Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT... Akiről beszélnek Lelket lehelni a vasba... Aligha hinném, hogy az erre járók között lenne olyan, aki ne állna meg Ku- ris József (kovács) szé- csényíelfalui portája előtt. Az embert akarva-akaratla- nul is megállásra kényszeríti az érdekes iránti kíváncsisága. Mert itt aztán, ezen a portán van mit látni. Kovácsolt kerítés, emberfejek a csatornán, a ci- rádás vaskapu, virágállványok sokasága, a lakásban csigalépcső és megannyi tárgy, mind-mind vasból. — Lelket lehet lehelni a vasba! — mondja az idős, 72 éves házigazda, aki Nemibben volt inas, Nógrádsza- kálban kovácssegéd, kom- menciós kovács Etesen és falusi kovács Szécsényfel- faluban. — Itt volt az udvarban a műhelyem, néhány kovácsszerszám még mindég meglelhető. Tudja, az ötvenes évek elején, amilyen idők akkor jártak, abbahagytam a szakmát. Dróthúzó lettem a salgótarjáni acélgyárban, egészen a sztahanovista szintig vittem. A Szakma kiváló dolgozója cím, két miniszteri oklevél bizonyítja, hogy nem voltam akármilyen ember... Borostás arcát simítja, s mondja a vas minden jellemzőjét. Hiszen hiába lett rokkantnyugdíjas, a vas iránti szeretete percig sem hagyta nyugodni, Bevallom — s bocsánatot 's kell kérnem Józsi bácsitól — hiába beszélt a mester, engem lekötött az a vasból készített virágcsokor, amelyik Kuris József türelmes munkája nyomán valósult meg. — Tudja, valamikor régen, itt a kerítésen, eredeti virág volt. Az asszony hordta haza a mezőről, hogy mindég friss legyen. És ekkor jött a nagy elhatározás. Az asszonynak — még menyasszony korában — megvasaltam egy tojást. Nézze csak meg. .. Üjfent kedveskedni akartam a páromnak. Elhatároztam, lebontom a kerítést, és újat készítek, de most már vasból, hadd legyen ott a mező minden virága... Aztán csaknem négy éven át izzóit a hosszú gömbvas. Hol munka előtt, hol utána. Üj- ra megéledt a műhelyem is. A forró vas pedig formálódott a kalapács alatt. Az egyikből gyöngyvirág lett, a másikból margaréta, úgy, ahogyan a feleségem hozta fiaza mintának... így lett ez a kerítés egy csokor vasvirág. Nincs itt, ezen a vason egyetlen hegesztés sem, ez mind kézi munka. S ahogyan alakult, formálódott, ahogyan lelket öntöttem a vasba —t mert van annak lelke, kérem, — úgy gyönyörködtünk először kettesben, majd egyre többen a vasban, a belőle készített virágokban... Az egyiken szirom is van, nézze csak meg. Azt a legnehezebb elkészíteni! Én, kérem, soha meg nem fáradtam. Ösztönzött az öröm, ahogyan alakult a yas... Beinvitál az otthonába. A lakásban szebbnél szebb virágállványok, függönytartók. Remekmű ez mind. Az 1937-ben megpatkolt tojást forgatom a kezemben, s megtalálom mindazt a szerszámot rajta, amit egykoron a lovak parkolásához használt Kuris József kovács Szécsényfelfaluban. — Most a héj nélküli magot termő tökkel foglalkozunk. Kell a csokoládégyárnak, kell a gyogyszerkészí- téshez. Tavaly egy mázsáért kilencezer-kétszáz forintot kaptam. Az egy holdról, a rossz termés ellenére is. negyvenezer forint feletti értéket termeltünk, ketten az asszonnyal.. . Végül újra a vasra terelődik a szó. — Tavalyelőtt felkértek néhány darabot Budapestre, 7-űrizték is a munkáimat. Bár nem tartották művészetnek, dicséretet kaptam. Én sem vártam többet. De azért megmarad az utókornak! Az unokák is látni fogják. .. Somogyvári László Költséges biztonság Negyvenezer festőr Kolumbiában Kolumbiában a 15—50 év közötti férfiak körében — minden természetes halált okozó betegséget vagy akár balesetet megelőzve — az első helyre került a halál- okok sorában a gyilkosság. Jobboldali