Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

1988. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK NOGRAD 3 A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában kétrészes szabadidő-ruhákat varrnak hazai piacra az ügyes kezű asszonyok. A négyféle színű, divatos 'női ruhaneműket — képünkön — Boros Lászlóné varrodai tech nikus ellenőrzi alkalmi modelljén Garam- völgyi Györgyin. —RT— Csökkentett, maid nyújtott műszak Ellentétes folyamat a STESZ nel Útkereső s reálértelmiség Dr. Tóth János, az MTESZ főtitkára nyilatkozata lapunknak Társadalmi, gazdasági reformunk koncepciói és gyakor­lati feltételrendszerének egyes elemei már megszülettek. Megvalósulása azonban javarészt attól függ, mennyire ké­pesek alkalmazkodni a változáshoz gazdálkodó egységeink és például a társadalmi szervezetek. A különféle érdekek tengerében külöiíösen ez utóbbiak számára fontos az út­keresés mikéntje. Érdekes lehetne megtudni, hogy a reál- értelmiséget tömörítő, annak érdekeit védő és közvetítő szervezete, >a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, hogyan kíván csatlakozni a kibontakozási prog­ramhoz, milyen sajátos problémák foglalkoztatják tagsá­gát. Többek között erre kerestük a választ dr. Tóth János főtitkár Segítségével. A Salgótarjáni Építő- és Tervező Szövetkezet' első fél évét a bekövetkezett változásokhoz való gyors igazodás mellett,' ellentétes folvamat is jellemzi. Mivel a múlt évben az idén fizetendő áfa miatt, aki csak tehette, elköltötte a pénzét beruházásokra, felújításokra,. karbantartá­sokra, ezért év elején meg­bízások hiányában V szö­vetkezet nem tudta elkép­zeléseinek és lehetőségei­nek megfelelően kihasznál­ni a kedvező időjárás nyúj­totta lehetőségeket és a rendelkezésére álló kapaci­tást. Arra viszont vigyázott a vezetőség, hogy csak tel­jesítménnyel arányosan jus­son a bér a dolgozókhoz. Mivel a befejezetlen állo­mány sem veit elegendő a folyamatos munkához, kény­telenek voltak a szokásos munkaidőt egy órával meg- kurtjtani. De erre kénysze­rítette a vezetést a hiá­nyos anyagellátás is, amely rosszabb volt a tavalyinál. Az ellentmondás pedig a többi között abban jut ki­fejezésre, hogy a gyenge munkaellátattság mellett is sikerült 2 millió forint , nyereséggel zárni az első fél évet, bár ennek nagy­sága jóval elmaradt a ter­vezettől. Az első hat hónap taka­rékos. költségérzékeny és ésszerű gazdálkodását jelzi', hogy a fizikai dolgozóknál a tervezetthez képest 9,5 millióval, kevesebb bért fi­zettek ki, mert csak ennyit indokolt a végzett munka aránya. Ezt az öszeget a második fél évben a meg­növekedett termelési / és gazdálkodási céljaik el­érésére fordítják a STÉSZ- nél. Amennyiben a kívá­natosnak megfelelően nö­vekszik a teljesítmény, ab­A vetőm ag-minősítés új hazai gyártású műszerével gyarapodott a Mezőgazda- sági Fajtaminőisítő Intézet és a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat. A magvak csírázóképességének gyors megállapítására alkalmas készülék első példányait kapták meg, amelyekkel hozzávetőleg egy nap alatt, a szokásosnál 10—15-ször gyorsabban állapítható meg a szaporítóanyag életképes­sége. A különféle vetőmag­vak csírázási ideje — ter­mészetes körülmények kö­zött — néhány nap, illetve több hét. A műszerben a A kényszer hatása * Lehetőség pluszhúszezerre ☆ Mire számítanak? ban az esetben egy-egy fi­zikai dolgozó a második fél évre tervezett , normateljesí­tésen felül még plusz- húszezer forinthoz juthat. Ehhez a magasabb köve­telményhez adott a mun­kaellátottság. Sőt, egyes Területeken túlfeszített tem­póra lesz szükség. Az új helyzetnek megfelelően jú­liusban és augusztusban naponta egy órával meg­hosszabbították a munka­időt, hogy a hatékonysá­got erőteljesen • növeljék. Jelenleg olyannyira el van­nak látva megbízásokkal, hogy a vezetők már a jö­vő esztendő első fél . évének sikeres teljesítéséhez kere­sik a feladatokat. Ezek után adódik a kér­dés: ilyen teljesítés után mi­ért nem került a földre a szövetkezet? Talán hihetet­lennek tűnik, de igaz: amíg a korábbi években, amikor viszonylag jobb volt a ter­melés üteme, folyamatosabb az árbevétel, kedvezőbb a nyereség alakulása, akkor hitellel gazdálkodtak. Idén viszont a gyenge indulás, az alacsony szintű munkaellá­tottság ellenébe sem vettek fel egyetlen fillér hitelt sem. Sőt! Pillanatnyilag 10 millió forint tőkéjük tartó­san le van kötve a bank­magvakat 2Q órán át víz­ben „kelesztik”, áztatják, ennek hatására a magok oldódni kezdenek. A vizs­gálat utolsó szakaszában megmérik az így kialakult, úgynevezett elektrolit, veze­tőképességét, és ezzel megbízható adatokat kap­nak a csírázőképességre. A mérés azon az elven alapul, hogy a jó csírázó, életképes magvak sejtned­vei nehezebben oídódnak ki, mint a kelésre^ kevésbé esélyesek, vagyis a folya­dék vezetőképessége alakul máiként. A mérőműszert az Or­szágos Műszaki Fejlesztési ban. továbbá a korábban vá­sárolt 500 ezer forint értékű magyar hitelbanki részvé­nyüket újabb 500 ezerrel egé­szítették ki. Ez az állapot azért követ­kezett be, mert az előző években olyan intézkedése­ket tettek —r például eladták az egyik telephelyüket, ér­tékesítették felesleges álló­eszközüket stb. —, amelyek­kel megalapozták idei za­vartalan pénzügyi gazdálko­dásukat. Az előbbieket jól kiegészítették a hatékonysá­got és gazdaságosságot nö­velő különböző átszervezé­sekkel. az egymásra épülő egységek egy helyre való te­lepítésével. a kritikus költ­séggazdálkodással és á je­lentős — központot és mun­kahelyeket érintő — létszám- csökkentésekkel. Azok közé a termelő-gazdálkodó egy­ségek közé tartoznak, melyek elmondhatják magukról: az alap-, és a segédanyagok, az alkatrészek stb. árainak emelkedése ellenére önkölt­ségük alatta van a bázis idő­szakának. A második fél évben min­den tekintetben javukra vál­toztak a külső körülmények. Ennek ismeretében miként látják ez évi tevékenységü­ket? Mivel a munkánk jellege és ennek megfelelően a lét­szám összetétele is megvál­tozott. azaz előtérbe kerül­tek a gépészeti feladatok, ezért a termelési tervnél — főleg az építés-szerelésnél — öt-tíz millió forintos lemara­dással számolnak, ugyanak­kor nyereségüket a tervezett szinthez közelítik. Ameny- nyiben termelési és gazdál­kodási követelményeiket ma­radéktalanul teljesítik, úgy a szövetkezét dolgozóinak bérszintje 15 százalékkal ha­ladja majd meg az előző évit. Bizottság támogatásával a gyártó Labor Műszeripari Művek, a vetőmagvállalat és a minősítőintézet szak­emberei fejlesztették ki; eddig hat készült belőle. Nagy részüket a termelők­kel szoros kapcsolatban ál­ló vetőmag-forgalmazó vál­lalat kapta meg és felsze­relte vele központi labora­tóriumát, valamint több vi­déki telepét. A műszert igen kevés importalkatrész felhaszná­lásával tervezték meg, így hozzávetőleg harmadannyi­ba kerül, mint á tőkés­piacon beszerezhető hason­ló eszköz. (MTI) — Sokszínűvé vált gazda­ságunkban a szervezetek fel­adatai