tos szalamandrára, a gyerekek többsége által már csak elvétve ismert szarvasbogarak egy-egy példányaira és pár kúriózumnak számító lepkefajra. Gailyavárnál, a már említett kőfolyásoknál és sziklaképződményeknél ás­ványgyűjtésre is alkalmat kerítettek, több féle kőzetet mentésre alkalmasnak vélve. Így például a különféle színben pompázó kvarckristályok, a beágyazódott opál­szemcsék, vagy a jáspis, amelyek egy leendő gyűjte­mény első darabjai lesznek. Hogy átfogó képet kaptak a tájvédelmi körzetről, mi sem bizonyítja jobban a fen­tiek mellett, mint az, hogy a kötődő életformák létét is vizsgálták. Az már a szervezőket dicséri, hogy lehetővé tették a táborlakóknak azt is, hogy Nógrád megye más területé­nek természeti értékeibe is. bepillanthattak az ifjak. Az ipolytamóci őslelet, a Litke és Ludányhalászi között lévő Páris-völgye, a víz nélküli patak, amelynél őskori szikla rétegződést, kavicsílerakódást látni és Pásztó mű­emlékei bízvást felejthetetlenné teszik az együtt-töJitött napokat. S, hogy a fiatalok ismeretei —, amely múzeumainkat is gazdagíthatják — még» elmélyültebbek lehessenek, jövőire tervbe vették, hogy a mátraalmási körzet ipartör­téneti, néprajzi vonatkozásait is „feltérképezik”, saját örömükre, a köz hasznára. T. K. V __________________________^ V alamennyi bányaüzemben kifizetik a hűségpénzt Más hangsúlyok — más intelmek Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése A Minisztertanács elé terjesztendő ifjúságpolitikai feladattervet vitatta meg pénteki ülésén az Ország- gyűlés 'ifjúsági és sportbizottsága. Géczi István, a bizottság elnöke megnyitójában kiemelte: a rend­kívüli ülés olyan témát tűzött napirendjére, amely jelzi, hogy az ifjúság 'helyzetének ^vizsgálata társa­dalmi' ügy, alakulása létfontosságú a jövő építése szempontjából. A sajtóban és a rádióban többen feltették a kérdést: vajon a bányászok az idén is megkapják-e a szokásos hűségjutalmat. Ezzel kapcso­latban pénteken Czipper Gyula ipari miniszterhelyet­tes az MTI munkatársának elmondta: a minisztérium és a szakszervezet képviselői megtárgyalták ezt a kérdést, és intézkedések történtek, amelyek alapján ebben az évben is valamennyi bánya­üzemben, így a nógrádi, a mecseki és a tatabányai üze­mekben is a szokásos elvek­nek megfelelően kifizetik a bányászoknak a hűségpénzt. (MTI) Grósz Károly fogadta Georgij Szmirnovot Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke pénteken a Parlament­ben fogadta Georgij Szmirno­vot, az SZKP Központi Bi­zottságának póttagját, az SZKP KB Marxizmus—Leni- nizmus Intézetének igazgató­ját, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnökét, ismert szovjet közéleti személyisé­get. A szívélyes hangulatú ta­lálkozón Grósz Károly régi ismerősként üdvözölte a ven­déget. Hangsúlyozta: a tudó­sok, köztük a két párt tudo­mányos intézeteiben dolgozó szakemberek ma sokat tehet­nek azért, hogy hiteles, elő­ítéletektől mentes kép ala­kuljon ki a magyar—szovjet kapcsolatok történelmi múlt­járól és jelenéről. További sikereket kívánt a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ak­tivistáinak ahhoz a széles körű munkához, amit a két nép közötti kontaktusok bő­vítése, egymás tapasztalatai­nak megismerése és érdemi hasznosítása érdekében vé­geznek. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Magyar—finn tárgyalások Zányi Jenő, a Magyar Gaz­dasági Kamara alelnöke pénteken fogadta Arto Tuo- minent, a finn Uusi Suomi Rt. vezérigazgatóját, a Kaup- palekiti című tekintélyes gaz­dasági napilap főszerkesz­tőjét és az általa, vezetett küldöttséget. A megbeszélé­sen áttekintették, a két or­szág gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatait, és véle­ményt cseréltek a jobb tá­jékoztatás érdekében folyta­tandó tevékenységről, amely­hez a Magyar Gazdasági Kamara jelentős segítséget tud nyújtani. A kamara al­elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar és a finn vállalatok közötti új­szerű gazdasági együttmű­ködés kibontakoztatásában és a vállalati piaci jelenlét erőteljes fokozásában jelen­tős tartalékok vannak. (MTI) Ezt követően Pongrácz An­tal, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. Emlékezte­tett arra, hogy a kormány és a KISZ KB képviselői­nek 1987. decemberi találko­zóján megállapodás született, hogy a stabilizációs időszak céljaival összhangban újra kell rendezni az ifjúságpo­litika hangsúlyait, prioritása­it. Akkor határozták el, hogy a Minisztertanács — a KISZ KB közreműködésével — if­júságpolitikai