halálbrigádok, baloldali gerillák, kábítószer-kereskedő és emberrabló bandák, hivatásos bérgyilkosok garázdálkodása a rettegés országává tette Kolumbiát. Egyben igen jövedelmezővé a biztonsági berendezéseket, golyóálló gépkocsikat, önvédelmi fegyvereket forgalmazó cégeket. A hatóságokba vetett bizalom a nullával egyenlő. Ennek tudható be, hogy negyvenezer hivatásos testőr áll magápalkalmazásban. A bogotai telefonkönyv „fontos tudnivalók” rovatában külön oldalt szentel annak ismertetésére, miként kell fegyverviselési engedélyt szerezni, vagyonnak érvényességét . meghosszabbítani. Az idei bogotai nemzetközi vásár slágere a helyi kereslettel leginkább számoló kanadai pavilon bemutatott terméke, á golyóálló mellény volt. A kiállító prospektusait az utolsó darabig szét- kapodták. A páncélozott gépkocsik eladói átlagosan 35 százalékkal növelik forgalmukat minden évben. A politikusok főként merénylőktől, bérgyilkosoktól tartanak, az üzletemberek emberrablóktól — mondja a szalon vezetője, aki foglalkozásánál fogva maga is esetleges célpont, így 40 ezer dolláros biztonsági kocsin jár. Ezeket a személykocsikat az üzletágban öt osztályba sorolják attól függően, milyen fokú védelmet nyújtanak. cAz első két kategória használata ebben az országban értelmetlen, mivel még a félig-meddig amatőr merénylők is legalább kilenc milliméteres automata fegyverekkel dolgoznak. A helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni — szögezi le. Golyóálló, ötödik kategóriába sorolt kocsija majdnem mindent tud. A műszerfalról vezérelhető berendezések gépolajjal förcs- kölik össze a kocsi mögött az úttestet, hogy a vezető lerázza, esetleges üldözőjét. Ugyanezen célból szögeket is szór az útra; a kipufogó képes átláthatatlan füstfüggönybe burkolni a kocsit, amely így köddé válik, s végesetben az alváz alá rejtett szerkezetből gép- piszolyropogást hallat és műanyag lövedékeket szór az autót megközelítő támadókra. / Százszázalékos biztonság azonban sajnos nincs. A szalon egyik legutóbbi ügyfele, Alvaro Gomez ismert kolumbiai politikus a biztonságosnak tekinthető templomból kijövet új golyóálló kocsijához igyekezett, de a szükséges öt lépést nem sikerült megtennie — géppisztolysorozat kaszálta le. Testőrét halántékon lőve találták a 35 ezer dolláros autó volánjánál... A. I. Mi terem az Elba menti kiskertekben ? — Az Elba folyó környékének festőién szép, szűk völgyeiben kicsiny kerteket művelnek a német emberek — így indul az élménybeszámoló Havasi Károlynak, a Kertbarátok és Kistenyésztők Nógrád Megyei Szövetsége elnökének tolmácsolásában, ö és a salgótarjáni Bereczki Máté kertbarátkor tagjai nemrégiben az • NDK-ban gyarapíthatták szakmai ismereteiket. — Mivel a ház körül csak kevés konyhákerti növényt termesztenek, gondosan megválogatják hát, hogy melyek is legyenek azok. Van közöttük paprika, paradicsom, megtaláljuk a káposztaféléket és természetesen a szép virágokat is — mondja Havasi Károly. — Ahol mi jártunk — Schőnában, Kö- nigsteinben, Bad-Schandau- ban — kevés uborkát fogyasztanak, s például a sárgabarack is ritka. Az említett településeken és vidékükön csak a házak környékén láttak burgonyatöveket. A burgonyabogár ellen csak minimális menyisé- gű vegyszert használnak, vagy azt sem: Nem sajnálják a fáradságot és kézzel szedik le a bogarakat. Növényeik egyébként — talán a gondos kiválasztásnak s a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően, ellenállóbbak a gomba- és egyéb fertőzésekkel szemben mint nálunk. A sok csapadék pedig kedvez a takarmánytermesztésnek. Igen elterjedt a juh- és a szarvasmarhatartás, az