Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
1988. AUGUSZTUS 30.. KEDD NOGRAD 3 A FÜTÖBER bátonyterenyei gyárában 290 millió forint termelési értéket állítottak elő az idén augusztusig. A belföldi és tőkésmeg rendeléseken kívül az NDK-nak is szállítanak. — bp — KGYV-tervezőiroda: „amit a megrendelő óhajt” Egyedi álmok Már több mint húsz éve főhadiszállása a Kállai Éva utca egy teljes lépcsőháza a Kohászati Gyárépítő Vállalat salgótarjáni tervezőirodájának. Persze, induláskor, 1967 szeptemberében még kimondottan beruházás jellegű megbízatások adtak feladatot a maroknyi csapatnak, s a 13 gyáregységet számláló öntödei vállalat volt a gazda. A Centrolit- koncepció — A kisterenyei Gyularakodón egy nagy öntödét kellett volna létrehoznunk — emlékezik dr. Farkas I. , Zoltán irodavezető. — A Centrolit-koncepció néven emlegetett stratégia azonban ,az energiaválság korszakában nem valósult meg, s a beruházási iroda idővel tervezőirodává alakult a KGYV fennhatósága alatt. Profilunk az irányítószervnek megfelelő gyártervezés, azon belül is főleg öntödék és öntödei gépek tervezése. — Nem volt nehéz az átállás? — Rugalmasan sikerült megoldani, amiben fontos szerepet kapott szakember- gárdánk rátermettsége. Enél- kül például biztosan nem valósulhatott volna meg két jelentős exportvállalkozásunk. — Melyek voltak ezek? — Az egyik nagylélegzetű tervet 1979—80-ban készítettük a sömmerdai Robotron cégnek. A 3 ezer tonnás, nyomásos alumínium- öntöde magyar vállalkozás volt, beruházási költségeként egymilliárd forintot jegyeztek. Bösdofban 1982-ben amolyan bedolgozást vállaltunk, mi készítettük az acélöntödei olvasztóművet. Ennél a témánál a keletnémetek egy japán cégtől rendeltek öntödét nemesacélöntvények gyártására, így a távolkeletiek voltak a generáltervezők. A mi irodánk az olvasztóművet tervezte, s ez alapján szállította le azt a KGYV. Itt a beruházási költség 800 millió forintra rúgott. — Mennyire kapásak idehaza? — Általában négy-öt partnerre] állunk egyszerre kapcsolatban. Kereslet egyébként van, csakhogy az nem mindig fizetőképes. Érdeklődnek, tájékoztatást kérnek tőlünk a különböző cégek, ám ezekből még nem lesz üzlet. A vállalatok behatárolt, szűkös beruházási lehetőségeik miatt új létesítmények tervezésére nem nagyon adnak megbízatást. Ellenben mostanában a környezetvédelmi megoldások és a rekonstrukciók iránt van igény. Jó példa ez utóbbira a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár, ahol nemrégiben fejeztünk be egy jelentős rekonstrukciót. Az 1976- ban épített öntöde a jövőben még inkább számíthat a „kistőkések” megrendeléseire, hiszen eredeti ezertonnás kapacitása a duplájára nő majd. Sokéves tapasztalat — Tudna-e rövid áttekintést adni azokról a megrendelőkről, akiknek tervet dolgoztak ki? — Többek között a mi terveink alapján építették meg a Kisvárdai Vulkán öntödét és a Balassagyarmati Fémipari Vállalat öntödéjét még a hetvenes években, valamint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kupoló- kemencéjét és olvasztóművét, továbbá a Videoton nyomásos alumínium- és precíziós öntödéjét. Emlékezetes feladat volt a Rába gömbgrafitos öntvényeket gyártó öntödei olvasztóműi berendezéseinek a tervezése, a budapesti EVIG-vasöntöde kupolós olvasztóműve gáztisztító és porelszívó megoldásának papírra vetése, valamint a szolnoki MEZŐGÉP törökszentmiklósi vasöntödéje és az egri vasöntöde rekonstrukciója dokumentációjának elkészítése. — Nem tartanak attól, hogy a kohászat immár régi problémái csökkentik a tervezőmunka iránti igényt? — Mint már említettem, előtérbe kerültek olyan irányú megrendelések, amelyeket a környezetvédelmi előírások szigorodása sürget. Ezek, valamint a vissza- visszatérő rekonstrukciók, s az a tény, hogy az önté- szetnek mindig ki kell szolgálnia a gépipart, nem hagy minket munka nélkül. A gondok ellenére tehát bizonyos relatív szempontok pozitívan befolyásolják a KGYV tervezőmunkáját. Mindemellett szükség van arra, hogy minőségben is lépést tartsunk, hiszen ez a