feladattervet készít. E dokumentum meg­születésének fontosságát ele­mezve kiemelte: a társadal­Az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségé­nek tegnapi ülésén többek között a Balassa Ruházati Kisszövetkezet gazdálkodá­sát tekintette át az elnök­ség. A ruházati kisszövetkezet­ben az első fél évben 14 ezer 187 zakót és 7 ezer 701 pan­tallót varrtak. Bár ezzel a tervtől elmaradtak, a meny- nyiségi teljesítés jelentős nö­vekedést mutat. A gazdálkodásuk legkri­tikusabb pontja a termelő­létszám alakulása. Tíz-ti­zenöt fős létszámbővítésre lenne szükség a központi szalagon ahhoz, hogy haté­konyabb termelést biztosít­sanak és a korszerű gépeket folyamatosan kihasználják. örvendetes, hogy a dolgo­zók elvándorlása megszűnt, viszont érzékenyen érintet­te a szövetkezetét, hogy az elmúlt év végén, illetve ez év elején több olyan dolgozó ment nyugdíjba, akiket új dolgozókkal csak nehezen, hosszú gyakorlás után tud­nak pótolni. A létszámgon­dok megoldására folyamatos mi, gazdasági folyamatokban bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt kiéleződtek a fiatalok életkörülményei­ben már korábban is meglé­vő feszültségek. Az utóbbi két évben gyorsuló ütemben romlott azoknak a fiatalok­nak a helyzete, akik mögött nincs anyagi biztonságot nyújtó családi háttér. Az if­júság életét meghatározó legfontosabb körülmények — az oktatás, a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás, a gyermek- nevelés, az ifjúság családi és közösségi szocializációja — területén súlyos problémák halmozódtak fel. Halasztha­tatlan tehát a romló ten­a kapcsolatuk a városi ta­nács munkaerő-szolgálati irodáiájával. Kooperációs kapcsolata­ikat — ami közvetve a lét­számgazdálkodást is érinti, — kedvezőtlenül befolyá­solta az őrhalmi tsz-szel, március 31-ével megszűnt kooperációs kapcsolat. A Palotáshalmi Nagyközségi Közös Tanáccsal létesíten­dő gazdasági társulás ugyan kedvezően befolyásolja a termelőlétszám alakulását, de várhatóan csak október­ben indul meg ^ termelés. A bérgazdálkodás a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. A fizikai dolgozók bér- ruttósítása 6 százalékot, a nem fizikaiaké pedig 12 szá­zalékot tesz ki. A számolt 18 millió fo­rintos évi tőkésexportból, árbevételben csak 7 millió forint szerepel az első • fél évre meghatározott ter­vekben. Ezt 3,4 százalékkal túl is teljesítették. Az első fél évre tervezett alacso­nyabb teljesítmény oka egyébként az, hogy a máso­denciák fékezése, egyidejű­leg a hosszabb távon ked­vező változást hozó intézke­dések megalapozása. Az előterjesztés az oktatási rendszert vizsgálva megálla­pítja, hogy bár a feltételek javítása érdekében a kor­mányzat a korábbi időszak­ban is tett erőfeszítéseket — jelentősen növekedett az ál­talános iskolai osztálytermek és a pedagógusok, illetve a közép- és felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak és oktatóinak száma — a meny- nyiségi fejlődés ellenére az iskolarendszer nem tudott megfelelni a társadalmi szük­ségletnek. Az új alkotási törvény és az egyes területe­ken jelentkező kedvező vál­tozások ellenére a felsőokta­tás egésze egyre inkább el­marad a kor követelményei­től. Nem halad elég gyorsan az oktatás tartalmi korsze­rűsítése, nincs kellő ösztön­zés az önálló tanulásra, túl specializált a képzés, s ma­gasak a kötelező óraszámok. (Folytatás a 2. oldalon.) dik fél évtől bizományosi konstrukcióban történik az üzletvitel. A szerződést kon­vertibilis valutára kötik meg. A kisszövetkezet az adódó nehézségek ellenére terme­lésnövekedéssel, a hatékony, ság javulásával és eredmé­nyesebb gazdálkodással szá­mol a második fél évre. Ezt egyebek között a ter­melőlétszám kismértékben már napjainkban is bekö­vetkező emelkedésére, a ne­gyedik negyedévben várha­tó termelő gazdasági társu­lás adta jobb termelésszerve­zésre, kereskedelempoliti­kai támogatásra, valamint, az egész évre szóló kapa- citáskitöltöttségükre ala­pozzák. Mindezek ellenére az év, elején meghatározott ter­melési, árbevételi és nye­reségtervüket körülbelül 90 —95 százalékra tudják tel­jesíteni, mert a több mint 6 hónapos létszámgondra, illetve a gazdasági társulás szintén 6 hónapot meghala­dó csúszására a térv készí­tésénél nem számítottak. A KISZÖV elnökségének ülése Kevesen — minél többet tőkésexportra Eső, eső... „ ... Sohase láttam, ilyen időt, esik az eső és száraz a föld. Eső, eső, csak az eső, az eső hull... Bereményi Géza: Sohase láttam (részlet)­(Fotó: Bábel L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom