Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. xx: I vásárlók mondják... 361 is lehet csinálni! TELEXEN ÉRKEZETT... Tiszthelyettes-avatásra készül Gyarmat Gecse Istvánnal, a Pa­lóc Kereskedelmi Vállalat igazgatójával ötletszerű üz­letlátogatásra indultunk Ba­lassagyarmatra. Elsőnek a szokásostól eltérő portállal rendelkező, Bajcsy-Zsilinsz- ky úti ABC áruházba nyi­tottunk be. Az üzlet veze­tője Demeter József elnézést kér, amíg az egyik szállító- partnerével befejezi hiva­talos tárgyalását. Az igaz­gató beszélgetésbe elegye­dik Patai Gyuláné szakszer­vezeti bizalmival, én pedig alaposan körbejárom a bol­tot. O O O Feltűnik, hogy a gondolák tömve vannak árúval, köz­tük olyat is lehet találni, ami másutt hiánycikk. Bár­merre nézek, ízléses az áru­kínálat, példás a rend. Kel­lemes benyomást kelt a tisztaság, továbbá az, hogy egymást szórakoztató, tere­ferélő bolti dolgozókat nem látok. Ellenben észreve- szem, hogy a nemrég még pénztárban szorgoskodó asszonyka most például a gondoláról hiányzó árukat pótolja. Feltűnt az is, hogy néhányan udvariasan segí­tettek a keresett áru kivá­lasztásában. A zöldséges­pultnál tevékenykedő el­adó pedig a vásárló után vitte az üres üvegért járó, ottfelejtett pénzt. Tapasztalataimat az ezt követő rövid közvélemény­kutatás is megerősítette. — Nem vagyok minden­napos vásárló, de ahányszor ide betérek, úgyszólván mindent megkapok — fog­lalja tömören össze vélemé­nyét a Csitárról érkező Szenográdi Lászlóné. Nem sokkal később Ke­lemenné Szabó Éva a kö­vetkezőkkel folytatja: — Igen jó forgalmú az üzlet, szép és gazdag a választék. Ráadásul udvariasak, ked­vesek és segítőkészek az eladók. Kár, hogy szomba­tonként csak fél kettőig van nyitva. — Mit ,is mondhatnék a volt kollégákról? — fogja tréfára a szót Szvetlik La- josné. — Gyermekem be­tegsége miatt hagytam abba a szakmát, és sajnos, nem tudom, mikor állok újra munkába. Egyébként ön is tapasztalja: jó az ellátás, kulturált a kiszolgálás. A vevőket valóban kedves vá­sárlóknak tekintik... A véleményeket nem sok-' kai később továbbítom De­meter Györgynek, majd megkérdem: — A magas színvonalú el­látással járp munka bele­fér-e a napi nyolc órába? Rám néz és így válaszol: — Tíz-tizenként órát va­gyok bent, hiszen az árut be kell szerezni. Egy .cégnél dolgozom 45 éve. A Han­gya szövetkezetnél kezd­tem... O O O Utunk következő állomá­sa a Nyírjes felé vezető úton található kis bolt, amelyet ifj. Babinszki László ve­zet. Már az első percekben kiderül, hogy életrevaló, vér­beli kereskedő fiatalem­berről van szó. Most arra kéri az igazgatót, hogy a havi 400 ezer forintos forga­lomra való tekintettel se­gítőt kapjon. — Nincs olyan családtag, aki segítene? Állítson be egy tanulót — kérdez és javasol az igazgató, majd arra terelődik a szó. hogy a fiatalember szívesen bizo­nyítana más, nagyobb lét­számú üzletben. Egy idős kollégát, id. Demeter Györ­gyöt említi, akivel szívesen együtt tevékenykedne. — Már gondoltunk arra, hogy nagyobb üzletbe he­lyezzük — így az igazgató. Én pedig Tóth Józseftől kérdem: — Milyennek tartja az áruellátást? — Gazdag és választékos. Ami nekem szükséges, azt én itt meg is tudom vásá­rolni. — Ne engedjék el innen Lacit! — mondja Kovács Istvánná, az igazgató felé fordulva. Gecse Istvánnak azon­ban éles a szeme: — Gyenge a töltelékáru választéka, s a füstölt árut is szebben kellene kínálnia — jegyzi meg. Az ezt köve­tő magyarázkodást: ^in­kább mindig friss legyen, ha kevesebb is” mosolyogva nyugtázza az igazgató. O O O Üzletlátogatásunkat a vál­lalat kirendeltségénél zár­juk. Czibulya Istvánná ki- rendeítségvezető elégedet­ten mondja: — Jól mennek boltjaink, ügyesek, kezdeményezők a kollektívák. A forgalom- csökkenés ellensúlyozására mindig akad egy-két ötle­tünk. Például a Delikát- üzletben bevezették a fagy­lalt árüsítását. Ami pedig a záróra hoszabbítását illeti, felméréseink szerint szom­baton