fejlődés elengedhetetlen velejárója. — Apropó, minőségi tervezés! Képesek a legkorszerűbbet is papírra vetni? — Öntödei megoldásokban képesek vagyunk erre. Csupán az szab gátat az ez irányú tevékenységünknek — fűzi az elhangzottakhoz az irodavezetőhöz hasonlóan 1967-től itt dolgozó Góga János technológiai osztály- vezető —, hogy hiába rendelkezünk a szakmáról naprakészen informáló folyóiratokkal, szakirodalommal, hiába vértezzük fel magunkat a megfelelő tudással, ha a megrendelések ezeket nem követik színvonalban. — Ahogy az elketroniká- ban sokéves lemaradásban vagyunk, úgy, az öntödei gépekről is hasonló mondható el — teszi hozzá Farkas I. Zoltán. — Hogyan látják a saját munkájukat és a lehetőségeiket? — Az irodavezető válaszában sokéves tapasztalat sűrűsödik. Ahogy a megrendelő óhajtja — Minden finomítás nélkül kijelenthetem: nehéz munka a tervezőtábla előtt állni és rajzolni. Ráadásul úgy rajzolni, ahogy azt a megrendelő óhajtja. Ugyanis a megrendelő a készülő berendezés egy-egy fázisában mást és mást gondolhat, amit a tervezőnek követnie kell a rajzokon. Határtalan felelősséggel jár a tervező- munka. Bátran elmondhatom: tervezőmérnökeink, munkatársaink szeretik a szakmájukat. Nem szériatermékek tervei készülnek nálunk. Nem lehet egy beérkezett megrendelést egy tervrajzszámmal azonosítani, majd pedig elküldeni. — No, és a lehetőségeik? — Az évek során számos olyan kapcsolatunk alakult ki, amelyekre építhetünk. Keresnek minket a megrendelők. Távlatokban azonban felelőtlenség lenne nyilatkozni, mivel fokozódó önállóságunk, ami egyfajta magunkra való utaltságot is jelent, az ország más vállalataihoz hasonlóan bizonytalansági tényezőket is rejt magában. Benkő Mihály Társadalom biztosítási rendszer A reform koncepciója Önállá pénzalapként, valódi pénzintézetként Mint ismeretes, legutóbbi ülésén a kormány megvitatta a társadalombiztosítási rendszer reformjának koncepcióját. s annak elveivel, irányávai egyetértett. A Minisztertanács álláspontja az, hogy a reform első lépéseként 1989. január elsejével a társadalombiztosítás váljék ki a költségvetésből, alakuljon át decentralizált pénzalappá, s csupán az állami támogatás útján kapcsolódjék a jövőben az állami költségvetéshez. A társadalombiztosítás jelenlegi rendszere ugyanis még az 50-es évek direkt irányítási rendszerének terméke, a gazdasági reform bevezetése óta sem változott, s ma már nincs összhangban a közgazdasági környezettel, a formálódó szocialista piacgazdasággal. Bevételei és kiadásai nem állnak egymással szoros kapcsolatban, nem visel kockázatot, s a rendszerben lévő érdekeltségi, gazdálkodási, racionalizálási lehetőségek sincsenek kihasználva. Ugyanakkor a lakosság is egyre inkább igényli a társadalom- biztosítás reformértékű fejlesztését. mert szeretné pontosan tudni, hogy a rend- saer mit garantál, a befizetéseikért cserébe mi jár részére. Az emberek magasabb. értékállóbb nyugdíjat, családi pótlékot, általában jobb megélhetési biztonságot is várnak a módosításoktól. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítás mindezeknek az elvárásoknak megfelelhessen, lehetővé kell tenni, hogy önálló pénzalapként, valódi pénzintézetként működhessék, egyértelmű kapcsolatot teremtve a befizetések és az ennek fejében ,.vásárolt” szolgáltatások között. A kötelező társadalombiztosításnak a jövőben egységes, a társadalom egészére általános, átlagos színvonalú ellátást kell biztosítania, az ezt meghaladó igényeket pedig az' önkéntes biztosítási formák elégítsék ki. A társadalombiztosítás működése nem képzelhető el állami garancia, állami támogatás nélkül. A kormányzat állami kötelezettségnek tekinti az állampolgári jogon nyújtandó, fix összegű ellátásokat — családi pótlék, segélyek, minimális összegű alapnyugdíj —; az egészségügyi szolgáltatásokat mindaddig, amíg át nem térnek annak társada- lombiztosíJ.