kezdenek elszakadni bizonyos kényszerpályáktól. Érdektagozódás figyelhető meg. Ilyen feltételek mellett milyen munkastílust követ az MTESZ? Kérdezem ezt azért is, mert egy korábbi főtit­kári értekezleten szóba ke­rült: a kormány, a szakszer­vezet, vagy más tömegbázis politikája mellé zárkózzon-e fel az MTESZ? — Minden olyan érdeket, amelyet képviselni tudunk, felvállalunk. Hogy csak egy példát említsek: az innováci­ós folyamat egyedül az -MTESZ képes társadalmi esz­közökkel segíteni. Ehhez ter­mészetesen alkalmas szerve­zet és alkalmas munkastílus szükséges. De hadd tegyem rögtön hozzá: amit más szer­vezetek jobban tudnak kép­viselni, ott az érdekek köz­vetítői leszünk. A K-|-F. (ku­tatás-fejlesztés), vagy a mű­szaki fejlesztés kérdésében például egyértelműen vannak feladataink, elsősorban az ott dolgozók munkája feltétel- rendszerének javitásában. Ez­zel kapcsolatban jó néhány javaslatot tettünk a kor­mánynak. Hatalmas kiakná­zatlan tartalékokat jelent a nyugdíjas tudományos szak­emberek mozgósítása, az ak­tívak gyors és szakszerű in­formálása. S hogy ezek nem csak szólamok, jelzi: évente több mint 100 világrendez­vénynek vagyunk házigazdái. — Egyik fő törekvésünk a műszaki értelmiség tudásá­nak minél teljesebb kibonta­koztatása. Vannak-e már biz­tató jelek a program végre­hajtására, esetleg konkrét Magyaros, kelta, azték, flamand, örmény — a nevek egy-egy ízegyüttest takarnak. Valamennyit a Magyar Tej­ipari Kísérleti Intézet péqsi szakemberei dolgozták ki. És a szabadalmakat már az Érs-ekvadikierti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Termelő- szövetkezet is megvásárolta dejtári fűszerkeverő üzemé­nek, amely idén februárban kezdte meg működését. — A fenti fantázianevek­kel ellátott fűszerkeverékek a Party vajkrém és túrókré­mek ízesítésére készülnek. Alapjuk paprikakrém. hagy­ma. mustár és só — moTid- ja Szabó Ferencné, aki fe­hér köpenyben, kesztyűs kéz­zel szorgoskodik itt másod­magával. — Az úgynevezett flamand készítményhez az említetteken kívül gombát, a keltához tormát, az ör­ményhez' uborkát is adunk. Az azték kevés zöldbabtól és chilipaprikától lesz pi­káns — sorolja a különle­ges zamatok jellegzetes hoz­závalóit. Szabó Ferencné kezdettől itt dolgozik. Előtte varrónő­ként kereste a kenyerét ugyanitt, az üzem elődje ugyanis varroda volt. ' Je­lenleg négy személy látja el a munkát hármójuk épp szabadságát tölti. Hegedűs Ferencné (képünkön jobb ol­dalt) a szomszédos savanyí­tóüzemből jött át helyettesí­MTESZ-es kezdeményezés alapján. — Ez idáig a vállalatok számára nem jelentett kény­szert a műszaki fejlesztés gyorsítása, ezért nem is ösz­tönözték szakembereiket. A mérnöki munka olcsóbb volt a szakmunkánál. Igazából a reálértelmiségnek nem volt lehetősége a megmérettetés­re. Szövetségünk hét éve kez­deményezte az anyag- és energiatakarékossági pályáz­zatok beindítását, illetve a beérkezett művek gyakorlati megvalósítását, természetesen a mozgósítás jegyében. Meg­lepődve tapasztaltuk — a megdönthetetlennek tűnő fő­városi előny miatt — hogy csupán a vidéken tevékeny­kedő mérnökeink 5 milliárd forint értékű megtakarítást értek el alkotásaikkal. E.: is megmutatta, hogy óriás; szellemi tartalék rejlik tag­ságunkban. Nem véletlen, hogy a manapság alakuló ve­gyes vállalatokba mi elsősor­ban tudást viszünk, hiszen tő­kének híján vagyunk. S ami talán tükrözi, hogy milyen szintet képvisel gárdánk, elég, ha arra a levélre uta­lok, amelyet a