déli 12-től szinte ki­ürülnek az üzletek, külön­ben is vannak ügyeletes nyitva tartó boltjaink. Nevet kap Óriás gyémánt lakutiában A sarkkör közvetlen kö­zelében működő egyik érc­dúsító üzemben 155,45 kará­tos gyémántot találtak. A szakemberek szerint a cit­romsárga árnyalatú kőből csodálatos briliáns készít­hető. Az ilyen gyémántóriá­sok általában nevet kapnak, ennek a kőnek A XIX. össz- szövetségi pártkonferencia elnevezést adták. A krimberlit-lelőhelyek ipa­ri kitermelésének megkez­dése óta Jakutiában gyűlt össze a természetes tiszta­ságú gyémántok legnagyobb kollekciója. Köztük van a 291,6 karátos, gyufásdoboz nagyságú A győzelem negy­venedik éve, a 232,10 kará­tos Jakutia csillaga és a Szovjetunióban eddig talált legnagyobb méretű „nehéz­súlyú”, 342,5 karátos Az SZKP XXVI. kongresszusa elnevezésű gyémánt. Ezek­kel összehasonlítva a legen­dás indiai Orlov és Sah ne­vű gyémánt szerényebb, hi­szen egyik sem éri el a kétszáz karátot. Egy csók ára „Hallatlan botrány” tör­tént a minap Kairóban. A piramisok mellett az egyik éjszakai bárban összecsóko- lózott egy fiatal pár — nem két férfi, mert ebben nem lett volna semmi rendkívü­li, hanem, uram bocsáss egy férfi és egy nő. Az „erkölcstelen” cseleke­det súlyos következmények­kel járt: a szórakozóhelyet két hónapra betiltották, a tulajdonost ■ tetemes pénz­bírsággal sújtották, a fiatal párt pedig letartóztatták. Igaz, a bíróság irgalmasnak bizonyult, és hamarosan sza­badon engedte őket. Az iszlám arculatú Egyip­tomban súlyos botránynak számít, ha férfi és nő nyil­vános helyen csókot vált Mindenki szeme láttára Egyiptomban csak férfi fér­fival válthat „testvéri” csó­kokat. Az M 7-es autópálya sűrű forgatagában, jó kétórányi kocsikázással a hátunk mö­gött, útitársam javasolja, pi­henjünk egy kicsit. Nem kell nógatnia. A fülledt melegben jólesik egy szusszanásnyi szü­net, közben egy kávé és egy hideg üdítő- Budapest és Székesfehérvár között, úgy félúton, a legközelebbi par­kolónál lassítok, és bekormá­nyozom a gépkocsit a pihenő­helyre. Üti társam nyomban kipat­tan, indul a büfébe, rendeli a „védőitalokat”. Én a hosszú üldögélés után nagyot nyúj­tózom, s miközben elmélá­zom észreveszem, hogy egy tizenéves forma fiúcska az első szélvédőnket tisztítja. Mellesleg tiszta az üveg, mégcsak nem is kérdezte meg a srác: igénylem-e mun­káját? Mindegy, gondolom, ha belekezdett, hát csinálja. Kiszállok a kocsiból, pénz­tárcámban kutatok, a barná­ra sült, fekete hajú fiú pedig szakértő mozdulatokkal, gyor­san tisztára mossa a szélvé­dőt. Egy tízest nyomok a markába- Megnézi, mennyit kapott, megköszöni, majd vé­gez, még egy-két simítást az üvegen és odébb áll. ☆ Ütitársam közben a büfé teraszán vár az.üdítővel és a kávéval. Leülök, s nézem, szélvédőmosó alkalmi ismerő­söm hogyan dolgozik tovább? Napok, sőt hetek óta sok katona nyüzsög a balassa­gyarmati Bottyán János Honvédkollégium környé­kén, a főtéren. Méricskél­nek, tanakodnak, rajzolgat- nak. Mit jelent ez a sürgés­forgás? — kérdeztük Kovács Miklós őrnagyot, a kollégi­um igazgatóját. Azt. hogy augusztus 13- án Balassagyarmaton lesz a Magyar Néphadsereg köz­ponti tiszthelyettes-avató ünnepsége, amelyet minden évben más-más városban rendeznek meg. — Hogyan esett a válasz­tás most Gyarmatra? — Általában azok a váro­sok kapják meg a rendezés Gyorsan kiderül, nem egye­dül, tisztítja az üvegeket. Ék­telen ordításba kezd: Gyuri gyere gyorsan, kiáltja több­ször is. Megérkezik a büfé mögül társa, egy korban is hozzáillő fiú. A „főnök” jobb­ra, egy pihenni érkező nyu­gatnémet rendszámú kocsira mutat és kiadja a parancsot: csináld! A Mercedes megáll, a fiú ott terem, de nem kap mun­kaengedélyt: a sofőr kiszól és mutogatás közben tudtára adja, az ő szélvédőjüket ne mossa le! Szól viszont a hop­pon maradt legénynek egy Trabantos, s ő azonnal hoz­zákezd a munkához, ☆ Kíváncsiságom nem hagy nyugodni! A fiúk