ási finanszírozására1; a régi reálnyugdíjaik reálérték-veszteségének, a társadalombiztosítás hiányzó tartaléktőkéjének visszapótlását; a munkanélkülise- gély-rendszert, amíg annak biztosítási alapú rendszere ki nem építhető; valamint a társadalombiztosítás igazgatási-ügyviteli feladatainak finanszírozását, amíg az önkormányzati forma nem teljesedik ki. A társadalombiztosítási járulékoknak pedig a nyugdíjbiztosítást, valamint a betegbiztosítást és a baleset- biztosítást kell fedezniük, ez azonban kezdetben a nyugellátások mellett csak a táppénzre, a gyógyszerekkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos támogatásra, az útiköltség-térítésekre lesz elegendő. Később, az anyagi fedezet megteremtésével a biztosítás az egészségügyi ellátások szélesebb körére terjedhet ki. A reform megvalósításának első lépése a társadalombiztosítás leválasztása az állami költségvetésről. Az ezzel kapcsolatos pénzügyi számítások már megkezdődtek a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban, az ügyben a végleges döntést a parlament hozza meg. A társadalombiztosítás teljes átalakítása még éveket vesz majd igénybe. Hosszú távon ’olyan biztosítóintézeti szervezet kialakítása a cél, amely különféle befektetésekkel gyarapítja vagyonát, abból javítja az ellátások színvonalát, s viseli tevékenységének kockázatát. Szerződéskötések százmillióért Lézerlaboralórium Tatabányán Bérmunkát vállal a TIT Három szerződést írtak alá a napokban a munkálatokkal megbízó Nógrád Megyei Beruházási Vállalat és a kivitelező Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat képviselői. Megállapodás született 24 lakás és az ezeket magába foglaló „B” jelű épület alatti tömbfűtőmű megépítéséről Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán utcában. Az üzlet 50 millió forint értéket képvisel, a lakások és a fűtőmű átadási határideje 1989. szeptember vége. A második szerződés értelmében, a NÁÉV-esek 25 lakást, egy OTP-fiókot és a Hungária Biztosítónak egy irodát építenek Bátonytere- nyén. A tennivalókkal jövő év novemberének végéig kell elkészülniük, s ezért 51 millió forintot kaphat majd a vállalat. Idei feladatról szól a harmadik megállapodás, amely Salgótarjánban a nyugati városrész első ütemének terep- rendezését foglalja magában. Értéke 8 millió forint. Lézerlaboratóriumot rendeznek be Tatabányán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom megyei szervezetének stúdiójában. Az egymillió forintos beruházással — a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Tungsram Rt. szakembereinek segítségével — még az idén elkészülő laboratórium kettős célt szolgál. Elsődlegesen ismeretterjesztési, oktatási célra használják. Ezért a fénytan iránt érdeklődő tanulóknak.,szakkört szerveznek, a csoportosan érkező látogatók számára pedig előadótermet alakítanak ki a laboratórium mellett. Emellett a TIT szakemberei' a Lézer ipari célokra való alkalmazását is .tervezik. A zömébenjjha- gyair, kis reSzhen pedig NDK-gyártmányú berendezésekkel ugyanis sokféle munkafolyamatot — például távolságmérést, roncsolás men te s any ag v i zsgó latot. mikroszkopikus hegesztést — lehet elvégezni. Az ismeretterjesztő szakemberek a berendezések sokrétű fel- használásában bízva remélik,- hogy e szolgáltatásuk iránt érdeklődnek majd a Komárom megyei vállalatok, szövetkezetek. Fordító- irodát is működtet, néprajzi füzeteket, és Barangoló címmel honismereti rejtvényújságot ad ki • a Komárom Megyei. Munkásmozgalmi és ‘ipartörténeti Múzeummal együttműködve. S azontúl, hogy gazdasági vállalkozásokba fog, élénken reagált a gazdasági élet változásaira: előtérbe helyezte a közhasznú ismereteket nyújtó szakmai át- és továbbképző tanfolyamok szervezését, az-.1-988 89-es év-adra a hagyomáríyos előadások, sorozatok, nyelvtanfolyamok ■ mellett húszféle szakirányú tanfolyamot hirdetett meg a megye hét városában. (MTI) Mintegy két és fél millió forintért korszerűsíti egyik szerelőcsarnokát az Elektronika Átviteltechnikai Szövetkezet patvarci üzemegysége. A korábban nyitott oldalú építményben már a befejezés előtt megkezdődött a szovjet exportra kerülő bemérőhely műszeregyüttesének a szerelése.