napokban kap­tam az Egyesült Államokból. Egy nálunk rendezett bio­technológiai tanácskozáson amerikai kollégák is elcso­dálkoztak, milyen magasra állították a mércét a hazai agrár szakemberek. — ön mint az MTESZ fő­titkára, hogyan érzékeli: az északi régió területi szerve­zetei mennyiben vannak sa­játos helyzetben az ország más testvérszervezeteihez ké­pest? — Országosan egybevetve hasonlóak a gondjaink, akár tépi, ennek ellenére gyakor­lott mozdulatokkal kezeli a keverőgépet, a „kuttert”, arhit hárommillió forintért vásároltak. Hegedülné a helyi foglalkoztatást dicséri. — Mint a legtöbb asszony, és Ts örülök, hogy nem keli naponta ingázni, s így több időm jut a családra — mondja, mialatt Szabónénak segédkezik, aki a fűszeregy­veleg utolját szedi ki a ke­verőbői. Gyűlik a mosatlan, azokat a szomszédos ( helyi­ségben ők ketten súrolják majd tisztára, s a takarítás is az ő dolguk. Szabó Fe­rencné veszi át a szót. az ízek útját mondja el: — A fűszereket Riskun- majsáról. Kalocsáról és a a műszaki fejlesztést, akár a szakemberképzést veszem alapul. Itt viszont nagyon tetszik, hogy rendszeresen tartják egymással a kapcso­latot, átadják egymásnak a tapasztalataikat, folyamatos a véleménycsere. Ezzel ter­mészetesen egymást erősítik, segítik. Különösen az okta­tásban látványos az északi régió MTESZ-szervezeteinek együttműködése, de említhe­tem a környezetvédelmet is. — Hogyan érinti gazdálko­dásukat az adórendszer be­vezetése, az infláció? Lehet-e ilyen körülmények között esélye a kibontakozási prog­ram végrehajtásának? ■ — Maradjunk az adórend­szernél. Itt az a kérdés, mennyiben segíti a szellemi tőke érvényesülését. Most úgy tűnik, hogy ez irányú ta­pasztalataink hiánya és a nem kellő előkészítés miatt a szellemi tevékenységet nem segíti, sőt... Ez érvényesül például az ipari megbízásos munkáinknál. Nyugati orszá­gokban kedvezményeket ad­nak a szakkönyvek vásárlá­sánál, konferenciákon való részvételnél. Nem tartható az az állapot sem, miszerint ku­tatóintézetek vállalt munká­ból tartják fenn önmaguka't. Elaprózni tevékenységüket nagy luxus már csak azért is, mivel az alapkutatás sehol a világon nem veszteségés. Mi arra törekszünk, hogy a re­álértelmiség a társadalmi, gazdasági kibontakozást se­gítő feladatokat vállaljon, se­gítse a műszaki haladást. En­nek a pénznek egy részét megkapják, a többi az MTESZ működését biztosítja. S hogy ez sem folyik el haszontala­nul, bizonyítják a rendkívül tanulságps szakmai utak, si­keres kiadványaink. Emel­lett azért hacolunk, hogy az ország infrastruktúrájáhak kialakításakor már a XXL század technológiáját honosít­suk meg, s . adottságaink alapján ide koncentráljuk a rendelkezésre álló pénzt. Ér­demi beavatkozásunk persze, csak akkor lesz, ha jógi ga­ranciát kapunk javaslataink fi gy elembevételére. T. Németh László pesti konzervgyárból kapjuk. A tele zacskókat pedig — igény szerinti mennyiségben — Pécsre, Győrbe, Debrecen­be viszik, s Nógrádba már mint a vaj és túrókrém komponense érkezik visz- sza a keverék. Valamivel több mint négy­ezer forint az üzem dolgozói­nak az alapfizetése, de időnként '— mint Szabóné mondja — megvan az öt­ezer is. Amit csinálnak, asz- szonymunka a javából. Igaz' a megszokottnál kissé na­gyobb a konyha, a mosogató, de — s ez nyugodt mozdu­lataikon is látszik — ők azért itt is otthon vannak. m. j. Fotó: Bábel László (V. K.) Számítógépes vetőmag-minősítés Dejtári „ízkészítők”

Next

/
Oldalképek
Tartalom