közelébe férkőzöm, mondom társam­nak, pihenjen még negyed­órát. Addig megérdeklődöm, hogy megy az üzlet, miként működik a „munkaközös­ség”? A „főnök” egy mellettünk parkoló Volkswagen szélvé­dőjét tisztítja. Szakszerűen, rutinosan, mint aki évek óta ezt csinálja. A nyugatnémet kiszáll, a gyerek kezébe nyom egy pénzdarabot, majd elsétál a büféhez. Tovább már nem bírom a hallgatást, megkérdezem: — Jól fizetett az úr? jogát, amelyek pályáznak rá. Már a kollégium felújításá­nak kezdetén felvetődött a megye, a város vezetőiben, hogy a rekonstrukció befe­jezése után itt kellene meg­rendezni az eseményt. A rendezvény külön . ér­dekessége most — ahogyan az igazgatótól megtudtuk—, hogy állítólag ez lesz az utol­só összevont fogadalomtétel. Az érintett tiszhelyettes- képző iskolák ezentúl önál­lóan szervezik majd végzett növendékeik eskütételét. I— A rendezvény kapcsán mivel számoljanak a gyar­matiak? — Az közel hatszáz ava­tandó fiatalok augusztus 7­A srác elmosolyodik, nem bizalmatlan- Mutatja, kapott egy ötöst. Márkában. Bizony ez több az én tízforintosom­nál, de nem szégyenkezem. Tovább kíváncsiskodom. — Minden nyugati ennyit ad? — Á, nem ez a plafon. Egy-két márka, vagy más pénznem előfordul, néha még zlotyt is kapunk. A legtöb­ben azonban forinttal fizet­nek. A tízes, meg a húszas a leggyakoribb. — Egész szépen kereshetsz itt. — Gyűjtöm a lóvét, jövőre motort szeretnék venni. Itt meg elég szépen összejön a dohány. : — Mennyi? — Az változó. De miért érdekli ez? Fogadjunk, hogy maga is ezt akarja csinálni! — Dehogy, csak kíváncsi vagyok, mit keres egy nap alatt egy élelmes szélvédő- mosó? — Fejenként a napi négy­ötszáz, meg kevés nyugati pénz, megvan. Amikor este kilenc felé befejezzük, össze­dobjuk a keresetet és fele­zünk. — És a valutával mit csi­náltok? — Gyűjtjük, elvégre min­den magyar tarthat magá­nál, nem? én érkeznek Gyarmatra. El­helyezésükre a Madách Im­re, a Geisler Eta, a hon- védkollégium, a Balassi Bá­lint Gimnázium és a nyír- jesi KISZ-tábor ad helyet. Megtudtuk még, hogy a rendezvényre való felkészü­lés a 13-át megelőző héten naponta délelőtt, délután fo­lyik majd, csütörtökig. a Nógrádi Sándor-lakótelep parkolójában. Zenekarral és a résztvevők pihenését szol­gáló sátrakkal. — Mekkora forgalomra számítsunk az eskü napján? — Az eddigi tapasztalatok szerint úgy 6—8000 vendéget várunk 13*án. — De, csak kétezer forint értékig. — Annyi még nincs ne­künk. De várjon csak! — szakítja meg diskurzusunkat, s Gyurinak kiált- Jön az újabb kuncsaft, a beosztott már ugrik is. Ezúttal szeren­cséje van, az érkező osztrák mosolyogva veszi tudomásul a tényeket, Gyuri pedig mos­sa a szélvédőt. — No nem zavarok tovább, inkább megígérem, ha legkö­zelebb erre járok, majd meg­pihenek itt. Akkor is meglep­lek egy tízessel, persze csak munka után. — Köszönöm, most meny­nyit is adott? . — Egy tízest. — Jól van, megbeszéltük. ☆ Ütitársam közben fülel, de türelmetlenkedik. Már a Ba­laton jár lelki szemei előtt, lehet, hogy megbánta e rö- videbbre tervezett pihenőt. Beülök a kocsiba, a szélvédő­mosó fiú mosolyogva int, megy az újonnan érkező üz­letfelekhez. Visszapillantó tükrömben néhány pillanatig még látom őt. Egy Lada tisz­tításán fáradozik. Közben Gyurinak kiált, kiadja az utasítást, melyik kocsihoz szaladjon, ö pedig újabb be­szélgetésbe kezd a Lada ve­zetőjével. Talán arról disku- rálnak, mennyit keres, mire gyűjt és elég lesz e egy tízes munkájáért... V. L (venesz) Ebben az évben 340 millió forintos' forgalmat bonyolít le a salgótarjáni Karancs palackozó GT. Megyénk mintegy hatszáz kereskedelmi egységébe szállítanak innen üdítőitalokat és sört. Ez utóbbiból az idén 180 ezer hektolitert fejtenek le az üzembe. —RT— (hlavay) Pásztó városközpontjában kapott helyet az új fogorvosi rendelő. A hat fogorvos és hét asszisztens közel 36 ezer ember fogaira ügy el. — bp — Szélvédőmosók

Next

/
Oldalképek
Tartalom