utóbbival a sehőnai korszerű tehenészetben ismerkedhettünk. A salgótarjáni kertbarátok jártak még többek közt Drezdában, s megtekintették a világhírű meiseni porcelán- gyárat is. A rendezett és tiszta falvakról, kisvárosokról, a tervszerű, gondos és aprólékos kertművelésről, állattartásról sok-sok hasznosítható tapasztalatot szereztek. M. I. Jutányos üdültetés kihasználatlanul Kedvezményes üdültetésre kínál segítséget tagjainak a mozgáskorlátozottak megyei egyesülete. Az SZMT-vel való jó együttműködés lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti szervek támogassák a felmerült igényeket. Csakhogy meglepő módon az érdeklődés alatta marad a várakozásnak. Már május végén tizenöt ember indulhatott volna nyári kikapcsolódásra. ehelyett mindössze öten jelentkeztek. Jászárokszál- lás, Zsóriafürdő, Berekfürdő, Eger, Hajdúszoboszló — valamennyi gyógyvi; zes hely — tudná fogadni a mozgáskorlátozottakat, ám e lehetőségek többsége mindeddig kihasználatlanul maradt.------------------------------------------------------------------------■ jpT várható a ne | eseményei Hptfőn a Pásztói Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tart ülést saját székházában. Napirenden a tanácsülés elé kerülő előterjesztések és a tanácsok közti gazdasági kapcsolatok. A Balassagyarmati Városi Tanács vb-ülésén a lejárt határidejű- határozatok végrehajtásának, az idei tanácsi gazdálkodás első fél évének- és az építésügyi hatósági tevékenység tapasztalatait, valamint a Böjtös-alapítvány odaítélését vitatják meg. Kedden a balassagyarmati népfrontbizottság kibővített ülésen szól a településfejlesztő társadalmi munka helyzetéről, eredményeiről és tennivalóiról. Csütörtökön a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésezik Salgótarjánban. Napirendjén az áruellátás, illetve a Nógrád megyében működő tanácsi, gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezetek tevékenysége szerepel. Pénteken a szlovákiai Podpolanec néptáncegyüttes vendégszerepei Bánkon. Szombaton huszonkettedszer rendezik meg Bánkon a Nógrád megyei nemzetiségi találkozót hazai nemzetiségi és szlovákiai együttesek közreműködésével. I • • ___________ J B ogár a fülbe„ de úgy bogy csípjen... Népesedési helyzetkép — ahogy Fekete Gyula látja Fekete Gyula írót bizonyára nem kell bemutatni az újságolvasóknak' Elsősorban a Nők Lapjában megjelent majd könyv alakban kiadott levélszociográfiái tették híressé, amelyek az anyák rossz helyzetét, az elkényeztetett gyerekeket, a magányt, az öregkor terheit ölelik fel, de bepillantást engednek a boldog házasság titkaiba is. Azt már kevesebben tudják az íróról, hogy harcos szószólója a népesség csökkenése körüli vitáknak, okfejtéseiben ott bujkál a félelem a demográfiai lerobbanás miatt. — Hogyan vált ez szívügyévé? — A magyar irodalom ha^ gyománya, hogy az alkotó ember kötelezőnek tartja vállalni a politika, a közélet gondjait. Na most, nincs olyan téma, olyan terület, amely ne vezetne el a családokhoz. Ez a kis mikroközösség valahol ott van a magán- és a közügyek kereszt- útján. Nem lehet csak az egyik, vagy csak a másik aspektusból családról beszélni, mert a kettő fedi egymást. Ügy negyedszázada keveredtem erre a területre, úgy is, mint a Hazafias Népfront családvédelmi .tanácsának alelnöke, meg úgyis, mint íróember. Minden szakmát — pszichológiát, szociológiát, — ami a családokkal kapcsolatos, egy kicsit meg kellett tanulnom. Tudja, az írók hiú emberek, nem szeretnek alulmaradni a vitákban. A magyar valóságot a levélszociográfiák révén ismertem meg, ekkor kaptam képet arról is, hol áll a magyar népesedési helyzet. — Tényleg annyira tragikus? — Figyeljen! Ha csak azt mondom, hogy ebben az évben a lakosság száma alatta lesz a tizmilliónak, vagy hogy egy Kecskemétnél nagyobb város „tűnt már el a térképről”, vagy utoljára 1957-ben volt megfelelő a népességszám, hát én bele- borzongok és nem tudom visszafogni az indulataimat. — Dehát 1975-öt kiugró évként emlegetik a születésszámot illetően... — Igen, ezt emlegeti a ■> sajtó, mint szörnyű hullámot. Olyanokat is irkáinak: örülhetünk, hogy már levonult, mert ugye hol van annyi iskola, férőhely, ahová azt a „rengeteg” gyereket be lehet dugni. Közben meg a statisztika azt bizonyítja, hogy egymillió-kétszázezer gyerekkel született kevesebb az utóbbi harminc évben, mint az azt megelőző időszakban. Dehát ne csodálkozzunk! — Miért? — Mert a mi törvényeink kifejezetten család- és gyerekellenesek, nem ösztönzik a fiatalokat a gyerekválalás- ra. Régen sajnálták a magtalan családot, vagy azt, ahol kevés volt a lurkó. Akkoriban elemi érdek volt az utódlás, mert a családi gazdaságokban bedolgozó, munkaerő kellett. Ma sajnáljuk a többgyerekes bérből és fizetésből élőket, roert minél többen üilik körbe az asztalt, annál kevesebb jut. — Az életszínvonal-romlás, a gazdasági nehézségek tehát befolyásolják a születésszám alakulását... — Ez csak egy dolog. Könyvet írok a témáról, és legalább száz olyan okot gyűjtöttem össze magamnak, amely megkérdőjelezi a gyerekvállalást. Itt van mindjárt az emancipáció amit én anyagyilkos feminizmusnak nevezek, mert alárendelte az anyaság szerepét az ilyenolyan mániáknak. Jött a szöveg, dolgozz csak asz- szony, majd megosztjuk a terheket testvériesen. Nyolc óra neked, nyolc óra nekem; fele főzés tied, fele főzés enyém és így tovább. Az anyák pedig megnyomorod- tak, mert van olyan munka, amit nem lehet megosztani. A csecsemőt sem lehet elosztani az anya és az apa között. Aztán itt van a mi adórendszerünk, amely a gyerekek Számától függetlenüi rója ki az adót a szülőkre. A nyugdíjrendszerünk szintén abnormális- Független attól, hogy van-e utód, vagy nincs. Annak nagyobb a nyugdíja, akinek nincs gyereke, hiszen életében sokkal többet tudott dolgozni, hajtani, mint a családos. No jó, az is hajt, gürcöl, első, második gazdaság, közben meg szétesik a család, nő a válások száma, a már megszületett gyerek is elkallódik. Az állam nem fogadja ám el, hogy egy any^ három gyerekkel otthon maradjon, s az számítson bele a nyugdíjba. Ez sok pénz, nagy luxus. De Battonya, az S,O.S- falu, az nem luxus. Ahol vénlányság- ra kárhoztatott „műanyák” foglalkoznak az elkallődottak* kal. Tudja-e, hogy az „állami gyerek” egy év alatt 225 ezer forintba kerül? Szóval úgy van az, hogy a legrosszabb megoldásra jut a legtöbb pénz, a legjobbra meg a legkevesebb. — Nem támadják önt azért, hogy ennyire kemény, hogy nyersen őszinte? — Ezekről a kérdésekről másként nem tudok beszélni. Mi értelme, ha elhadarjuk unalommal, monotóniával a gondokat, bajokat, a hallgatóság meg közben nagyokat ásítozik, vagy legyint egyet: ezt már számtalanszor elmondták. Én szeretem beletenni a bogarat az emberek fülébe, de úgy, hogy az csípjen. Háborodjanak fel, vitatkozzanak velem, akár ölre is mehetünk. Mert nem vicc ám a jelenlegi állapotainkból bekövetkezhető fehér pestis, vagyis a demográfiai romlás s az ezzel járó szürke veszedelem, az elöregedés. Addig kell észbe kapni, amíg nem késő..Kiss Mária Zimbabwét szobrok A Harrare közelében fekvő város művészei egyszerű eszközöket használva, két-három nap alatt készítenek el egy-egy szobrot, amelyet azután a műhely melletti szabadtéri bemutatón árulnak.
